Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-26 / 21. szám

Hétfő. 1987. január 26. 3 Biotechnológia a kávéházban A robotokról, a számítógépekről, az informatikáról elég sokat hallottunk mostanában, azonban a biotechnológiával kapcsolatos ismereteink nemegyszer bizonytalanok, és néha összetévesztjük más tudományágakkal. Pedig Szeged a biológia városa is, legalább a hetvenes évek elejétől kezdve. De valóban, mi is a biotechnológia? Sokszor még ű szakemberek véleménye is megoszlik a meghatározáson. Több definíció is ismeretes. Természetesen azt is ki kell mondanunk, hogy volt régi biotechnológia, ami lényegében az erjedési iparokat, a sör-, a bor-, az ccetgyártást foglalja magában, és létezik a biotechnológiának az új területe, amely tulajdonképpen a genetikai manipuláción alapszik. (Vannak, akik ezt génsebészetnek, génmérnökségnek nevezik.) Tehát a biotechnológia kimondottan gyakorlati rendeltetésű tudományág. Egyaránt gyökerezik a biológiában s a kémiában, a fizikában és a műszaki tudományokban, tehát nagymértékben interdiszciplináris. Egyik definíciója szerint: ,.Tudományos és mérnöki elvek felhasználása különböző nyersanyagok biológiai úton történő átalakítására, gyakorlati rendeltetésű javak nyerése céljából." Egyszerűbben kifejezve, a biotechnológia nem más, mint az anyagátalakítás céljára biológiai eszközöket felhasználó kémia. A biotechnológiai eljárások során teljes élő sejtekkel, vagy azokból származó enzimekkel végezhetünk el bizonyos kémiai reakciókat. Technikai szempontból ilyen Célra legalkalmasabbak a mikroorganizmusok, mivel általában könnyen tenyészthetők, rendkívül gyorsan szaporodnak, és genetikailag jó manipulálhatók. A biotechnológiai eljárások első generációi a negyvenes években kezdtek kialakulni, először az antibiotikumok gyártásával. Bár igaz, hogy a biotechnológia már a történelem előtti világban is szolgálta az embert a kenyér kovászos kelesztésével. Ezekből a;: empirikus, primitív és nagyon is hétköznapi eljártsokból századunkban modern műszaki-ipari tudomány fejlődött ki, amely évente sok száz tonna antibiotikumot termel, emberi és állati táplálkozásra alkalmas aminosav-keverékeket gyárt, újabban pedig az emberi szervezet számára szükséges néhány specifikus fehérjét is képes előállítani. Ma már egyes helyeken biotechnológiai eljárással derítik a szennyvizeket, segítenek az érckitermelésben, és több más területen szolgálják az embert. Ilyen és ehhez hasonló gondolatokról lesz szó ma, hétfőn este hat órától a Royalban, az irodalmi kávéházban, ahova tisztelettel várja vendégeit a házigazda: Bátyai Jenő Fiatal közgazdászok tanácskozása Salgótarjánban ismét megrendezték a fiatal közgazdászok országos találkozóját. A vasárnap megkezdődött tanácskozás legújabbkori gazdaságtörténetünket választotta témájául. A tanácskozáson Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke „Reform és szocializmus" címmel tartott előadást. A többi között rámutatott: a szocializmus építése és a reform egymástól elválaszthatatlan. Felvázolta a reformfolyamat főbb állomásait, kiemelve, hogy a jelenlegi szakaszban fontos feladat a felgyorsult reformintézkedések megvalósítása mellett, olyan távlati stratégia kidolgozása, amely átvezérli a gazdaságot a fellendülés pályájára. Ezután Vissi Ferenc, az Országos Anyag- és Arhivatal elnökhelyettese, és Faluvégi Lajos nyugalmazott miniszterelnök-helyettes tartotta meg előadását. n Textil szombatja December — januárban Gazdaságunk teljesítményére — a tavalyi év mutatói alapján — továbbra is jellemző a ciklikusság. A gyenge évkezdés már-már megoldhatatlan gondnak tűnik. A tavaszi felgyorsulást a nyári szabadságok pihentető üteme lohasztja le. Az év legutolsó órájáig tart a sürgés-forgás, hogy mire az első, új évet köszöntő pezsgőspoharak összekoccannak, a december végi munkanapokon termelt áru is elhagy ja az országhatárt. Az utoN" hónapban az exportörök knzelharcot folytatnak egy üres vagonért, egy üres kamionért. A Budaprint szegedi gyárában más megoldást találtak. Már most, januárban elkezdték a karácsony és a szilveszter közötti munkanapok ledolgozását. Szombaton talpon volt az igész 9VÓr. — Kicsit féltem az időjárástól — fogadott Csonka István, a szövődé főművezetője. Este igencsak rákezdett a hó, éjjel eső esett, és reggelre megint erős lett a havazás. De a buszok egyetlen percet sem késtek. Mindenki a< helyén volt műszakkezdéskor. Miközben a szövőgépek felé tartottunk a hosszú-hoszszú folyosón, néhány műanyag ládát kellett kikerülnünk. Ezekben fogják fel a tetőről lecsorgó csapadékot. Bizony, korosodik már az épület. A könnyűiparban maradó nyereségből nem egykönnyen lehet kiszakítani akkora összeget, amekkora egy ilyen rekonstrukcióhoz kellene. Még szerencse, hogy a géptermekben, munkahelyeken nem okoz gondot a beázás. S a szegedi gyár állapotát — a kisebb hibák ellenére — sok fővárosi textilgyárban irigyelhetik. ' A szövődében most csak nappali műszakot szerveztek. Így a három műszak 9 egymás utáni szombaton tudja le márciusig a naptár szerint decemberben esedékes háromszor nyolc óráját. A tervek szerint aztán december elején még egy előrehozott műszak lesz. — A most elvégzett munkáért már a következő fizetéskor jár a bér? — kérdeztem Csonka Istvánt. — Természetesen. Így a. mostani kicsit vastagabb boríték miatt majd a jövő januári fizetéskor lesz kisebb a munkáért járó öszszeg. Akkor adják a textilutalványokat. amelyek mindenkinek járnak egyéves munkaviszony után. Ez csökkenti a különbséget. Schmldt Andrea felvitele Mostanában hat műszakból áll egy gedi Textilmiívekben hét a Szc— Mit szólnak a ledolgozáshoz a végéemek? — Nem veszi el tőlük a műszak a teret. A mostani szombatra, aki akart, vehetett ki szabadságot mindenféle korlátozás nélkül. Akinek halaszthatatlan dolga volt, vagy a gyermekeire nem talált felvigyázót, élt is ezzel a lehetőséggel. Így most 4 teljes partiban végéemkások dolgoznak. Mi pedig ilyenkor, vasárnap dolgozunk kisvállalkozásban. Nyers színű szövetek vékony szálait szövik most. Majd ágynemű, vagy női ruhák alapanyaga lesz ebből a kelméből, ha a pesti gyárban elvégzik a festésüket. Saját kezük munkájára nem ismernek rá a boltban a szegedi szövők, úgy megváltozik. mire késztermék lesz belőle. — Elmegy innen a szövet egy fantázianévvel — mondja Csonka István. Mondjuk mi Antóniának neveztük, aztán, mire visszakerül a boltba, már másként hívják. Vagy, ha készruhaként jön vissza, már senki sem emlegeti a valamikori nyers szövet nevét. Szombaton a Textilművek konyhájában is főztek Nem maradtak éhesen a műszakból távozók. A bölcsőde és óvoda is várta a kicsinyeket. Csak a gyári kisbolt ajtói maradtak zárva, ezt nem is a gyáriak üzemeltetik. De talán nem lenne baj, ha a kereskedelmi vállalat is figyelne arra, mikor dolgozik a gyár. A fonoda három szombaton teljesen ledolgozza a decemberi napokat. Nemcsak a délelőttösök, hanem a másik két műszak is bejött délután kettőre, illetve este 10-re. ök ezt a rendet választották. Vida Mihály, a vég- és gyűrűsfonók szak mány vezetője szerint jobb ez így, mert előbb túl vannak rajta. Ilyenkor legfeljebb otthon is csak tévét lehetne nézni, márciusban pedig lesz tennivaló a kiskertben, és a tavasz megérkeztekor már igencsak csalogatnak a horgászvizek is. A tisztítóknak, előfonóknak és a kártolóban dolgozóknak körülbelül a fele kubai munkásnő. Szakmányvezetőjük, Inhoff László elmondja, hogy az óceán túlsó oldaláról érkező munkatársaknak is jók ezek az előrehozott munkanapok, mert a december második felét ők otthon töltik. A fonoda legnagyobb eseménye ezekben a napokban az új kártológépek próbaüzemelése. A hozzájuk illesztett Trützschler agregator beállításán szombaton is dolgozott a nyugatnémet cég vezetője. Az üzem lényegesen tisztább, a fonalak jobb minőségűek lesznek a technológia korszerűsítésével. — Az átállás miatt az év első napjaiban voltak kisebb w ndjaink a gyűrűs- és bédéfi/tú'gépeknél. Hirtelen futott I' I uz előfonó teljesítménye. Már utolértük saját magunkat. A hónap végére az időarányos tervet legalább 6 százalékkal túlteljesítjük — foglalja össze a hónapot Vida Mihály. A fonodában szinte csak arról érezték, tél van, hogy a Zala megyei Salomvárról nem érkezett meg a teherautó a félkész fonalakért. Hajnalban pedig az emlékeztette a textileseket arra: szombat van. hogy hiába vártak az M jelzésű helyijáratokru. Egy hete az M13as még jött, de most arra is hiába vártak. A következő szombaton megint teljes lendülettel és létszámmal dolgozik a gyár. így az export ütemezésével és a hazai szállítások időbeni teljesítésével a Budaprintnél a szegediek miatt egészen bizonyosan nem lesz gond. B. I. • • Ösztönzés B

eszélgetőtársam mondja: nagyon nem szereti a címben leírt szót. Egyszerűen a tartalma és a hangulata miatt. Azért, mert azt sugallja, hogy eszközeivel nem az értelemre, hanem az ösztönökre kíván hatni. Bizonyos hirtelen fellángolásokat ei lehet a segítségével érni, de változatlanul hagyásával, tarifái emelése nélkül a tartós eredmény igencsak ritkaság gazdasági életünkben. Beszélgetőtársamnak, úgy érzem, igaza van. Tavaly, úgy április körül már látszott, hogy az országnak nagy gondjai lehetnek a külkereskedelmi mérleggel az év végére. A statisztikai adatok szinte napról napra jelezték a veszélyt. A KSH ezeket a számsorokat napról napra letette a leRfelsö gazdasági irányítás asztalára. Csakhogy a konkrét lépésekre igencsak nehéz volt az elhatározás. Augusztus végére döntés született, a bérkorlátok lazítása árán is szükséges próbálkozni a kivitel fokozásával. Így olyan gyárak kaptak többletbér kifizetésére lehetőséget, amelyek ekkor már az egész évre érvényes megrendeléseiknek a négyötödét teljesítették. Ne néhány tízezer forintos többletjárandóságra tessék ám gondolni! A két „értékes" számot még öt nulla követte (a fillérek jelölésétől most tekintsünk el). Ahhoz, hogy a fennmaradó egyötöd rész export teljesítése október, november, és a sok ünneprtap miatt csonka december hónapban meglegyen, igencsak bővében voltak anyagi eszközöknek a vezetők. Akkoriban több mint a fél gyár tízezren felül vitt haza a hó Végi elszámoláskor. Ebből a többletbérből nem tartalékolhattak az idei évre, a naptárfordulóig az utolsó fillérig kifizették. A dolgozók úgy érezték: a több pénz különösebb erőfeszítések nélkül vándorolt a zsebükbe. S ma, januárban de nehéz elhitetni velük, hogy a mostani, lényegesebb kevesebb bér csekély növeléséért igencsak dolgozni kellene. Visszaállt a „rend". A jelen ismét azé a bértömeg-gazdálkodásé, amibe a pótlólagosan, szeptember közepén megérkezett milliók egyáltalán nem számítanak bele. Így az ösztönökre való ráhatás legerősebb jelei várhatóan majd február elején lesznek hallhatóak a pénztör előtt. Manapság gyakran emlegetjük az elvégzett munka értéke növelésének szükségességét. Ez nem feltétlenül az egy termékből legyártott darabszámok emelkedésében kellene, hogy megmutatkozzon. Egv bonyolultabb — egyszersmind értékesebb — termékeket gyártó gazdaságban a teljesítmények méréséhez is összetettebb mérőeszközök, kontrolláló módszerek szükségesek. Ezeknek az objektív mércéknek a hiján vagyunk. A megkövült, évtizedekig egyetlen igaznak hitt bérmegállapítási metódusoktól éppen olyan nehéz megszabadulni, mint a már húszéves, de még egy picinyke nyereséget mindig hozó terméktől. Gazdaságunkban még az ugyanazon körülmények között végzett, összehasonlítható teljesítmények után is gyakran nem arányos a produktumok másságával a munkabérek eltérése. A manapság sokszor hangsúlyozott és olyannyira kívánt differenciálást is mennyi szubjektív tényező zavarhatja meg ... ? Az új kereseti arányok kialakításánál az elmúlt pár év örökségével nem lehet nem számolni, Egyes szakmákban, több beosztásban, néhány munkahelyen lényegesen a társadalmi hasznosság és a világpiac által elismert érték fölé lendültek a járandóságok. Még több helyen viszont nem kicsi a lemaradás. A rövid távú, „tűzoltó" gondolkodás hátrányait már tapasztalhattuk. A

z óhajtott gazdasági dinamizáláshoz látszania kell a mikrokörnyezetben, a munkahelyen az értékesebb munka biztos ellenértékének. Nem lehet tartósan azzal magasabb teljesítményre rávenni embereket, kis csapatokat, hogy majd akkor várják munkájuk ellenértékét, ha mozdul a gazdaság is. A fenti példában említett, szélszórt pénznek vajmi kevés köze van a gyorsításhoz. Az értelemre ható, előre látható és időben érkező, munkát értékelő, minősítő anyagiak viszont igen-igen kívánatosak lennének. Bólé István Bál a színházban Színészbált rendeznek a Nagyszínházban február 28án este. Farsang táján nem rendkívüli az ilyesfajta hír, ám a körülmények ugyancsak érdekessé tehetik a várható eseményt. Ha pontosak az információink, akkor az elmúlt évtizedekben hazánkban Thália egyetlen temploma sem nyílt ki a táncolni vágyó közönség előtt. Az utolsó hasonló rendezvényt, az egykori Operabált még a felszabadulás előtt tartották Budapesten. A színházi szervező iroda megbízott vezetőjétől, Marosvölgyi Klárától megtudtuk, hogy a mostani kezdeményezéssel a társulat tagjai az intézményt erkölcsileg, anyagilag támogató közönséghez szeretnének közelebb kerülni A színház dolgozói mindenesetre készülnek a vendégfogadásra. A tervek szerint a szalonzenét Nagy Imre és barátai szolgáltatnák a táncteremmé kinevezett földszinti előcsarnokban. A korábbi és későbbi műsorokat is a társulat művészei adnák, s lelkesedésüket tapasztalva nem elképzelhetetlen, hogy Gregor József és Gyimesi Kálmán Hacsek— Sajóként lépnek színre, hogy magánénekesektől halihatnánk táncdalokat és magyar nótákat, hogy a színésznők a maguk készítette süteménynyel kínálnák vendégeiket. Kár, hogy a várhatóan sokakat érdeklő hagyományteremtő bálra a kívülállók csak korlátozott számban szerezhetnek belépőt a rendezvény szervezője, a Volántourist szegedi irodájában Havasi Ferenc látogatásai Havasi Ferenc éa kísérete a hét végén Japán legnagyobb akadémiai városába, a Tokiótól 60 kilométerre levő Cukubába látogatott. Az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára a 25 évvel ezelőtt alapított, ma 6000 kutatót foglalkoztató 46 állami kutatóintézetet felölelő központ munkájával ismerkedett. Ezután a magyar küldöttség Japán legnagyobb áruházláncának, a Seibu konszernnek egyik egységét kereste fel. A Seibu Japán több száz áruházlánca közül gyakorlatilag az egyetlen, amelyik hagyományosan forgalmazza a szocialista országokból, így a Magyarországról származó fogyasztási cikkeket. Jamazaki Micuo, a Seibu elnöke nagy elismeréssel szólt a magyar árukról, hangsúlyozta, hogy u piaci íehetósegeket meg nem sikerűit teljesen kihasználni