Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-29 / 24. szám

2 Csütörtök, 1987. január 29.. Fiúsítás Kérem, a mi korosztályunkat (a harmincasokét) már az iskolapadban elkezdték fiúsitani. Látványossá ez akkor vált, amikor tízévesen odaállítottak bennünket a satupad mellé, és reszelni kellett a vasat. Aprócska lányok lévén alig értük el a fémpofákat, melyeket legtöbbször a tanár úr szorított össze. Rajtunk kékszínű cipészkötény, és gyártottuk a vas hamutartókat, az aluminiumfogasokat, még a fémszíveket is. Megtanííottak a munkadarab satuba helyezésére, a reszelövonásokra, és a vasmunkák során ajánlatos, helyes testtartásra. Izzadtunk az órákon, a vasreszelék pedig szitált alá, akár a hó. Előfordult, hogy a szemünkbe pattant egy-egy fémforgács, beleállt a kezünkbe a megmunkálandó lemez, mire a tanárunk csak annyit mondott, tanuljunk meg nü is férfiasan viselkedni. (Persze fogalmunk se volt, mit jelent ez.) Mindenesetre sem sírni, sem lazsálni, sem panaszkodni nem mertünk. Reszeltünk, mint a kis angyal négy éven át. Kit érdekelt, hogy fogalmunk sincs a háztartáshoz, a varráshoz, a kötéshez, a horgoláshoz?! A mai napig hittem, most más a helyzet. Más is, győzött meg az ismerősóm, aki szokásával ellentétben rohant haza. Amint elmendta, várja a fafaragás. Csodálkozásomra, megnyugtatott, hogy ez nem az új hobbija, hanem a tízéves kislányának az iskolai munkadarabját kell befejezni. Hajót, vitorlást faragnak a szerencsétlenek. A véső beleszalad a kezükbe, a fa ellenáll, szóval kész csőd az ,egész. A gyerek pedig mindig bőgve jön haza az órákról. Tudjuk, nekünk is meg kell tanulni férfiasan elviselni az életet. Mi sem maradhatunk alább a reszelésben, a fafaragásban. Nekünk is jól kell forgatni a vésőt, a kalapácsot. Csak az a kérdés, hogy ezek az ártatlan szerszámok, pedagógiai elvek nem ütnek-e vissza? B. E, Szegedi nyelvész monográfiája A népélet bármely megnyilvánulásával foglalkozók (néprajzosok, nyelvészek) körében gyakran visszatérő megjegyzés, hogy napról napra, szinte szemünk láttára mennek veszendőbe, pusztulnak el a népi ismeretanyag évszázadok, alatt felhalmozódott és egymásra rakódott értékei. A népnyelv vonatkozásában kiváltképpen nagy „rombolást" vitt véghez az elmúlt néhány évtized informatikaihírközlési „forradalma". A rádió és a televízió megjelenése, majd széles körű elterjedése ugyanazt az egységes beszédnormát közvetítette a magyarul beszélők minden — nemre, korra, foglalkozásra nézve különböző —J rétege számára, s ugyanakkor a mindennapi életben jelen levő, szakadatlan hatásával maga szabott nyelvi normát. Ezért felbecsülhetetlenül fontos, ha valaki a huszonnegyedik órában kísérletet tesz arra, hogy a veszeridőbe menő népi értékeket megmentse. Erre a feladatra vállalkozott dr. Szabó József kandidátus, a József Attila Tudományegyetem magyar nyelvészeti tanszékének docense, amikor sokéves kutatómunkával elkészítette, és több szerv, intézmény erkölcsi és anyagi támogatásával közreadta Szabó József: A nagykónyi nyelvjárás. Szekszárd, 1986. szülőfalujának, a Tolna megyei Nagykónyinak a nyelvjárási monográfiáját. Nyelvjárási szövegek természetesen már hosszabb idő óta jelennek meg nyomtatásban és kerülnek hangszalagra, a magyar nyelvterület) egy-egy nyelvjárási jelenségét feldolgozó szakmunka is szép számmal akad, de nagyon is híján vagyunk azoknak az összefoglalásoknak, amelyek — mégha egy-egy falura terjeszkedvén is ki — a vizsgált nyelvjárás egészéről képet adnak. Szabó József monográfiája egyaránt kiterjed a hangtan, az alaktan, a mondattar. és a szókészlet kérdéseire, mindenütt bőséges példaanyag felsorakoztatásával igazolja állításait. Nem mulasztja el, hogy ne nyilvánítana véleményt a község nevének eredetéről, ne tekintené át a nyelvjárási monográfia elvi-módszertani kérdéseit, s ne végezné el a nyelvjárásra gyakorolt köznyelvi hatás vizsgálatát. Teljes nyelvjárási' monográfiává a fentieken túl az avatja a kötetet, hogy függelékében nyelvjárási szövegeket közöl a szerző, amelyek 30 oldalon nem csupán szemléletes példatárát nyújtják a megelőző 270 oldal fejtegetéseinek, hanem néprajzi szempontból is értékesek, hiszen az aratásról, a rostcséplésről, a disznóölésről, a májusfaállitásról, a búcsúról stb. közöl jól megválogatott nyelvi anyagot a nyelvjárás nyelvét jól beszélők szavaival. Szabó József monográfiája testes, impozáns kötet, a szülőföldnek és szüleinek szóló ajánlása hűen kifejezi a szerző ragaszkodását az őt felnevelő falu és annak népe iránt. Ugyanakkor jól mutatja azt a munkát, amely Deme László nyelvészeti iskolájának legjobb hagyományait folytatva, a szegedi egyetem magyar nyelvészeti tanszékén folyik. S hogy a tolnai dombok közül Szegedre származott tudós, aki 20 éve foglalkozik, szülőfaluja nyelvjárásával, egyre gyakrabban fordul más, mai lakóhelye közelében levő települések (Szőreg, Algyő, Kiskundorozsma) helynevei és népnyelve felé, azt jelzi: munkássága örvendetesen kiszélesedik. K. Fábián Ilona Hagyományok Tápén Bizony gatyamadzag! A hazudozás, a káromkodás és a lopás Tápén is főbenjáró bűnnek számított, akként kezelik ma is. Legfőképpen azon bűncselekményeket „ítélik mög nagyon", amelyeknél az önkényes igazságszolgáltatáshoz az elkövetők „igénybe vöszik az Istent, a szentöket". A káromkodós emberekkel senki se szeret még csak egy fedél alatt élni se. A legények főként a katonaidő kitöltése után váltak szabadabb elvűekké, egyúttal durvább nyelvűekké. „A seregtül való mögszabadulás után egynémelyig olyan förtelmesen tudott ocsmánykonni, hogy az egész falu röstellködött miatta." A magáról megfeledkezett öreglegényre rá-rászóltak a tisztes öregek: „Hej, hej, te Károly, hát anya szült tégödet, hogy ilyen nagyra nyitod a szádat? Majd lösz ennek még szűke is, amikor segítségül hívod azt, akit most szidsz, te!" Tápé hagyománytisztelő népe évszázadbkon át élte megszokott gyékényes életét. Ez a — főleg téli — foglalkozásuk a házba kötötte őket. Munkájuk közben leginkább fcsöndeskedtek. Ha volt közöttük beszédesebb, az szóval tartotta mindanynyiukat, de durva szavakra sohasem került sor. Am azok, akik — hajdanában — erdőt vágni, jeget vágni jártak, csak-csak elkáromkodták magukat, ha valami Zoli bácsi A Marx téri fedett váró végeben álló pavilonban Krivám Zoltán árulja a könyveket. A törzsvevők (szép számmal vannak) kiöli bácsinak szólítják a fiatalosan gyors mozgású, mindig segítőkész árust. — Miért csinálja — ősz fejjel is? — kérdezem. —• A pedagógiai és a társadalmi munka után szinte légüres térben érzi az ember magát, ha nem talál hasznos elfoglaltságot. Tanár és iskolaigazgató voltam, pedagógiát, pszichológiát, magyart, ének-zenét is tanítottam. Most, 70 évesen is szeretek emberekkel foglalkozni. Rendszeresen olvasok, ismerem szinte minden, vevőre váró könyvemet. — Mennyit dolgozik naponta? — Mindennap reggel 7től délután l-ig van nyitva a könyvbutik, a lányom másodnaponként besegít. Könyvelő volt. most háztartásbeli — kettőnknek is van elég munka. A Müveit Nép a gazdánk, a Radnóti Könyvesbolt, amelynek 170 bizományosa van. Sok a vásárló mindig, de mégis vannak sűrűbb időszakok: 9 órakor, dél körül. — Melyek a leginkább keresett könyvek? — A vevőközönség elég tarka, életkor és műveltség szerint is, mert itt mindenféle ember megfordul. A sikeresebb szerzők: Nagy Bandó András, Berkesi András, Szilvási Lajos, Végh Antal. Mezei András. Az egyik legjobban fogyó könyv volt a „népi pornográfiában" ugyancsak nem szűkölködő Magyar Erato, de állandó az igény Temesi Ferenc, Fenákel Judit könyveire is — őket főleg azért keresik, mert szegediek. — Hogyan szerzi be a készletet? — A már említett bolthálózaton keresztül. Vidéken aLaposan kell tájékozódni, mert az elosztás Budapestcentrikus. 'A rádió, az újságok többet segítenek, mint az úgynevezett szakmai lapok, mert frissebbek a híreik. Akj a könyvpiacról él, mindenről pontosan kell tudnia. — A forgalmat látva, gondolom, nincs panasza. Félóra alatt 50 ember is megállt itt, kérdezett, vásárolt, vagy nézegette az útikönyvtől a művészeti albumokig terjedő választékot. Ezekre is akad vevő? — Hogyne. A művészeti albumok 2-300, sőt, 700 forintért is elkelnek. Az „Erdélyéből három példányt kaptam, azonnal elfogyott. A komoly könyvek aránylag olcsók, a krimik drágák. A bűnügyi történet egyszeri olvasmány. Ha már tudom, ki a tettes, még egyszer aligha veszem a kezembe. — Mennyi a napi forgalom, és mi volt a legdrágább könyv, amit eladott? — Karácsony előtt vett meg valaki 1600 forintért albumokat. Gondolom, ajándékba — mégpedig igényesnek. De egy átlag hétköznap, mint amilyen ez a mai is — 100-150 darabot adok el, 2-3000 forint értékben. Ha értékesebb a könyv, az ár nem számít. — Mitől függ az, hogy ki mit vesz? — Az intelligenciától. Buszon is lehet nívós müveket olvasni. Nagyon fontos a személyes ismeretség. Tudom, kinek mit tehet ajánlani. kit kell megszólítani, kivel lehet elbeszélgetni, és kit kell hagynj böngészni. A készletem itt 150-170 ezer forint értékű, otthon vár még körülbelül 20 ezer forintot kitevő tartalék. Ebből mindenkit ki lehet szolgálni. Ez a munka hasonlít az eredeti szakmámra, a pedagógiára. Szépet, élményt adni, hasznos időtöltésre késztetni az embereket — ez a legszebb. Rozsnyai Jenő nem úgy ment, ahogyan akarták. Jámborabbak erre azt szokták mondani: „Az ügyetlen emhíör káromkotitkti&mtí <Ó • Az oktalan „rámondás" nemcsak az időseknek, hanem az ártatlan kisgyermekeknek a fülét is sértette, sérti ma is. A kisgyermek ugyanis, nem hazudós. Legfeljebb füllent, de többnyire azt se mások megkárosítására teszi. A káromkodásban is — mondjuk — eljut az „Azt a betyár úristállát"ig. Másként: „Azt a jóistállát!", vagy: „Azt a lacibetyár istállóját". Nagyobb gyerekek már kikényszerítik egymástól, hogy „Mongyál rá!" Erre ilyeneket mondtak: „Szívemre töszöm a kezemet, hogy nem hazudok!" Mások: „Né tudjak innét elmozdulni, ha nem igaz!" Nagyobbacskák egymás fülébe súgtak egy „Isten bizony !"-t, de nagyon halkan. S mivel nagy bűnnek számították, hogy így fámondtak, a legközelebbi álkalommal meggyónták. A felnőttek szavuk hitelesítésére minden szentet fölsorakoztattak. Nevüket eskü alatt mondták. Mások azokat emlegették, akiket a legjobban szerettek. Ezzel — ha hazudtak — feladták az addigi őszinte szeretetüket. Durva, trágárul hangoskodók a szemük fényére esküdtek: „Vakujjak mög, ha nem igaz!" Mások, sajnos a lányok és asszonyok is — oktalanul esküdöztek az anyjuk életére, a fejesgyűrűjü'kne, sőt, olyan is volt, aki így akart igazságot szerezni szavának: „Né lássam mög a saját gyerekömet, ha hazudok!" Ha a lány kételkedett a legény házasságot ígérő szavában, akkor a legkedvesebb csillagjára esküdött. föl. öreg, katonaviselt legények nem vergődtek a csillagokkal. Inkább rávágtak egy „Bizony Istent". Nos, a lányok meg ezután már csak azért sem hittek neki, mert „Istennel hazudott". Mert szerintük az igazi szeretetet érezni kell, nem -pedig esküdözve hazudni. Ugyanők csak végszükség esetén mondtak rá. Humoros rá mondásaikból való a már majdnem elfeoélda: Ri-nnv pa. tyamadzag!" Ifj. Lele József Mi? Hol? Mikor? 1987. JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: ADÉL A Nap kel 7 óra 15 perekor, és nyugszik 16 óra 30 perckor. A Hold kel 7 óra 41 perckor, és nyugszik 16 óra 20 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegeden szerdán plusz 104 cm (apadó). SZÁZHÚSZ ÉVE született Vlncete Blasoo Ibónez (t867—1928) spanyol regényíró. A 19. századi világirodalmi Jelentőségű spanyol regény utolsó nagy alakja. NYOLCVAN ÉVE hunyt el Homo Ferenc (1821— 1907) festő, építész és restaurátor. Gazdag műgyűjteményét, amely ma Sopron egyik idegenforgalmi nevezetessége, utódai örökölték. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10, délután fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Szeretet-áradás (színes amerikai film). Fáklya: délután háromnegyed 3, negyed 6 és fél 8 órakor: Tüzes angyal (színes lengyel film). Szabadság: délután fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: Leopárd kommandó (szines olasz kalandfilm. II helyár!). Kiskórössy halászcsárda (videomoz.i): délután 4 és este 8 órakor: A háború isteneirfek fürdője (szines hongkongi akciófilm). Éva presszó (videomozi. Oskola u.) : este 9 órakor: Ne hagyd magad Pitkin (színes angol film). Kék Csillag presszó (Olajbányász tér. videomozi): este 8 órakor. Scxis hétvége (szines olasz—francia filmvígjáték). ÜGYELETES GYÓGYSZERTAR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház (Tolbuhln sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1 sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton. vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél B órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szombatonként reggel 8 órától déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégészeti ügyelet az Üjszegedl Gyermekkórházban van (Szeged, Odesszai krt. 37.). Telefon: 22J55. Egyéb napokon a Fül-OrrGége Klinika tart ügyeletet. (Szeged, Lenin krt. 111.). Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. BELGRÁD 2. to.no: Zágrábi körkép 19.30: Tv-napló 20.00: Európa-bajnokokkosárlabda kupája: Zadar—Macabl 21.30: Tegnap, ma. holnap 21.40: Tv-mozi ÚJVIDÉK 16.45: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Gyerekeknek 18.00: Újvidéki képeslapok 18.30: Az én időm az én szerelmem 19.00: Ma 19.15: Kajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Zadar—Macabi — BEK kosárlabda-mérkőzés 24.30: Kereskedők és szeretők tv-film 22.30: Hiradó szerbhorvátul T - . leve BUDAPEST 1. 9.05: Tv-torna 9.10: C.ervantes élete — 8. — (ism.) 9.55: Oscar Kokoschka — NSZK film — (ism.) 10.45: Képújság 17.00: Hírek 17.05: Tv-börze 17.15: Toronyóra — 8. 17.35: Harminc évi hűség — dok.-riportfilm 18.15: Telesport <8.40: Képújság 18.50: Esti mese 19.30: Hiradó 1. 20.05: Mentők — csehszlovák tv-filmsorozat — 1. 21.00: Hírháttér 21.45: A hét műtárgya — (ism.) 21.50: Az ördögmágiszter — tv-film 23.00: Hiradó 2. BUDAPEST 2. 17.55: Képújság 18.00: Pannon krónika — a pécsi körzeti stúdió műsora Tv-torna Nalkut — szovjet kisfilm — (ism.) 19.40: Színházi este... — Lessing: Bölcs Náthán — mese felnőtteknek, ket részben 22.50: Képújság BELGRÁD 1. 16.45: Magyar nyelvű tv-napló 17.10: Krónika 17.30: A gyermekkor utolsó nyara 18.00; Művelődési műsor 18.40: Vetélkedő 19.00: Tv-kalendárlum 19 10: Rajzfilm 1.4.30: Tv-napló 19.55: Reflexek — politikai magazin 20.55: Kiválasztott pillanat 21,05: Könnyűzenei műsor 22.15: Tv-napló 22.35' A költészet színháza 19.00: 19.00: Rádió KOSSUTH 8.20: Tóth Benedek írása 8.30: A Stúdió 11 felvételeiből 9.00: Nepdalcsokor 9.44: Mi ez a gyönyörű? 10.05: Diákfélóra 10.35: Labirintus — (ism.) 10.50: Rimszkij-Korszakov: Seherezáde — szvit 11.34: A kelletlen leány — Veres Peler regénye — 12. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Inlermikrofon 13.00: Jeney Zoltán fuvolázik 13.40: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót 14.10: A magyar széppróza 'századal — (ism.) 14.25: Zenei Tükör 14.58: Négernegyed — George Simenon regénye 16.05: Révkalauz 17.00: Világirodalmi könyvszemle 17.30: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 19.15: Megtört szivek haza — G. B. Shaw színmüve 21.29: Amerika — a csúcs? — I. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Saint-Saens: h-moll hegedűverseny 23.00: Operaest 0.10: llimnusz 0.15: — 4.20: Éjfél után . .. PETŐFI' 8.05: Tárogató muzsika 8.20: A Szabó család ... — (ism.) 8.50: Tíz pere külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Szovjet zeneszerzők fúvósmüveiböl 12.26: Néhány szó zene közben 12.31: Nemzetiségeink zenéjéből 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Boldog születésnapot! — az ünnepeltek: Medgyesl Mária, Korda György és Solymosl Ottó 15.05: Tudományos könyvespolc 15.10: Operaslágcrek — (Ism.) 15.45: Törvénykönyv — (Ism.) 16.00: Találkozás a stúdióban 17.03: Japán dzsesszfelvételekböl 17.30: Kézfogások ... 18.30: Slágerlista 19.05: operettkedvelöknek 20.00: Poptarisznya dalaiból 21.20: Kabarécsütörtök 22.20: Behár György szerzeményeiből 22.50: Az élo népdal — (ism ) 23.20: — o.M: Rockpanoráma 0.15: — 4.20: Éjfél után ... 3. MŰSOR 8.12: Zenekari muzsika Közben: 9.00: Magyarán szólva — (ism.) 10.00: Montczuma — részletek Graun operájából 10.50: Az Eurythmics együttes ..Bosszú" című lemeze 11.35: Pillanatkép 11.40: Olasz kamaramuzsika 12.30: Operakórusok 13.05: Index — (ism.) 13.35: Mahler: III. szimfónia 15.09: Pophullám 16.00: Világhírű előadóművészek szonalaf el vételeiből 17.IM: Diákfélóra 17.30: Fúvói-fórum 18.00: NiVo'.a Nikolov operaárfákat énekel 18.30: In limba materna — a Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi inusora Szolnokról 19.05: Rádióhangversenyekról 19.35: Zenekari muzsika 21.00: Pitti Katalin es Karízs Béla operaáriákat énekel 21.22: Artúr Kubinstein Chopin-felvételei — 1. 22.30; Madrigálok 22.43: A Budapesti Kamaraegyüttes játszik Óra — fotó KREINEB, ATTILA U. 8. TELEFONI 10-230.