Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-09 / 7. szám

Péntek, 1987. január 9. 7 A SZŐJE is érdekelt Interferon-kutatások Megkezdődtek az Égis Gyógyszergyár legújabb készítményének, az emberi ".érből előállított interferonnak a klinikai vizsgálatai. Ez a készítmény az emberi szervezet természetes védekezőképességének felgyorsítását segíti elő, főként a virusfertőzesekkel szemben. Az interferon a szervezet természetes „vészcsengője". Ha valamilyen vírusfertőzés támadja meg a szervezetet, a fehér vérsejtek interferont állítanak elő, amely a sejtekben okozott anyagcsere-változásokkal figyelmeztet a veszélyre, és ezzel megindítja a szervezet védekezését is. A legtöbb szervezet késlekedés nélkül elegendő interferont állit elő a betegség leküzdéséhez. Előfordulhat azonban, hogy az interferon termelődése csak lassan kezdődik meg, s ezzel megkésik a figyelmeztető jelzés. A súlyosabb betegségek legyőzéséhez pedig az is szükségessé válhat, hogy a természetes reakciónál erősebb jelzésekkel serkentsék a szervezetet a védekezésre. A mesterséges úton előállított interferon ilyen esetekben bizonyulhat hatásosnak. Interferont szükség esetén minden emlős szervezete termel, de az ember védekezőképességének fokozására csak az emberi vérből, nvert készítmény alkalmas. Az interferon mesterséges úton való előállításához a vérnek azokat az alkotóelemeit, a fehérvérsejteket hasznosítják, amelyek más formájukban egyébként nem tudnák a gyógyítást szolgálni. Az interferon gyártásának kísérletei 1979-ben kezdődtek meg az Égis Gyógyszergyárban, az eddig elért hazai és nemzetközi tudományos eredményekre alapozva. A kísérletekhez már a kezdeti stádiumban biztosítanunk kellett a nagyüzemi gyártás feltételeit, mert attól a laboratóriumi körülmények nagyban eltérnek, s így az ott kapott eredmények nehezen lettek volna átültethetők a gyakorlatba. A nagyüzemi gyártás megvalósítására, az eljárás kidolgozására a gyár társulást hozott létre az Országos Haematológiai és \értranszfúziós Intézettel, valamint a Szegedi OrvostuQományi Egyetem Mikrobiológiai Intézetével közösen. Együttes munkájuk eredményeként sikerült olyan vérkészítményt előállítaniuk, amely tökéletesen pótolja az eredetit. A három legnagyobb hazai klinikán végzett vizsgálatok eddigi tapasztalatai szerint az új vérkészítmény igen hatásosnak bizonyul a különféle vírusos betegségek gyógyításában és az orvosok remélik, hogy a hagyományos terápiák kiegészítőjeként bizonyos típusú daganatok gyógyításához is hasznosítani tudják majd. 11 Hitelbank Rt. és a Vasmű egyezménye A Dunai Vasműben csütörtökön írta alá Demján Sándor, a Magyar Hitel Bank Rt. vezérigazgatója és Szabó Ferenc, a Dunai Vasmű vezérigazgatója azt a 350 millió forintos bankhitelről szóló szerződést, amely részben anyagi fedezetet nyújt a kohászati kombinát meleghengerlési technológiája korszerűsítéséhez. A Dunai Vasmű a hetedik ötéves tervidőszakban 1 milliárd 17 millió forintos beruházással egy előlemez-felcsévélő, úgynevezett coil box berendezést, egy újabb hengerállványt és egy réteges hűtőrendszert állít munkába, amellyel azonos mennyiségű anyagból évente 50 ezer tonnával több hengereltárut tud előállítani, megvalósítja az anyag egyenletes hőmérsékletű hengerlését és ezzel ugrásszerűen javítja a lemez minőségét. 2 milliméterről 1,6 milliméterre csökkentheti a melegen hengerelt lemez minimális vastagságát és ezzel tekintélyes mennyiségű lemez további hidegen hengerlését teszi feleslegessé. A fejlesztésből eredő anyag- és energiamegtakarítás, valamint a minőségjavítás révén a ráfordítási költségek — a kohászatban ritka módon — kevesebb, mint négy esztendő alatt teljes egészében megtérülnek. Kilenc ország 16 városában Magyar gazdasági napok Belföldre is OTP-Penta Tours Csütörtökön sajtótájékoztatót tartottak az OTP— Penta Tours vezetői abból az alkalomból, hogy megjelent az utazási iroda ez evi nyári katalógusa. Elmondták, hogy a magyar—osztrák vegyes vállalat, amely 1984. január elsején kezdte meg működését, ezentúl nemcsak Nyugatra, hanem a szocialista orszagokba, söt belföldre is szervez utakat. Ügy tervezik, hogy a forgalom legalább tíz százalékkal meghaladja a tavalyit. Egyre bővül az OTP—Penta Tours országos hálózata, ma már több mint 70 helyseg OTPfiókjában értékesítik az iroda programjait. A közeljövőben — a már meglévő Váci utcai iroda mellett — újabb iroda nyílik a fővárosban, a Dunakorzón. Kevesebben vagyunk Tarsadalmi folyamatok címmel megjelent a KSH kiadványa, amely a VI. ötéves tervidőszak gazdasági és demográfiai változásainak legjellemzőbb adatait tartalmazza. A statisztika szerint 1981. január elsején 10 millió 713 ezer, 1985. december 31-én pedig 10 millió 640 ezer lakosa volt az országnak. 9 tervidőszak végén a férfiak 50 ezerrel, a nők 23 ezerrel voltak kevesebben mint öt évvel korábban. Tovább tartott az öregedési folyamat: a 14 éves és annál fiatalabb gyermekek száma 5 év alatt 3,3 százalékkal, a munkavállalási korú felnőtteké 1,1 százalékkal csökkent, miközben a nyugdíjas korú lakosság 3,3 százalékkal gyarapodott. A munkaerő-tartalékok kimerültek, a munkavállalók száma évente átlagosan 24 ezerrel csökkent. Az aktív keresőknek több mint 30 százaléka változatlanul az iparban tevékenykedik, bár létszámuk 5 év alatt 6,7 százalékkal mérséklődött. öt esztendő alatt a főváros és a vidéki városok népessége nőtt, a községeké csökkent. Az ország településhálózatát 1981-ben 3122 település alkotta, 1986. január elsején 3058. 9 új község alakult és 73 szűnt meg. 29 községet emelt városi rangra az Elnöki Tanács, így számuk Budapesttel együtt öszszesen 125. A szocialista országok közül kiemelkedő jelentőségű a Szovjetunió köztársaságaival és a kínai partnerekkel kialakított együttműködés. Nagy figyelmet szentelnek a Magyar Kereskedelmi Kamara szakemberei a szovjet gazdasági életben lezajló változásoknak, és erről tájékoztatják a hazai tagvállalatokat. 1987. január l-jétől például több szovjet vállalat kap önálló külkereskedelmi jogot, ezzel összefüggésben a magyar Kamara segítséget kíván nyújtani az érdekelt hazai cégeknek a közvetlen kapcsolatfelvételhez. Magyar—szovjet vegyes vállalatok Kibontakozóban van a magyar—szovjet vegyes vállalatok létesítése, ezt a folyamatot is segíti a Kamara a maga eszközeivel. A számtalan egyéb akció közül megemlítjük, hogy például a balti köztársaságokba piacfeltáró delegáció küldését tervezi a Kamara, fogyasztási cikkek és híradástechnikai jellegű termékek forgalmának bővítése érdekében. Néhány éve élénkültek meg a magyar—kínai gazdasági kapcsolatok, 1985-ben létesült a Kamara kínai tagozata. Fontos feladata most a magyar Kamara szakembereinek segítséget nyújtani annak feltárásához, hogy a különleges gazdasági övezetekben milyen együttműködési lehetőségek vannak. A kapcsolatok erősítését szolgálja például a kamarák mellett működő választott bíróságokkal kapcsolatos magyar—kínai tapasztalatcsere is. A többi szocialista ország kamaráival a legkülönbözőbb témákban folyik az együttműködés. Csehszlovákiában a fa- és papíripar, valamint a járműipar lehetőségeit tanulmányozza a magyar kamarai piacfeltáró delegáció. A lengyel kamara műszaki, gazdasági napokat szervez hazánkban '87 áprilisában. A bukaresti vásáron információs irodát kíván működtetni a magyar Kamara. Természetesen változatlanul erőteljesen kell segíteni a kialakult kamarai csatornákon a fejlett és fejlődő nem szocialista országokban is a magyar exporttermékek értékesítési feltételeinek javítását. Az európai országokkal már korábban kialakult, sokrétű kapcsolatok: ápolása mellett a tengerentúli 'fejlett országokkal (USA, Kanada, Japán, A Magyar Kereskedelmi Kamara külgazdasági tevékenységét a VII. ötéves tervben is a népgazdaság érdekei határozzák meg. Célul tűzték ki a nemzetközi kapcsolatok erősítését és bővítését, továbbá azt, hogy újabb kereskedelemfejlesztő akciókkal segítik elő a külgazdasági egyensúly javítását. Egyik szegedi nagyvállalat igazgatójával készítettem interjút nemrégiben. Előbb-utóbb kényelmetlen kérdések is előkerültek: vezetési stilusról, munkafegyelemről, s sok minden másróL Illetlenség a „meleg" dolgok közepébe vágni, gondoltam, s kerülgettem a forró kását, hátha kihűl. mire kimondom. Bevezető mondókám felénél, ha jártam, mikor beszélgetőtársam finoman, de határozottan rám szólt: ne anekdotázzak, kérdezzek! Drága az ő ideje is, drága lehet hát az enyém is. Ha világosan mondom, mit akarok, akkor félre sem értheti, meg sem sértődhet, s válaszolni is könnyebben tud rá. Udvariaskodás nélkül folytattuk a beszélgetést, nem hagyott rossz szájízt egyikünkben sem. Nem kell a „rizsa" — mondanák erre a fiatalok Lejárt volna a mellébeszélés, a semmitmondó szócséplés kora? Hosszú éveken át hallhattuk, szenvedhettük az értekezletek szómágiáinak „tüzét". Nem volt véletlen, hogy a semmitmondás veszedelme annál inkább kisértett, minél inkább közeledtünk a jelenhez és saját portánkhoz. Egy-egy kritikus szó, konkrétan kimondott tévedés jtt már forr >n érinthette az érdekelteket, komoly erő kellett az ellenállás leküzdéséhez. Értekezletre, tanácskozásra járó ember vagyok. Hozzátartozik a munkámhoz. Regebben, ha csak lehetett, elkerültem. Az az ösztönös törekvés bántotta a fülemet sokáig, hogy már-már szokássá vált: úgy kell szólni, hogy a pozitívumok és negatívumok valami előre -Elképzelt aránya fennmaradjon, ott is, ahol kő kövön nem maradt, úgy gazdálkodtak. Eredmények hosszú felsorolása után kerülhetett csak 6or arra, hogy a hibákról szót ejthessen a szónok. Gazdasági életünk egyik legnagyobb változásának, megújulásának időszakát éljük. A kimondott szó értékét, úgy tűnik, éppen ez határozza meg mostanában. „Felfedeztük", hogy udvariaskodással, felesleges köntörfalazással aligha juthatunk előrébb. A problémák megoldásának első lépcsőfoka éppen az, hogy a kialakult helyzetet megfelelően értékelni, elemezni tudjuk. Ehhez pedig az őszinte szavak elengedhetetlenül szükségesek, még akkor is, ha húsba vágnak, s nem mindig a legkellemesebbek. Közgyűlésen figyeltem a hallgatóságot nemrégiben. Közel húsz hozzászóló mondta a magáét, valahogy úgy. ahogyan eddig: papírból, csatlakozva az előtte szólóhoz... Kókadó fejeket láttam magam körüL. ha kávét nem hoznak, menet közben elalszom magam is. Fiatal tsz-elnök lépett a pulpitusra. Papír nélkül kezdte a mondókát, és olyanokat mondott, amiben udvariaskodás ugyan kevés volt, de megszívlelendő igazság annál inkább. Mintha az utolsó ítélet rézharsonáit fújták volna meg, egy csapásra felébredt mindenki. Az ülést vezető idősebb kollega ugyan később tompítani próbálta a heves ifjú szavait, fiatalságával „mentegette" kollégáját, csak éppen azt nem vette észre: nem sértett . meg senkit, éppen ellenkezőleg. Csak éppen az eddig megszokott hivatalos „nyelvhasználatot" felejtette el. „Nyelvhasználat! Mikor szivároghatott be emberi fogalmaink közé ez a lelpességgel abszurdnak tetsző — s mégis elevenbe vágó — kifejezés? Kinek jutna eszébe például akármifajta szabályozási joggal azt mondani: kézhasználat, lábhasználat, fülhasználat, tüdőhasználat? Tisztázása máskorra marad. Más korra talán?" Sütő András kérdezi ezt a szavakról írott csodálatos könyvében. Ugy tűnik, ma már egyre jobban kezdjük megtanulni, hogy amit kimondunk, azon előbb-utóbb úrrá is tudunk lenni. Rizsa néLkül. őszintén, néven nevezve a gondokat, sokkal könnyebb. Lehet, hogv egyszer teljesen képesek leszünk elfelejteni a mellébeszélést? Bárcsak úgv lenne! Rafai Gábor Ausztrália, Üj-Zéland) való intenzív kapcsolatépítés is rendkívül fontos. Novemberben például Indonéziában tárgyalt magyar kamarai delegáció. A dzsakartai, yogyakartai, denpasari kamarákban folytatott megbeszéléseken nagy érdeklődést váltott ki a magyar sínbusz-, valamint vegyianyag- és fotófilmkínálat. Megvitattak mezőgazdasági együttműködési témákat is. Ugyanezekben a novemberi napokban indonéz delegáció járt Magyarországon, a küldöttség 22 üzletemberének programját a Kereskedelmi Kamara szervezte. Az indonéz üzletembereket kerekasztal-megbeszélésen hozták össze 30 magyar vállalat képviselőjével. Kínától Latin-Amerikáig 1987-ben 9 ország 16 városában rendez a Kamara magyar gazdasági napokat, amelyek konkrét kereskedelempolitikai célt szolgáló programok sorát jelentik. Közeli és távoli országok egyaránt szerepelnek a tervezett listán: Hollandia, Brazília, az Egyesült Államok, Finnország, Szovjetunió, Malaysia és valószínűleg Kína egy vagy több városában kerül sor gazdasági-műszaki előadás-sorozat megtartására, melyekhez egyes országokban kiállítás is kapcsolódik. Jelenleg 28 relációs tagozata van a Magyar Kereskedelmi Kamarának, a „legfiatalabb" a délkelet-ázisiai tagozat. Az Indonéziában, Malaysiában, Szingapúrban, Tajvanon járt magyar kamarai küldöttségek biztató hírekkel tértek vissza. 35-40 magyar vállalat részéről feltételezhető, hogy érdeklődnek a délkelet-ázisiai piacok iránt. Szaúd-Arábiába és a latin-amerikai országokba szintén terveznek delegációkat 1987-ben. Persze, Európát sem hagyják figyelmen kívül. Az 1987-ben Svédországban tartandó agrárszimpozion előkészületeiről már novemberben konkrét tárgyalások folytak. Olaszországban ipari formatervezési szimpoziont készítenek elő. A magyar kis- és középüzemeket is hozzásegíti a Kamara ahhoz, hogy termékeikkel külföldön bemutatkozhassanak. Részükre úgynevezett gyűjtőkiállítást szervez, amelyen egyszerre 15-20 kisebb cég is bemutatkozhat. Ilyen alkalom lesz 1987-ben az olaszországi magyar hét, májusban a finnországi magyar kiállítás, valamint Bázelban a fogyasztási cikkek vására, ahová a Politúr Vegyipari Szövetkezettől az Alkotó Ifjúság Egyesülésig, 12 vállalat nevezett be. A külgazdasági kapcsolatok fejlesztésében speciális feladatokat látnak el a Kamara területi bizottságai. Tevékenységük kiterjed a helyi üzleti lehetőségek feltárására (a határ menti árucsere-forgalom keretében), a testvérvárosi, testvérmegyei politikai, kulturális kapcsolatok gazdasági tartalommal megtöltésére; a helyileg illetékes külföldi regionális kamarákkal történő kapcsolatteremtésre; s velük együttműködve, a helyi vásárokon való kölcsönös részvétel szervezésére. Megyei kezdeményezések Baranya megye 17 vállalata, intézménye például az NSZK-beli Fellbachban rendezett árubemutatót októberben, ahol a Pécsi Kesztyűgyár termékeitől Hetessy László műkovács számos remekéig, változatos volt a kínálat. A Zala megyeiek Alsó-Ausztriában viszonozták november végén a bemutatkozást. A bécsi kereskedelmi kamara segített abban, hogy ne csak a helyi üzletemberek nézzenek körül a Neuenkirchenben rendezett árubemutatón. A grazi vásárra a dél- és északdunántúli területi bizottságok szervezik a magyar vállalatok részvételét. Jó az együttműködés a dél-alföldi területi bizottság és a szabadkai körzeti' gazdasági kamara között, például a szegedi vásár szervezésében, de az olaszországi regionális kamarákkal való kapcsolatot is szorgalmazza a dél-alföldi területi. bizottság. Az észak-dunántúli, észak-magyarországi és észak-alföldi területi bizottságok delegációi Csehszlovákiában jártak, a határ menti árucsere-forgalom bővítése érdekében. A kárpátukrajnai terűlettel hagyományos az együttműködés. Az exportpropaganda javítása érdekében tervezik, hogy a területi bizottságok 1987-ben különkiadványban mutatják be egy-egy megye exportárualapul szolgáló termékeit, s a többnyelvű kiadványt a partnervárosokban, -megyékben terjesztik. Befejezésül elmondhatjuk, hogy a Kereskedelmi Kamara konkrét példákkal érzékeltetett exportösztönző tevékenysége még nem merített ki minden lehetőséget. Különösen a kis- és középüzemeknek tudnának az eddigieknél többet segíteni. 1937-ben fokozottabban torekednek bevonni ezeket a kisebb vállalatokat is a kamarai tagok sorába, hiszen számukra is előnyös lenne, ha igénybe vennék a Világbank-tájékoztatóktól a külpiaci információkig a Kamara szolgáltatásait. Természetesen nemcsak a vállalatoknak, hanem a népgazdaságnak is érdeke, hogy minél több exportüzletet kössenek a Kereskedelmi Kamara közvetítésével. Imre Erzsébet Pulykafeldolgozó épül 135,5 millió forint hitel felvételéről, illetve folyósításáról szóló szerződést írt alá csütörtökön a Sárvári Baromfifeldolgozó Vállalat és a Magyar Hitel Bank Vas Megyei Igazgatósága. Az 1200 dolgozót foglalkoztató, s évi másfél milliárd forint termelési értéket előállító vállalat fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához még soha nem vett igénybe hasonló összegű hitelt. A tervek szerint egy korszerű pulykafeldolgozó, -daraboló és -csomagoló létrehozására, továbbá fagyasztó kialakítására használja fel. Az e celt szolgáló, együttesen 219 millió forintos beruházás költségeinek fennmaradó hányadát a vállalat saját erőből fedezi. A fejlesztés eredményeként a múlt évi 600 tonnáról fokozatosan évi 6000 tonnára növelik a piacon ma is jó áron eladható feldolgozott pulykahús termelését, s ennek megfelelően, anyagilag is, ösztönzik a megyében a pulykahizlalás fejlesztését. (MTI)