Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

Szombat, 1987. január 24. 11 Elutazott a küldöttség F17W Pintér József felvétele A ma, szombaton Budapestért kezdődő XI. országos békekonferencián megyénket 36 küldött képviseli. Közülük 15-en a béketanács tagjai. A küldöttség tegnap, pénteken a kora délelőtti órákban indult a konferenciára. Felvételünk ezt a pillanatot örökítette meg. Munkásgyűlés Mórahalmon Minden helyi eredmény döntő guk a vállalatok, valamint szövetkezetek. A megoldásban a legfontosabb a helyzetünk reális értékelése, s ezt .komolyan véve következhet tartalékaink megfelelő mozgósítása. Kellő önbizalom nélkül bem létezhet siker. Pártunk 1956 utáni útkeresése, annak nemzetközi elismertsége is erőt kell, hogy adjon. S ehhez jön még a nemzetközi munkásmozgalomban, a szocialista világban tapasztalható kritikai megújulás. A gazdaság megújítása Lajos előadását szervezeti változásokkal jár, benyomásaival kezdve a központi döntési mechanizmus egyszerűsítésétől a vállalaton belüli hatáskörök pontos tisztázásáig. A személyes felelősség érzése nagy hajtóerő tetteinkben. Tisztán kell látni minden vezetőnek, hogy alig létezik károsabb, mint a döntések halogatása. Az előbbrejutást számtalan szemléleti gát akadályozza, ahol már ismert a tennivaló, ott is kényelmetlen a beavatkozás: Elég, ha csak a munkaerő hatékony foglalkoztatására, a munka és az áru valódi értékének megfizettetésére, a műszaki megújulásra gondolunk. A mezőgazdaság előnyösebb helyzetből indulhat, hisz nem vesztette el teljesen azt a tulajdonságát, hogy a piaci változásokra reagáljon. A szabad piaci értékesítésből adódó érzékenységet célszerű más területekre is átvinni. A népgazdaság idej terveiből bőven jut tennivaló Tegnap, pénteken délután a Mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezetben munkásgyűlést tartottak a gazdaság műhelyében. Masa József tsz-elnök üdvözölte a meghívott vendégeket, köztük Méhes Lajost, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB tagját, Ágoston Józsefet, a szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkárát, valamint a városi jogú nagyközség párt- és. állami vezetőit, országgyűlési képviselőjét és a gyűlésen megjelent valamennyi dolgozót. Méhes személyes kezdte. Mivel ő először járt itt, a vendéglátók délelőtt az utóbbi 10-15 év változásaira hívták fel a figyelmét. Az ötezres lélekszám fele ebben az időszakban költözött új lakásba, elkészült 40 kilométernyi vízhálózat, s most van soron a gázbevezetés, a szennyvízelvezetés megoldása. Ismert, hogy a környék gyenge homoktalaja igen mostoha adottság, így ezt a szinvonalat ésszerű gazdálkodás, összefogás és szorgalom nélkül nem lehetett volna elérni. A beszélgetések során kiderült, hogy a további teendőkre is vannak elképzelések, ötletek. Az életkörülmény változásának gazdasági hátteréhez a szakszövetkezet is tevékenyen járult hozzá. Abból kiindulva, hogy az itteni jó helyi eredmények, s ehhez hasonlók roás településeken is megtalálhatók, összeadódva az ország gond jainak megoldásához ls mezőgazdaságnak is. Hogy hozzájárulhatnak. Az itteni kollektíva 87-es tervének teljesítése már egy ilyen láncszem lehet. Az ország anyagi-gazdasági helyzetének gyökeres megváltoztatása immár halaszthatatlan. Ha az életszínvonal felől közelítünk, terveinket túlteljesítettük. A reálbér, illetve a reáljövedelem 2 százalékkal nőtt, s a tervezett beruházások, ha némely területen alacsonyabb szinten is, de megvalósultak. Akkor hói a probüéma? Ott, hogy a gazdaság teljesítménye fedezte a kiadásokat. Az ok sokrétű. Igaz, hogy az aszály onszágosan 12 milliárd forintunkba került, de ennél jelentősebb tétel' a külpiaci cserearányromlás okozta veszteség. S ebben egyaránt osztozik ipar és mezőgazdaság. A legutóbbi KB-határozat után a belső gazdálkodás gyengeségeinek feltárása is erősödött: Az emberek kérdezik, hogy ki a felelős. S a válaszban az az új, hogy nem egyes emberek, hanem végrehajtó szervek, és mamiként lehet a tervezett 4,55 százalékos növekedést elérni, azt az itteniek tudják és érzik leginkább. Masa József elnök a mezőgazdasági termelésük jelenleg; helyzetéről szólt. Annak ellenére, hogy az 1986os év eredményei jók, objektív és szubjektív gátló tényezőkkel is számolni kellett. Ismerte^ a hosszan tartó aszály, a jégverés miatti kiesések, de a szervezési hiányosságok, a szükségesnél alacsonyabb szintű érdekeltségi rendszer, az értékesítésben előforduló rugalmatlanságok is csökkentették az elérhető bevételeket. A teendők már az 1987-es terv megfogalmazásában is jelentkeznek. A nyereséges gazdálkodásnak a korábbinál is nagyobb a jelentősége, s ehhez át kell gondolni az érdekeltségi rendszert, s jobban keli építeni a kisebb közösségek önállóságára. Jól szervezett, cselekvő magatartással, hatékonyabb munkával boldogulhat csak a szövetkezet, és a tagság egyaránt. Nagyobb önállósággal A Medosz Központi Vezetősége pénteken ülést tartott. A testület megvitatta, és elfogadta korszerűsített szervezeti és működési szabályzatát. Az ülésen Bereczky András a Medosz titkára elmondotta: a gazdasági élet változásaihoz akarnak jobban igazodni a módosítással. Egyebek között a nagyobb vállalati önállóság követeli meg, hogy a dolgozók érdekképviseletét ellátó alapszervezetek működésében is kevesebb kötöttség legyen, nagyobb szerepet kapjon a helyi adottságokat is figyelembe vevő önálló kezdeményezés. Ez az önállóság hatékonyabb munkastílust követel a szakszervezeti vezető testületek tagjaitól és a bizalmiaktól is. Az elfogadott új szervezeti és működési szabályzat révén, amint megállapították, jelentősen növekszik a testületi tagok és a tisztségviselők felelőssége is. Ülést tartott az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület, megtárgyalta a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvényt. Az űj jogi szabályozás az Országos Munkavédelmi Felügyelőség, valamint annak fővárosi, megyei felügyelőségei szabálysértési hatósági jogkörét állapítja meg. E rendelkezés célja, hogy eredményesebb legyen a munkavédelmi felügyelet, hatékonyabb a munkaügyi szabálysértések feltárása és szankcionálása. Egyes munkaügyi szabálysértések tekintetében a munkavédelmi és munkaügyi felügyelők hatáskörét a Minisztertanács rendelettel külön szabályozza. Az Elnöki Tanács áttekintette és megtárgyalta az 1986-ban elintézett állampolgársági és kegyelmi ügyek tapasztalatait. A magyar ájlampolyárság megszerzésére, megszüntetéséne irányuló, megnövekedett számú kérelmekben a döntéseket az állampolgárságról szóló törvény érvényre juttatása, és a nemzetközi egyezmények rendelkezései határozták meg, s más humánus szempontok indokolták. A határozatok meghozatalát a belügyi, a tanácsi és a külképviseleti szervek gondos előkészítő munkájukkal seaítették. A kegyelem gyakorlására az Elnöki Tanács részéről elsősorban az elítélés után bekövetkezett,' kivételes méltánylást érdemlő körülmény miatt — súlyos betegség, nehéz családi helyzet esetében — vagy más rendkívüli okból került sor. A kegyelmi eljárásban a döntések előkészítését az igazságügyi szervek a törvényességnek és a jogpolitikai elveknek megfelelő, alapos körültekintéssel végezték. A továbbiakban kinevezésről döntött, bírákat mentett fel és választott meg az Elnöki Tanács. (MTI) Kistermelők érdekében Exportárut is várnak A Fogyasztási Szövetkeze- és az érdekképviseleti' szertek Országos Tanácsa pénte- vektől. Tökéletesíteni kell a ken ülést tartott. A testületa szövetkezetek belső irányitáX. kongresszus határozatai- sát és érdekeltségi' rendszeból adódó feladatokról tár- rét. A jövőben fokozzák a gyalt, majd a kistermelők és szövetkezeti tagok érdekelta szakcsoportok érdekvédel- ségét; a nagyobb anyagi komi rendszere kialakításának tődést kívánják megteremtefeltételeit vitatta meg. A fo- ni például azzal, hogy az edgyasztási szövetkezetek előtt diginél több kedvezményes álló feladatok teljesítése — vásárlási alkalmat biztositahangsúlyozták az ülésen - nak számukra. A szövetkezekövetkezetes munkát, az ed- , , ,. ,..,-.. digieknél is nagyobb erőfe- tek exP°rtaru-alaPJanak noszítést igényel a szövetkeze- velésére közös vállalatok tektől, közös vállalataiktól alapítását szorgalmazzák. Bős—Nagymaros Együttműködési megállapodás A bős—nagymarosi vízi- kákát, az előkerült leleterőmű területén folytatandó anyag konzerválását, az régészeti kutatásokról írt alá eredmények tudományos felegyüttműködési megállapo- dolgozását és publikálását. dást pénteken a Magyar Nemzeti Múzeumban Szántó Miklós, az Oviber vezérigazgatója és Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Célja, hogy biztosítsa, az építendő létesítmények és a Duna duzzasztása miatt később rnár hozzáférhetetlen területek fontos történelmi objektumainak előzetes régészeti kutatását. A megállapodás szerint a vízlépcsőrendszer magyar létesítményeinek megvalósítását szervező Oviber 1986—1991 között 10 millió forintot utal át a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Az intézmény — más múzeumok bevonásával — szervezi és koordinálja a feltárási munEmberi igazodás M

unkásoktól hallom, mostanában egyre gyakrabban: „Túl sok szó esik a gazdaságról. Kevesebb az emberről. Pedig az ember csinálja ám a gazdaságot! Nem elég csak azzal foglalkozni, mint csinálja, miként kell neki dolgozni, hogy hatékonyabb legyen. Azzal is törődni kéne jobban, hogy tudja-e az ember a dolgát úgy tenni, ahogyan elvárják tőle! És meg-meg kellene nézni, ha nem tud úgy termelni, mint előírják, miért nem tud. Aztán meg, oda lehetne figyelni arra is, hogy kitől, mit lehet elvárni!" Vagyis, azt óhajtják, hogy foglalkozzunk többet a nagy gazdasági reformerkedések közepette „az emberi termelöerők"-kel, azok állapotával és problémáival, gondjaik feltárásával és megoldásával. Jogos igény! Mert a gazdasági teljesítményeket nemcsak az elképzelt tervekhez, a tavalyi bázishoz és színvonalhoz, a nemzetközi gazdasági környezethez, vagy a gazdaság belső egyensúlyához kell viszonyítanunk, hanem az emberhez is — vagyis a gazdasági teljesítmények társadalmi hatásait, jó és rossz következményeit is fel kell mérnünk és igazítgatnunk. Orvosolandó bajaink nem egyszerűen gazdaságiak. A gazdasági gondok egyúttal társadalmi gondok is. Éppen ezért a változtatási lehetőségek keresésénél a gazdasági és társadalmi bajokat, feszültségeket együttesen, egymásra hatásukban kell fel-felmérnünk. A gazdasági és társadalmi tényezők együttes, kölcsönhatású elemzésére van szükség. Csak ilyen szemlélettel lehet napjainkban a gazdaság dinamizálását szorgalmazni! Világosan kell látni, hogy egy olyan gazdasági helyzetben, amelyben jelenleg vagyunk, másféle társadalmi tényezők is hatnak, mint korábban, másféle társadalmi mozgások indulnak el, mint amilyeneket eddig megfigyelhettünk. S ezeknek a társadalmi mozgásoknak az elemzése nemcsak közgazdasági szakkérdés, hiszen a keletkező érdekellentmondások, a konfliktusok társadalmi értékrendszerünk változásaival is összefüggenek. Szükségessé vált tehát a gazdasági elképzelések és a társadalomfejlődés új kérdéseinek szembesítése, s bizonyos társadalomtudományi kérdések és válaszok újrafogalmazása, sőt: megfogalmazása. A gazdasági koncepciót és a társadalomfejlődest ószszefüggéseiben vizsgálva, például el kell ismerni bizonyos gazdasági törekvések és egyes, korábbi társadalompolitikai tézisek átmeneti vagy tartós konfliktusát, illetve a változtatás szükségességét. Számolni kell azzal, hogy a szerkezetváltás újabb ütközőpontokat, érdekellentéteket hoz társadalmunkban. Például: a gazdaságban meghonosodó új gazdálkodási formák megítélésében tapasztalható elméleti bizonytalanság ideológiai kérdéseket is felvet. A társadalomelméleti elemzésekben komolyabban vizsgálni kellene a közösségiség kérdéskörét, mai hazai relációit; a gazdaság és közösség aktuális viszonyait, a kollektivizmus eszményeinek és az egyre erősödő individualista jelenségeknek a viszonyát abból a' társadalmi-gazdasági állapotból kellene végre levezetni, amelyre jellemző. Nevezetesen, hogy nálunk mostanság a társadalom tagjainak a szocialista tulajdonú termelési eszközökkel, tehát azokkal objektíve összekötve, kollektívaként; de mint egyeseknek mindinkább individualizálódva és egyénekként szubjektíve is társulva (például gmk) kell termelniük. Minek következtében aztán olyan jelenséget tapasztalhatunk, hogy bírálják — joggal — elosztási rendszerünket; mégpedig úgy, hogy egyszerre van jelen a kis jövedelemkülönbségek miatti elégedetlenség, valamint a nagy jövedelemdifferenciák kritikája. A gazdasági erőforrások átcsoportosítása következtében bizonyos csoportok átmenetileg munka nélkül lehelnek, segélyezésük politikai kérdés. — Az erősítendő korszerűbb gazdasági ágazatok felvetnek olyan munkaerő-szükségleteket, szakképzési és egyéb feladatokat, amelyeknek megoldásához felül kell vizsgálni foglalkoztatási és oktatási politikánkat. — Nem kis feladatok. Végül is azon dőlhet el minden, hogy milyen lesz a termelőerők állapota. Szigorúan beleértve ebbe a munkaerőt, annak minőségét, szaktudását, gondolkodási és magatartásmódját — azaz, az emberi tényezőket is! Amikre építeni kell — és ezen számításról beszélni sem árt —, ha a gazdaságot dinamikusan akarjuk fejleszteni. Legértékesebb termelőerőnk az emberi munkavégző képesség, a tudás, a tapasztalat kihasználása: amit alapkérdés megőrizni és fejleszteni. Például azzal is, hogy a gazdaságfejlesztés szorgalmazása közben jobban figyelünk arra, amit a dolgozók óhajtanak. Jobban törődünk vele, hogy tudja-e a munkás úgy tenni a dolgát, ahogy elvárják töle, ha nem, akkor vajon miért, illetve, mit lehet elvárni. Számolni kell bizonyos tétovasággal, kételkedéssel, fásultsággal, ambícióvesztéssel, közömbösséggel, individualizmussal és más negatív jelenségekkel, melyek emberi tényezőként hátráltatják a gazdasági féllend ülést. Az előrehaladást segítheti ugyanakkor a sokakban meglevő politikai elkötelezettség, az igényesség, a becsvágy, a köz érdekeivel összekapcsolható egyéni ambíció és hasonló értékeink. P

ersze, csak akkor, ha mind a negatívumokkal, mind a pozitívumokkal megfelelő súllyal foglalkozunk: belátván, hogy társadalmi értékeink erőforrások, A gazdasági fejlődés fontos alapjai, melyeknek folyamatos karbantartása társadalmi ügy. Sz. M. Magyar cégek a londoni vásáron A február l-jén nyíló gyorsfagyasztott csemege Londoni Nemzetközi Vásá- kukoricát és különböző zöldron — a Hungexpo szervezé- ségkészitményeket is bemusében — 11 magyar vállalat tat a vásáron. A HungaroBár évről évre tnind több magyar élelmiszeripari terméket szállítanak a vállalatok a brit piacra, korántsem mutatja be árukínálatát. A fruct és a Generalimpex érdektelen, hogy mind széMonimpex és az Egervin pa- zöldség, é.s gyümölcskonzer- lesebb szakmai közönség lackozott borokkal és pezs- veket, ivóleveket, paradi- szeresse meg élelmiszer-újgőkkel jelentkezik, az Ag- csompürét. savanyúságokat donságainkat rimpex növényolaj-készítmé- állít ki. A Debreceni Kon- . . " . . nyeket, a Terimpex — a jól zervgyár — amely az elmúlt ar ismert szalámi, sonka, bacon években jelentősen növelte rendeznek; mellett — tepertőt kínál a Nagy-Britanniába Irányuló'szerveznek, és több előadás fogyasztóknak. A Magyar kivitelét, s évente több mint hangzik el a magyar élelmiHütőipur — amely a kiváló félmillió dollárért értékesít „„„ '„A„. •„ •„., • minőségű gurulós málnából konzerveket - a vásáron "^-gazdaság eredményeiről, jelenleg már a harmadik mélyhűtött árukkal jelentke- terveiről, kooperációs e'Jcéplegnagyobb szállító — most zik. zeléseiről. (MTI) A kiállítók magyar napot bemutatókat