Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

Szombat, 1987. január 24. 11 Elutazott a küldöttség F17W Pintér József felvétele A ma, szombaton Budapestért kezdődő XI. országos békekonferencián megyénket 36 kül­dött képviseli. Közülük 15-en a béketanács tagjai. A küldöttség tegnap, pénteken a kora délelőtti órákban indult a konferenciára. Felvételünk ezt a pillanatot örökítette meg. Munkásgyűlés Mórahalmon Minden helyi eredmény döntő guk a vállalatok, valamint szövetkezetek. A megoldásban a legfon­tosabb a helyzetünk reális értékelése, s ezt .komolyan véve következhet tartaléka­ink megfelelő mozgósítása. Kellő önbizalom nélkül bem létezhet siker. Pártunk 1956 utáni útkeresése, annak nemzetközi elismertsége is erőt kell, hogy adjon. S eh­hez jön még a nemzetközi munkásmozgalomban, a szo­cialista világban tapasztal­ható kritikai megújulás. A gazdaság megújítása Lajos előadását szervezeti változásokkal jár, benyomásaival kezdve a központi döntési mechanizmus egyszerűsíté­sétől a vállalaton belüli ha­táskörök pontos tisztázásá­ig. A személyes felelősség érzése nagy hajtóerő tette­inkben. Tisztán kell látni minden vezetőnek, hogy alig létezik károsabb, mint a döntések halogatása. Az előbbrejutást számta­lan szemléleti gát akadá­lyozza, ahol már ismert a tennivaló, ott is kényelmet­len a beavatkozás: Elég, ha csak a munkaerő hatékony foglalkoztatására, a munka és az áru valódi értékének megfizettetésére, a műsza­ki megújulásra gondolunk. A mezőgazdaság előnyösebb helyzetből indulhat, hisz nem vesztette el teljesen azt a tulajdonságát, hogy a pia­ci változásokra reagáljon. A szabad piaci értékesítésből adódó érzékenységet célsze­rű más területekre is átvin­ni. A népgazdaság idej ter­veiből bőven jut tennivaló Tegnap, pénteken délután a Mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezetben mun­kásgyűlést tartottak a gaz­daság műhelyében. Masa József tsz-elnök üdvözölte a meghívott vendégeket, köz­tük Méhes Lajost, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB tagját, Ágoston Józsefet, a szakszervezetek megyei ta­nácsának vezető titkárát, valamint a városi jogú nagyközség párt- és. állami vezetőit, országgyűlési kép­viselőjét és a gyűlésen meg­jelent valamennyi dolgozót. Méhes személyes kezdte. Mivel ő először járt itt, a vendéglátók délelőtt az utóbbi 10-15 év változá­saira hívták fel a figyel­mét. Az ötezres lélekszám fele ebben az időszakban költözött új lakásba, elké­szült 40 kilométernyi vízhá­lózat, s most van soron a gázbevezetés, a szennyvíz­elvezetés megoldása. Ismert, hogy a környék gyenge ho­moktalaja igen mostoha adottság, így ezt a szinvo­nalat ésszerű gazdálkodás, összefogás és szorgalom nél­kül nem lehetett volna el­érni. A beszélgetések során kiderült, hogy a további teendőkre is vannak elkép­zelések, ötletek. Az életkö­rülmény változásának gaz­dasági hátteréhez a szak­szövetkezet is tevékenyen járult hozzá. Abból kiindulva, hogy az itteni jó helyi eredmények, s ehhez hasonlók roás tele­püléseken is megtalálhatók, összeadódva az ország gond jainak megoldásához ls mezőgazdaságnak is. Hogy hozzájárulhatnak. Az itteni kollektíva 87-es tervének teljesítése már egy ilyen láncszem lehet. Az ország anyagi-gazda­sági helyzetének gyökeres megváltoztatása immár ha­laszthatatlan. Ha az élet­színvonal felől közelítünk, terveinket túlteljesítettük. A reálbér, illetve a reáljöve­delem 2 százalékkal nőtt, s a tervezett beruházások, ha némely területen alacso­nyabb szinten is, de megva­lósultak. Akkor hói a prob­üéma? Ott, hogy a gazdaság teljesítménye fedezte a ki­adásokat. Az ok sokrétű. Igaz, hogy az aszály onszágosan 12 mil­liárd forintunkba került, de ennél jelentősebb tétel' a külpiaci cserearányromlás okozta veszteség. S ebben egyaránt osztozik ipar és mezőgazdaság. A legutóbbi KB-határozat után a belső gazdálkodás gyengeségeinek feltárása is erősödött: Az emberek kér­dezik, hogy ki a felelős. S a válaszban az az új, hogy nem egyes emberek, hanem végrehajtó szervek, és ma­miként lehet a tervezett 4,5­5 százalékos növekedést el­érni, azt az itteniek tudják és érzik leginkább. Masa József elnök a me­zőgazdasági termelésük je­lenleg; helyzetéről szólt. An­nak ellenére, hogy az 1986­os év eredményei jók, ob­jektív és szubjektív gátló tényezőkkel is számolni kellett. Ismerte^ a hosszan tartó aszály, a jégverés mi­atti kiesések, de a szervezé­si hiányosságok, a szüksé­gesnél alacsonyabb szintű érdekeltségi rendszer, az ér­tékesítésben előforduló ru­galmatlanságok is csökken­tették az elérhető bevétele­ket. A teendők már az 1987-es terv megfogalmazásában is jelentkeznek. A nyereséges gazdálkodásnak a korábbi­nál is nagyobb a jelentősé­ge, s ehhez át kell gondol­ni az érdekeltségi rendszert, s jobban keli építeni a ki­sebb közösségek önállóságá­ra. Jól szervezett, cselekvő magatartással, hatékonyabb munkával boldogulhat csak a szövetkezet, és a tagság egyaránt. Nagyobb önállósággal A Medosz Központi Veze­tősége pénteken ülést tartott. A testület megvitatta, és el­fogadta korszerűsített szer­vezeti és működési szabály­zatát. Az ülésen Bereczky András a Medosz titkára el­mondotta: a gazdasági élet változásaihoz akarnak job­ban igazodni a módosítással. Egyebek között a nagyobb vállalati önállóság követeli meg, hogy a dolgozók érdek­képviseletét ellátó alapszer­vezetek működésében is ke­vesebb kötöttség legyen, na­gyobb szerepet kapjon a he­lyi adottságokat is figyelem­be vevő önálló kezdeménye­zés. Ez az önállóság hatéko­nyabb munkastílust követel a szakszervezeti vezető tes­tületek tagjaitól és a bizal­miaktól is. Az elfogadott új szervezeti és működési sza­bályzat révén, amint megál­lapították, jelentősen növek­szik a testületi tagok és a tisztségviselők felelőssége is. Ülést tartott az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A testület, megtár­gyalta a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvényt. Az űj jogi szabályozás az Országos Munkavédelmi Felügyelőség, valamint an­nak fővárosi, megyei fel­ügyelőségei szabálysértési hatósági jogkörét állapítja meg. E rendelkezés célja, hogy eredményesebb legyen a munkavédelmi felügyelet, hatékonyabb a munkaügyi szabálysértések feltárása és szankcionálása. Egyes mun­kaügyi szabálysértések te­kintetében a munkavédelmi és munkaügyi felügyelők hatáskörét a Minisztertanács rendelettel külön szabá­lyozza. Az Elnöki Tanács átte­kintette és megtárgyalta az 1986-ban elintézett állampol­gársági és kegyelmi ügyek tapasztalatait. A magyar ájlampolyárság megszerzé­sére, megszüntetéséne irá­nyuló, megnövekedett számú kérelmekben a döntéseket az állampolgárságról szóló törvény érvényre juttatása, és a nemzetközi egyezmé­nyek rendelkezései határoz­ták meg, s más humánus szempontok indokolták. A határozatok meghozatalát a belügyi, a tanácsi és a kül­képviseleti szervek gondos előkészítő munkájukkal se­aítették. A kegyelem gya­korlására az Elnöki Tanács részéről elsősorban az el­ítélés után bekövetkezett,' kivételes méltánylást ér­demlő körülmény miatt — súlyos betegség, nehéz csa­ládi helyzet esetében — vagy más rendkívüli okból került sor. A kegyelmi el­járásban a döntések előké­szítését az igazságügyi szer­vek a törvényességnek és a jogpolitikai elveknek meg­felelő, alapos körültekin­téssel végezték. A továbbiakban kineve­zésről döntött, bírákat men­tett fel és választott meg az Elnöki Tanács. (MTI) Kistermelők érdekében Exportárut is várnak A Fogyasztási Szövetkeze- és az érdekképviseleti' szer­tek Országos Tanácsa pénte- vektől. Tökéletesíteni kell a ken ülést tartott. A testületa szövetkezetek belső irányitá­X. kongresszus határozatai- sát és érdekeltségi' rendsze­ból adódó feladatokról tár- rét. A jövőben fokozzák a gyalt, majd a kistermelők és szövetkezeti tagok érdekelt­a szakcsoportok érdekvédel- ségét; a nagyobb anyagi ko­mi rendszere kialakításának tődést kívánják megteremte­feltételeit vitatta meg. A fo- ni például azzal, hogy az ed­gyasztási szövetkezetek előtt diginél több kedvezményes álló feladatok teljesítése — vásárlási alkalmat biztosita­hangsúlyozták az ülésen - nak számukra. A szövetkeze­következetes munkát, az ed- , , ,. ,..,-.. digieknél is nagyobb erőfe- tek exP°rtaru-alaPJanak no­szítést igényel a szövetkeze- velésére közös vállalatok tektől, közös vállalataiktól alapítását szorgalmazzák. Bős—Nagymaros Együttműködési megállapodás A bős—nagymarosi vízi- kákát, az előkerült lelet­erőmű területén folytatandó anyag konzerválását, az régészeti kutatásokról írt alá eredmények tudományos fel­együttműködési megállapo- dolgozását és publikálását. dást pénteken a Magyar Nemzeti Múzeumban Szántó Miklós, az Oviber vezér­igazgatója és Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Célja, hogy biz­tosítsa, az építendő létesít­mények és a Duna duzzasz­tása miatt később rnár hoz­záférhetetlen területek fon­tos történelmi objektumai­nak előzetes régészeti kuta­tását. A megállapodás szerint a vízlépcsőrendszer magyar létesítményeinek megvalósí­tását szervező Oviber 1986—1991 között 10 millió forintot utal át a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Az in­tézmény — más múzeumok bevonásával — szervezi és koordinálja a feltárási mun­Emberi igazodás M unkásoktól hallom, mostanában egyre gyakrab­ban: „Túl sok szó esik a gazdaságról. Kevesebb az emberről. Pedig az ember csinálja ám a gazdaságot! Nem elég csak azzal foglalkozni, mint csinálja, miként kell neki dolgozni, hogy hatékonyabb legyen. Azzal is törődni kéne jobban, hogy tudja-e az ember a dolgát úgy tenni, ahogyan elvárják tőle! És meg-meg kellene nézni, ha nem tud úgy termelni, mint előírják, miért nem tud. Aztán meg, oda lehetne figyelni arra is, hogy kitől, mit lehet elvárni!" Vagy­is, azt óhajtják, hogy foglalkozzunk többet a nagy gazdasági reformerkedések közepette „az emberi ter­melöerők"-kel, azok állapotával és problémáival, gondjaik feltárásával és megoldásával. Jogos igény! Mert a gazdasági teljesítményeket nemcsak az elképzelt tervekhez, a tavalyi bázishoz és színvonalhoz, a nemzetközi gazdasági környezethez, vagy a gazdaság belső egyensúlyához kell viszonyíta­nunk, hanem az emberhez is — vagyis a gazdasági teljesítmények társadalmi hatásait, jó és rossz követ­kezményeit is fel kell mérnünk és igazítgatnunk. Or­vosolandó bajaink nem egyszerűen gazdaságiak. A gazdasági gondok egyúttal társadalmi gondok is. Ép­pen ezért a változtatási lehetőségek keresésénél a gaz­dasági és társadalmi bajokat, feszültségeket együtte­sen, egymásra hatásukban kell fel-felmérnünk. A gaz­dasági és társadalmi tényezők együttes, kölcsönhatású elemzésére van szükség. Csak ilyen szemlélettel lehet napjainkban a gazdaság dinamizálását szorgalmazni! Világosan kell látni, hogy egy olyan gazdasági helyzetben, amelyben jelenleg vagyunk, másféle tár­sadalmi tényezők is hatnak, mint korábban, másféle társadalmi mozgások indulnak el, mint amilyeneket eddig megfigyelhettünk. S ezeknek a társadalmi moz­gásoknak az elemzése nemcsak közgazdasági szakkér­dés, hiszen a keletkező érdekellentmondások, a konf­liktusok társadalmi értékrendszerünk változásaival is összefüggenek. Szükségessé vált tehát a gazdasági el­képzelések és a társadalomfejlődés új kérdéseinek szembesítése, s bizonyos társadalomtudományi kérdé­sek és válaszok újrafogalmazása, sőt: megfogalmazása. A gazdasági koncepciót és a társadalomfejlődest ósz­szefüggéseiben vizsgálva, például el kell ismerni bi­zonyos gazdasági törekvések és egyes, korábbi társa­dalompolitikai tézisek átmeneti vagy tartós konfliktu­sát, illetve a változtatás szükségességét. Számolni kell azzal, hogy a szerkezetváltás újabb ütközőpontokat, érdekellentéteket hoz társadalmunkban. Például: a gazdaságban meghonosodó új gazdálkodási formák megítélésében tapasztalható elméleti bizonytalanság ideológiai kérdéseket is felvet. A társadalomelméleti elemzésekben komolyabban vizsgálni kellene a közös­ségiség kérdéskörét, mai hazai relációit; a gazdaság és közösség aktuális viszonyait, a kollektivizmus esz­ményeinek és az egyre erősödő individualista jelensé­geknek a viszonyát abból a' társadalmi-gazdasági ál­lapotból kellene végre levezetni, amelyre jellemző. Nevezetesen, hogy nálunk mostanság a társadalom tagjainak a szocialista tulajdonú termelési eszközök­kel, tehát azokkal objektíve összekötve, kollektíva­ként; de mint egyeseknek mindinkább individualizá­lódva és egyénekként szubjektíve is társulva (például gmk) kell termelniük. Minek következtében aztán olyan jelenséget tapasztalhatunk, hogy bírálják — joggal — elosztási rendszerünket; mégpedig úgy, hogy egyszerre van jelen a kis jövedelemkülönbségek mi­atti elégedetlenség, valamint a nagy jövedelemdiffe­renciák kritikája. A gazdasági erőforrások átcsopor­tosítása következtében bizonyos csoportok átmenetileg munka nélkül lehelnek, segélyezésük politikai kérdés. — Az erősítendő korszerűbb gazdasági ágazatok fel­vetnek olyan munkaerő-szükségleteket, szakképzési és egyéb feladatokat, amelyeknek megoldásához felül kell vizsgálni foglalkoztatási és oktatási politikánkat. — Nem kis feladatok. Végül is azon dőlhet el minden, hogy milyen lesz a termelőerők állapota. Szigorúan beleértve ebbe a munkaerőt, annak minőségét, szaktudását, gondolko­dási és magatartásmódját — azaz, az emberi ténye­zőket is! Amikre építeni kell — és ezen számításról beszélni sem árt —, ha a gazdaságot dinamikusan akarjuk fejleszteni. Legértékesebb termelőerőnk az emberi munkavégző képesség, a tudás, a tapasztalat kihasználása: amit alapkérdés megőrizni és fejleszte­ni. Például azzal is, hogy a gazdaságfejlesztés szor­galmazása közben jobban figyelünk arra, amit a dol­gozók óhajtanak. Jobban törődünk vele, hogy tudja-e a munkás úgy tenni a dolgát, ahogy elvárják töle, ha nem, akkor vajon miért, illetve, mit lehet elvárni. Számolni kell bizonyos tétovasággal, kételkedéssel, fásultsággal, ambícióvesztéssel, közömbösséggel, indi­vidualizmussal és más negatív jelenségekkel, melyek emberi tényezőként hátráltatják a gazdasági féllen­d ülést. Az előrehaladást segítheti ugyanakkor a sokakban meglevő politikai elkötelezettség, az igényesség, a becsvágy, a köz érdekeivel összekapcsolható egyéni am­bíció és hasonló értékeink. P ersze, csak akkor, ha mind a negatívumokkal, mind a pozitívumokkal megfelelő súllyal foglal­kozunk: belátván, hogy társadalmi értékeink erőforrások, A gazdasági fejlődés fontos alapjai, me­lyeknek folyamatos karbantartása társadalmi ügy. Sz. M. Magyar cégek a londoni vásáron A február l-jén nyíló gyorsfagyasztott csemege Londoni Nemzetközi Vásá- kukoricát és különböző zöld­ron — a Hungexpo szervezé- ségkészitményeket is bemu­sében — 11 magyar vállalat tat a vásáron. A Hungaro­Bár évről évre tnind több magyar élelmiszeripari ter­méket szállítanak a vállala­tok a brit piacra, korántsem mutatja be árukínálatát. A fruct és a Generalimpex érdektelen, hogy mind szé­Monimpex és az Egervin pa- zöldség, é.s gyümölcskonzer- lesebb szakmai közönség lackozott borokkal és pezs- veket, ivóleveket, paradi- szeresse meg élelmiszer-új­gőkkel jelentkezik, az Ag- csompürét. savanyúságokat donságainkat rimpex növényolaj-készítmé- állít ki. A Debreceni Kon- . . " . . nyeket, a Terimpex — a jól zervgyár — amely az elmúlt ar ismert szalámi, sonka, bacon években jelentősen növelte rendeznek; mellett — tepertőt kínál a Nagy-Britanniába Irányuló'szerveznek, és több előadás fogyasztóknak. A Magyar kivitelét, s évente több mint hangzik el a magyar élelmi­Hütőipur — amely a kiváló félmillió dollárért értékesít „„„ '„A„. •„ •„., • minőségű gurulós málnából konzerveket - a vásáron "^-gazdaság eredményeiről, jelenleg már a harmadik mélyhűtött árukkal jelentke- terveiről, kooperációs e'Jcép­legnagyobb szállító — most zik. zeléseiről. (MTI) A kiállítók magyar napot bemutatókat

Next

/
Thumbnails
Contents