Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-10 / 8. szám

10 Szombat, 1987. január 10. Ülés« tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. Átte­kintette a szakszervezetek kádermunkájának tapaszta­latait, és úgy határozott, hogy javasolja a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak, tűzze napirendre a ká­dermunka kérdéseit, és je­lölje meg az időszerű fel­adatokat, A továbbiakban a SZOT elnöksége megtárgyal­ta és elfogadta 1987 első fél­évi munkatervét, és javasla­tot tett a Szakszervezetek Országos Tanácsának 1987. évi munkaprogramjára. Gyors diagnózis Az orvosok az „Esz­kan—G" elektronikus ké­szülék segítségével másod­percek alatt megállapítják a cukorbetegséget. A készü­lék sorpzatgyártását a lit­vániai „Szigma" számifógép­gyár végzi. Az eredmények szükségte­lenné tették a hagyományos laboratóriumi vérvizsgálato­kat. A műszer meghatározza a vér cukortartalmát, reagál a szervezeten belüli fermen­tumok viselkedésére. Ezzel a módszerrel a betegség diag­nosztizálása leegyszerűsödött, a műszer, nemcsak a kórhá­zakban, otthon is használha­tó. Pártközi tárgyalások óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a központi bizottság tit­kára fogadta Asagere Jigle­tut, az Etióp Dolgozók Párt­ja Központi Bizottságának titkárát, aki január 7—9. kö­zött tartózkodott hazánkban. Az etióp politikussal Györké József, a központi bizottság külügyi osztályának helyet­tes vezetője is folytatott megbeszéléseket. A szívélyes, baráti légkörű tárgyalások során részletesen tájékoztatták egymást párt­juk helyzetéről és időszerű feladatairól. Áttekintették a pártközi együttműködés te­rületeit, megelégedéssel nyugtázták az eddigi ered­ményeket és újabb konkrét lépésekről állapodtak meg. Asagere Jigletu pénteken elutazott Budapestről. A tél nem holtszezon Moyma még bébi Oroszlán az ablakban Nagykabáthan bámulom a didergő hajnalt, közben azon töröm a fejem, hogvan menthetném föl magam az utazás alól. Zsiguli fékez: — Jó reggelt! Akkor me­hetünk. Mehetünk. Most már mindegy. Lesz, ahogy lesz. * Az autóban beszélgetünk. — Tudja, ez már egy ki­csit nagy. Négy hónapos. — De ezt az időt lakás­ban töltötte. — Ez ¡gaz. Lehet jó is, meg nem is. Az ottani csa­ládot, környezetet szokta meg. — Attól tart, hogy más helyen, más emberekkel esetleg nem barátkozik meg? — A, dehogy ... * Veszprém. Négyszemközt a ileendő gazdával. — Amíg az asszony vásá­rol. nézzük meg azt a hímet. •Nézzük, gondolom ma­gamban. Nagyobb vagyok nála, csak tán' tisztel majd az a „dög". Tisztelt is — ha nála tisztelet az, hogy megfogja a bokámat, csípi a karomat, lóg a sálamon, kapaszkodik a nadrágomon. — Tudja, mit? Vigyünk egy fotót a nejemnek, dönt­sön ő, hogy vigyük-e. * Négyszemközt a feleség­gel, kezében a fotó. — Maguk már látták. Ném túl nagy? Hogyan vi­selkedett? Kezes? És milyen a lakás? * Hatszemközt. — No. Marikám. hogy döntöttél? — Kata lányunk bolondul az állatokért. Megígértük neki. Nem csaphatjuk be ... * Nyolcszemközt a Zsigá­ban. A vállaimon két mancs, a macska feje a fejemnél, és nyalogatja a fülemet. Jól érzem magam ? Fűzfőig megszokjuk egymást, de megállunk ebédelni. Az ét­teremben úgy ülünk, hogy lássuk az autót: ugyan mit csinál a macska magányo­san? Már-már a szánk mellé rakjuk a falatot, úgy bá­mulunk ki az ablakon. Fu­rák lehetünk, vagy gyanú­sak. A személyzet a kék autóhoz vonul. Megdöbben­ve jön asztalunkhoz a pin­cér: — Mennyiért adják el az oroszlánt? — Nem eladó. — Adok érte 25 ezret. — Nem eladó. * Szürkülettől a gazdája ül hátul. Moyma, a négy hóna­pos, tizenkilós oroszlán nyugtalan. Hol az ablakban fekszik, hol a földre hup­pan. A feleség vezet, ő old­ja meg a dolgot. Bekapcsol­ja a magnót. Igaza van. Moyma szereti a zenét. * Négyszemközt Dunaföld­váron a benzinkútnál. Mé­ri a Kutas az energiát, a macska bámulja az ablak­ból. — Uram! Jól látok? Ugye ez nem kutya? — Nem, oroszlánbébi. — Reggel óta dolgozom, azt hittem, hogy túl fáradt vagyok ... „Pici" állatunknak ez a második közönségsikere. A többi autós talán azt is el­felejtette, hogy miért állt a benzinkúthoz. Mindenki lop magának egy pillantást az aranyos vadmacska okosan gyanakvó tekintetéből. Induljunk tovább. A ze­ne szól, Moyma horkol és dorombol Algyőig. * Üj otthon, a macskának két idegen kislány: Köntös Judit 19 éves, Köntös Kata tizenegy. A „cica" választ, ösztöne azt diktálja, hogy Kata az állatbarát. Előtte produkálja magát, hanyatt fekszik, dörgölődik, Katára ugrik Barátok lettek! * — Minden állatot sze­retsz? — Kivéve a kígyókat. A szőrös állatokat kedvelem, ők tudnak szeretni. Biztosan igaza van Katá­nak. Könyvespolcán az álla­tokról szóló könyvek kitesz­nek egy métert. Valamennyi gyűrött! * Az apu. Köntös Imre 30 éve cukrász, a mestervizs­ga-bizottságnak 11 éve tag­ja, a Kiosz algyői intézőbi­zottságának társadalmi el­nöke, az Ipar Kiváló Meste­re kitüntető cím tulajdono­sa. Ráragasztok még egy ti­tulust: állatbarát. Tanyáján oroszlánketrecet épített ál­latkerti tervek, szabványok szerint, mellette vadas par­kot létesített. Az öreg oroszlánok, Belami és Zim­ba, az esztendős hímek jól érzik ott magukat, a vad­disznók már háziakká szelí­dültek. az őzikék szintúgy. Három kutya pedig őrzi a „vad tanyát". Az irigyek tájékoztatásá­ra: a vadállatoknak csak eszmei értékük van, ez száz forintokban mérhető. Napi eledelük néhány kiló hús, amit a kényszervágóhídról vásárol a gazdi, 3 forintért, illetve 5,70-ért. Ilyen családba került Moyma. Acs S. Sándor Lázár Mihály felvétele A tésztacsomagolóban a pontos bemérés és a fólia lezárása mellett a minőség-ellen­őrzésre is jut idő Bár a növénytermesztés­ben így télidőben kevesebb munka akad, azért a szö­vetkezetekben ilyenkor sem áll meg az élet. A gépkeze­lők, traktorosok a műhely­ben találnak hasznos elfog­laltságot. Az állattenyész­tésben és a melléküzem­ágakban egész évben egy­formán akad munka. A könyvelésen ilyenkor a leg­nagyobb a sürgés-forgás, •most derül ki véglegesen, hogy az év végi mérleg „ki­adások és bevételek" serpe­nyőjébe mekkora súlyok ke­rülhetnek. A Zsombói Gyümölcsös Szakszövetkezetben a szere­lők a főjavításokat végzik most. A traktorosoknak ta­valy külön műhelyt építet­tek, ahol azok a saját gé­peiket javítják, készítik elő a tavaszi rajtra. A trakto­rokra üzemanyag-átfolyás­mérőt és üzemóra-számlálót szereltek. így a teljesítmény­bérezéshez szükséges korrekt adatokkal fognak rendel­kezni, s a gép vezetője is érdekelt lesz a gázolajjal és az idővel való takarékos­ságban. A tehergépkocsi­park ilyenkor is úton van, a fuvarok szervezettségét a 84 százalékos kihasznált­ság is mutatja. A szegedi útépítésekre ők szállítják a kohósalakot. Az asszonybri­gádnak a ládajavítás, sze­gezés biztosit tevékeny el­foglaltságot. A Szegedi Üj Élet Tsz-ben igen széles skálájú a ter­melési szerkezet. Az állat­tenyésztésben akad bőven munka a 800 szarvasmar­hával, és a szépszámú ba­romfiállománnyal. A hét­hektáros üvegházi kertészet­ben a virágok mellett a paprika és az uborka most a sláger. A szárítóban alig egy hónapja végeztek a fű­szerparikával, most a kar­bantartás van soron, hogy áprilistól kezdődhessen a zöldségfélék szárítása. A gépműhelyben alaposan át­vizsgálják a munkagépeket. A javításokhoz igen sok alkatrész kell, s ezek zöme minden gond nélkül besze­rezhető, a többi az anyag­beszerző ügyességén, lele­ményén múlik. Már január első napjaiban félmillió fo­rintnyi alkatrészt vásárol­tak meg. Ez azonban csak töredéke a főjavítási szezon alkatrészszükségletének. A csiszoló-galván üzem­ben a kéziszerszámgyárnak szerelnek össze különféle fogókat, a lakatosok leg­utóbb a ihöközpontot szerel­ték, az építőrészleg belső munkákkal foglalatoskodik. Két jelentős élelmiszeripari üzemükben, a tésztaüzem­ben és a baromfivágóhídon is folyamatos a munka. A vágóból tavaly 2800 tonna feldolgozott, belezett csirke került a boltokba, illetve a továbbfeldolgozó élelmiszeripari üzemekbe. Korszerűsítésre 6 millió fo­rintot költöttek, s az idén •hasonló összeget szánnak a technológia korszerűsítésére, a kapacitás növelésére. Mór most is érződik a fejlesztés hatása, az új épületrészben több hely jut a munkaigé­nyesebb termékekre, például a mellfilézésre. A korábbi egy helyett két darabolóvo­nalat alakítottak ki. Ez a hetvenfős munkahely 160 millió termelési értékkel járul hozzá a szövetkezet eredményes gazdálkodásá­hoz. A szövetkezet vezetői fan­táziát látnak a baromfite­nyésztésben, a feldolgozást is azért bővítik, mert évi 800 ezerrel több csirkét kí­vánnak tartani. A szarvas­marhatelepet átalakítják baromfiólakká, s a jószágo­kat szabad tartásra a lege­lők közelébe, Röszkére és Gyálarétre helyezik ki. A tésztaüzemben negyve­nen dolgoznak, s már ja­nuár első napjaiban renge­teg a rendelésük. A házias ízeknek is köszönhető a ve­vők ragaszkodása. A 12-féle tészta közül talán a szegedi tarhonya, a metélt és az eperlevél a legkeresettebb. A gazdaságossággal nincs sok gond, 1986-ban a 2 milliós fedezeti tervet sike­rült túlteljesíteni az üzem­nek. A többféle tevékenység, •ha nem is a kiugró ered­ményeknek, de a megalapo­zott gazdálkodásnak min­denképp fontos alapfeltétele. T. Sz. I. Kisteleken Tanácskozás az MHSZ-klubokról Tegnap, pénteken délután Kisteleken, az MHSZ-szék­házban tanácskozást tartot­tak, amelyen a városi jogú nagyközségben, illetve a hoz­zá tartozó településeken működő honvédelmi klubok munkáját minősítették. A beszámolóban a titkár, Sza­bó András zászlós az elmúlt öt esztendő tevékenységét értékelte, bemutatta, hogy az újonnan választott vezetés hogyan próbálta a meglevő feltételeket javítani, milyen erőfeszítések húzódnak az elért eredmények hátteré­ben. Sikerült megteremteni­ük a létezéshez szükséges anyagi bázist, ezen túlmenő­en, a szakmai munka mel­lett a klubtagok kivették ré­szüket a közéletből is. A beszámolót követően a vitában kijelölték a klubok előtt álló legfontosabb fel­adatokat, összeállították a következő öt esztendő mun­kaprogramját. A jogpolitikai elvekről Részletes szabályozást tar­talmaznak az Elnöki Tanács új rendelkezései a jogalkal­mazásnak a polgári jogi, gazdasági, a családjogi, a munkajogi és a szövetkezeti tagsági ügyekben érvényesí­tendő jogpolitikai elveiről. Az előírások két fő kérdés­körben — az állampolgárok személye és vagyoni viszo­nyai köré csoportosulnak. A vagyoni viszonyokat rendező jogszabályok alkal­mazása mozdítsa elő a tár­sadalmi és a személyi szük­ségletek kielégítését, a szer­ződések teljesítését, az áru­forgalom biztonságát, segít­se elő a fogyasztói érdek­védelmet, s ne akadályozza az indokolt gazdasági koc­kázatvállalást. Mindezek ér­dekében a jogalkalmazásnak segítenie kell az alkotmány­ban meghatározott tulajdoni viszonyok megerősítését, a társadalmi tulajdon védel­mét, továbbá azt, hogy a tulajdonból folyó jogosítvá­nyokat a szükségletek ki­elégítése érdekében, az ál­lam iránti kötelezettségek teljesítésével összhangban — mások jog- vagy érdeksérel­me némül — rendeltetéssze­rűen gyakorolják. A gazdálkodó szervezetek és egyéb gazdálkodók egy­más közötti jogviszonyaiban a gazdaságpolitikai célok megvalósítását is szolgálnia kell a jogalkalmazás­nak. Ennek során a fe­lek termelési és forgalmi kapcsolatában erősíteni kell a szerződések gazdaság­szervező, szükségletkielégitő szerepét, és érvényt kell sze­rezni a tisztességtelen gaz­dálkodást tiltó rendelkezé­seknek. Fokozottan érvényre kell juttatni a gazdálkodó szervezetek önállóságát. Ahhoz is hozzá kell já­rulnia a jogalkalmazásnak, hogy a családi kapcsolatok­ban jobban érvényesüljenek a szocialista erkölcs köve­telményei. Ennek érdekében fokozni kell a társadalom széles körét érintő családjo­gi bíráskodás tudatformáló hatását. A munkajogi és a szövet­kezeti tagsági ügyekben a jogalkalmazó szerveknek elő kell segíteniük, hogy a munkáltatói, illetőleg a szö­vetkezeti jogok gyakorlása — a dolgozók egyéni és csoportérdekére figyelemmel — szolgálja a szervezet ren­deltetésszerű működését, a jogok és kötelességek össz­hangját, a munkaidő leg­teljesebb kihasználását, a hatékony munkavégzést. A tagsági viszony fejezze ki a tulajdonosi, valamint a ta­gok tevékenységének vál­lalkozási jellegéből adódó sajátosságokat. E jogpolitikai elvek feb­ruár l-jén lépnek hatályba. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents