Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-08 / 6. szám

£1 mezőgazdasági szövetkezetek biztonságos gazdálkodásáért Aki földet művelt, vagy állatot tartott már valaha, saját tapasztalatából is tudhatja, rengeteg kockázattal találkozhat. Kezdve az időjárás szeszélyeivel, az értékesítés kiszámíthatatlan buktatóival, folytatva a gazdálkodás körülményeiben bekövetkező előre nem látható más akadályokkal. A nagyüzemekben ezenkívül még az állami költségvetéshez való hozzájárulás, vagyis az elvonás szabályai is szüntelen változnak. Még egy jó év után is nehéz a hosszabb távú előrelátás. A szövetkezetek azonban nem mondtak le régi vágyukról, a stabilitás megteremtéséről. E célt szolgálják a mozgalom legújabb kezdeményezései is. A kiindulópont már régóta adott, a Kölcsönös Támogatási Alap létesítésének lehetőségét már egy tizenhárom évvel ezelőtt hozott jogszabály megteremtette. Az össz-szövetkezeti érdekek figyelembevételével a befizetett pénz egy részéből 1981-ben országos alapot képeztek. Ennek egy része az alaptökéje a decemberben létrejött szövetkezeti pénzintézetnek, a Mezőbanknak. A részvényjegyzés javasolt összege a zárolt fejlesztési alap 20 százaléka, ez megyénkben 46,5 millió foKTA, részvény, EKKÀ 180 millió forint körüli öszszeg, vagyis nem lebecsülendő biztonsági tartalék. Az EKKA, vagyis az Elkülönítetten Kezelt Kockázati Alap létesítéséről október végén határozott a szövetkezetek azon köre, ahol évek óta eredményesen gazdálkodnak, és saját biztonságukra tudnak áldozni nyereségtartalékaikból. Eddig 11 szövetkezet jelezte belépési szándékát, 500 ezer forinttól 4,5 millió forintig terjedő éves befizetés vállalásával. A KTA-n belül elkülönített alap révén közösen vállalják a gazdálkodás kockázatait. Az önsegélyezés új formáját öt évre hozták létre, amely azonban később meghosszabbítható. A szervezet 1988. január elsejéig nyitott, addig, aki a feltételeknek megfelel, beléphet. E határidő után az alap zárttá válik. A résztvevők átmeneti nehézségeik megoldására üzemviteli kölcsönt, nyereségcsökkenés esetén juttatás-megelőlegezést vagy kölcsönt vehetnek igénybe. Ha az eredménycsökkenés miatti juttatás összege nem haladja meg a tag korábbi A Zsombói . Gyümölcsös Szakszövetkezet is az alapító tagok közül való. Maróti Antal elnök szerint a belépés anyagi megalapozottság és számítás dolga. ötszázezer forinttal indítottak, de gondolkodnak, hogy esetleg 1 millióra növelik a befizetést. Az utóbbi időben folyamatosan nőtt a nyereség, a legjobbkor jött a tszszövetség kezdeményezése, így a rizikóvállalásnak megvan a fedezete. Eddig az éves biztosítás dija 7-900 ezer forint között volt. s a legnagyobb kár 1,3 millió. ötéves átlagban a befizetés több volt a felvett biztosítási összegnél. Ennélfogva az önfinanszírozás mellett döntöttek. A biztosítótól való függőséget azonban nem mindenki szüntetheti meg, hisz akik banki hitelből gazdálkodnak, ott kötelező fedezet a biztosítás. Azt azonban le kell szögezni, hogy nem a biztosító elleni konkurálás az új alap célja, hisz itt a természeti csapások mellett minden más, esetleg közgazdasági szabályozóváltozásból adódó veszteség kiegyenlítésére szolgál. A pénzügyi manőverek jelentősége nem elhanyagolható. Aki több helyre helyezi el a pénzét, több helyről is várhatja az esetleges segítséget. S ha lehet, ennek egyrésze miért ne lehetne a mozgalmon belül? T. Sz. I. Munkásőregységgyulések Hosszú évek hagyománya már. hogy az ország munkásöregységei januárban, az előző évet értékelő, idei feladatokat összegező tanácskozásokon mérik fel — milyen eredményeket hozott a múlt, s milyen elvárásoknak kell megfelelni a jövőben. Az idei gyűlések jelentőségét növelj egy lény — harminc évvel ezelőtt alakult a párt fegyveres csapata. Így az ünnephez igazodva. most 3 évtized mérlegét vonják meg munkásőreink. A Csongrád megyei egységgyűlések sorát a szegedi Móra Ferenc egység tanácskozása nyitja január 10-én, szombaton, 10 órakor az Ifjúsági Házban. Ugyanebben az időpontban tanácskoznak Makón a Vásárhelyi Kálmán egység tagjai. míg a megyei törzs és közvetlenjeinek gyűlését január 11én. vasárnap Szegeden, a Juhász Gyula Művelődési Házban tartják délelölt 10 órától. Egy héttel később, január 17-én, Hódmezővásárhelyen a Szántó Kovács János egység számvetésérc kerül sor. s ezen a napon értékelnek a csongrádi Kun Béla egység tagjai is. Szeged másik munkásőrkőzóssége. a Gera Sándor egység január 24-én az újszegedi Sportcsarnokban tanácskozik. Ezen a napon kerúl sor a Csongrád megyei egységgvűlések sorát záró szentesi tanácskozásra. Gyorsultak az építkezések A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent az 1985. évi Építőipari Statisztikai Évkönyv, amely az építőipari kivitelező és tervező szervezetek, a magánépítkezések és a kisszervezetek fejlődését ismerteti. Az adatsorokból kitűnik, hogy 1980 óta jelentós átrendeződés történt az ágazatban a kisszervezetek, a magánépítkezések, az építőipari magánkisipar és a gazdasági munkaközösségek javára. A náluk foglalkoztatottak aránya az ágazaton belül 20-ról 36 százalékra emelkedett, s részesedésük az építőipar összes munkájának értékéből 13,4-ről 26,3 százalékra nőtt. Ugyanakkor erőteljesen apadt az állami építőipari vállalatok és a szövetkezetek dolgozóinak száma, az ágazaton belüli arányuk 41,4-ről 32 százalékra esett vissza. Ezzel olyan helyzet alakult ki, hogy a gépekkel legjobban felszerelt építőipari vállalatok és szövetkezetek is csak annyi dolgozót foglalkoztatnak, mint amennyit más ágazatok — vasút. posta, vízügy, ipar stb. — intézményeinek. nem építőipari vállalatainak főként karbantartást végző épitósi részlegei. Az építésügyi ágazat 686 kivitelező állami vállalata és szövetkezete az azonos létszám ellenére is majdnem kétszer annyi értékű munkát végzett 1985ben, mint a 3 ezernél több, nem építőipari szervezet építési részlege együttvéve. A kivitelező állami vállalatok és szövetkezetek 1985ben csaknem 3 ezer — kétmillió forintnál értékesebb — új építményt adtak át, s mintegy ezer létesítmény fenntartását, felújítását fejezték be. Több mint hétszáz lakóházat, 263 ipari létesítményt, 120 raktárat. 125 művelődési és oktatási épületet, 51 kereskedelmi és szolgáltató építményt és 35 kisebb-nagyobb hidat. felüljárót építettek. Munkáikban 1980 óta növekedett a nagyobb értékű, főleg az 50 millió forint feletti építési feladatok aránya, a kisebb megbízásokra ugyanis jóval több kisszövetkezet vállalkozik, erösebb a verseny. A beruházók — a megbízások elnyerésének egyik alapvető feltételeként — jobban megkövetelik a gyors és jó minőségű munkát. Így a vállalkozók is rákényszerültek a szervezettebb, gyorsabb építésre. Ezt mutatja, hogy a kivitelező építőipar az 1985-ben átadott új létesitmen.veket átlagosan 19 nappal hamarabb készítette el. mint az 1080-ban befejezett építményekéi. A 2-5 millió forint értékű építmények kivitelezése 70-80 nappal rövidebb időt veit igénybe, a 100 millió forintot meghaladókénak az építése pedig a korábbinál 131 nappal kevesebb ideig tartott. Megbeszélés a megyei pártbizottságon VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. cvíoiyam, 6. szám 1987. január 8., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint rintot jelentene, ezzel szem- befizetéseit, automatikus a tá rsadalm i tevékenységéről. Kis Lajos, a városi pártbizottság első titkára a város gazdasági és politikai életéről tájékoztatta a vendéget. A megbeszélésen részt vett a lengyel munkások helyi vezetője is. A látogatás a legtöbb külföldi dolgozót foglalkoztató szanitergyár megtekintésével zárult. Tegnap délután a lengyel vendég a Szentesi Árpád ben a jegyzések jelenlegi összege 54,7 millió forint. A két forma egymás mellett él, igv a KTA-ból továbbra is vehetnek fel a rászorulók fejlesztésre, alaphiány-rendezésre és egyéb célokra rövid lejáratú hiteleket, a bankoknál érvényes kamatoknál elönyösebb feltételekkel. Ez a részvényekre kivett összegek nélkül is pénz átadása. Kárbecslést és egyéb eljárást nem végeznek, a kiindulási alap a mérleg szerinti eredmény. öt év után a hozzájárulás és az igénybe vett juttatás különbözetét visszakapják a szövetkezetek. Amennyiben további időszakra is meghosszabbítják az alap működését, nem szükséges az elszámolás. Csatorna épül Móravárosban Valamilyen úton-módon, néha mar a magánbeszélgetések során is szót ejtünk a környezetvédelemről. Végre! Hivatalos tanácskozásokon viszont már régen ez az egyik fö téma. Fontos tényezőnek neveztek a környezetvedel met nemrégen egy olyan értekezleten, amelyen csatornaépítésről tárgyaltak. A város mélyen fekvő részein különösen fontos ez a közmű, hiszen az emésztögödrökből a talajba szivárognak a háztartásokban használt vegyszerek (mosópor, hypó stb.) még nagyon is aktív maradványai, s így pusztítják az élő termőtalajt. Ezeket mielőbb meg kell szüntetni. Ezt teszik most Móravárosban. A városi tanács végrehajtó bizottsága tavaly jóváhagyta az emiitett városrész csatornázási programját. A feladat nagysága miatt a tervezést és a kivitelezést ütemezni kellett. Az első „'lendülettel" összesen 4 ezer 510 méter csőhálózat készül el a jövő év nyaráig. Az építést társulati úton végzik. A beruházó a vízmüvek és fürdők. Ez a vállalat a Kelet-magyarországi Vízügyi Epitő Vallalatot bízta meg a kivitelezéssel. A KViltség jelentős — 55 millió 600 ezer forint —, de már rendelkezésre áll. A lakosság 12 millió 351 ezer forintot adott, illetve vállalt magára. A vízügyi alaptámogatás 15 millió, a tanács segítsége pedig 28 millió 200 ezer forint. Az első ütemben két mellékgyűjtőt kell építeni, éspedig a Hajnal és a Lajta utcákban. Ezekhez csatlakoznak a Katona, Remény, Korda, Répás. Szekeres, Farkas és az Alkony, valamint a Mura. Kismartoni, Rusztj és Rohonczi utcák csatoméi. A. S. A lengyel nagykövet látogatása Szegeden Tegnap Tadeusz Chechowicz, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete megyénkbe látogatott. Szegeden. a megyei pártbizottságon Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára, és Petrik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese fogadták. Baráti beszélgetés során tájékoztatták a vendéget a megye gazdasági, társadalmi, kulturális, politikai életéről, és megbeszélést folytattak Csongrád megye és a lengyelországi Lódz közötti tesl vérmegvej kapcsolatok fejlesztésének időszerű kérdéseiről. A lengyel nagykövet ezután a szegedi József Attila Tudományegyetemet kereste fel. ahol Csákány Béla rektor és Andcrle Adám pártbizottsági titkár köszöntötték cs tájékoztatták az intézmény munkájáról. Délután Tadeusz Chechowicz Hódmezővásárhelyen, porcelángyári látogatása során a lengyel vendégmunkások élet- és munkakörülményeiről, tevékenységükkel kapcsolatos véleményekről gyűjtött tapasztalatot. Az üzemben Csaba Árpád, a vezérigazgató gazdasági helyettese tájékoztatta a vállalat helyzetéről, és a gyárban dolgozó lengyel szakemberek munkájáról. Ezt követően Horváth József, a vállalati pártbizottság titkára szólt a dolgozók Termelőszövetkezetet kereste fel. A nagyüzem kertészeti telepén Lóczy János, a tsz elnöke, Borbás Lajosné párttitkár fogadta a nagykövetet, és köszöntötte őt Puskás László, a városi pártbizottság titkára. Az üvegházak megtekintését követően rövid beszámoló hangzott el a termelőszövetkezet általános működéséről és eredményeiről. Az ezt követő eszmecsere során a lengyel nagykövet elismeréssel nyilatkozott a látottakról. A lengyel vendéget megyei programjára elkísérte Horváth Károly né, a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád Megyei Bizottságának titkára. Tadeusz Chechowicz az esti órákban visszautazott Budapestre. Enyedi Zoltán felvitele Megbeszélés a megyei pártbizottságon. Balról Szabó Sándor, jobbról Tadeusz Czeehow ícz