Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-08 / 6. szám

8 Csiiíörlök, 1987. január 8. Franciaország Bérkövefelő sztrájkakciék {TI Párizs (MTI) Franciaországban szerdán számos közszolgálatban folytatódtak a bérkövetelő sztrájkakciók, Jacques Chirac miniszterelnök viszont kategorikusan leszögezte, hogy kormánya ellenáll a nyomásnak, és nem enged bérpolitikai irányelveiből. Ezek az idén kétszázalékos emelést tesznek lehetővé az állami szolgálatban. Chirac azzal riogatta a franciákat, hogy ennél magasabb emelés esetén az infláció „elszabadulna", és a munkanélküliség újabb hullámával kellene számolni. Szerdán a vonatok mintegy fele közlekedett. A párizsi metrón szintén a szerelvények fele járt, de egyes vonalakon szinte leállt a forgalom. A párizsi autóbuszforgalomban helyenként „fehér foltok" keletkeztek. A villamos műveknél dolgozókat képviselő szakszervezetek kedden este kivonultak a bértárgyalásokról, mert a művek igazgatósága nem tágított 1,7 százalékos emelési ajánlatától. Négy szakszervezet 24 órás sztrájkot javasolt a dolgozóknak, akik országszerte közgyűléseken vitatják meg a javaslatot. A postánál kedden kezdődött a munkabeszüntetési akció, szerdán már a párizsi főposta is leállt. Chirac az Europe-1 rádiónak nyilatkozva azt fejtegette, hogy „normális időkben" elsőként igyekezne kielégíteni a dolgozók jogos követeléseit. Most viszont kormánya a tömeges munkanélküliség enyhítését tekinti legfőbb feladatának. Amennyiben akár egyetlen szakma bérkövetelésének is engednének „a példa ragadós lenne", és „az elszabaduló bérek maguk alá temetnék a kormány inflációellenes politikáját. Ennek nyomán pedig még nagyobb lenne a munkanélküliség". Chirac egyrészt azt bizonygatta, hogy a több bért sürgetők közül „senkit sem akar térdre kényszeríteni", másrészt élesen támadta az FKP-t és a CGT szakszervezetet, azzal vádolva őket, hogy politikai síkra terelik és a kormány sarokba szorítására akarják felhasználni a bérmozgalmat. A kormányfő szokatlanul szókimondóan bírálta az elnököt is. Chirac szerint Mitterrand a sztrájkoló vasutasok újévi fogadásával nem segítette elő a konfliktus megoldását. Merénylet Samun ellen Horn Gyula Párizsban Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár január 5—7. között megbeszélést folytatott Didier Bariani francia külügyi államtitkárral. Áttekintették a magyar —francia kapcsolatok helyzetét, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Horn Gyulát fogadta JeanBernard Raimond külügyminiszter. Találkozott Louis le Pensec-kel, a Szocialista Párt külügyi titkárával, és előadást tartott a Francia Külügyi Intézetben a kis és közepes államokban a kelet —nyugati kapcsolatokban betöltött szerepéről. s Bejrút (Reuter) •Merényletet követtek el szerdán reggel Camille Samun libanoni keresztény vezető, volt államfő ellen. A 86 esztendős politikus csak könnyebb sérúleseket szenvedett — közölte a bejrúti rendőrség. A jelentés szerint egy autóba rejtett, távirányítással működtetett pokolgép Camille Samun Bejrút keleti részén áthaladó gépkocsija mögött robbant fel. s a konvoj egyik kocsiját röpítette a levegőbe. Samun három testőre és négy járókelő életét vesztette. A robbanás és a keletkezett tűz nyomán 40 ember szenvedett sérüléseket. Camille Samun ellen, aki 1952 és 1958 között volt Libanon államfője, már többször kíséreltek meg merényletet. flz MSZB nyilatkozata Január 8-án a társadalmi fejlődésért küzdő erők, valamennyi haladó mozgalom és demokratikus csoportosulás világszerte megemlékezik az Afrikai Nemzeti Kongresszus — az apartheid rezsim felszámolásáért, a demokratikus alapokon nyugvó és faji megkülönböztetéstől mentes független Dél-Afrikáért küzdő szervezett mozgalom — születésének 75. évfordulójáról. A Magyar Szolidaritási Bizottság ez alkalomból nyilvánosságra hozott nyilatkozatában hangsúlyozta: karöltve e magyar társadalmi és tömegszervezetekkel, valamint mozgalmakkal — az ünnepi alkalmat felhasználva — cselekvő szolidaritását és támogatását fejezi ki az apartheidellenes küzdelem vezető erejével, az Afrikai Nemzeti Kongresszussal. Az ANC az ország gyarmatosítói, majd a fajüldöző rendszer elleni elkötelezett, elszánt harc 75 éve alatt az ország apartheidellenes erőit egyesitö, tudatos, következetes politikát folytató szervezetté vált. Az általa vezetett szabadságküzdelem, s a többséget alkotó őslakosság politikai szerepvállalása a nemzetközi reakció számára lehetetlenné tette a fajüldöző rendszer változatlan fenntartását, s utat mutatott a mélyreható társadalmi és politikai átalakulás felé. Üj távlatok — egy demokratikus, nem fajüldöző Dél-Afrika távlatai — nyíltak meg az ország népe előtt. örülünk és büszkék vagyunk arra, hogy a világ népei antiimperialista, nntlkoloniullsta szolidarltósánuiv mi, magyarok is részesei lehetünk. Megerősítjük cselekvő szolidaritásunkat és támogatásunkat az Afrikai Nemzeti Kongresszussal, és minden, hazája függetlenségéért, demokratikus, antiimperialista, antikolonialista apartheidmentes átalakulásáért küzdő dél-afrikai hazafival. Követeljük a népelnyomó apartheid rendszer azonnali felszámolását, Nelson Mandela és valamennyi politikai fogoly feltétel nélküli szabadon bocsátását. OSZSZSZKküldöttség hazánkban Január 3. és 7. között Vlagyilen Nyikityinnek, az OSZSZSZK Agráripari Állami Bizottsága első elnökhelyettesének vezetésével szovjet mezőgazdasági küldöttség tartózkodott hazánkban. A vendégek a Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezette magyar delegációval tárgyaltak. egyebek között az együttműködés kialakításáról a hibridkukorica-vetőmag termesztésben. A közös tevékenység kiterjedne a nemesítésre, a vetőmag termesztésére. feldolgozására, és a termelés szervezeti rendszerének kialakítására. Szó volt arról is, hogy a magyar vállalatok növelik a hibridkukorica-vetőmag szállítását az OSZSZSZK-ba. Az IKR és a KITE termelési rendszerek tovább folytatják a tárgyalásokat a magyar kukoricatermesztési módszerek alkalmazására az OSZSZSZK egyes területein. Megtárgyalták a magyar napraforgó hibridvetőmag szállításának lehetőségét, cserében árunapraforgóért. A magyar holstein—fríz tenyészüszők idei szállításáról is tárgyaltak, továbbá arról, hogy miképpen lehetne bővíteni a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát együttműködését az OSZSZSZK gazdaságaival, üzemeivel. Vlagyilen Nyikityint fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes. Szovjet-afgán megbeszélések (P Moszkva (MTI) Eduárd Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára január 5-től 7-ig munkalátogatást tett az Afgán Demokratikus Köztársaságban az Afgán Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának és az ország kormányának meghívására. Megbeszéléseket tartottak Nadzsibbal, az ANFP KB főtitkárával és Szultán Ali Kestmanddal, az ANFP KB Politikai Bizottságának tagjával, az afgán kormány elnökével, Abdul Vakillal, az ANFP KB PB tagjával, külügyminiszterrel, valamint más afgán vezetőkkel. Azoknak az elvi megállapodásoknak továbbfejlesztéseként. amelyek Mihail Gorbacsov és Nadzsib moszkvai találkozóján jöttek létre, a felek megvitatták, hogy milyen kérdések merülnek fel a szovjet—afgán együttműködésben az afgán nemzeti megbékélés során. Szovjet részről nagyra értékelték az ANFP KB rendkívüli, kibővített plénumán hozott döntéseket. teljes támogatásukról biztosították az afgán vezetés politikai vonalát, és nagy horderejű lépéseit. Közlemény Sevardnadze és Dobrinyin kabuli tárgyalásairól amelyek arra irányulnak, hogy megteremtsék a feltételeket az átfogó és nyílt afgán párbeszéd elkezdődéséhez, s ezzel az ország békéjének helyreállításához, nemzeti egységkormány megalakításához. Megerősítették: a szovjet kormány teljes mértékben helyesli az ANFP és az afgán kormány azt a törekvését, hogy az ENSZ-főtitkár személyes képviselőjének közvetítésével mielőbb érjék el az Afganisztán körüli helyzet politikai rendezését, amelynek keretében megállapodnak majd a szovjet csapatkivonás határidejének kérdéséről is. Az afgán fél számíthat arra, hogy a Szovjetunió építő módon közreműködik olyan, a politikai rendezésre vonatkozó egyezmény kidolgozásában és megvalósításában, amely megfelel az afgán nép érdekeinek, s amely előmozdítja Afganisztánban a szilárd béke és a nemzeti egyetértés helyreállítását. A felek hangoztatták azt a reményüket, hogy az afganisztáni harcokba belesodródott összes erő, valamint azok a körök, amelyek részesei az Afganisztán ügyeibe kívülről történő beavatkozásnak, komolyan és reálisan kezelik az afgán kormány tüzszüneti javaslatát, kihasználják a felkínált lehetőséget, hogy a nemzeti megbékélés alapján politikai eszközökkel oldják meg az őket érdeklő kérdéseket. A kábuli megbeszéléseken véleményt cseréltek arról, hogyan tegyék hatékonyabbá különféle területeken a szovjet—afgán együttműködést. Hangsúlyozták: törekszenek a két ország közötti gazdasági kapcsolatok bővítésére, árucsere-forgalmuk növelésére, az együttműködés új, nagy távlatú formáinak kihasználására, többek között azáltal, hogy vegyes vállalatokat alakítanak az afgán magánszektor részvételével. Megállapodtak a tudományos, műszaki és kulturális cser? fejlesztésében, valamint az SZKP és az ANFP sokirányú baráti kapcsolatainak elmélyítésében. Kínai gazdaság-a konszolidálódás jegyében Kínában 1986 a leltározás, a rendbetevés és a konszolidálás éve volt a gazdai ágban. A kormány nem irányzott elő lényeges újabb lépéseket a két évvel korábban bevezetett városi, azaz ipari reformok területén. Ehelyett azt tűzte ki célul, hogy korrigál és kiigazít Erre különösen szükség volt azért, mert a megelőző évben túlfűtötté vált az ipari fejlődés és nagy aránytalanságok keletkeztek mind az áru-, mind a pénzgazdálkodásban. Az aránytalanul felfutott import következtében jelentős méretű külkeraskedelmi deficit keletkezett, s a túlméretezett beruházások miatt nem csökkent, hanem nőtt az államháztartás hiánya is. Ezeknek a tényeknek az ismeretében foglalt állást a kormány a leltározás, a tapasztalatok felmérése és összegzése, illetve az elért eredmények megszilárdítása mellett. Ellentétben egyes külföldi szakértők jóslásaival, ez a politika nem eredményezett sem leállást, sem visszalépést a kínai reform folyamatában. Az év elején bevezetett pénzügyi, beruháCsaták a Capifalium&n A nyitány emelkedett hangulatú, sőt helyenként kimondottan ünnepélyes volt, elvégre a washingtoni Capitoliumon ezúttal az Egyesült Államok századik kongresszusa kezdte meg munkáját. Sor került az új szenátusi és képviselőházi vezetők eskütételére, a különböző bizottságok hivatalos megalakulására. A folytatás azonban — legalábbis a Fehér Ház szempontjából — korántsem sikerült ilyen fényesen: már az első munkanapon heves összecsapásokra került sor (amint az többé-kevésbé előre látható volt) az „iráni kapcsolat" ügyében. Az amerikai belpolitika jó ismerői a törvényhozás összeülése kapcsán mégsem e konrét vitatéma buktatóit és kulisszák mögött nap mint nap felbukkanó újabb leleplezéseit említik, hanem azt a fordulatot, ami a tavalyi időközt választások nyomán Reagan elnököt új helyzet elé állította. Kormányzásának hat éve óta ugyanis most első ízben kell, hogy szembenézzen olyan kongresszussal, amelynek mindkét házában az ellenzéki demokrata párt képviselői szerezték meg a többséget, s e megszilárdult pozíció várhatólag erőteljesen kihat majd a hivatali időszakából hátralevő két esztendejére is. A nyitó napok felszólalásai, a költségvetési ügyekben megkezdődött kihallgatások és bizottsági ülések máris kirajzolják a jubileumi, 100. kongresszus néhány fő frontvonalát, például az USA kereskedelempolitikáját, a szociális és hadi kiadások problémáját, a fegyverzetkorlátozás, a SALT—II egyezmény érzékeny témáját, és az adminisztráció közép-amerikai politikáját. Ami azonban a napi csatározásoknál, nyíltszíni, vagy hátterben folyó kötélhúzásoknál is erdekesebb, az a demokraták általános tevékenysege, vagyis az a kérdés, hogyan akarják megnövekedett befolyásukat érvényesíteni, mikor és miben hajlandók határozottabban szembeszállni a republikánus kormányzattal. Hiszen, s ezt az ellenzéki honatyák aligha feledhetik, mindössze 2 év van már csak hátra a következő elnökválasztási erőpróbáig, így (amennyiben reális esélyt akarnak biztosítani maguknak a Fehér Ház visszahódítására) a hátralevő időszakban érezhetőbb, kézzelfoghatóbb alternatívák kidolgozására és képviseletére lenne szükségük. Az elmúlt bő fél évtizedben a demokraták nemigen bizonyultak képesnek — mi több, fő politikai vonalukat tekintve nem is igen akartak — szélesebb körű ellenállást tanúsítani a reagani vonalvezetéssel szemben. A mostani capitoliumi csaták tehát az 1988-as versenyfutás előkészületeire és kimenetelére is fényt vethetnek. Szegő Gábor zási és importkorlátozási intézkedések következtében lényegesen lelassult a gazdaságfejlődés üteme. Ezt a lelassulást azonban fokozatosan felgyorsuló, de — különösen az év második felében — kiegyensúlyozott fejlődés követte. Az eredmények a kormány politikájának helyességét bizonyítják. Az ipari termelés a tervezett 7 százalék helyett 8.7 százalékkal nőtt 1985-höz képest, sőt 10 százalékkal, ha hozzászámítjuk a falusi ipari üzemek teljesítményét is. A mezőgazdaság 390 millió tonna kenyérgabonát termelt, tízmillió tonnával többet, mint az előző évben. S ami nem lényegtelen, első ízben fordult elő Kina történetében, hogy a falasi ipari termelés értéke meghaladta a mezőgazdaság termelési értékét. Történtek bizonyos előrelépések az ipari reform területén is. Ha kismértékben is, de tovább nőtt a vállalatok. önállósága, fokozódott a tartományok közötti horizontális gazdasági együttműködés, ideiglenes jelleggel megkezdték a csődtörvény alkalmazását. és jelentős intézkedéseket foganatosítottak a küLföldi beruházások megkönnyítése érdekében. A konszolidálási politika vitathatatlan eredményei ellenere az elmúlt évben továbbra is megoldandó problémaként jelentkeztek a következők: az ipari és a kereskedelmi vállalatok termelési kóltségej emelkedtek, és ennek megfelelően csökkentek az állami bevételek. Nem nőtt a szükséges mértekben sem a munka térmelekenysége, sem az ipari termékek minősége. Az állami költségvetés változatlanul deficites, és nem sikerült megteremteni a kívánt egyensúlyt az export és az import.között. A kormány drasztikus visszafogó intézkedései ellenére tavaly is többet ruháztak be a tervezettnél, és nem sikerült helyes arányt kialakítani a termelés éis a fogyasztás között. A felsorolt problémák egyszersmind azt is jelzik, hogy melyek a legfontosabb gazdasági feladatok Kínában az idén. Ezek mellett a vezetés lényeges feladatnak tekinti a reform továbbfejlesztését, mindenekelőtt a vállalatuk és az üzemek önállóságának és döntési jogkörének szélesítését, valamint jelentős lépések megtételét az árak. a bérek és a pénzgazdálkodás strukturális megreformálásának útján Éliás Béla A Tisza Volán személyforgalmi üzemegysége „D" kategóriával rendelkezőket azonnal felvesz AUTÓBUSZVEZETŐNEK, illetve „C" kategóriával rendelkezőknek autóbusz-vezetői lanlolyamot indít Kereseti lehetőség: 80 000—100 000 Ft/év. Jelentkezés: Szeged. Marx tér 10—11. — Telefon: 17-388U¿ágy 22-577/14 mellék. A Szegcdi Közúti Igazgatóság részére 1987. január 7-én érkezett postai levélküldemény (körülbelül 30-40 darab levél és számla) elveszett Az igazgatóság kéri ügvfeleít, hogy a január 7-ei érkezéssel ütemezett leveleiket, számláikat ismételten küldjék meg; u becsületes megtalálót, hogy a léceiküldeményt a közúti igazgatóság, Szeged, Juhász Gyula utca B. szám alatti központjában adja le.