Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-26 / 21. szám

Hétfő, 1987. január 26. Egységgyűlésekről jelentjük Az alapító munkásőrök Mayer Pétertől, a Munkásőrség Országos Parancsnoksága pártbizottságának titkárától vehették át a kitüntetéseket (Folytatás az 1. oldalról.) az alapítók helytállásról, majd ismertette a pártbi­zottság értékelését. A Gera Sándor egység maradéktala­nul eleget tesz az elvárások­nak, tagjai példásan helyt­állnak a napi munkavégzés során, nagy részt vállalnak az ifjúság hazafias-honvé­delmi neveléséből. Hasonló színvonalú munkát várnak el az egységtől 1987-ben is. Ki­emelt feladatok közé sorol­ható az MSZMP XIII. kong­resszusa határozatainak ma­radéktalan végrehajtása, pél­damutatás a gazdasági épí­tőmunkában. Emellett az egység tagjai aktívan vegye­nek részt az ifjúság szelle­mének alakításában, erősít­sék kapcsolataikat az úttörő­csapatokkal és KlSZ-szerve­zetekkel. * Székely Sándor beszédét kővetően felolvasták a mun­kásőrség országos parancs­nokának alapító munkásőrö­ket köszöntő levelét, majd kitüntetések átadására került sor. Az országos parancsnok névre szóló köszöntőlevelét, kés-szuronvát, a 30 éves Szolgálati Érdemérmet, és a megyei parancsnok emlék­tárgyát kapta: Balogh József, Benda Antal, Csejtei Pál, Csóti István, Dudás Mihály, Kiss Lajos, Ludányi, László, I'riskin Sándor, Rigó Imre, Szögi Imre, Tury Géza, Varga Mihály, Bán Béla. Balogh József, Kiss Lajos és Varga Mihály megkapta a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát is. Az országos parancsnok névre szóló köszöntőlevelét, a kés-szuronyt, a Haza Szol­gálatáért Érdemérem bronz fokozatát és a megyei pa­rancsnok emléktárgyát vette át: Ábrahám József, Benkö Béla, Bogár Gyula, Budai András, Buza István, Csa­mangó Szilveszter, Daróczi János, Daróczi Vince, Décsi István, Drága István, Farkas Mihály, Gál Tamás, Gera Ferenc, Haska István, Kasza György. Kiss Kálmán, Ko­csis József, Kovács Péter Pál, Lukács Ferenc, Móricz Géza, Cs. Nagy ístvdn, Péter Szilveszter, Rébék Mihály, Sánta István, Számfira György, Szélpál István, Tel­kes György, Veres Mihály. Az országos parancsnok névre szóló levelét, kés-szu­ronyát, a megyei parancsnok emléktárgyát kapta: Benkö János, Bozóki Ferenc, Csor­ba Mihály, Kasza Lajos, Linczer János, Molnár Sán­dor, Nagy Pál. Pásztor Imre, Rácz József, Szilágyi János. A felterjesztés óta elhunyt alapító munkásőrök kitünte­tését hozzátartozóik — Mándoki Jánotné, s Tombácz Ferencné vették át. Ezt kö­vetően az országos parancs­nok alapító munkásőrök fe­leségeit köszöntő levelet ol­vasták fel és adták át, majd Papp Ignác és Kószó József vehette át az országos pa­rancsnok névre szóló kö­szöntölevelét és emléktár­gyát. Az egységgyűlésen bejelen­tették, hogy Farkas Sándort az országos parancsnok „Haza Szolgálatáért Érdem­érem" arany fokozata ki­tüntetésben részesítette, me­lyet a budapesti központi ünnepségen vett át. Ezt kö­vetően a Szolgálati Érdem­érmek átadására került sor. 25 éves fokozatot kapott: Grezsa Gábor, Juhász Gyu­la, Klement Árpád, Kuti Imre, Molnár János, Pin­tér János, Tompa György, Temesvári Lajos. 20 éves fokozatot vett át: Bánfi István, Csányi Sándor, Fal­kenstein János, Farkas István, Farkas János, Horváth Antal, Koós Mátyás, Kovács Pál, Margit Sándor, Ocskó István, Schicáger Gábor, Szabó Dá­niel. A 15 éves fokozatot húszan, a 10 éves fokozatot 31-en kapták meg, majd a 25 és 20 éves szolgálatot tel­jesítő munkásőrök feleségeit köszöntötték. Ezt követően bejelentették, högy az or­szágos parancsnok a mun­kásőrség támogatásában há­rom évtizeden át végzett ki­emelkedő munkájuk elisme­réséül Díszoklevelet és Ki­tüntető Plakettet adományo­zott a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát kollektívá­jának. Az elismeréseket Bálint László vezérigazgató vette át. Miután jutalmakat adtak át a leszerelő munkásőrök­nek, a Zalka laktanya fia­tal honvédje a fegyvertársak nevében köszöntötte az egy­séggyűlést. Ezt követően ke­rült sor a munkásőrjelöltek eskütételére, majd a fegy­verátadásra. Telkes György leszerelő munkásőrtől Török Ervin esküt tett munkásőr vette át a szolgálat folya­matosságát szimbolizáló fegyvert. Az egységgyűlés újabb kö­szöntéssel folytatódott: út­törők vonultak a csarnokba, és szalagot kötöttek a csa­patzászlóra. Ezután Szűcs Ferenc altábornagy szólalt fel. Emlékeztetett arra, mi­lyen nagy jelentősége volt a néphatalom szempontjából 30 évvel ezelőtt a munkás­őrség megalakításának, majd az évfordulót méltatva el­mondta: ünnepléskor nem szabad megfeledkezni a múlt tanulságairól, mert csak ak­kor becsülhetjük igazán el­ért eredményeinket, ha tisz­telettel adózunk az elődök példamutatása előtt. A má­ról szólva elhangzott: hazánkban minden becsüle­tesen gondolkodó állampol­gár tudja, van mit véde­nünk, eredményeink elisme­résre méltóak. A munkás­őrség pedig alkalmas erre a feladatra, mert tagjai mind a szolgálat végzése során, mind a napi munkájukban példásan helytállnak. * Szűcs Ferenc felszólalását követően az elnöki zárszó következett, majd az egység­gyűlés az Internacionálé hangjaival fejeződött be. B. Z. II szentesi ürvai Bálint egység Szentesen, a színházte­remben tartották meg egy­séggyűlésüket a munkás­őrök. A Himnusz elhangzása után Szombathelyi Pál egy­ségparancsnok idézte fel a 30 évvel ezelőtti eseménye­ket. Szólt a szentesi mun­kásőrség fejlődéséről, a társ fegyveres erőkkel, a munka­helyekkel kialakított kapcso­latokról, majd Darabos Lajos egységparancsnok-helyettes ismertette a parancsokat a megyében és zászlóaljnál fo­lyó szocialista versenymoz­galom eredményeiről és a kitüntetésekről, valamint az országos parancsnok által adományozott elismerések­ről. A megyei szocialista versenymozgalomban Kiváló Szakasz címet nyerte el im­már ötödször a vegyvédelmi alegység. Kiváló címet nyert második alkalommal az el­látóraj. Az ünnepségen átadták az országos parancsnok elis­meréseit az alapító munkás­őröknek, valamint a külön­böző fokozatú szolgálati ér­demérmeket. A városi párt­bizottság nevében Labádi Sándor első titkár köszöntöt­te a tanácskozást, Juhász Géza, a megye párt-végre­hajtóbizottság tagja pedig a megyei pártbizottság ne­vében mondott köszönetet az Arvai Bálint munkásőregy­ség tagjainak helytállásu­kért. Sz. R. Közlemény az ideológiai és külügyi KB-titkárok tanácskozásáról A szocialista országok testvérpártjainak külUgyi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó KB-titkárai 1987. január 22—23-án tanácskozást tartottak Varsóban. A tanácsko­záson a Magyar Szocialista Munkáspárt részéről Berecz János és Szűrös Mátyás, a MSZMP KB titkárai vettek részt. A tanácskozás résztvevői véleményt cseréltek a szo­cialista építőmunka, a vi­lágpolitika, valamint az ideológiai-politikai munka egy sor időszerű kérdéséről, tekintettel a testvérpártok kongresszusainak határoza­taira és a KGST-tagorszá­gok kommunista és mun­káspártjai vezetői moszkvai munkatalálkozójának ered­ményeire. A véleménycsere során megvizsgálták a szocialista államok együttműködésének eszközeit, módszereit és formáit abból a szempont­ból, miként lehetne maxi­málisan kihasználni azokat a tartalékokat, amelyekkel az egyes államok rendelkez­nek. Ezzel összefüggésben külön hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy határo­zott és hatékony intézkedé­seket kell tenni a gazdasági együttműködés hosszú távú programjainak és megálla­podásainak, valamint a KGST-tagországok 2000-ig szóló tudományos-műszaki haladására vonatkozó komp­lex programjának megvaló­sítására. Az ideológiai és propa­gandatevékenységgel kap­csolatos kérdésekkel össze­függésben a tanácskozás résztvevői tájékoztatták egymást a felhalmozott ta­pasztalatokról, és megvitat­ták annak útjait, miként lehetne magasabb szintre emelni az ideológiai-politi­kai, a propaganda-nevelő­munka tartalmát és formáit a hazafiasság és az inter­nacionalizmus, a szocializ­mus és a kommunizmus or­szágainkban való felépíté­séért vívott aktív küzdelem, a népek közötti kölcsönös megértés jegyében, a béke, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a társadalmi haladás érdekében. Hangsúlyozták annak szük­ségességét, hogy meggyő­zőbben kell ismertetni a szocialista országok politi­káját és vívmányait az emr Következetesen a változásokéri SZKP KB tanácskozás c Moszkva (MTI) Még az eddigieknél is kö­vetkezetesebben, szilárdab­ban és állhatatosabban kell folytatni az átalakítás politi­káját — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov azon a tanácsko­záson, amelyet pénteken az SZKP KB-ban tartottak a párt-, tanácsi és gazdálkodó szervezetek képviselőinek részvételével a mezőgazda­sági munka termelékenysé­gének növelésére vonatkozó, néhány hónapja hozott KB­határozat megvalósításáról. Az SZKP KB főtitkára meg­nyitó beszédében — amelyet szombaton hoztak nyilvá­nosságra a szovjet főváros­ban — bejelentette, hogy az SZKP Központi Bizottsága január 27-én összeül, s az átalakítási folyamatról, illet­ve káderpolitikai kérdések­ről tanácskozik majd. Az országban végbemenő átalakítás a társadalom éle­tének valamennyi területére kiterjed. Az átalakítás és a társadalmi-gazdasági fejlő­dés gyorsítása összefügg. Ez az a stratégiai feladat, ame­lyet a KB (1985-ös) áprilisi ülésén, és az SZKP XXVII. kongresszusán célul tűztünk ki. Ezt az irányvonalat kö­vetkezetesen és szilárdan, s azt mondanám, az eddigihez képest nagyobb állhatatos­sággal kell végrehajtanunk. Ennek a vonalnak a szüksé­gességéről ma jobban meg­vagyunk győződve, mint teg­nap — hangoztatta a főtit­kár. „Nem akarok elebe vágni a párt Központi Bizottságá­ban folytatandó tanácsko­zásnak, amely az átalakítás és a káderpolitika kérdését vizsgálja meg. Az ülés janu­ár 27-én kezdi munkáját, de már most megjegyzem, hogy ott újból annak a politikai irányvonalnak a fontosságá­ról fogunk beszélni, amelyet a kongresszus dolgozott ki, és arról a felelősségről, ame­lyet a szovjet nép és a *zo­cialista világ előtt viselünk e politikai vonal végrehajtá­sáért" — hangsúlyozta Mi­hail Gorbacsov. Az átalakítás valamennyi szféráját átfogja — a gazda­ságit, a szociálist, a szelle­mit, kiterjed a pártra és • a politikai rendszerre is. Az átalakítás folyamán vannak elsőbbséget élvező problé­mák. Javítanunk kell né­pünk életkörülményeit, első­sorban a legégetőbb problé­mákat megoldva. Ezek kö­zött van az élelmiszerkérdés, a lakáskérdés, a szociális­egészségügyi hálózat, az áru­ellátás és a szolgáltatások fejlesztése — mondotta Mi­hail Gorbacsov. beri jogok és a szabadság­jogok, a szocialista demok­rácia tökéletesítése, a nem­zetiségi kapcsolatok, a tár­sadalom minden ügyének irányításában való állam­polgári részvétel kiszélesí­tése terén. Áttekintették a szocializmus elméleti és , gyakorlati problémái kuta­tasainak aktivizálásával összefüggő kutatásokat. A testvérpártok képvise­lői véleményt' cseréltek a tudományos módszerek tár­sadalmi nevelömunkában történő széles körű alkal­mazásáról, valamint a tö­megtájékoztatási eszközök és a kultúra anyagi-műszaki bázisának korszerűsítéséről és fejlesztéséről a szocialis­ta országokban. Elítélték az imperializmus reakciós erőinek tájékozta­tási és propagandaagresszió­ját, a szocialista országok belügyeibe való beavatkozási kísérleteiket, egyebek kö­zött azokat, amelyekkel az emberi jogok, a vallási és a nemzeti szabadságjogok vé­delmezésének hazug ürü-, gyén nacionalista, sovinisz­ta hangulatot próbálnak szítani. Ennek kapcsán kü­lön kiemelték, hogy a szo­cialista országoknak cselek­vően együtt kell működniük az igaz információ objektív és széles körű terjesztése érdekében, népeik történel­mi vívmányainak és a je­lenleg megoldásra váró problémáknak megvilágítása érdekében. A háborús fenyegetés el­leni küzdelemhez nagy­mértékben hozzájárult Mi­hail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának 1986. janu­ár 15-én tett nyilatkozata, amelyben javasolta a nuk­leárii fegyverzet megsem-t misítését az évszázad végé­ig A testvérpártok képvise­lői hangsúlyozták a Szov­jetunió Reykjavíkban tett javaslatainak rendkívüli je­lentőségét. Ez bizonyítja az új politikai gondolkodás­mód erejét. A tanácskozás résztvevői újból megerősítették pártja­ik és országaik eltökéltségét, hogy a többi szocialista or­szággal, s társadalmi rend. szerüktől függetlenül min­den állammal, minden há. 'bórúellenes erővel együtt­működve jelentős mérték­ben hozzájárulnak a béke, a józan ész és a jószándék potenciáljának megszilárdí­tásához. Állhatatosan fog­nak törekedni korunk fő kérdésének megoldására — a nukleáris leszerelés meg­valósítására. az általános biztonság megszilárdítására. A tanácskozást tárgyszerű légkörben, a szívélyesség és az elvtársi egység jegyében tartották meg. Munkájában részt vettek a testvérpártok központi bizottságainak fe­lelős munkatársai is. Az ALUMlNIUMSZERKEZETEK GYÁRA közgazdasági egyetemi vagy felsőfokú műszaki és szakirányú képzettséget szerzett munkaerőket keres KERESKEDELMI OSZTÁLYVEZETŐI, valamint PIACKUTATÓI munkakör betöltésére, legalább 5, illetve 3 éves gyakorlattal. Anyaggazdálkodási osztályára KÖZÉPFOKÚ MŰSZAKI VÉGZETTSÉGGEL rendelkező munkaerőt keres. Jelentkezés: személyesen vagy írásban, a kereskedel­mi igazgatóhelyettesnél lehet, a következő címen: Hódmezővásárhely. Szántó Kovács János utca 162. 6801. PL: 37. 1987. évre még szabad kapacitással rendelkezünk a lakosság és közületek részére. — iparihűtögép-javítás és -karbantartásra, — szerkezeti lakatosmunkákra. — cseréptetők átalakítására és karbantartására, bádogosmunkákra. — hagyományos és új technológiával készülő tetőszigetelések kivitelezésére, — meglevő tetők karbantartására 5 év garanciával. Levélcím: SZÉRIA VSZK FÉMIPARI SZAKCSOPORT, SZEGED, M.ATYAS TÉR 12. 6725. 4

Next

/
Thumbnails
Contents