Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-27 / 303. szám

76. évfolyam, 303. szám 1986. december 27., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Á nyúl éve M

ilyen tulajdonságai legyenek az elképzelt házastársnak? Hűség, alázat, őszinteség, érdekesség — sorolj3 Márta, szeme csillog. Zoli komolyan bólint, igaza van huszonéves 'életepórjának. Kérem, fejtené ki bővebben, s szinte meghat erős hitük életelveik jövendő igazában. Alázat kell. igenis, tehát megértés a másik iránt. Meg érdekesség, hogy mindig tudjunk valami újat adni, elkerülni az unalmat. És mi van, ha valami okból egyikük majd, uram bocsá', megszegi az elveket, és félrelép — kótözködöm? Ne lépjen félre, hangzik az jfjú férj megfellebbezhetetlenül komoly parancsa. Hálás mosoly az asszonykától, láthatóan egyetértenek sokszorosan egyeztetett véleményükkel, ök tudják a jövendőt, bíznak erejükben. Foltozott irhájú kételyeimmel szégyenülten elsomfordálok. Mentegetőzésként Pál apostolt idézem: boldog, aki nem kárhoztatja magát abban, amit helyesel. Milyen egyszerűnek tűnik ez, mintha minden csak rajtunk múlna, s mi lennénk magunkban, vágyaink megvalósításának elegendő feltételei. Nem kell más, csupán elveink és tetteink egysége, s eljövend majd boldogságunk. Ráadásul mindez, kettejük személyes úticélja. Mi mást kívánhatnánk ilyen megkapó induláshoz, mint kitartó erőfeszítést és sikert. Am lírai hangulatunk ellensúlyául koppan férj uram megjegyzése: ha már a társadalmat nem tudjuk megváltoztatni, legalább önmagunkat formáljuk. Ezzel a mi főnökünkkel is az a baj, hogy előbb kapja meg a feladatot, azután kezd hinni benne — mondja fanyarul tapasztalt barátom. Teszem hozzá, nem dicsérő szándékkal. Persze, miért is dicsérné, hiszen aligha van nehezebb vállalkozás, mint elvi alapon ellentmondani egy hívő végrehajtónak. Ilyenkor ama bizonyos makacs dolgok, mármint a tények, könnyedén elenyésznek a hit tüzében. Akar mulatságos is lehetne, milyen makacsul ismétlődnek az emberi magatartások, ha nem lenne oly keserves a kiigazítás. Szóval, hogy időről időre önvizsgálatot kellene tartani, elveink (ha vannak) korszerűségéről és valóságosságáról. Persze csak az okosoknak, önként választottam Mit tehetünk, ilyen tiszteletlen világban élünk, sokak őszinte csalódására. Távoli horoszkóp szerint tigris évünket lassacskán a nyúl éve váltja fel. Jóslata szerint a világ ellentmondásait nyugalom követi, a nyúl jegyében. Vajon kívánságunk szerint következne ez? Aligha tudnánk megegyezni benne. Akiknek vágyai teljesültek, céljaikat munkával, kitartással, vagy szerencse istenasszony kegyelméből már elérték, szívesen állítanák meg a rohanó időt. De mi, többiek? Igaz is, a horoszkóp, mint köztudott, egy régen meghaladott kor sajátja. Hol vagyunk már tőle? Kicsit azért minket is érdekel, persze csak mint tudománytalan szemfényvesztés, ezért hát megvettük (szétkapkodtuk) a jövö évi falinaptár horoszkópos változatát. Akinek nem jutott, ne járjon e iőreség után. Hiába is tenné, elvittük előle. Ismét csak Isauráról olvasok, aki időtállónak túlik, mint afféle brazil Hamupipőke. Az elmúlt évek ;gyik legnagyobb tévésikerét hozó Rabszolgasorsnak lem létezik folytatása, hiába is tetszik beirkálni miatta. Am az újbóli játszás jogát megvettük, nyilatkozta Illetékes. A 15 órás Rabszolgasors egy órája 900 dollárba volt a tévének, s igen jó befektetésnek bizonyull, hiszen minden egyes részt hat és fél millióan néztünk végig! Vajh, mi van még ily kedvelt széles e hazában? Egy dunántúli faluban több ezer forintot gyűjtöttek Isaura fölszabadítására, ám nem tudván, hová küldjék a pénzt, levelet írtak a tévének, címet tudakolva. Az ügyről tudósító gazdasági hetilapunk enyhítő körülményként megjegyzi, hogy hasonló esetek fordultak elő azon nyugat-európai országokban is, .ahol Isaura sorsát megismerték a nézők ... A szép rabszolgalány sorsa fölött álmodozással függ össze természetünk szeszvonzalma? Háborgó városlakók állítják, van olyan utcácskánk, melyben 80 méteren belül (bűvös szám?) három csapszék is csábít. A korcsma kétségtelenül közösségi hely (lásd: ökör iszik magában), de mint köztudott, vágynák árnyoldalai is. Vajh, mit hozand a jövendő? Mellékesen megjegyezve, újabban (is) annyit beszélünk a jövőről, mintha szavakkal elérhetnénk. Másról se hallani, mint így lesz, pontosabban így se lesz, csak föl a fejjel, előre. Közben pedig u maradók és a fontolva haladók egyként útkeresőkké váltak. Tanulnunk kellene persze a japánoktól, de hallj csudát, olyanok is vannak, akik tőlünk tanultak — merre hát előre? Legföként talán egymástól kellene tanulnunk, nyugalmat és emberi megértést. Prédikálni vonzó, de gyakorolni már sokkal nehezebb. Tanár néni vitázik, tehát kiabál- Muszáj vele ordítani, mert nem érti, teszi hozzá magyarázatul. Igaza van, sokan így csinálják. Tervek, remények, csatlakozások? Meg kellett tanulnunk az elmúlt évtizedek eseményeiből, hogy nem csak ml formáljuk a világtörténelmet, de annak erői is bennünket, A sekélyesben egy darabig kényelmes, de utóbb nagyon veszedelmes, hínáros lehet. Sodrásirányba kell törekedni, áldozattal, ha másként nem megy, mert jaj a lemaradóknak. Mindeközben mértékletesség és bölcsesség kívántatik, felül lévőktől éppen úgy, mint mindenki mástól. Kértük vagy sem, kortársaink vállára nehezedett a majdaniak sorsa. T

őlünk egynapi autóútra fekvő falu iskolakapuján láttam a nyáron Siitö András szavait. „Ahány szóra vágyó gyermek: a jövőnek megannyi lámpása a meglódult időben." Tráser László tt magyar népgazdaság 1987. évi terve A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1986. évi várható fejlődését, és jóváhagyta az 1987. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy 1986-ban az egyes területeken elért előrehaladás mellett is összességükben a múlt évi kedvezőtlen gazdaságfejlődési folyamatok folytatódása tapasztalható, és az ez évi terv legfőbb céljai nem valósulnak meg. A gazdálkodó szervezetek egy része eredményes erőfeszítéseket tett gazdálkodása hatásfokának javítására, termelési szerkezetének átalakítására, a műszaki fejlesztés meggyorsítására, a gazdaságos kivitel növelésére, a belföldi kereslet jobb kielégítésére. Ez azonban nem vált általánossá, a gazdálkodó egységek jelentős részénél nem történt érdemi előrehaladás a hatékonyság javítására, a belső és külső piac igényeihez igazodó termelési szerkezet kialakítása érdekében. Objektív körülmények — tartós aszály, a számunkra kedvezőtlen világpiaci áralakulás, egyes rendkívüli események — és a gazdaságirányítás hiányosságai is nehezítették az előrehaladást. így a termelés és a nemzeti jövedelem emelkedése elmarad a tervezettől. Az ipar termelése és konvertibilis elszámolású kivitele a tervezettnél kevésbé emelkedik, a termelés hatékonysága csak egyes területeken javul. összességében nem, vagy alig nő. Az építőipar teljesítménye kismértékben emelkedik, jelentős a lemaradás a budapesti lakásépítéseknél. A mezőgazdaságot ez évben is aszály sújtotta, emiatt a növénytermesz, tés (elsősorban a kalászosgabona-termelés) lényegesen alacsonyabb a tervezettnél. Az állatállomány csökkenésének tendenciáját sikerült megállítani, illetve lefékezni. A nem megfelelő teljesítmények ellenére a vállalati, különösen pedig a lakossági jövedelmek, emiatt a belföldi felhasználás — főleg a fogyasztás, és kisebb mértékben a vállalati beruházások — az előirányzottnál jobban nő. Különösen a keresetek emelkedése haladja meg a tervben figyelembe vettet. A fogyasztói árszínvonal növekedése az előirányzottnál csak kis mértékben lesz magasabb. Mivel a belföldi felhasználás a nemzeti jövedelem termelését meghaladóan nő, és a külkereskedelemben az áralakulásból veszteség származik, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének tavaly megkezdődött romlása folytatódik. A KGST-országokkal folytatott együttműködés tervszerűen alakul, az áruforgalomban aktívum képződik, az adósság csökken. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban azonban a kivitel nem nő, a behozatal a szándékolttal ellentétben nem mérséklődik, a cserearányok — főleg a vegyi és agrártermékek kiviteli árainak csökkenése miatt — nagymértékben romlanak, mind-» ezek miatt a külkereskedelmi mérleg egyenlege passzív, a nettó adósságállomány emelkedik. Az állami költségvetés hiánya az előirányzottnál jóval magasabb. Ennek fő tényezője, hogy a vállalatoktól származó befizetések kisebbek, a nyújtott támogatások pedig nagyobbak a számítottnál. A gazdálkodó szervezetek pénzügyi helyzete jobb, nyereségemelkedése gyorsabb, mint ami teljesítményeikből következett volna. Az 1986. év végére kialakult helyzet kedvezőtlenebb annál, mint amit a VII. ötéves terv elgondolásai ez időre feltételeztek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának november 20-i határozata értékelte a helyzetet, kialakulásának legfontosabb okait, meghatározta a gazdasági munka megjavításának feladatait és az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A Minisztertanács ennek figyelembevételével hagyta jóvá a népgazdasági terv fő céljait és előirányzatait. Hz 1987. évi népgazdasági terv fii gazdaságpolitikai céljai és gazdaságirányítási feladatai mértékben kell fejleszteni a hatékony, a gazdaságos kivitelt, a hazai kereslet jobb kielégítését szolgáló termelést, míg a gazdaságtalan termelés visszaszorítására az eddiginél határozottabb lépéseket kell tenni; — a vállalati és a személyi jövedelmek fejezzék ki a hatékonyságban, valamint az egyéni teljesítményekben meglévő különbségeket, ezt a gazdaságtalan tevékenységek támogatásának csökkentésével is elő kell segíteni; — a termelőberuházások növelését mindenekelőtt a feldolgozó iparban kell lehetővé tenni, a központi eszközökből elsősorban a kiemelt célokat szolgáló fejlesztéseket kell támogatni; — a költségvetési szervek kiadásai csak az alapellátás színvonalának fenntartása céljából növelhetők, egyéb területeken a kiadások reálértéke csökken. A gazdaságirányítás gyakorlatában — az 1986. évi tapasztalatokat is tekintetbe véve — következetesebben kell kifejezésre juttatni az alapvető gazdaságpolitikai célokat. Előtérbe kell állítani a gazdasági fejlődésnek a hatékonyság javulásával alátámasztott élénküléséhez szükséges, erőteljes és határozott változások megalapozását. Fontos feladat, hogy a gazdaságirányítás gyorsabban és rugalmasabban reagáljon a külső és belső körülmények változásaira, a gazdasági folyamatok alakulására, kezdeményezőbben segítse elő a hatékonysúg fejlődését, hárítsa el az azt akadályozó tényezőket. Ösztönözze a gazdálkodó szervezetek önállóságának, piacérzékenységének és vállalkozókészségének gyorsabb kibontakozását. Javítani kell a vállalatok és a dolgozók érdekeltségét a teljesítmény növelésében. Az irányításban és a végrehajtásban egyaránt meg kell követelni a színvonalas, jól szervezett, fegyelmezett munkát, a takarékosságot. Folytatni kell a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesztését. A kormányzati szervek gazdaságirányító munkájukban és a végrehajtás ellenőrzése során nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a tervezett célok eléréséhez: a) fel kell gyorsítani a konvertibilis elszámolású, gazdaságos export növelését szolgáló termelésszerkezeti változásokat. Ezt — a forint végrehajtott leértékelésének jövedelemátcsoportosító hatásán kívül — főleg az exportcélú fejlesztésben való érdekeltség fokozásával és hatékonyabb piaci munkával kell elősegíteni. Ezzel egyidejűleg további kezdeményezéseket kell tenni a KGST-tagországokkal egyeztetett áruforgalom kölcsönös és kiegyensúlyozott bővítésére; b) fel kell gyorsítani a népgazdaságban a munkaerő és a társadalmi tőke mozgását. A munkaerő jobb kihasználásának elősegítése, valamint a gazdasági hatékonyság erőteljes javulása érdekében szükség szerint központi eszközökkel is elő kell segíteni a munkaerő-áramlást. A banki intézményrendszer átalakítása és az új társulási formák révén megnyíló lehetőségek kihasználásával is elő kell mozdítani a fejlesztési forrásoknak a jövedelmező vállalatokhoz való áláranilását. Aktívabban kell élni a külföldi működű tőke bevonásának lehetőségével; c) az alacsony hatékonyságú ágazatok, illetve gazdálkodó egységek tevékenységét racionalizálni, termelési szerkezetüket korszerűsíteni kell. Ezt elsősorban az eddigi kormányzati döntések maradéktalan végrehajtásával, a felszámolási és szanálási eljárás szigorú és elvszerü alkalmazásával kell elérni; d) a nem termelő területeken a közösségi fogyasztás reálértékben való mérséklését a felhasználás további ésszerűsítésével, megtakarításokkal, szervezet-korszerűsítésekkel és létszámcsökkentésekkel kell megalapozni. Csökkenteni kell a nem termelő beruházásokat; e) biztosítani kell a megtermelt és felhasználható jövedelmek jobb összhangját. Ehhez csökkenteni kell a támogatásokat, hatásosabban kell szabályozni a vállalati és lakossági vásárlóerőt, szigorú költségvetési, hitelezési és árpolitikai gyakorlatot kell folytatni. AZ 1987. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV LEGFONTOSABB ELŐIRÁNYZATAI 1987. évben a gazdaságirányítás alapvető feladata — a kialakult gazdasági helyzetből és folyamatból kiindulva, a fejlődés külső körülményeiből adódó lehetőségek és követelmények tekintetbevételével — a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongreszszusán megfogalmazott, a VII. ötéves tervben konkretizált gazdaságpolitikai irányvonal eddiginél következetesebb megvalósítása. A célok közül a gyakorlati tevékenységben is az első helyre a nemzetközi fejlődés fő irányzataihoz való igazodást, a gazdasági szerkezet ezzel összhangban álló változtatását, a műszaki fejlődésnek és a hatékonysúg növekedésének meggyorsítását, a gazdasági fejlődés, a forrásképződés mindezekre alapozódó élénkítését kell állítani. A népgazdasági teljesítmény növelésére, valamint a források és a belföldi felhasználás egymáshoz viszonyított aranyának betartására alapozva le kell fékezni a külgazdasági és pénzügyi egyensúly romlásának folyamatát. A konvertibilis valutákban fennálló adósságállomány az 1986. évinél csak kisebb mértékben emelkedhet. A lakosság életszínvonalát az 1985— 86. évi szinten kell stabilizálni, biztosítva az életkörülmények szerény javulását. A közösségi, fogyasztás nem emelkedhet. Mind a termelő szféra irányításában, mind az elosztási politikában, illetve a vállalati és lakossági jövedelmek alakításában erőteljes differenciálást kell érvényre juttatni. Ennek megfelelően: — aa ^ítlagot meghaladó Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés és szerelés kb. Mezőgazdasági termékek termelése Lakosság fogyasztása 1986=100 legalább 1G2, 99 —100 102 —102,5 101 101,5—105,5 99,5—100 A szocialista szektor beruházásaira folyó árakon 216-219 milliárd forintot lehet fordítani. A gazdasági növekedés élénküléséhez az szükséges, hogy a gazdasági hatékonyság az 1986. évinél kedvezőbben alakuljon: a fajlagos anyagfelhasználás romlása megálljon, az állóeszközök kihasználásának hatékonysága javuljon, a munka termelékenysége az előző évinél gyorsabban emelkedjék. A felhasznált munkaerő és anyagi eszközök együttes hozama a népgazdaság egészében is, de különösen a termelő ágazatokban múlja felül az 1980. évit. IS termelő ágazatok fejlődése Az iparban meg kell gyor- kenységek fejlődését kell sítanl a termelés szerkezeté- előmozdítani, amelyek lehenek korszerűsítését, Mínde- tővé teszik a kivitel tartós nekelött azun termelő tevé- (Folytatás a 2. oldalon.)