Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

< \ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. évfolyam, 26. szám 1987. január 31., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint A gazdaság és a társadalom fejlődése 1986-ban a termelés a számítottnál mérsékeltebben, a belföldi felhasználás a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett. Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kiíejező bruttó hazai termék volumene — előzetes. részben becsült adatok alapján — kb. 1 százalékkal volt nagyobb az 1985. évinél, az anyagi ágak nettó teljesítményét tükröző nemzeti jövedelem pedig mintegy 0,5 százalékkal nőtt, értéke megközelítette a 880 milliárd forintot. A fő termelőágazatok — ipar, építőipar, mezőgazdaság — egyike sem érte el a tervezett termelésnövekedési ütemet. Az export kissé elmaradt az 1985. évitől, ugyanakkor a behozatal nőtt, a cserearány számottevően romlott. A külkereskedelmi egyenleg passzív lett. A cserearányromlással korrigált nemzeti jövedelem kevesebb volt az előző évinél. A külkereskedelemben keletkezett behozatali többletet az idegenforgalom és a szolgáltatások aktívuma valamelyest mérsékelte. A konvertibilis adósságállomány nőtt, a rubelelszámolású, a nemzetközi megállapodásokkal összhangban, csökkent. A külgazdasági és a pénzügyi egyensúly romlott. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának volumene körülbelül 3 százalékkal emelkedett, értéke a termelésnél nagyobb, 895 milliárd forint volt. Mind a fogyasztás, mind a felhalmozás meghaladta az 1985. évit és a tervben előirányzottat. A felhalmozást alakító tényezők közül a népgazdasági beruházááok összege 258 milliárd forintot tett ki, ez folyó áron 7 százalékos növekedést jelent és összehasonlitóáron is meghaladta az 1985. évit. Vállalati beruházásokra 123 milliárd forintot fordítottak. 9 százalékkal többet, mint az előző évben. A növekedés jóval nagyobb, mint amit a terv előirányzott. A központi beruházásokra kifizetett összeg kevesebb, a tanácsi beruházásoké több volt, mint 1985-ben. A lakosság és a magánszektor beruházása számottevően emelkedett és mintegy 54 milliárd forintot tett ki. A szocialista szervek beruházásain belül jelentősebben a nem rubelelszámolású import gépek, valamint a hazai gyártású gépek beszerzésé emelkedett. Az üzembe helyezett beruházások némileg gyorsabban nőttek, mint a beruházások pénzügyi teljesítése, a befejezetlen beruházások állománya az előző évihez hasonlóan nőtt. A népgazdaság állóeszköz-állománya gyarapodott, az anyagi ágakban valamivel nagyobb mértékben, mint a termelés. 1986-ban az aktív keresők száma 28 ezer fővel, 0,6 százalékkal csökkent és az év végén 4 865 000 volt. Az anyagi ágakban 1,3 százalékkal kevesebben, a nem anyagi ágakban körülbelül 2 százalékkal többen dolgoztak, mint egy évvel azelőtt. A termelékenység emelkedése megközelítette a 2 százalékot. 1986-ban az anyagi ágak termelésének mintegy kétharmada volt az anyaghányad. Ez az arány lényegében azonos az 1985. évivel. A népgazdaság energiafelhasználása mind az anyagi ágakban, mind a lakossági és kommunális szférában csökkent, összesen 0,4 százalékkal. Az egységnyi bruttó termelésre jutó energiafelhasználás az anyagi ágakban 1,5 százalékkal volt kisebb az 1985. évinél. Az energiaforrásokon belül — a megnövekedett szén- és földgázimport következtében — az import aránya kissé nőtt és meghaladta az összes energiaforrás felét. Az év folyamán folytatódott a vállalatok decentralizálása, fejlődött a vállalati szervezet és irányítás rendszere. A vállalatok majdnem háromnegyed részénél az év végéig megtörtént az új irányításra való áttérés. E vállalatok 28 százalékát közgyűlés, 51 százalékát vállalati tanács irányítja, egyötöde államigazgatási irányítás alatt működik. Megtörtént a bankrendszer fejlesztésének előkészítése. A gazdaságirányító szervek áttekintették a nehéz helyzetben lévő ágazatok, a szénbányászat, a vaskohászat, a magasépítőipar és a húsipar gazdálkodását, és intézkedéseket hoztak annak hatékonyabbá tételére. Törvényerejű rendeletet adtak ki a tartósan fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek felszámolásának rendjéről. Minisztertanácsi rendelet szabályozta a struktúra változása miatt átmenetileg elhehelyezkedési nehézségekkel küzdők felmondási idejének meghosszabbítását és részükre elhelyezkedési támogatás folyósítását. 1986-ban folytatódott a vállalati gazdasági munkaközösségek, valamint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok számának növekedése. A részükre kifizetett összeg emelkedett, de az előző évinél jóval kisebb mértékben. Az év folyamán gyarapodott a belföldi székhelyű, külföldi tőkével közösen működő vállalatok száma, az év végén az iparban 24 ilyen egység volt. Az 1986. évi gazdasági teljesítmények fő mutatói: Terv Bruttó hazai termék Nemzeti jövedelem termelése belföldi felhasználása Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Lakossági fogyasztás Egy lakosra jutó reáljövedelem Szocialista szervek beruházása (folyó áron) Lakásépítés Tény az 1985. év százalékában 102,7 102,3-102,7 100,2-101 102 -102,5 101 -101,5 103 -103,5 kb. 101 101 -101,5 103,5-105,1 86,2- 89,6 kb. 101 kb. 100,5 kb. 103 101,8 99 101 kb. 103 kb. 103 105.1 95,6 Ipar Az ipari szervezetek bruttó termelése a tervezettnél mérsékeltebben, 1,8 százalékkal emelkedett. Az állami iparvállalatok 1,3 százalékkal, az ipari szövetkezetek 3,6 százalékkal növelték termelésüket. A magánkisipar, valamint az egyéb ipari szervezetek teljesítménye az átlagosnál gyorsabban emelkedett. Az ipari termékek értékesítésében az export aránya az előző évihez képest mérséklődött. A lakosságnak eladott termékek mennyisége 2,1 százalékkal, a beruházási célú értékesítés 6,5 százalékkal, a termelőfelhasználást szolgáló 1,5 százalékkal emelkedett. Az állami és szövetkezeti iparban foglalkoztatottak száma mintegy 10 ezer fővel, 0,7 százalékkal csökkent, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2,1 százalékkal emelkedett. Az ipar állóeszköz-állománya a termelést meghaladóan bővült, az eszközhatékonyság romlott. Az ipar anyagigényessége összességében alig változott. Az anyaghányad a gépiparban, az építőanyag-iparban és a villamosenergia-iparban csökkent, a többi ágazatban emelkedett, vagy változatlan maradt. A vállalati jövedelmezőség valamelyest meghaladta az egy évvel korábbit, noha az exportált termékek fajlagos előállítási költsége emelkedett. Az energiahordozó források között a szénhidrogének aránya az 1985. évi 59,9 százalékról 60,8 százalékra nőtt oly módon, hogy mind a kőolaj, .mind a földgázfelhasználás részesedése emelkedett. A villamosenergia-termelés 28 milliárd kilowattóra volt, közel 5 százalékkal több, mint 1985ben. A Paksi Atomerőmű, a 3. sz. blokk üzembe helyezésével, a villamosenergia-termelés 27 százalékát szolgáltatta. A nettó villamosenergia-import 3 százalékkal csökkent, aránya az összes villamosenergia-felhasználáson belül 27 százalékra mérséklődött. A széntermelés 23 millió tonna volt, majdnem 1 millió tonnával, 3,8 százalékkal kevesebb az előző évinél. A 2 millió tonna kőolajtermelés megközelítette az előző évi mennyiséget. Földgázból 7,1 milliárd köbmétert termeltek, 5 százalékkal kevesebbet, mint 1985-ben. A vaskohászat termelése 1,2 százalékkal emelkedett. A vaskohászati termékek kivitele rubelelszámolású viszonylatban fokozódott, a konvertibilis elszámolású piacokon jelentősen csökkent. Az acélgyártás minősége és a termékszerkezet javult: a nemesacélok és az abból készült termékek aránya emelkedett. A Dunai Vasmű új kokszoló blokkjában az év végén megindult a termelés. Az alumíniumkohászat 3,4 százalékkal fokozta termelését. Növekedett az alumínium-félgyártmányok és ezen belül a magasabb feldolgozottsági fokú ötvözött termékek, valamint a tőkés importmegtakarítást biztosító termékek aránya. A gépipár termelése 2,8 százalékkal nőtt. A villamosgépipart kivéve valamennyi gépipari ágban bővült a termelés, legnagyobb mértékben, 4,8 százalékkal a híradás- és vákuumtechnikai iparban. A kapacitáskihasználás több területen romlott. Rubelviszonylatban majdnem annyi, nem rubelelszámolású piacokra kevesebb gépipari terméket értékesítettek, mint az előző évben. Belföldre 6,9 százalékkal növelte az ágazat eladásait, ezen belül különösen a fogyasztási cikkek szállítása bővült jelentős mértékben, 14,6 százalékkal, de emelkedett a beruházási célú értékesítés is. Üzembe helyezték a Hűtőgépgyár évi 50 ezer darabos háztartási hűtőszekrény és mélyhűtőláda gyártó kapacitását. A vegyipar termelése 1,3 százalékkal emelkedett. A kőolaj-feldolgozó ipar termelése meghaladta az előző évit, a szerves és szervetlen vegyiparé ugyanannyi, a műtrágya- és növényvédőszer-gyártásé kevesebb volt, mint 1985-ben. Számottevően növelte termelését a háztartási és kozmetikai vegyipar, a gumiipar és néhány más ágazat. A vegyipari termékek exportja rubelviszonylatban kissé csökkent, nem rubelviszonylatban számottevően bővült, ez azonban nem volt elegendő az árcsökkenésből adódó bevételkiesés pótlására. Belföldre a vegyipar az előző évinél 1,7 százalékkal több árut szállított, ezen. belül fogyasztási célra 6,2 százallékkal többet. A vegyiparban befejeződött több jelentős beruházás. Az építőanyag-ipar 1.9 százalékkal termelt többet, mint 1985-ben. A korszerű építőanyagok — gázbeton falazóanyagok, betoncserép — termelése többszörösére emelkedett. • A könnyűipar termelése és értékesítése az 1985. évi szinten maradt. Jelentűsen nőtt a papír- és a nyomdaipar termelése. Ehhez hozzájárult többek között, hogy a csepeli papírgyár bővítette hüllámlemez-, illetve hullámdobozgyártó kapacitását. A ruházati ágazatok termelése összességében csökkent. Az élelmiszeripar 1,5 százalékkal fokozta' termelését. Emelkedett többek között a vágott baromfi, a növényolaj-ipari termékek, a tartósítóipari cikkek termelése. A húsipar valamivel, a cukoripar jóval kevesebbet termelt az előző évinél. Az élelmiszeripar a lakosság igényeinek kielégítése mellett termelésének csaknem egyötödét, exportálta, r Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene 1 százalékkal kevesebb volt az 1985. évinél* A kivitelező (Folytatás a 2. oldalon.) Zárszámadás Sándorfalván Az eredmény alapja a helytállás és a szakértelem Mezőgazdasági szövetkezeteink életében elérkezett a megmérettetés időszaka. Minden egyes gazdálkodó egységben sorra hívják öszsze a küldöttközgyűléseket. Sándorfalván hagyománya van már, hogy az elsők között „túlesnek" ezen a tanulságokkal szolgáló számvetésen. A gyűlésen a meghívott vendégek között volt Fraknóy Gábor, a Szeged városi pártbizottság titkára is. A Magyar—Lengyel Barátság Tsz-ben régen vártak már zárszámadást ilyen nyugodtan. A múlt év második felétől már jól körvonalazódott, hogy a tervszerű, precíz, költségtakarékos gazdálkodás nem okozhat meglepetést. A szakvezetők rátermettségének jelentősége felértékelődött. A főágazati rendszer önállóságához járult a közgazdasági szemlélet. Gémes Mihályné főkönyvelő mérlegbeszámolójából kitűnt, hogy a 405 milliós árbevételből 23 millió 636 ezer forint a nyereség. S ez nem kis teljesítmény, hisz a korábbi évit és a tervezettet is jóval meghaladja. A 27 milliós általános költség levonása nélkül a növénytermelés 22 millió forinttal járult hozzá az összeredményhez, a baromfi- és juhtartás közel tízmillióval, a takarmánykeverő üzem több mint nyolcmillióval részesedett, de a kereskedelmi ágazat 6 és fél milliója sem lebecsülendő tétel. Az építő- és ipari ágazat szerényebb eredményei is kellettek a gazdaság életképes működéséhez. A szövetkezet vagyona 9 százalékkal nőtt egy év alatt. A 23 millió forintot meghaladó beruházásnak körülbelül fele volt a saját erős. Terménytárolót, gépszint. hídmérleget, utat építettek, korszerűsítették a iuhhodályt. Több mint 5 millió forint jutott gépvásárlásra, 13 és fél millió a meliorációra. Keresztúri István téeszelnök elmondta. hogy csak úgy lehet a népgazdasági érdeknek megfelelni, ha a szabályozók adta lehetőségeken belül minél nagyobb teliesítménvre törekszik nz üzem. Az elérhető százalékos keresetnövekedésnél több volt amire rászolgáltak a produktumuk alapján, de igv sem panaszkodhatnak a 72 ezer 652 forintos egy főre esö keresetre. A háztáji gazdálkodás továbbra is fontos jövedelemkiegészítő forrás marad. A tervek jövőre is hasonló léptékűek. A vetőmagtermesztésben szeretnének nagvobb szerephez iutni, hisz 1986-ban is ez volt a leggazdaságosabb. Ez a tevékenység eleve maaas szervezettséget. technológiai fegyelmet feltételez. Ez is a megmérettetés egy mércéié. T. Sz. I. Didergő piacosok Somogyi Károlyné felvételei Lehet az idő akármilyen zord, az árusok megjelennek reggelenként a Marx téren. Zöldséget, káposztát, sütni való tököt kínálnak, sőt gyümölcsöt is látni, ezt meleg takarókkal védik a hideg ellen. A szokásos alkudozás is rövidebb mostanában, hiszen a vevő is fázik, mielőbb hazamenne. Felvételeink a Marx téri piacon készültek