Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-29 / 305. szám

Hétfő, 1986. december 29. 42 A kubai nemzetgyűlés ülése C Havanna (MTI) A kubai nemzetgyűlés szombaton ismét Fidel Castrót választotta meg az államtanács elnökévé, és megerősítette az államtanács első elnökhelyettesi tisztségében Raúl Castrót. Az új öszszetételű nemzetgyűlés, amelynek tagjait novemberben választották meg ötéves időszakra, szombaton tartotta első ülését. Yanunu pere Izraelben £1 Kairó (MTI) Vasárnap egy jeruzsálemi kerületi bíróság előtt megkezdődött Izrael fennállásának legellentmondásosabb és viharosabb „kémpere": a 32 éves Mordehai Vanunu nukleáris technikusé. Vanunu a londoni The Sunday Times egyik októbgfi számában fényképekkel illusztrált nyilatkozatot közöltetett az állam érzékeny hadászati kérdéseiről. Elmondotta — lelkiismereti okok miatt — azt, hogy az ország déli részén fekvő Dimonában, ahol ő maga tíz esztendőn át dolgozott, húsz év óta nukleáris fegyverkezési program folyik. A közöltek annál kevésbé hatottak a teljes leleplezés erejével, minthogy a szakértők ezt úgyis több mint sejtették, és a londoni cikket azzal a kommentárral erősítették meg, hogy Izrael a világ hatodik atomhatalma napjainkban. A bíróság kérdésére a vasárnapi, másfél órás tárgyalási szakaszban a marokkói születésű Vanunu ártatlannak vallotta magát az ellene felhozott, elméletileg halálbüntetést hordozó kémkedési és hazaárulási vádban. Á nacionalizmusról £ Moszkva (MTI) A nemzetiségi viszonyok javításában nagy szerepe van a vezetők helyes kiválasztásának — írta vasárnap a nacionalizmus és az internacionalizmus kérdéseivel foglalkozó vezércikkében a moszkvai Pravda. Rámutatott, hogy a párt az Ö6sz-szóvetsegi állam érdekeiből indul ki. amikor a vezetők kiválasztásáról, értékeléséről, elhelyezéséről, áthelyezéséről, neveléséről és oktatásáról dönt. „Ezeknek az érdekeknek szem elől tévesztése, a helyi, nemzetiségi érdekek előtérbe tolása azzal a veszéllyel feaz egységet a gazdasági érdekek, az ideológia és a politikai célok kovácsolják egybe — hangoztatja. Az eredmények ugyanakkor nem jelentik azt, hogy a nemzetiségi folyamatok területek között állandó legyen a vezetők cseréje, hogy tapasztalt dolgozók váltsák egymást a köztársaságok és a központ, a járások és a városok között, mert ebben rejlik a tapasztalatok gyors problémamentesek. „Most átadásának, a vezetői színkülönösen fontos azzal tö- vonal növelésének kulcsa" rődni, hogy valamennyi köz- — mutat rá a Pravda, társaság hozzájárulása a ,,A népek és nemzetiségek társadalmi-gazdasági hala- gazdasági és társadalmi hadás gyorsításához, az egysé- ladása nemzeti öntudatuk ges nemzetgazdasághoz meg- növekedéséhez vezetett. A feleljen a köztársaság meg- sikerek fölötti büszkeségnövekedett gazdasági és szel- nek nincs köze azonban a lemi lehetőségeinek. Hatá- nemzeti kérkedéshez és eirozottan meg kell akadályozni, hogy a helyi érdekeket az országos érdekek nyeget, hogy a protekciózás elé sorolják, akár az orszáés a sógor-komaság útjára gos források felhasználásátévednek a dolgok." ról, akár az eredmények felA nemzetiségi viszonyok kerekítéséről, a tervek és terén a kommunista párt kötelezettségek teljesítéséáltal elért átalakulásokat a ről szóló jelentések elferdiPravda „a szocializmus egye- téséről legyen szó" — írja. temes civilizációt gazdagító „A gyakorlat bebizonyítotvívmányának" minősítette, ta: alapvetően fontos, hogv A szovjet ncp minőségileg a vezetőségbe valamennyi új társadalmi és nemzetkö- néD és nemzetiség képvisezi egységként lép fel. s ezt lőjét bevonják, hogy az egyes Véres harcok az irakiiráni háborúban Bagdad, Teherán (Reuter) Az iraki fél szerint több mint kilencvenezer iráni katona esett el vagy sebesült meg szerda és péntek között a Bászra környéki harcokban. Az iraki hadsereg hetedik hadteste ellen vonuló iráni csapatok mintegy 32 000 katonája vesztette életét — állította a hét végén egy bagdadi katonai közlemény. Az iraki harmadik hadtest — annak parancsnoka, Talia Halil ad-Duri vezérőrnagy szerint — hozzávetőleevf rossz ev Reagan szerint Jó vagy rossz év volt az idei? Nézőpont kérdése. Ronald Reagan amerikai elnök mindenesetre igen optimistán, „nagyon jó esztendőnek" nevezte. Mások talán nem teljesen így látják, esetleg árnyaltabban fogalmaznak, Reagan azonban nem bajlódott a kételkedésre késztető részletekkel. Igyekezett csupán azokra a tényekre szorítkozni, amelyek szerinte büszkeségre, megelégedésre adnak okot az amerikai kormányzatnak. A világ közvéleménye az 1985-ös genfi csúcsértekezlet és a sorozatos szovjet javaslatok alapján sokkal többet remélt az óesztendőtől, mint amiről a Fehér Ház most beszámolhatott. A reykjaviki Gorbacsov— Reagan tárgyalásokon „világossá vált, hogy a leszerelés kérdésében elfoglalt álláspontjaink közötti eltérés csökkent" — mondta szokásos év végi rádióbeszédében az amerikai elnök. Arról azonban nem szólt, hogy Washington hibájából mekkora lehetőség maradt kihasználatlanul, s hogy ma is érvényes a szovjet ajánlat, amelynek célja a nukleáris fegyverek teljes felszámolása a 2000. év kezdetéig. Az elnök kincstári optimizmussal arról beszélt, hogy 1987-ben mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió előtt kedvező kilátások nyílnak a haladásra az alapvető problémák megoldása felé. Csak azt felejtette el megemlíteni, kinek mit kell ahhoz tennie, hogy a derűlátást ne kövesse ismét pesszimizmus, mint például idén ősszel, az izlandi fővárosban. Elsősorban amerikai belpolitikai és gazdasági kérdéseket vizsgálva Reagan eredményként könyvelte el a gazdaság lassú, de egyenletes növekedését, az adóreformot, a kábítószerkereskedelem és általában a szervezett bűnözés ellen hozott intézkedéseket. Viszont nem sok szót vesztegetett az „Irangate" botránysorozatra, amelyet pedig megfigyelők a Nixon lemondásához vezető Watergate óta a legkomolyabb amerikai politikai válságnak tartanak. Ráadásul fennáll annak a veszélye is, hogy a demokrata többségű törvényhozás és a megtépázott tekintélyű Fehér Ház viszálya cseíekvéskeptelenné teszi az elnököt a legfontosabb kérdésekben, így a fegyverzetkorlátozási tárgyalások ügyében is. Ez a lehetőség komoly aggodalmat kelt világszerte. s a legrosszabb változatként szerepel a lehetséges fejlemények sorában. Jó vagy rossz év volt 1986? A választ mindenki megadhatja saját maga számára. Most már az a fontos, milyen lesz 1987. Szeretnénk osztani Reagan véleményét a lehetőségekről, de éppen ő volt az, aki az idén elsétált a legkedvezőbb alkalmak mellett is. Sajnos nincs rá garancia, hogy jövőre másként történik majd. Horváth Gábor gesen 60 ezer ellenséges katonát tett harcképtelenné szerdán és csütörtökön a Bászrától keletre lezajlott 14 órás ütközetben. Az iraki kormány szerint Teherán „a legnagyobb katonai kudarcát szenvedte most el" a hat éve tartó háborúban. Iráni sajtójelentések cáfolták az ellenség „túlzó adatait". Értékeléseik szerint a szerdán indított, „Karbala— 4" fedőnevű iráni hadművelet elérte kitűzött célját. Az iráni jelentések szerint a harcokban 9500 iraki katona esett el. Teherán szerint az irakiak vegyi fegyvert is bevetettek a hét közepén vívott csatákban. Szaid Radzsai Horaszani, Irán állandó ENSZ-képviselője szombaton levelet küldött Javier Pérez de Cuellarnak, a világszervezet főtitkárának. Ebben azt ál litotta, hogy az iraki harmadik hadtest tüzérsége pénteken vegyi töltetű lövedékekkel ágyúzta a Satt-el-Arab határfolyó keleti partján levő iráni állásokat. Talia Ha lil ad-Duri vezérőrnagy, az iraki harmadik hadtest parancsnoka — a frontvonalra érkezett újságíróknak nyilatkozva — tagadta a vádat. * ötszázan haltak vagy sebesültek meg egy teheráni katonai raktárban szombaton történt robbanás követ keztében — közölték külföldön tevékenykedő iráni ellenzéki körök. Magáról a robbanás tényéről a teheráni hírközlő szervek is beszámoltak, hozzátéve, hogy baleset történt. bizakodottsághoz, mert mondjuk meg nyíltan: ezek a jelenségek még korántsem szűntek meg" — mutatott rá a Pravda, majd hangsúlyozta, hogy nemcsak a múlt maradványairól van szó. Az SZKP KB lapja állandó feladatnak nevezte a nacionalista és soviniszta jelenségek elleni harcot, a az ország más népei és nemzetiségei iránti megbecsülés és barátság, valamint a szovjet szülőhaza iránti szeretet szellemében történő nevelését. Ez a párt és az ifjúsági szervezet, a tanácsok és a szakszervezetek feladata — mutatott rá a lap anélkül, hogy konkrétan utalt volna az elmúlt hetekben Kazahsztánban lezajlott nacionalista jellegű tüntetésekre. Energiahelyzet Jugoszláviában Az utóbbi időben lényegesen csökkentek Jugoszlávia áramtartalékai. Az áramellátásban jelentkező nehézségek igen súlyos gondokat okoznak az országnak. A szükségesnél egymillió kilowattórával kevesebb áram áll rendelkezésre. A kormány fokozott takarékosságra szólította fel a vállalatokat és a háztartásokat. A vizi erőművek termeléscsökkenését a tartós szárazság okozta. Jugoszláviának vitái vanmk Romániával, a Vaskapu 1. közös dunai erőműben termelt áram elosztásával kapcsolatban. A hőerőművek egy része tüzelőanyag-hiánnyal küszködik. Az ország importlehetőségei e téren korlátozottak. A jugoszláv kormány leszögezte, hogy a jövő évi energiaellátást, a növekvő energiaigényeket — a lehető legnagyobb mértékben — hazai erőforrásokból, a szén-, a kőolaj- és a gázkitermer lés fokozásával kell megoldani. Tőkés világ — 1986 Nem a túlzott optimizmus miatt fogalmaztak meg nagyratörő célokat a fejlett tőKés országokban egy évvel ezelőtt. Minden reményre feljogosított a dollár folyamatos értékvesztése, az olcsóbb olaj, kedvező kilátásokat sejtetett a hitelkamatok némi süllyedése. A vezető tőkés országok gazdaságának szekere mégsem kapcsolt gyorsabb tempóra, mert a fizetési, a kereskedelmi, meg a költségvetési mérlegek egyensúlyhiánya gátolta az országok „növekedésre orientált, szorosabb, együttműködését". Az idén 2,75 százalékos volt a fejlődés a tőkés világ vezető országaiban, és ennyit jósolnak a nemzetközi szervezetek a jövőre is. Túlságosan lassú ez a tempó ahhoz, hogy érezhetően mérséklődjék nélküliség. Az Egyesült Államokban szakadtak cl a leginkább egymástól a vágyak és a valóság: a Fehér Ház növekedési jóslatában 4 százalék szerepelt, az idén viszont a nemzeti termék várhatóan A „remények és csalódások esztendejeként" írhatják be 1986-ot a világgazdaság évkönyveibe. Az óév elején szokás szerint megfogalmazódtak a vágyak arról, hogy a tőkés világban felpezsdül majd a gazdasági vérkeringés, kiszélesednek az értékesítési lehetőségek és új piacok nyílnak az adósságválságból kilábaló országokban. E várakozások azonban jórészt nem teljesültek, így az idén már csínján bánnak a kormányzatok a tervekkel az 1986. évi tapasztalatokból okulva. hatóan jövőre is — a fejlődés a „harmadik világban" elmarad a minimálisnak tartott ütem mögött. Három százalék alatt egészében romlik a fejlődő világban az életszínvonal és automatikusan is növekednek az 1000 milliárd dolláros határt súroló összadósság terhei. A világ országai eddig nem találták meg a bölcsek kövét, csak a megszokott gyógymóddal kezelték a tartozásokat. Ezekkel ugyan a válságokon átmenetileg átjuttatták a „betegeket", de tartós jobbulást nem garantáltak számukra. A kormányok és a pénzügyi intézmények összefogásával, mintegy 20 milliárdos pótlólagos tőkéhez juthatnak a leginkább rászorulók, de a romló tendenciát ezzel sem lehet a munka- evb€>n- Fokozódo rivalizálás, megállítani. A fejlődő orszámegtoriasokkal való fenye- gok látva a módszerek kilágetes — ez jellemezte a szá- tástalanságát, egyre inkább mitogep-alkatrészek eladása megbarátkoznak a radikális ügyében Japán és az Egye- megoldások gondolatával. Az sult Államok vitáját, vagy egyik listavezető, a 107 milaz USA és a Közös Piac nárd dolláros adóssággal tarösszecsapását a gabonapia- tozó Brazília felvetette, hogy cok, a mezőgazdasági piacok moratóriumot rendel el, a 2 s/ázalékkal bővül Kiful- '7legszerzéséért Legalább Fülöp-szigetek, Nigéria és ladtafellendülés a^második ki'tszer annyi arunak kellene Zaire pedig azt tudatta hiteés a harmadik tgerXbb cserfIödnie a nemzetköz, lezöivel, hogy csak később és es a harmadik legerősebb aruforgalomban ahhoz, hogy új feltételekkel hajlandó elebekovetkezzék az érezhető get tenni a törlesztéseknek, fellendülés — erre az éleződő kereskedelmi viták látkos növekedés és a harminc tán egyetlen éve nem tapasztalt munka- szam|t. Jövőre kezdetét ve... .... .„. i j i - heti ugyan az újabb világnélküliség, rekord kapcsan; kereskedelmi tór^yalási fo*_ az NSZK-ban iden mind- duió. A szolgáltatások, az , . össze 2,5 százalékos volt a agrártermények forgalmát ha magara nagyjak növekedés, és ennyi jövőre is. Nem adott lökést, sőt inkább fékezte a konjunktúrát a világkereskedelem, amely az 1985. évi 5 százalék után csak 4 százalékkal bővül az országban is: Japánban az 1974—75. évi recessziót emlegetik a mostani 2,5 százaiéNem sok sikerrel kecsegszakértő sem \etnek ezek az egyoldalú kezdemenyezesek, minthogy nem hoz közelebb a világgazdaság „globális" problémáinak megoldásához az a várható gátló akadályok leépítéséről k°njunkturat, az aru es tárgyalnak majd. Eredmény Pénzpiacok automatikus va ezektől azonban a legvér- tozasatol remelik a dolgok Az Antarktiszon Kifutópálya (P London (MTI) A Dél-afrikai Köztársaság azt tervezi, hogy az Antarktisz egyik szigetén 1,6 kilométer hosszú leszállópályát építenek, amelyet nukleáris fegyverkísérletek végrehajtásara is fel lehet majd használni. Ez utóbbit — írta a londoni The Observer című lap vasárnapi száma — minden valószínűség szerint izraeli segítséggel végeznék. A Pretoria fennhatósága alá tartozó Marion-sziget félúton van Fokváros és az Antarktisz között. A brit lap szerint a pretoriai kormány utasította tudósait, hogy ne szellőztessék a mintegy 5,6 millió dolláros tervet mesebb remények szerint is majd csak évek várható. — A gazdasági tervezők fantáziáját mar évek óla gúzsba köti az, hogy nem tudnak mit kezdeni a 170 milliárd dolláros amerikai kereskedelmi deficittel. A kongresszusban Reagan elnök demokrata párti ellenlábasai nyertek tért az idén, így az elnök egyre kevésbé képes ellenállni a kereskedelmi védelmet és retorziókat követelő erőkkel szemben. A harc legnagyobb vesztesei a fejlődő világ országai, jobbra fordulását. A vezető múltán tökés orszáSok ugyan még tavaly elhatározták, hogy egyeztetik pénzpolitikájukat — a kamatok, az árfolyamok mozgását azonban 1986-ban sem a világgazdaság résztvevőinek közös érdeke, tudatos döntése határozta meg. Pénzügyi szakértők szerint a növekedésre irányuló pénzpolitika napjainkban a kamatok egyeztetett mérséklését feltételezné, de erre senki sem lát reményt. Hónapok óta tart a vita az Egyesült Államok, Japán és az NSZK között, ki tegye meg a kezdő lépést az számukra ugyanis létkérdés, „összehangolt akció" során, hogy fejlődésük meghaladja de valamennyien tartanak az a legkevesebb 3 százalékot. ,, , , ,..,. , , » • , ,, , infláció nekilendülésétől es A piacok nem nyíllak meg előttük az idén sem, termé- a másik féltől várják a kezkeik nem váltak keresetteb- deményezést. bekké, igy az idén — és vár- Marton János