Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-27 / 303. szám

76. évfolyam, 303. szám 1986. december 27., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Á nyúl éve M ilyen tulajdonságai legyenek az elképzelt házas­társnak? Hűség, alázat, őszinteség, érdekesség — sorolj3 Márta, szeme csillog. Zoli komolyan bó­lint, igaza van huszonéves 'életepórjának. Kérem, fej­tené ki bővebben, s szinte meghat erős hitük életelveik jövendő igazában. Alázat kell. igenis, tehát megértés a másik iránt. Meg érdekesség, hogy mindig tudjunk va­lami újat adni, elkerülni az unalmat. És mi van, ha valami okból egyikük majd, uram bocsá', megszegi az elveket, és félrelép — kótözködöm? Ne lépjen félre, hangzik az jfjú férj megfellebbezhetetlenül komoly pa­rancsa. Hálás mosoly az asszonykától, láthatóan egyet­értenek sokszorosan egyeztetett véleményükkel, ök tud­ják a jövendőt, bíznak erejükben. Foltozott irhájú ké­telyeimmel szégyenülten elsomfordálok. Mentegetőzés­ként Pál apostolt idézem: boldog, aki nem kárhoztatja magát abban, amit helyesel. Milyen egyszerűnek tűnik ez, mintha minden csak rajtunk múlna, s mi lennénk magunkban, vágyaink megvalósításának elegendő felté­telei. Nem kell más, csupán elveink és tetteink egysé­ge, s eljövend majd boldogságunk. Ráadásul mindez, kettejük személyes úticélja. Mi mást kívánhatnánk ilyen megkapó induláshoz, mint kitartó erőfeszítést és sikert. Am lírai hangulatunk ellensúlyául koppan férj uram megjegyzése: ha már a társadalmat nem tudjuk megváltoztatni, legalább önmagunkat formáljuk. Ezzel a mi főnökünkkel is az a baj, hogy előbb kapja meg a feladatot, azután kezd hinni benne — mondja fanyarul tapasztalt barátom. Teszem hozzá, nem dicsérő szándékkal. Persze, miért is dicsérné, hi­szen aligha van nehezebb vállalkozás, mint elvi alapon ellentmondani egy hívő végrehajtónak. Ilyenkor ama bizonyos makacs dolgok, mármint a tények, könnyedén elenyésznek a hit tüzében. Akar mulatságos is lehetne, milyen makacsul ismétlődnek az emberi magatartá­sok, ha nem lenne oly keserves a kiigazítás. Szóval, hogy időről időre önvizsgálatot kellene tartani, elveink (ha vannak) korszerűségéről és valóságosságáról. Per­sze csak az okosoknak, önként választottam Mit tehe­tünk, ilyen tiszteletlen világban élünk, sokak őszinte csalódására. Távoli horoszkóp szerint tigris évünket lassacskán a nyúl éve váltja fel. Jóslata szerint a világ ellentmon­dásait nyugalom követi, a nyúl jegyében. Vajon kíván­ságunk szerint következne ez? Aligha tudnánk meg­egyezni benne. Akiknek vágyai teljesültek, céljaikat munkával, kitartással, vagy szerencse istenasszony ke­gyelméből már elérték, szívesen állítanák meg a ro­hanó időt. De mi, többiek? Igaz is, a horoszkóp, mint köztudott, egy régen meghaladott kor sajátja. Hol va­gyunk már tőle? Kicsit azért minket is érdekel, persze csak mint tudománytalan szemfényvesztés, ezért hát megvettük (szétkapkodtuk) a jövö évi falinaptár ho­roszkópos változatát. Akinek nem jutott, ne járjon e iőreség után. Hiába is tenné, elvittük előle. Ismét csak Isauráról olvasok, aki időtállónak tú­lik, mint afféle brazil Hamupipőke. Az elmúlt évek ;gyik legnagyobb tévésikerét hozó Rabszolgasorsnak lem létezik folytatása, hiába is tetszik beirkálni mi­atta. Am az újbóli játszás jogát megvettük, nyilatkozta Illetékes. A 15 órás Rabszolgasors egy órája 900 dol­lárba volt a tévének, s igen jó befektetésnek bizonyull, hiszen minden egyes részt hat és fél millióan néztünk végig! Vajh, mi van még ily kedvelt széles e hazában? Egy dunántúli faluban több ezer forintot gyűjtöttek Isaura fölszabadítására, ám nem tudván, hová küldjék a pénzt, levelet írtak a tévének, címet tudakolva. Az ügyről tudósító gazdasági hetilapunk enyhítő körül­ményként megjegyzi, hogy hasonló esetek fordultak elő azon nyugat-európai országokban is, .ahol Isaura sor­sát megismerték a nézők ... A szép rabszolgalány sorsa fölött álmodozással függ össze természetünk szeszvonzalma? Háborgó város­lakók állítják, van olyan utcácskánk, melyben 80 mé­teren belül (bűvös szám?) három csapszék is csábít. A korcsma kétségtelenül közösségi hely (lásd: ökör iszik magában), de mint köztudott, vágynák árnyoldalai is. Vajh, mit hozand a jövendő? Mellékesen megjegyezve, újabban (is) annyit be­szélünk a jövőről, mintha szavakkal elérhetnénk. Más­ról se hallani, mint így lesz, pontosabban így se lesz, csak föl a fejjel, előre. Közben pedig u maradók és a fontolva haladók egyként útkeresőkké váltak. Tanul­nunk kellene persze a japánoktól, de hallj csudát, olya­nok is vannak, akik tőlünk tanultak — merre hát elő­re? Legföként talán egymástól kellene tanulnunk, nyu­galmat és emberi megértést. Prédikálni vonzó, de gya­korolni már sokkal nehezebb. Tanár néni vitázik, te­hát kiabál- Muszáj vele ordítani, mert nem érti, teszi hozzá magyarázatul. Igaza van, sokan így csinálják. Tervek, remények, csatlakozások? Meg kellett ta­nulnunk az elmúlt évtizedek eseményeiből, hogy nem csak ml formáljuk a világtörténelmet, de annak erői is bennünket, A sekélyesben egy darabig kényelmes, de utóbb nagyon veszedelmes, hínáros lehet. Sodrás­irányba kell törekedni, áldozattal, ha másként nem megy, mert jaj a lemaradóknak. Mindeközben mérték­letesség és bölcsesség kívántatik, felül lévőktől éppen úgy, mint mindenki mástól. Kértük vagy sem, kortár­saink vállára nehezedett a majdaniak sorsa. T őlünk egynapi autóútra fekvő falu iskolakapuján láttam a nyáron Siitö András szavait. „Ahány szóra vágyó gyermek: a jövőnek megannyi lám­pása a meglódult időben." Tráser László tt magyar népgazdaság 1987. évi terve A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1986. évi várható fejlődését, és jóváhagyta az 1987. évi népgaz­dasági tervet. Megállapította, hogy 1986-ban az egyes területeken el­ért előrehaladás mellett is összességükben a múlt évi ked­vezőtlen gazdaságfejlődési folyamatok folytatódása tapasz­talható, és az ez évi terv legfőbb céljai nem valósulnak meg. A gazdálkodó szervezetek egy része eredményes erő­feszítéseket tett gazdálkodása hatásfokának javítására, ter­melési szerkezetének átalakítására, a műszaki fejlesztés meggyorsítására, a gazdaságos kivitel növelésére, a bel­földi kereslet jobb kielégítésére. Ez azonban nem vált ál­talánossá, a gazdálkodó egységek jelentős részénél nem történt érdemi előrehaladás a hatékonyság javítására, a belső és külső piac igényeihez igazodó termelési szerkezet kialakítása érdekében. Objektív körülmények — tartós aszály, a számunkra kedvezőtlen világpiaci áralakulás, egyes rendkívüli események — és a gazdaságirányítás hiá­nyosságai is nehezítették az előrehaladást. így a termelés és a nemzeti jövedelem emelkedése elmarad a tervezettől. Az ipar termelése és kon­vertibilis elszámolású kivite­le a tervezettnél kevésbé emelkedik, a termelés haté­konysága csak egyes terüle­teken javul. összességében nem, vagy alig nő. Az építő­ipar teljesítménye kismér­tékben emelkedik, jelentős a lemaradás a budapesti lakás­építéseknél. A mezőgazdasá­got ez évben is aszály sújtot­ta, emiatt a növénytermesz­, tés (elsősorban a kalászosga­bona-termelés) lényegesen alacsonyabb a tervezettnél. Az állatállomány csökkené­sének tendenciáját sikerült megállítani, illetve lefékezni. A nem megfelelő teljesít­mények ellenére a vállalati, különösen pedig a lakossági jövedelmek, emiatt a belföl­di felhasználás — főleg a fo­gyasztás, és kisebb mérték­ben a vállalati beruházások — az előirányzottnál jobban nő. Különösen a keresetek emelkedése haladja meg a tervben figyelembe vettet. A fogyasztói árszínvonal növe­kedése az előirányzottnál csak kis mértékben lesz ma­gasabb. Mivel a belföldi felhaszná­lás a nemzeti jövedelem ter­melését meghaladóan nő, és a külkereskedelemben az ár­alakulásból veszteség szár­mazik, a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének tavaly megkezdődött romlása foly­tatódik. A KGST-országok­kal folytatott együttműködés tervszerűen alakul, az áru­forgalomban aktívum képző­dik, az adósság csökken. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban azonban a kivitel nem nő, a behozatal a szándékolttal ellentétben nem mérséklődik, a csereará­nyok — főleg a vegyi és ag­rártermékek kiviteli árainak csökkenése miatt — nagy­mértékben romlanak, mind-» ezek miatt a külkereskedel­mi mérleg egyenlege passzív, a nettó adósságállomány emelkedik. Az állami költségvetés hiá­nya az előirányzottnál jóval magasabb. Ennek fő ténye­zője, hogy a vállalatoktól származó befizetések kiseb­bek, a nyújtott támogatások pedig nagyobbak a számított­nál. A gazdálkodó szerveze­tek pénzügyi helyzete jobb, nyereségemelkedése gyor­sabb, mint ami teljesítmé­nyeikből következett volna. Az 1986. év végére kiala­kult helyzet kedvezőtlenebb annál, mint amit a VII. öt­éves terv elgondolásai ez időre feltételeztek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának novem­ber 20-i határozata értékelte a helyzetet, kialakulásának legfontosabb okait, meghatá­rozta a gazdasági munka megjavításának feladatait és az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A Miniszterta­nács ennek figyelembevételé­vel hagyta jóvá a népgazda­sági terv fő céljait és elő­irányzatait. Hz 1987. évi népgazdasági terv fii gazdaságpolitikai céljai és gazdaságirányítási feladatai mértékben kell fejleszteni a hatékony, a gazdaságos kivi­telt, a hazai kereslet jobb ki­elégítését szolgáló termelést, míg a gazdaságtalan terme­lés visszaszorítására az eddi­ginél határozottabb lépéseket kell tenni; — a vállalati és a személyi jövedelmek fejezzék ki a ha­tékonyságban, valamint az egyéni teljesítményekben meglévő különbségeket, ezt a gazdaságtalan tevékenységek támogatásának csökkentésé­vel is elő kell segíteni; — a termelőberuházások növelését mindenekelőtt a feldolgozó iparban kell lehe­tővé tenni, a központi eszkö­zökből elsősorban a kiemelt célokat szolgáló fejlesztése­ket kell támogatni; — a költségvetési szervek kiadásai csak az alapellátás színvonalának fenntartása céljából növelhetők, egyéb területeken a kiadások reál­értéke csökken. A gazdaságirányítás gya­korlatában — az 1986. évi ta­pasztalatokat is tekintetbe véve — következetesebben kell kifejezésre juttatni az alapvető gazdaságpolitikai célokat. Előtérbe kell állítani a gazdasági fejlődésnek a ha­tékonyság javulásával alátá­masztott élénküléséhez szük­séges, erőteljes és határozott változások megalapozását. Fontos feladat, hogy a gaz­daságirányítás gyorsabban és rugalmasabban reagáljon a külső és belső körülmények változásaira, a gazdasági fo­lyamatok alakulására, kezde­ményezőbben segítse elő a hatékonysúg fejlődését, há­rítsa el az azt akadályozó té­nyezőket. Ösztönözze a gaz­dálkodó szervezetek önálló­ságának, piacérzékenységé­nek és vállalkozókészségé­nek gyorsabb kibontakozását. Javítani kell a vállalatok és a dolgozók érdekeltségét a teljesítmény növelésében. Az irányításban és a végrehaj­tásban egyaránt meg kell követelni a színvonalas, jól szervezett, fegyelmezett mun­kát, a takarékosságot. Foly­tatni kell a gazdaságirányí­tási rendszer átfogó tovább­fejlesztését. A kormányzati szervek gazdaságirányító munkájuk­ban és a végrehajtás ellen­őrzése során nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a ter­vezett célok eléréséhez: a) fel kell gyorsítani a kon­vertibilis elszámolású, gaz­daságos export növelését szolgáló termelésszerkezeti változásokat. Ezt — a forint végrehajtott leértékelésének jövedelemátcsoportosító ha­tásán kívül — főleg az ex­portcélú fejlesztésben való érdekeltség fokozásával és hatékonyabb piaci munká­val kell elősegíteni. Ezzel egyidejűleg további kezde­ményezéseket kell tenni a KGST-tagországokkal egyez­tetett áruforgalom kölcsönös és kiegyensúlyozott bővítésé­re; b) fel kell gyorsítani a nép­gazdaságban a munkaerő és a társadalmi tőke mozgását. A munkaerő jobb kihaszná­lásának elősegítése, valamint a gazdasági hatékonyság erő­teljes javulása érdekében szükség szerint központi esz­közökkel is elő kell segíteni a munkaerő-áramlást. A ban­ki intézményrendszer átala­kítása és az új társulási for­mák révén megnyíló lehető­ségek kihasználásával is elő kell mozdítani a fejlesztési forrásoknak a jövedelmező vállalatokhoz való álárani­lását. Aktívabban kell élni a külföldi működű tőke bevo­násának lehetőségével; c) az alacsony hatékonysá­gú ágazatok, illetve gazdál­kodó egységek tevékenységét racionalizálni, termelési szer­kezetüket korszerűsíteni kell. Ezt elsősorban az eddigi kor­mányzati döntések maradék­talan végrehajtásával, a fel­számolási és szanálási eljá­rás szigorú és elvszerü alkal­mazásával kell elérni; d) a nem termelő területe­ken a közösségi fogyasztás reálértékben való mérséklé­sét a felhasználás további ésszerűsítésével, megtakarí­tásokkal, szervezet-korszerű­sítésekkel és létszámcsökken­tésekkel kell megalapozni. Csökkenteni kell a nem ter­melő beruházásokat; e) biztosítani kell a meg­termelt és felhasználható jö­vedelmek jobb összhangját. Ehhez csökkenteni kell a tá­mogatásokat, hatásosabban kell szabályozni a vállalati és lakossági vásárlóerőt, szigorú költségvetési, hitelezési és árpolitikai gyakorlatot kell folytatni. AZ 1987. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV LEGFONTOSABB ELŐIRÁNYZATAI 1987. évben a gazdaságirá­nyítás alapvető feladata — a kialakult gazdasági helyzetből és folyamatból kiindulva, a fejlődés külső körülményei­ből adódó lehetőségek és kö­vetelmények tekintetbevéte­lével — a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresz­szusán megfogalmazott, a VII. ötéves tervben konkre­tizált gazdaságpolitikai irányvonal eddiginél követ­kezetesebb megvalósítása. A célok közül a gyakorlati te­vékenységben is az első hely­re a nemzetközi fejlődés fő irányzataihoz való igazodást, a gazdasági szerkezet ezzel összhangban álló változtatá­sát, a műszaki fejlődésnek és a hatékonysúg növekedésé­nek meggyorsítását, a gazda­sági fejlődés, a forrásképző­dés mindezekre alapozódó élénkítését kell állítani. A népgazdasági teljesítmény növelésére, valamint a for­rások és a belföldi felhaszná­lás egymáshoz viszonyított aranyának betartására ala­pozva le kell fékezni a kül­gazdasági és pénzügyi egyen­súly romlásának folyamatát. A konvertibilis valutákban fennálló adósságállomány az 1986. évinél csak kisebb mér­tékben emelkedhet. A lakos­ság életszínvonalát az 1985— 86. évi szinten kell stabilizál­ni, biztosítva az életkörülmé­nyek szerény javulását. A közösségi, fogyasztás nem emelkedhet. Mind a termelő szféra irá­nyításában, mind az elosztási politikában, illetve a válla­lati és lakossági jövedelmek alakításában erőteljes diffe­renciálást kell érvényre jut­tatni. Ennek megfelelően: — aa ^ítlagot meghaladó Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés és szerelés kb. Mezőgazdasági termékek termelése Lakosság fogyasztása 1986=100 legalább 1G2, 99 —100 102 —102,5 101 101,5—105,5 99,5—100 A szocialista szektor be­ruházásaira folyó árakon 216-219 milliárd forintot le­het fordítani. A gazdasági növekedés élénküléséhez az szükséges, hogy a gazdasági hatékony­ság az 1986. évinél kedve­zőbben alakuljon: a fajla­gos anyagfelhasználás rom­lása megálljon, az állóeszkö­zök kihasználásának haté­konysága javuljon, a munka termelékenysége az előző évinél gyorsabban emelked­jék. A felhasznált munka­erő és anyagi eszközök együttes hozama a népgaz­daság egészében is, de kü­lönösen a termelő ágazatok­ban múlja felül az 1980. évit. IS termelő ágazatok fejlődése Az iparban meg kell gyor- kenységek fejlődését kell sítanl a termelés szerkezeté- előmozdítani, amelyek lehe­nek korszerűsítését, Mínde- tővé teszik a kivitel tartós nekelött azun termelő tevé- (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents