Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-10 / 8. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. évfolyam, 8. szám 1987. január 10., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJÁ Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint mm Ünnepség munkásőrségen Hegalakulásuk 30. évfordulóján A Munkásőrség Országos Parancsnokságán pénteken ünnepségen emlékeztek meg a testület megalakulásának 30. évfordulójáról. Az eseményen részt vett Németh Károly. az MS/.MP főtitkárhelyettese és Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes. Az elnökségben foglalt helyet Borisz Sztukalin, a Szovjetunió, Ondrej Durej Csehszlovákia és Euclides Vázquez Candela Kuba magyarországi nagykövete. Ott volt Georg Folk, az NDK nagykövetségének követtanácsosa. Az ünnepségen jelen voltak az állami és társadalmi szervezetek, valamint a társ fegyveres erők és testületek képviselői. Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka megnyitójában köszöntötte a testület tagjait, parancsnokait, s külön tisztelettel szólt azokról az alapító tagokról, akik immár három évtizede teljesítenek szolgálatot. Ezután Németh Károly emelkedett szólásra. Németh Károly beszéde — Zászlóbontásától kezdve, három évtizede becsülettel teljesíti hivatását a munkásőrség, amely az el. lenforradalommal vívott harcban, a párt kezdeményezésére született — kezdte beszédét Németh Károly, majd a munkásőrök helytállását méltatva hangsúlyozta: A munkásőrök esküjükhöz híven teljesítették a nép hatalmának védelmében vállait kötelezettségüket, áldozatkészen, fegyelmezetten, a párt, a nép, a szocializmus iránti lefelősséggel szolgálják a közérdeket. Ma is helytállnak, lelkiismeretesen látják el a szolgálatot. A munkásőrséget tisztelet és megbecsülés övezi társadalmunkban. Minderre gondolva adom át önöknek, valamennyi munkásőrnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és személy szerint Kádár János elvtárs szívélyes üdvözletét és jókívánságait. Köszönjük mindannyiuknak a helytállást, családtagjaiknak a megértő támogatást. Harminc évvel ezelőtt az ellenforradalom elleni küzdelemnek, a szocialista konszolidációnak egyik fontos eleme volt a munkásőrség létrehozása. Az akkori helyzetet az jellemezte, hogy a Szovjetunió internacionalista segítsége, majd a magyar karhatalmi alakulatok felállítása lehetővé tette a fegyveres ellenforradalmi felkelés gyors leverését, de még nagy volt a bizonytalanság, az eszmei és a politikai zűrzavar. Ellenségeink mindent elkövettek, hógy megakadályozzák a rend helyreállítását, a termelőmunka beindítását. Rémhíreket terjesztettek, hirdették, hogy márciusban újra kezdik. Sok fegyver volt illetéktelen kezekben. Akkor még jórészt előttünk álló feladat volt a törvényes rend teljes helyreállítása, a felfordulásból való kilábalás, a politikai>és a gazdasági konszolidáció. Újjászerveződő pártunk vezetése, élén Kádár János elvtárssal, ilyen helyzetben — 1957 januárjában — kezdeményezte a munkások, a dolgozók felfegyverzését. A döntésnek fontos elvi jelentősége volt. Kifejezte a párt és a kormány bizalmát a munkások, a dolgozók iránt, hiszen fegyvert adott a kezükbe. Az elmúlt három évtized immár történelminek nevezhető tapasztalata bizonyítja, hogy a munkásőrség rászolgált erre a bizalomra. Ugyanakkor a munkásőrosztagok megjelenése bizonyította azt is, hogy az öntudatos munkások és dolgozók készek önkéntes fegyveres szolgálatot is vállalni a szocialista vívmányok védelméért, bíznak a pártban és a kormányban. A munkásosztály, a parasztság és az értelmiség tömegei nem a szocializmus ellen léptek fel, hanem a hibák, a törvénysértések, a politikai torzulások felszámolását igényelték szocialista alapon. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa már februárban rendeletet hozott a munkásőrség felállításáról. A jelenlevők közül is bizonyára sokan emlékeznek még rá: a szocializmus belső és külső ellenségei mindent elkövet' tek, hogy bemocskolják, hazug híresztelésekkel lejárassák a munkásőröket. A rágalmakra méltó választ adtak azok a kommunista és pártonkívüli hazafiak, akik a munkásőregységekben elsők között vállalták társadalmi megbízatásként a fegyveres szolgálatot, a néphatalom védelmét, a szocializmus, a párt politikája melletti nyílt kiállást. A munkásőrség példásan teljesítette küldetését: más fegyveres erőkkel együtt elszántan védelmezte a néphatalmat, segítette a rend, a nyugalom, az építőmunka feltételeinek megteremtését, eredményesen hozzájárult az ellenforradalmi restaurációs kísérlet elhárításához. Tagjai, a kommunisták és a pártonkívüliek, munkások, parasztok és értelmiségiek, férfiak és nők igaz hazafiak módjára cselekedtek. őszinte örömünkre szolgál, hogy körünkben is sok olyan elvtársat üdvözölhetünk a több mint négyezerből, aki a megalakulástól kezdve megszakítás nélkül becsülettel viseli a munkásőr-egyenruhát. övezze tisztelet minden alapítónak, a néphatalom valamennyi hű katonájának a nevét, azokét, akik önzetlenségből és hazaszeretetből oly szemléletes történelmi leckét adtak. Jó érzést és tiszteletet vált ki mindannyiunkból, hogy a mai munkásőrök az idősebb nemzedékek által teremtett hagyományoknak méltó őrzői és folytatói, az elődök példájához illő felelősséggel teljesítik önként vállalt kötelezettségüket. Sokat áldoznak szabadidejükből, hogy felkészüljenek és mindig készen álljanak a szocialista vívmányok védelmére. Mindenütt ott vannak, ahol segíteni kell. Helytállnak a munkában, aktív részesei a közéletnek. Példájukkal, magatartásukkal pozitív hatást gyakorolnak környezetükre. Napjainkban különösen nagy szükség van rá, hogy társadalmunkban növekedjen a közösségért érzett felelősség. Annak az emberi, közéleti gondolkodásnak, politikai és erkölcsi magatartásnak a térhódítását kell elősegítenünk, amit a munkásörök is tanúsítanak. Minél inkább tért hódít az a felfogás, hogy csakis embertársainkkal együtt és ne mások rovására boldoguljunk, annál inkább visszaszorul a közömbösség, az önzés, minden olyan jelenség, ami öszszeférhetetlen a tisztességes emberi magatartással. A munkásőrség nagy ereje politikai egységében, erkölcsi szilárdságában rejlik, s ez nem hagy kívánnivalót maga után. A munkásőregységek olyan kollektívák, amelyekben a közérdeket szolgáló tetteknek a mozgatórugója a nép, a szocialista haza és az internacionalista eszmék iránti hűség. Az út, amelyet megalakulása óta a munkásőrség a párttal, a néppel együtt bejárt, azt tanúsítja: volt és van értelme a harcnak, az odaadó, becsületes helytállásnak. Még ha nem is sikerült minden, ahogyan terveztük és szerettük volna, a legutóbbi három évtizedben nagy eredmények születtek. Fontos, hogy a felnövekvő nemzedékekben is tudatosítsuk: szocialista vívmányainkban népünk áldozatos munkája testesül meg. Sok akadályt kellett legyőznünk, az eredményekért keményen meg kellett dolgoznunk, nagy feladatokat oldottunk meg, de balsikerek is értek bennünket; hibáinkkal, tévedéseinkkel is meg kellett és meg kell küzdenünk. A közelmúltban országvilág nyilvánossága előtt újólag részletesen foglalkoztunk az 1956-os magyarországi ellenforradalommal, annak előzményeivel, történelmi utunk tanulságaival. És foglalkoztak a tragikus eseményekkel külföldön is. Barátaink, a haladó emberek, miként a három évtizeddel ezelőtti nehéz napokban, úgy most is kifejezték szolidaritásukat, és elismeréssel szóltak pártunk, népünk azóta végzett nagy munkájáról, eredményeinkről. Számos nyugati polgári hírközlő szerv, sajtóorgánum — a maga módján — tárgyilagosan foglalkozott az elmúlt 30 esztendő fejlődésével, reális hangot ütött meg hazánkkal kapcsolatban. ' De voltak más hangok is. Ellenfeleink a tényekkel mit sem törődve, vagy azokat elferdítva propagandakampányt folytattak szocialista rendszerünkkel szemben, ezúttal is a régi szólamokat hangoztatva, az ellenforradalom szennyesét próbálták tisztára mosni. Ezzel kapcsolatban most a következőket tartom fontosnak leszögezni: minden kétséget kizárva bizonyítható, hogy ellenforradalom zajlott le hazánkban, amely a népi hatalom megdöntését tűzte zászlajára. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága helyesen mutatott rá, hogy négy, egymással szorosan összefüggő ok vezetett az ellenforradalom kirobbanásához: a szektás-dogmatikus politika, a személyi kultusz és annak súlyos következményei, a párton belüli revizionista erők árulása, a hazai ellenséges elemek aktivizálódása és az őket támogató nemzetközi imperializmus aknamunkája. Ez az értékelés történelmi távlatból nézve is megállja a helyét, módosítani rajta nem kell. Az események jellegén az sem változtat, hogy azokba olyanok is belesodródtak, akik a hibák kijavításáért szálltak síkra. Pártunk a történtekért őket soha nem okolta. Kezdettől fogva világossá tette, hogy kész mindenkivel együttmunkálkodni, aki az ország sorsát a szívén viseli, az alapvető szocialista célokat elfogadja, megvalósításukat támogatja. Ezen az alapon jött létre, fejlődött és erősödött meg a nemzeti közmegegyezés hazánkban. Arról is szólnunk kell, hogy olyan tanulságok birtokába jutottunk, amelyek ma is időszerűek, megfeledkezni róluk nem szabad. Maradandó tanulság, hogy a haza felemelkedésének, népünk boldogulásának nincs más járható útja, mint a szocializmus, amelynek építésében részt venni egyet jelent a nemzeti érdekek szolgálatával. Ezzel egyenrangú tanulság, hogy nemzeti függetlenségünk és békénk megőrzése, társadalmi és gazdasági fejlődésünk csakis a haladás oldalán, a szocialista országokkal szoros szövetségben biztosítható. Ezért politikánk sarkkövének tartjuk, hogy tovább erősítsük szövetségünket, együttműködésünket és barátságunkat a Szovjetunióval, a szocialista országokkal. Közösségi társadalmunkban a párt és a nép együtt úrrá tud lenni minden nehézségen, akadályon, igazi erejük az összefogásban van. Pártunk népünkkel együtt kereste és találta meg a kivezető utat a válságos helyzetből, együtt alakítjuk és valósítjuk meg politikánkat a haza és a nép javára. Ez a politika, a vele párosuló munkastílus, az őszinteség, a nyíltság, a szavak és a tettek egysége volt az alapja a megerősödött bizalomnak, forrása a szocialista nemzeti egységnek, a fejlődő szocialista demokráciának. Együtt és féltve vigyázzuk a párt és a tömegek bizalomteljes kapcsolatát, a társadalom politikai egységét az ország belpolitikai stabilitását, amely a népi hatalom szilárdságának, az ország fejlődésének legfőbb záloga. A Magyar Szocialista Munkáspárt a történelmi tapasztalatok és tanulságok hasznosítását elsőrangú feladatának tartja. A szocializmus építésében és gyakorlatában — a sablonoktól elszakadva — bátran vállalkozott új, előrevivő megoldások keresésére, kimunkálására és alkalmazására. A társadalmi fejlődés változó követelményeit szem előtt tartva ma is (Folytatás a 2. oldalon.) Az épitőipar idei tervei Az épitőipar az idén azzal számol, hogy országosan egy százalékkal növeli az építésszerelési teljesítményt. Az ágazat kivitelező szervezetei a tavalyinál 2-3 százalékkal nagyobb teljesítmény elérését tervezik, s ezen belül a hagyományos vállalatok és szövetkezetek építési tevékenysége a múlt évinek közelében marad. A legdinamikusabban, csaknem húsz százalékkal bővítik termelésüket a kisszervezetek, míg a nem építőipari vállalatok építési részlegeinek munkája némileg csökken. Az előrejelzések szerint az építési piacon tovább erősödik a megrendelők pozíciója, mert az ország több térségében tovább növekedik az építési kínálat, s ezzel élénkül a vállalkozók közötti verseny is. A vállalati beruházások körében is főleg a gép beszerzése növekedik, s e fejlesztések építési igénye lényegében a múlt évihez hasonló szinten marad. Az építőiparban tehát még inkább követelménnyé válik, hogy a kivitelezők rugalmasabban teljesítsék a differenciált építési igényeket. Vállalkozási készségük erősítését több központi int^gjiq^és segíti, így a versenyfcrgyalások rendjének módosításával javultak a verseny tisztaságának és bővítésének fettételei. A közeljövőben pedig megjelenik az az új jogszabály, amely szerint a vállalkozó és a beruházó a két félnek egyaránt megfelelő, megegyezéses ár alapján köthet — lakások kivételével — építési szerződéseket. Ezek a megegyezések majd a piaci értékítéletet közvetítik, és ösztönzik a kivitelezőket olyan munkák elvégzésére is, amelyekre korábban az elavult normatívák alapján csak ráfizetnének, s ezért el sem vállalnák. A szerződéskötések új rendszere több éves távlatban hozzájárulhat a vállalatok gazdasági helyzetének stabilizálódásához. A nem termelési célt szolgáló beruházások az idén mérséklődnek, de ezen belül növekedik a tudományos kutatás, az általános és középiskolai oktatás feltételeit javító fejlesztések aránya. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a színházak rekonstrukciós programja. Mintegy 800 általános iskolai és 500 középiskolai tanterem épül. A kórházi ágyak száma 1100zal, az idősek szociális otthoni helye 800-zal bővül. A népgazdasági terv az idén '60-61 ezer lakás felépítését, ezen belül hatezer állami lakás átadását irányozza elő. A magánlakásépítés aránya tehát 90 százalékra emelkedik. Különösen nagy feladat a budapesti lakásépítési előirányzat ütemes teljesítése. A Fővárosi Tanács mintegy 9000 új otthon létesítését tervezi, s ebből 5900 lakást telepszerű, földszintes házakban kíván megvalósítani. A múlt évben a budapestieken kívül 5-6 vidéki építőipari yállalat vett részt a fővárosi lakásépítkezésben. A vidéki és a budapesti kivitelezők érdekeltségét jelentősen javítja, hogy az idén Budapesten 24 ezerről 50 ezer forintra emelkedett a kivitelezők lakásonkénti adókedvezménye. Máris további vidéki vállalatok kezdték meg vizsgálódásaikat, hogy miképpen vehetnek részt a budapesti új otthonok építésében. Az idén meggyorsul a tanácsi lakásállomány felújítása is: mintegy 20 százalékkal több, összesen 28 900 otthon felújítását, s további 13 400 lakás korszerűsítését irányozták elő. A magántulajdonú lakásokkal együtt várhatóan 35 400 lakás felújítása és 15 400 otthon korszerűsítése valósul meg szervezett kivitelezéssel. Ennek több mint a felére a fővárosban kerül sor. Az építőipari kapacitások hasznosításában a külföldi munkavállalások is jelentős szerepet kapnak. így a terv szerint az építési export, főleg a tengizi munkákkal a tavalyinak mintegy másfélszeresére növekedik. Gazdasági és műszaki napok külföldön A Magyar Kereskedelmi Kamara az idén a korábbinál több helyen, 14 külföldi városban rendez gazdasági és műszaki napokat. Több olyan városban, illetve országban is lesznek ilyen rendezvények, ahol a magyar szakemberek hasonló bemutatót még nem tartottak. Így áprilisban a malaysiai Kuala Lumpurban, októberben pedig Braziliában, Sao Pau lóban szerveznek — a Hungexpóval közösen — szakmai és árubemutatót. Délkelet-Ázsia és Dél-Amerika ugyanis igen fontos térség a magyar exportőrök számára, ám ezeken a területeken a magyar kínálatot alig ismerik a helyi üzletemberek, A tapasztalatok azt bizonyítják, az ilyen rendezvények nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy kedvezőbbé váljanak a külkereskedelmi kapcsolatok fejlődésének feltételei. A Kamara hagyományosan az idén is rendez magyar gazdasági és műszaki napokat a Szovjetunióban, ezúttal Leningrádban. Ennek középpontjában a kooperációs kapcsolatok fejlesztése, a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok további szélesítése, újabb vegyes vállalatok létrehozásának előkészítése áll. Finnországban 3 városban, Helsinkiben, Tamperében és Turkuban szerveznek szakmai és árubemutatót, elősegítve a hagyományosan Jó magyar-finn gazdasági kapcsolatok további szélesítését. Az idén jelentős bemutatót szervez a Kamara az Egyesült Államokban is.