Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

2 Szombat, 1987. január 24. fl KSH jelentése a gazdaság és a társadalom 1986. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról.) építőipar termelése- megközelítette az előző évit. az építőiparon kívüli szervezetek építési tevékenysége mintegy 6 százalékkal csökkent. A magánépítkezések volumene kb. 4 százalékkal növekedett. A kivitelező építőipar építési munkáinak körülbelül háromnegyede beruházási, egynegyede fenntartási jellegű volt Az exportra végzett építési munkák volumene nem érte el az 1985. évit aránya a kivitelezők teljesítményében 5-6 százalék között alakultA kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma az előző évhez képest 9 ezer fővel, 3,2 százalékkal csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2,9 százalékkal meghaladta az előző évi szintet. 1986-ban a tervezettnél több, 69 ezer 346 lakás készült el, mintegy 3 ezerrel kevesebb az 1985. évinél. Az épített lakások 11 százaléka állami erőből, 89 százaléka magánerőből épült. A tervezettet meghaladó lakásépítésben szerepe volt az építkezések támogatására adott újabb kedvezményeknek. A fővárosban mind az állami, mind a magánlakásépítés elmaradt az előző évitől. A lakásátariások ütemessége romlott Mezőgazdaság — erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek bruttó termelése a tervezettnél kisebb mértékben, kb. 1 százalékkal haladta meg az 1985. évit. A növénytermelés és az állattenyésztés azonos mértékben nőtt. 1986-ban összesen 14,2 millió tonna gabona termett, közel 600 ezér tonnával, 4 százalékkal kevesebb az előző évinél. A terméscsökkenés fő oka a kalászos gabonád termésátlagának az aszályos időjárás miatti visszaesése volt. Búzából 5,8 millió tonna termést takarítottak be, 12 százalékkal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. A búza vetésterülete 3 százalékkal, 4,36 tonnás hektáronkénti hozama csaknem 10 százalékkal maradt el az 1985. évitől. A 7,2 millió tonna kukoricatermés 6 százalékkal haladta meg az előző évit. A több termés teljes egészében a vetésterület növekedésének eredménye, a termésátlag 6,28 tonna volt, lényegében azonos az 1985. évivel. A cukorrépatermés a vetésterület cs a hozamok csökkenése következtében 8 százalékkal kevesebb lett az 1985. évinél. Napraforgóból az eddigj legnagyobb, mintegy 860 ezer tonnás termést takarították be. A terméstöbbletben a vetésterület és a hektáronkénti hozamok növekedésének egyaránt sze re ne volt. Az 1,3 millió tonna burgonyatermés 8 százalékkal kevesebb az 1985. évinél. A Zöldségtermés lényegében azonos nz előző évivel. Ezen belül gyökérfélékből, vöröshagymából és fokhagymából kevesebb termett, ugyanakkor jó, illetve több volt a termés egyebek között zöldpaprikából, paradicsomból. Gyümölcsből összesen 13 százalékkal több termett, mint egy évvel azelőtt. A termés kétharmadát adó alma mennyisége megközelítette nz 1,2 millió tonnát, ami 22 százalékos növekedésnek felelt meg. Szőlőből 660 ezer tonnát szüreteltek, 43 százalékkal többet, mint az előző évben, de 15 százalékkal kevesebbet az 1981— 1985. évek átlagos termésénél. Az 1987. januári állatszámlálás előzetes adatai szerint a2 ország sertésállománya 8,7 millió darab volt, 4,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A szarvasmarhák száma ugyanekkor 1,7 milliót tett kl, 2,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évVel azelőtt. A Juhállomány tovább csökkent. A vágóállat-termelés .meghaladta a 2,2 millió tonnát, az előző évhez képest 3 százalékkal mérséklődött. Ezen belül azonban a vágóbaromfi termelése 9 Százalékkal emelkedett. A fontosabb állati termékek közül tejből valamelyest többét, gyapjúból és tojásból 3—4 százalékkal kevesebbet termeltek, mint 1985-ben. A mezőgazdasági üzemek alaptevékenységen kívüli tevékenysége mintegy 4 százalékkal bővült. Az ágazat öszszes bruttó termelése majdnem 2 százalékkal meghaladta az 1985. évit. Az aktív keresők száma a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban 36 ezer fővel, 3,7 százalékkal kevesebb volt, mint 1985-ben. A létszámcsökkenés nagyobb része az alaptevékenységet végzők körében következett be, de mérséklődött az ipari, építőipari stb. munkákon dolgozók száma is. A mezőgazdaság műtrágya-felhasználása az előző évhez képest lényegében nem változott. 1986-ban a mezőgazdaságban beruházásra fordított összeg nagyjából azonos volt az előző évivel, ezen belül építkezésre kevesebbet folyósítottak, Az év folyamán üzembe állítottak 4000 új traktort, 720 gabonakombájnt, 270 öntözőberendezést. Elkészült 685 ezer tonna kapacitású magtár és szemestermény-tároló. Megkezdte működését a Hajdúsági Agráripari Egyesülés számitógép-vezérlésű folyékonyműtrágya-keverő telepe, amely 120—150 ezer hektár folyékony műtrágya előállítását tudja biztosítani. Az erdőtelepítés 8 ezer hektár volt, és az erdőfelújítás is tervszerűen alakult. A telepítések 90 százalékát az értékesebb fafajok — tölgy, bükk, fenyő — alkották. A nettó fakitermelés megközelítette a 6,9 millió köbmétert. Elsősorban a tűzifatermelés bővült, az ipari fa mennyisége lényegében íiem változott. műbeszerzései 22 új villamosmozdony, 10 motorvonat és kocsi, továbbá 238 teherkocsi forgalomba állítását tették lehetővé. Az országos közforgalmú utakon folytatódtak az út- és hídkorszerűsítések. Átadták a forgalomnak az Ml-es autópálya Herceghalom—Biatorbágy közötti, valamint az M5-ös autópálya újabb 7 kilométeres szakaszát. A közúti és városi tömegközlekedésben 1140 új autóbuszt, 12 metrókocsit és 8 trolibuszt helyeztek üzembe. Az év folyamán a korábbi éveknél több, összesen 118 ezer új személygépkocsit értékesítettek. Az állomány az év Végéig 1 millió 539 ezerre nőtt. Ebből 1,5 millió a lakosság tulajdonában volt. A távbeszélő-hálózat fejlesztése a lakossági források bevonásával gyorsuló ütemben folytatódott. Az év során összesen 57 ezer fő- és mellékállomást kapcsoltak be. és számuk ezzel meghaladta az 1.5 milliót. A rádió műsorszóró hálózata 4 új adóval gyarapodott, a televízió-átjátszóadók száma 17-tel nőtt. 1986 végén az állami és szövetkezeti kiskereskedelem 55 600 boltja és vendéglátóhelye, valamint mintegy 29 ezer magánkereskedő biztosította a lakosság áruellátását. Az év folyamán az állami és szövetkezeti boltok és vendéglátóhelyek számának csökkenése megszűnt, folytatódott az üzlethálózat alapterületének növekedése. A magánkiskereskedők és vendéglátók száma 1986-ban is Számottevően emelkedett. Az üzletek nyitva tartási rendje valamelyest javult, de változatlanul nincs eléggé összhangban a fogyasztók igényével. Javító-karbantartó és egyéb fogyasztási szolgáltatást a szocialista szektor mintegy 16 ezer hálózati egysége és a 150 ezer kisiparos jelentős része végzett 1986ban. A vízgazdálkodás tervszerű fejlődése nyomán a közüzemi vízművek napi átlagos termelő kapacitása 3.1 százalékkal bővült, és megközelítette a napi 5,5 millió köbmétert. Az ivóvízfogyasztás 8 százalékkal emelkedett, és átlagosan napi 2,6 millió köbméter volt. A vízvezetékhálózat 1986-ban is nagyobb ütemben bővült, mint a közcsatorna-hálózat. Közüzemi vízzel a népesség 86 százaléka, míg közcsatornával 47 százaléka ellátott. A vízkárelhárító rendszer tovább épült, az év folyamán sem árvíz, sem belvíz nem okozott számottevő kárt. Külkereskedelem 1986-ban a behozatal volumene 2 százalékkal nagyobb, a kivitelé 2 százalékkal kisebb vólt, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi forgalom 58 Bzázalékát a szocialista országokkal bonyolították le, valamivel nagyobb részét, mint az előző évben. Rubelelszámolásokban tovább bővült a KGST-országokkal folytatott kölcsönös árucsere; a behozott áruk mennyisége 4 százalékkal több, a kivitt áruké ugyanannyi volt, mint az előző évben. A behozatal energiaés anyagjellegű termékekből, fogyasztási iparcikkekből, valamint mezőgazdasági-élelmiszer-ipari termékekből fokozódott jelentősen, a gépimport elmaradt az 1985. évitől. A kivitel mezőgazdasági-élelmiszer-ipari árukból nőtt, a többi árufőcsoportban nerrt érte el az előző évi szintet. A nem rubelelszámolású külkereskedelmi forgalomban a behozatal volumene 1 százalékkal nőtt, a kivitelé több mint 3 százalékkal csökkent. A behozatal elsősorban ipari készermékekböl, a termelés műszaki színvonalának korszerűsítését szolgáló gépekből, valamint fogyasztási iparcikkekből fokozódótt. Mezőgazdasági-élelmiszer-ipari, valamint anyagjellegű termékek-' bői valamivel több, energiahordozókból számottevően kevesebb volt az 1986. évi import, mint az egy évvel korábbi. A kivitel csökkenése elsősorban a mezőgáZdasági-élelmiszer-ipari export nagyarányú visszaeséséből adódott. A feldolgozott ipari termékek közül a fogyasztási iparcikkek kivitele bővült. a beruházási célú gépeké csökkent. Utóbbihoz hozzájárult az olajexportáló országok fizetőképességének romlása. A népgazdaság 1986. évi összes behozatalának értéke jelentősen meghaladta a kivitelét. A behozatali többlet a nem rubelelszámolású forgalomból származott. A mennyiségi változások mellett a kedvezőtlen áralakulás is tetemes veszteséget okozott a népgazdaságnak. A cserearány — a behozatali árak emelkedése és az exportárak csökkenése folytán — 1986-ban 7,5 százalékkal romlott. Idegenforgalom Termelő infrastruktúra A közlekedési vállalatok és Szövetkezetek az 1985. évinél 4,6 százalékkal nagyobb tömegű árut szállítottak, árutonnakilométer-teljesítményük — a szállítási távolság rövidülése folytán — lényegében az előző évi szinten volt. A vasúti közlekedésben mérsékelten, a csővezetékes szállításban jelentősebben nőtt a teljesítmény, a közúti közlekedésben megközelítette az előző évit, a vízi közlekedésben — a tengerhajózásban bekövetkezett mérséklődés miatt — csökkent. A távolsági személyszállítást valamivel kevesebb utas vette igénybe, mint 1985-ben. Ezen belül a vasúton utazók száma tovább mérséklődött, az autóbuszokon viszont megállt az utasszám több éve tartó csökkenése. A helyi tömegközlekedés utasforgalma 1 százalékkal emelkedett. A helyiérdekű vasút utasainak száma némileg mérséklődött, az összes többi járműfajtáé nőtt. A közforgalmú vasúti hálózat fejlesztése során — többek között — 244 kilométer vágányt átépítettek, 20 kilométernyi pályaszakaszt villamosítottak, 73 kilométernyi pályához térközbiztositókat szereltek fel. Folytatódott a vasútállomások rekonstrukciója. A vasút jár1986-ban 16,6 millió külföldi látogatott Magyarországra, 1,5 millió fővel, 10 százalékkal több az előző évinél, és több, mint az 1980as évek bármelyikében. A külföldiek háromnegyed része szocialista országból érkezett. A Magyarországot felkereső külföldiek közül 10,6 millió volt a turista, aki egy napnál hosszabb időt töltött az országban. Számuk 900 ezer fővel, 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kereskedelmi szálláshelyek száma egy év alait 8 ezerrel, ezen belül a szállodai férőhelyeké 3400-zal bővült. Elkészült a budapesti Taverna, a büki Thermál Szálló, a Club Tihany üdülőfalu, és befejeződött a HunJövedelem, fogyasztás 1986-ban egy munkás és alkalmazott bruttó havi átlagkeresete 6540 forint, a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 5760 forint volt, körülbelül 8 százalékkal, illetve 7,6 százalékkal több, mint 1985-ben. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, valamint a mezőgazdasági szövetkezetben dolgozók közös gazdaságból származó reálkeresete — a tervben előirányzott szinten tartással szemben — egyaránt 2 százalékot meghaladó mértékben emelkedett. A pénzbeli társadalmi jövedelmek összege 1986-ban körülbelül 148,5 milliárd forint volt, 8 százalékkal több az előző évinél. Ebből nyugdíjakra 99,2 milliárd forintot fizettek ki, ez az öszszeg 8 százalékkal haladta meg az 1985. évit. A nyugdíjasok száma egy év alatt mintegy 38 ezer fővel nőtt, és 1986. év végén elérte a 2 millió 337 ezer főt. Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj havi átlagos összege 1986-ban 3565 forint ^olt, 6,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Családi pótlékra 1986-ban 21,5 milliárd forintot fizettek ki, 1 százalékkal többet az előző évinél. A pótlékban részesülő családok száma csekély mértékben csökkent. A gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj 1986-ban kifizetett együttes összege 5,6 milliárd fórint Volt, ez 28 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedésben elsődleges szerepe annak volt, hogy a gyermekgondozási díj igénybevételének lehetőségét 1986-ban kiterjesztették a gyermek másfél éves koráig. A gyermekgondozási segélyben és a gyermekgondozási díjban részesülők együttes száma egy év alatt 4 ezer fővel, 2 százalékkal nőtt, és az év végén 224 ezer volt. A természetbeni társadalmi jövedelmek — egészségügyi, oktatási, kulturális stb. szolgáltatások — volumene mintegy 2,5 százalékkal meghaladta az 1985. évi szintet. 1986-ban a lakosság egy főre jutó fogyasztása a tervezettet meghaladóan, körülbelül 3 százalékkal emelkedett. Ezen belül a termékek fogyasztása gyorsabban, a szolgáltatásoké valamivel mérsékeltebben nőtt. A kiskereskedelem összehasonlító áron 3,5 százalékkal több árut értékesített, mint az előző évben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek bolti eladása 5,2 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 5,9 százalékkal nőtt. A ruházaticikk-forgalom volumene 2,9 százalékkal, a vendéglátásé 2,4 százalékkal csökkent. Az alapvető élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a kínálat az év egészében kielégítő volt. A ruházati cikkek kínálatának javulása szinte minden cikket érintett. A vegyes iparcikkek előző évihél jobb árukínálata mellett néhány tartós fogyasztási cikkből nem volt folyamatos az ellátás. A szilárd tüzelőanyagok kínálata fokozatosan kiegyensúlyozottá vált, a választéki hiányosságok is mérséklődtek. Az építőanyagok többségéből a kínálat jó, egyes építőanyagokból kielégítő volt, néhány cikkből azonban nem volt folyamatos az ellátás. A takarékbetét-állomány nz év folyamán kamatokkal együtt 30 milliárd forinttal emelkedett, és december 31én 274 milliárd forintot tett ki. A kötvényekbe fektetett lakossági megtakarítások összege 1986-ban több mint 3 milliárd forinttal emelkedett. Népesedés, egészségügy, oktatás gária Nagyszálló bővítése, rekonstrukciója. Fokozódott a nemzetközi kongresszusokhoz és különféle rendezvényekhez kapcsolódó idegenforgalom jelentősége. Ezt szolgálta a Forma l-es autópálya és a kapcsolódó létesítmények elkészítése és átadása is. A magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma 6,3 milliót tett ki, ez az 1985. évihez képest 800 ezres, 14 százalékos emelkedést jelent. A kiutazások 86 százalékában szocialista ország volt az úticél. A nemzetközi idegenforgalom devizabevételeinek és kiadásainak egyenlege az előző évinél nagyobb aktívummal zárult rubel- és nem rubelelszámolásokban egyaránt. Az egy lakosra jutó reáljövedelem 1986-ban a tervezett 1-1,5 százalékkal szemben mintegy 3 százalékkal emelkedett. A növekedés mögött a munkából származó jövedelmek és a társadalmi jövedelmek hasonló ütemű bővülése állt. A tervezettet meghaladó reáljövedelem-növekedésben a nominális jövedelmek gyors kiáramlása játszott meghatározó szerepet, a fogyasztói árak színvonala a tervezetthez közelálló mértékben, 5,3 százalékkal nőtt. 1987. január l-jén az ország népessége 10 622 000 fő volt, 18 ezerrel, 0,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. 1986-ban 128 000 gyermek születelt, mintegy 1700-zal kevesebb, mint 1985-ben, de valamivel több, mirtt 1983-ban és 1984ben. Az ezer lakosra jutó élve születések száma 12,1 volt. v Tavaly 146 ezren halták meg, közel 1200-zal kevesebben, mint 1985-ben. Az ezer lakosra jutó 13,8 halálozás némileg kisebb, mint az előző évben volt. A csecsemőhalandóság ugyancsak csökkent. Ezer élve szülött közül egyéves kora előtt 19 halt meg, eggyel kevesebb, mint 1985-ben. 1986-ban javult az egészségügyi ellátottság színvonala. A tízezer lakosra jutó orvosok száma 32,9-re emelkedett. Az év folyamán aZ általános orvosi és gyermekorvosi körzetek száma 72vel, a községi fogorvosi körzetek száma 8-lal emelkedett. Az egy körzeti orvosra és körzeti gyermekgyógyászra jutó lakosok száma 24 fővel, 1913-ra csökkent. A fejlesztések és megszűnések egyenlegeként a működő kórházi ágyak száma az év folyamén 1500-zal, 103 ezer 900-ra bővült. 1986-bart tízezer lákosra 97,8 kórházi ágy jutott. A szociális otthoni helyek száma 1986, év végén 38 ezer 600 volt, 700-zal több, mint egy évvel korábban. A bölcsődei helyek száma az elmúlt évben UOO-zal csökkent, és az év végén 67 ezer 200 volt, 100 bölcsődés korúra 17,8 hély jutott. 1980-ban az óvodai helyek száma 2700-zal csökkent, de kevesebb volt az óvodás korú gyermek Is. Igy az óvodák zsúfoltsága mérséklődött. Az óvodás korúak 92 százaléka jár óvodába. Az 1986—1987-es tanévben ,az általános iskola nappali tagozatán 1342 ezren tanulnak, csaknem ugyanannyian, mint egy évvel korábban. Az Osztálytermek száma 1986ban 744-gyel bővült. A tanulók 41,9 százaléka napközis. A 8. osztályt befejezők 94 százaléka továbbtanul: a korábbiakhoz hasonlóan fele középiskolában, fele szakmunkásképző, illetve szakiskolában. A középiskolák nappali tagozatain mintegy 800 fővel többen, a szakmunkásképző iskolákban ezerrel kevesebben tanulnak, mint az előző tanévben. A középiskolákban tanulók egyötöde lakik diákotthonban. 1986-ban 52 ezer 300 fő érettségizett nappali tagozaton, 3600 fővel több, mint az előző évben, A felsőoktatási intézményekben közel 100 ezrén tanulnak, ebből 64 ezer 900an nappali tagozaton. A 18— 22 éves népességből a felsőoktatásban részesülők aránya 9,6 százalék. A nappali tagozatos hullgatók 47 százaléka lakik diákotthonban. 1986-ban 24 ezer 700-an szereztek diplomát.