Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-29 / 24. szám

CsütörJik, 1987. január 29. 3 A neb-vizsgálat tapasztalata Munkaidő után csak betéved az ügyfél... Nincs még egy éve, hogy lapunkban részletesen ismertettük a városi tanács vb munkaügyi osztályán készült, a dolgozók hivatalos és magánügyeinek intézésével kapcsolatos elemzést, mely arra a kérdésre keresett választ: hol tartunk a munkaidőalap védelmének évek óta tartó folyamatában. Most, hogy a megyei népi ellenőrzési bizottság tegnapi ülésén megtárgyalt jelentést ismertetjük meg olvasóinkkal, ismét csak arra a kérdésre kapunk választ: hol tartunk a munkaidőalap védelmének évek óta tartó folyamatában. Elöljáróban csak annyit: ugyanott. A munkaidőn kívüli ügy-', {éven belül egyenlőtlenül elintézés lehetőségeinek böví- — —J— lésére 1983 óta a Minisztertanács és a Gazdasági Bizottság három-három határozatot, vagy rendeletet adott ki. Az ezeket kővető helyi tanácsi, illetve munkahelyi határozatok. irányelvek, belső szabályozások öszszeszámlálására a megyei neb munkabizottsága sem osztott munkaidőrendszer terjedése, a „ledolgozásos" módszer alkalmazása, a távozási engedélyek adásának szigorítása már hozott érzékelhető változást, de a lehetőségeket még nem mindenütt használják ki. A "népi ellenőrök tapasztalata szerint a munkahelyi vezetők álindokokat is elfovállalkozhatott. De arra igen, gadnak, hiszen maguk sem hogy egy 1982-es felmérésü- ismerik az adott település ket követő utóvizsgálat ke- szolgáltatóinak ügyfélfogaretében harminc tanács, köz- ciási rendjét. (Csak elvétve üzemi és személyi szolgálta- találni ezekről készült összelő vállalat, szövetkezet, ipa- sítéseket, tájékoztatókat' a ri üzem dolgozóinak „eltá- munkahelyeken.) Gondot vozásait" vegye nagyító alá. okoznak a munkahelyek és a Előrebocsátva, hogy „a munkáltatói intézkedések következtében az egyszázaléknyi munkaidő-kiesés" — ennyi volt egy éve is! — „egyötödét ledolgozzák, 6 százalékáért nem fizetnek munkabért", tehát háromnegyedét engedélyezik és fizetik a munkaadók, a neb-jelentés készítői a hiányzások összetételét is megvizsgálták. S kiderült: az egész napos távollétek felének indoka, hogy a dolgozó valamilyen oktatáson vesz részt. Az úgynevezett törtnap-hiányzások listájának élén pedig nem a hivatali ügyintézések állnak — ezek csak nyolcadikok a sorban! —, hanem a véradások, a terhestanácsadások. munkásőri, honvédségi szolgálatok, párt- és szakszervezeti ügyek, orvosi vizsgálatok, bírósági intéznivalók. különféle beszerzések. E tény legalábbis megkérdőjelezi. indokolt-e tovább nyújtani az ügyfélfogadási, -szolgáltatási időket, arányban áll-e a ráfordítás az így nyert haszonnal. (Csak egy példa: a szegedi tanács vb hivatalában 1986 novemberében és decemberében 213-an ielentek meg a hétfői nyújtott 16.30-tól 18.30-ig tartó ügyfélfogadáson. A hivatal dolgozói 1270 munkaórát voltak „ügyeletben", tehát csaknem hat órát várt egy-egy tanácsi dolgozó, mire betévedt hozzá egy ügyfél ...) ..Mindezek figyelembevételével érthető, hogv sem a tanácsok, sem a szolgáltatók — saját elhatározásból — nem törekednek ügyfélfogadási idejük és (vagy) munkarendjük további átrendezésére. Az eddigi egyoldalúságban is csak veszteségeik voltak" — így fogalmazott a neb munkabizottsága. S persze megnézte a másik oldalt is: mit tesznek a munkáltatók, hogy dolgozóikat a munkaidő hatékony kitöliésére ösztönözzék. Nos. a rugalmas, vagy az adott lakótelepek közti nagy távolságok is: ha két órára kéredzkedik el a dolgozó, mert szerelőt vár lakásába, az oda-vissza útra rámegy a 120 perc — például Vásárhelyen. Az átutalási betétszámlarendszer sem terjed kellőképpen — ugyancsak Vásárhelyen újabban már az óvodai, iskolai napközis térítési dijakat is csekken kell befizetniük a szülőknek, még azoknak is, akiknek egyébként a fizetésükből vonják a befizetendő tételeket! Nagyobb szerepet kaphatnának a szakszervezeti jogsegélyszolgálatok is — hallpttuk a tegnapi neb-ülésen. Számos követendő példa is van — munkaidő után működtetett üzenetrögzítőkről. postai befizetési lehetőségekről, az úgynevezett személyes jelenlétet nem igénylő, képviseleti ügyintézés terjedéséről, telefonos vagy levélbeli hibabejelentésről. szombat—vasárnapi hibaelhárítási ügyeletekről azonban mindaddig csaknem hiába szólnánk, amíg az adott munkahelyek belső szervezetlensége, laza munkafeevelme miatt ügyeinket inkább a munka, mint saiát szabadidőnk rovására intézzük. Pontosabban: intézhetjük ... Pálfy Katalin Korszerűsödő egészségügyi ellátás Egymilliárd forint fordít- megmaradó 'pénzt a Semható idén az Egészségügyi melweis Orvostudományi Minisztérium rendelkezésére Egyetem külső klinikai háálló keretből az országos lózatának korszerűsítésére egészségügyi intézmények, fordítja. Már megkezdődött egyetemi klinikák fejleszté- a Pszichiátriai, a Neurolósére. A budapesti, a megyei, a városi tanácsok összesen 3,5 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ennyi jut a hozzájuk tartozó betegellátás feltételeinek javítására. Ezt szolgálja a MAV-kórháznak még, a VI. ötéves terv során megkezdett felújítása, átépítése is, amelyré idén ismét nagy összeget fordít a MÁV, hogy e munkák még a VII. ötéves terv végéig befejeződhessenek. Az Egészségügyi Minisztérium rendelkezésére álló keret kétharmad része fordítható a megkezdett építkezések folytatására, új beruházások indítására. Az egyharmadnyi részt a gép-, műszerbeszerzések, valamint a mentőkocsik cseréje köti giai, valamint az Urológiai Klinika felújításai s szintén az idén kezdenek hozzá a 6 ezer adagos központi élelmezési üzem építéséhez. A tanácsi keretből folytatódik több megyei kórház rekonstrukciója, bővítése. Székesfehérváron központi diagnosztikai és rendelőintézeti, valamint 620 ágyas fekvőbeteg-ellátó tömb épül. Ez a VI. ötéves terv időszakában megkezdett munka várhatóan csak a következő ötéves terv során fejeződik be, ugyanúgy, mint a veszprémi kórház területén tavaly megkezdett építkezés. Korábbra, 1989-re tervezik a miskolci és a gyöngyösi kórház területén múlt évben megkezdett munkák le. Jól halad a 410 ágyas befejezését. 1988-ra adják át szegedi klinikai tömb építése, idén fejezik be a szakipari munkákat, jövőre a gyógyászati berendezéseket szerelik, s helyezik üzembe. Az Országos Onkológiai Intézet területén egy évvel az alapkőletétel után, már a múlt év végén fontos állömáshoz érkeztek az építők, befejezték az új épülettömb külső munkáit, s a fűthető épületben megkezdődhetett a belső terek kialakítása. A minisztérium e két jelentős építkezés mellett a a budapesti Róbert Károly Körúti Kórház új, központi röntgenosztályát, élelmezési üzemét és a fekvőbetegellátó épületrészt. (MTI) Növényvédő gépek Mintegy 800 millió forint értékben készít az idén növényvédő gépeket szovjet megrendelésre a Debreceni Mezőgép Vállalat. A már régebben is szállított berendezések mellett megállapodást kötöttek ezer új konstrukciójú gép exportjára is. A Viktória K—35—22 típusú növényvédő gépet a szovjet mezőgazdászok igényeinek figyelembevételével a vállalat szakemberei tervezték. A megrendelők kérésének megfelelően megnövelték a szántóföldi kultúrák növényvédelmére szolgáló berendezés tartályának űrtartalmát és a gép szórószélességét. A tartály 2300 liter permetlevet fogadhat be, s a berendezés 21 méter szélességben tudja kijuttatni a vegyszereket. Idegenforgalmi jelentés A Belkereskedelmi Mi- fél millióan. Csak májusban nisztériumban elkészült az mérséklődött a beutazók elmúlt év idegenforgalmát száma, összességében azonösszegző gyorsjelentés. E szerint 1986-ban összesen 16 millió 646 ezer külföldi látogatott Magyarországra, 1 millió 520 ezerrel többen, mint 1985-ben. A szocialista országokból 1 millió 190 ezerrel, a nem szocialista országokból pedig 330 ezerrel növekedett a beutazó forgalom. Csehszlovákiából érkeztek a legtöbben hazánkba — öszszesen több mint 4,8 millióan —, ám ez a szám 560 ezerrel elmarad a megelőző évitől. Lengyelországból több mint hárommillióan, az NDK-ból 1,4 millióan jöttek Magyarországra, Jugoszláviából 1,2 millióan látogattak hazánkba, 540 ezerrel többen, mint az előző évben. A nem szocialista országok közül Ausztriából jöttek a legtöbben, csaknem két és ban 390 ezerrel többen érkeztek, mint a megelőző évben. Az NSZK-ból számottevő forgalom-visszaesés volt tapasztalható az év közepén, s összességében a korábbinál 37 ezerrel kevesebben keresték fel hazánkat. A megelőző évinél többen jöttek Olaszországból, a skandináv országokból és Franciaországból. számottevően mérséklődött azonban a forgalom az Egyesült Államokból és Kanadából. Külföldre az elmúlt évben összesen 6 millió 280 ezer magyar állampolgár utazott, 13 és fél százalékkal többen, mint 1985-ben. Tőkés országokba csaknem 16 százalékkal többen utaztak, mint 1985-ben, de a külföldi utak döntő többsége, csaknem 86 százaléka így is a szocialista országokba irányult. Közönség és művészet Akadnak vélemények, melyek szerint a művészetek és a közönség között mély szakadék tátong. Nem kevés azoknak a száma sem, akik a kultúra presztízsének csökkenését tartják fő veszelynek. A fenti témakörben. rendeztek tegnap vitát Szegeden, a Juhász Gyula MüveTöbben cseréltek eszmét arról, mi lehet az ideális út a művészetekhez. Aradi Nóra különbséget tesz az érzéki es az aktív befogadó között Az utóbbi lenne az. ideális. Sajnos a televízió — éppen lődési Központban. Az esz- azért mert nem szelektálják mecsere vendége volt Aradi a látottakat — nem mindig Nora muveszetturtenes". tesz jót a vizuális kultúiánkRaday Mihály, a Magyar Te- „ak. A művészettörténész levízió munkatársa, Kárpá- arról sincs meggyőződve, ti Sándor, a szakszervezeti hogy a giccsek feltétlenüi clfolyóiratok főszerkesztő-helyettese és Koncz János, a megyei pártbizottság titkára. A vitát Fukász György egyetemi tanár vezette. Milyen a mai közönség, milyennek kellene lennie? Talán legtöbben e kérdés kapcsán fejtették ki vélaméve/.etnek az értékes művekhez. Egyébként a tömegmúvészet nem feltétlenül zárja ki az. elitet. Dömötör János ugyancsak arról beszélt, hogy a gömbölyítő cica nézi je aligha lesz avatott tárlatlátogató. A fogyasztói s .emlélet térhódítása egyébként nyüket. Kárpáti Sándor el- meggyőződése szerint nem mondta, hogy a közönséget nem kiszolgálni, hanem szolgálni érdemes. Nem ajánlatos sem túlbecsülni, sem pedig lesöpörni a véleményéi, örvendetesnek tartja, hogy az szmt kezdeményezésére Szegeden közönségdíjat alapítottak. De vajon az a legértékesebb, ami a legnépszerűbb? Horváth Mihály az értékek relatív megítéléséről szólt. Mit lehet elvárni egy átlag állampolgártól? Teljes tájékozottságot valamennyi művészeti ágban aligha, valami általános kulturáltságot, fogékonyságot viszont igen. Révész Mihály azt feszegette, ha a munkaerő csak relatíven fejlett, elég érett-e a művészetekhez. Nem a közönség mondja meg gyakorlatunk szerint, mi az érték, nélküle azonban nem születik válasz. mindig kedvez az értekek kiválasztódásának. A művészet és a társadalom viszonya a vita'uan ugyancsak szóba került. Háday Mihály elmondta, hogy történelemszemléletünkkel baj van. Sokszor leromboljuk azokat az értékeinket, melyeket a történelmi "ulytonosság hozott létre. Amit az elődeink megteremtettek, azt becsüljük meg. Kötődést jelent ez, ha nem is direkt formában, a szülőföldhöz, nagy szavakat használva a hazához. Koncz János is a helyi értékek megóvására hívta fel a figyelmet. Hamarosan például a megyében megvizsgálják a politikai emlékművek állapotát. Szuromi Pál veleménye szerint a művészetek továbbra sem mondhatnak le társadalomformáló szerepükről. Arr.ikor a szellemi elsatnyulás jelei mutatkoznak néhol, nagv szükség van a gondolkodó művészekre. Szó esett még a vizuális nevelésről. Ugyancsak S/.uromi Pál kétségbeejtőnek tartja, hogy az iskolákban csökken a vizuális nevelésre fordított idő. Koncz János a kulturális intézmények nivelláló hatásának erős tését sürgette. A művészek éi a közönség szorosabb kapc ;olata ugyancsak elvezelhei. az ízléskultúra javulásához. A hallgatóság némi meglepetésére Ráday Mihály kis hiánylistát készített a szegedi műemlékek helyreállításáról. Nem teljesen elégedett például a Nemzeti Színház külső képével. Az enyészeté már hosszú évek óta'a régi Hungária Szálló. Több épületfelújítás sérti a hagyományokat, építészeti stílusokat. Nem szimpatizál a műemlék házakba telepített butikokkal sem. Az szmt és a megyei pártbizottság oktatási igazgatósága által szervezett vita légkörébűi, tartalmából ítélve hasonló eszmecseréki e a jövőben is szükség lenne. B. E. Ülésezett a TOT elnöksége A- Termelőszövetkezetek lyal szerepellek a szövetkeOrszágos Tanácsának újon- zeti mozgalom erőinek, tárnán megválasztott elnöksége talékainak mozgósításával Szabó István elnökletével, összefüggő teendők. Továbbá szerdán megtartotta első ülé- az, hogy a kővetkező idősét. A testület a mezőgazda- szakban az eddiginél nasági szövetkezetek V. kong- gyobb gonddal kell nyomon resszusának határozataiból követni a gazdálkodás külső adódó tennivalókat vitatta feltételeinek alakulását. A meg. Megállapította: a kong- mezőgazdasági szövetkezetek resszus a szövetkezeti moz- előtt álló feladatok, teljesígalom helyzetéhez és céljai- tése a szövetkezeteknek és hoz, valamint az időszerű azok érdekképviseletének népgazdasági és társadalmi következetes munkáját és követelményekhez igazodva nagyobb erőfeszítéseit igényeikötelezett és felelősségtel- ii. Vannak azonban olyan jes munkát végzett. A doku- tennivalók — mutatott rá az mentumokban és a felszóla- elnökség — amelyek elvéglások során napirendre ke- zéséhez állami intézkedésekrült témák között nagy súly re is szükség van Tavalyi kukoricamérleg Elkészült az elmúlt év ku- összesítésben az első három koricatermésének mérlege a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Az eredmények — figyelembe véve az átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb időjárást — arról tanúskodnak, hogy a helyezett, sorrendben Baranya, Békés, és Tolna megye. Az országban 23 mezőgazdasági nagyüzem takarított be hektáronként 10 tonnánál nagyobb termést. A legnagyobb hozamot a Nádmezőgazdasági nagyüzemek udvari Vörös Csillagban érA behavazott tájban nehéz megtalálni a traktorosoknak, hogy hol kell a sót a hóra szórnia. A Tornádó típusú műtrágyaszóró most az őszi vetésű gabonatáblákat járja a mórahalmi határban. Magyar Ferencnek és társának ötszáz hektárnyi terület ezekben a napokban a normája. Egy fordulóban 4 tonnányi pétisórakományt kell úgy beosztani, hogy az tíz hektárra elég legyen. Hogy miként sikerül az adagolás? — majd tavasszal, az éledő növények megmutatják még ilyen körülmények között is képesek figyelemre méltó növénytermesztési eredmények elérésére. 4z aszály ellenére sikerei, volt az elmúlt esztendőben e fontos takarmánynövény termesztése. A növények a 30 évi átlagnál ugyan 4,5 százalékkal kevesebb úgynevezett hőösszeget kaptak, és a csapadék mintegy 25 százalékkal elmaradt a sokévi átlagtól, mégis a harmadik legnagyobb termésátlag született meg 1986-ban, és sorrendben a negyedik legnagyobb termésmennyiség. Az üzemek tavaly 1,12 millió hektáron foglalkoztak kukoricával, s várható, hogy az idén a termőterület tovább növekszik; az adatok szerint elérheti az 1,15.millió hektárt. Az elmúlt évben öt megyében értek el hektáronként 7 tonna fölötti termésátlagot, a megyék közötti ték el, itt 1200 hektáron 11 ezer 722 kiló kukoricát termeltek, egy hektárra számítva. A második a Kocsi Aranykalász Termelőszövetkezet, az 1400 hektáron elért 11 ezer 111 kilogrammos terméssel, harmadik a Tiszaföldvári Lenin Tsz, ez a gazdaság 1413 hektárról hozta le a kukoricát, hektáronkent 10 ezer 936 kilogrammot. Azt, hogy az elmúlt esztendő nem kényeztette el a növénytermesztöket, jelzi, hogy ugyan a 10 tonna fölött teljesítők száma nagyobb az egy évvel korábbinál, amikoris 14 ilyen gazdaság volt az országban, a 8 és 9 tonna közötti hozammal dolgozók száma azonban most kisebb. Kilenc és tíz tonna között az eredmények nagyjából hasonlóak a két évben; tavaly 57, tavalyelőtt 54 gazdaság termelt ilyen színvonalon.