Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-23 / 301. szám

8 Kedd, 1986. december 23. i Program 1987-re Évzárás az autóklubban •Megnövekedett feladataira tekintettel az 19B7-es esz­tendőt hét tagúra kibővített ügyvezető elnökség irányítá­súval kezdi meg a közel Ifi cs fél ezer autóst, motorost tömörítő klub, a Magyar Autóklub Csongrád megyei szervezete. E feladatok jó része az idei évben meg­mutatkozott tendenciákból, gazdálkodási folyamatokból következik I— hallottuk a klub elnökségének tegnapi, évzáró ülésén. Abból a tapasztalatból ki­indulva, hogy a klubtagok körében legnépszerűbbek a közlekedésbiztonsági vizsgá­latok, jövőre a szegedi /TIÜ­szaki állomáson egy máso­dik vizsgálósort is szeretné­nek kialakítani, s egyúttal javítani a vállalások szer­vezettségét, pontosságát. Ugyancsak főként a Szege­den autózókat érinti az az elképzelés, hogy a Berlini körúti műhelyt az (újra) alakulóban levő szegedi tagcsoport mini-állomásává kívánják fejleszteni. Válto­zatlanul napirenden marad­nak egyebként a megye többi, eddig ellátatlan terü­letein létesíthető (illetve lé­tesítendő) mini-állomások ügyei — így a vásárhelyié, meg a mórahalmi, kisteleki területé. Szeretnék bővíteni a se­gélyszolgálatot is: erre fő­ként az 55-ösön, Mórahalom terségében, nyáron, illetve a 47-esen, valószínűleg vá­sárhelyi központtal lennének meg a valós igényék. .lövő­re kibővítik a fuvarozási tevékenységet: a megyei szervezet bekapcsolódhat a külföldön elromlott, s Ma­gyarországra szállítandó gépkocsik hazahozatalába. S még egy területre szeret­né erőit, koncentrálni a klub vezetősége: az oktatás szín­vonalát mindenképpen javí­tani kellene, ugyanis a vizs­gát első nekifutásra sikerrel letevők arányát tekintve a szervezetek rangsorában nem éppeű aq élen áll a Csongrád megyei. E célok természetesen csak a különösen hangsúlyozot­tak, az autóklub nem hagy tel hagyományos tevékeny­ségeivel, az üreg- és alváz­védelemmel, a turisztikával, a sportrendezvények és tú­rák szervezésével, a lakó­kocsi és sátorkölcsönzéssel, a városi és községi, sőt a vállalati tagcsoportok támo­gatásával, a zárt technoló­giás vizsgáztatással, a szol­gáltatások népszerűsítésével, a klubtagok érdekvédelmé­vel. Rendelés — drogosoknak Sajnos, egyre tobb fiatal kábítószerezik, szipózik,,,ke­ményebb" droghoz jut. Ép­pen ezért a Csongrád Me­gyei Tanács a múlt heti ülésén egy nagy fontosságú határozatot vett tudomásul. A szegedi ifjúsági ideggon­dozó intézet kiterjeszti a rendelést, az ellenőrzést az egész megye területére a fiatalkori kábítószerezést il­letően. Tudni kell, hogy a szegedi tanács gyermekkór­ház rendelőintézetével in­tegráltan működik az ifjú­sági ideggondozó intézet. Szakmai feladatait magas színvonalon látja el. Szű­kebb pátriánkban az egye­düli olyan profilú intéz­mény. amely hivatásszerűen foglalkozik a gyermeklélek­tani betegekkel. Január elsejétől az egész megye területéről fogadja a fiatal pácienseket, és gon­dozza majd a kábítószert fogyasztó gyerekeket is. Nem mellékes, hogy az intézmény a magasabb színvonalú mű­ködéséhez anyagi fedezetet is kap. A drogozás egészségkáro­sító hatása többé-kevésbé ismert a laikusok előtt. Azonban legfőképp csak szakmai körökben tudott hogy a kábítószer hatása következtében több fiatal meghalt a megyében. Furcsa ellentmondás A vízlépcső és hatása A Komárom Megyei Ta­nács hétfőn Tatabányán tar­tott ülésén a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építéséről, annak megyei hatásairól ta­nácskoztak. Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese tájékoztató­jában egyebek között el­mondotta, hogy a nagyará­nyú beruházás munkálatai a Duna teljes Komárom me­gyei szakaszát érintik. A part menti létesítmények, a termőföld, az élővilág védel­méről körültekintően gon­doskodnak. Uj töltéseket építenek ott, ahol eddig ilyen még nem volt, és meg­erősítik a meglévőket. A szi­várgó vizek összefogására, a talajvízszint szabályozására csapolókutakat mélyítenek. Megfelelően gondoskodnak a Duna-partján lévő ipari üzemek védelméről is. Kü­lönféle műtrágyákat, belvíz­csatornákat, szivattyúállo­másokat építenek. Áthelye­zik a pilismaród és a dömö­si hajóállomást. Visegrád és Dömüs közölt új utat építe­nek. A vasút nyomvonalát sehoL sem kell módosítani, a biztonságos közle kedéshez elegendő lesz a töltés meg­erősítése. A szennyvíztisztítók bőví­tése is része a vízlépcsőrend­szerrel kapcsolatos munká­latoknak. Komáromban és Esztergomban új szennyvíz­tisztító telepet építenek, és bővítik a tatabányait és az oroszlányit. Olyan észlelő­mérőhálózatot alakítanak ki, amely az építkezések befe­jezése után is hasznos infor­mációkat nyújt a szakembe­reknek a Duna vizének mi­nőségéről. ~ . A vízlépcsőrendszer építé­sével visszafordíthatatlan környezeti károsodás sehol sem következik be. A meg­erősített, kiegészített árvíz­védelmi művek alkalmasak lesznek a legmagasabb víz­szintek kivédésére is. Ugyanakkor a nagyszabású munkalatok nyomán a mos­taninál kedvezőbb helyzetet teremtenek a Komarom me­gvei Duna-parti települése­ken is; üdülésre alkalmas új területeket nyernek például Esztergom, Dömcis, Pilisma­rót és Almásneszmély térsé­gében. Javul az ivóvízellátás, a mezőgazdasági üzemek egész sora rendezkedhet be az öntözésre. Megszűnnek a fakadó vizek, amelyek az eddigi árvizek idején sok gondot okoztak. A régészeti feltáró és le­letmentő munkák gyorsítá­sára az OVH és a Nemzeti Múzeum együttműködési megállapodást kötött, és az eddig felhasznált ötmillió fo­rinton kívül további tízmii­Bevásárlóközpont épül lió forintot költenek a víz­lépcsőrendszer beruházási keretéből a feltárásra. A ré­gészeti munkák zöme Komá­rom megye területén össz­pontosul. A tanácstagok kérdéseire válaszolva az előadó elmon­dotta, hogy tt helyszíni épít-» kezések Komárom megyé­ben a jövő évben nagy ütemben megkezdődnek. Hangsúlyozta: az építők mindenütt rendbe tett kultu­rált környezetet hagynak majd maguk után. Az újjá­építettpartszakaszokat, a mű­tárgyakat a vi/.ügyi igazga­tóságok jól felkészült szak­emberei veszik majd át, ők gondoskodnak azok rendel­tetésszerű működtetéséről. A tanácsülésen elismerés­sel szóltak arról, hogy a részletes tervek összeállítá­sánál maximálisan figyelem­be vették és veszik a helyi lakosság és a vezetők javas­latait. A lakossági fórumo­kon általában olyan észre­vételek hangzottak el, ame­lyek összhangban vannak a központi fejlesztési elkép­zelésekkel és jól szolgálják a helyi érdekeket is. Így si­került néldául Esztergomban a kisajátításra kerülő földte­rületek nagyságát mérsékel­ni. Több községben a helyi igények alapján alakítanak ki sportolásra, üdülésre al­kalmas területeket a Duna partján. Bevonták a terve­zésbe a megyei tervezőiroda szakembereit is. Közreműkö­désükkel gondoskodnak ar­ról, hogy az építkezésekkel járó módosításokkal ne vál­toztassák meg Esztergom arculatát, sőt a mostaninál szebbé tegyék az ősi telepü­lést. Középszerű mezőgépek, magas termékhozamok? Ennek hallatán a honi szakemberek is elcsodálkoz­tak. No nem azon, hogy sok a gond masináinkkal, hiszen ezt csak a vak nem látja. Hanem azon, hogy a mesz­sziröl jött idegennek elég volt egy röpke félóra ah­hoz, hogy diagnosztizálja azt a bajt, aminek felismerésé­hez nekünk nem volt elég több évtized ... Valaha a magyar agrár­gépek — legalábbis több közülük — Európa-hírüek voltak; a második világhá­ború után, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában viszont a gyár­tóbázis leszűkült, több üzem megszűnt, ez a terület a háttérbe kerülve magára maradt. Az időben ugyanis a téeszek, az állami gazda­ságok gépszükségletének ki­elégítését importból kíván­ták megoldani. Ez a helyzet csak 1968 után változott, ak­kor több mint száz kisebb­nagyobb üzem igyekezett lé­pést váltva igazodni az új követelményekhez. Csakhogy a fejlesztéshez, a színvona­las termelés növeléséhez nem volt elegendő az a pénz, ami e vállalatoknál képző­dött; a beruházásokat kise­gítő, az önerőt kiegészítő központi források viszont továbbra is csak szerényen csordogáltak. így még a leg­jobban gazdálkodó vállala­toknál is csak arra futotta, hogy egy-egy eszközt fej­lesszenek, s emeljenek elfo­gadható minőségűvé, nem pedig a teljes termékskálát formálják mindenhol elad­hatóvá. 1985-ben megszűnt a Mezőgép Tröszt: az önálló­ságot kapott vállalatok közt meglévő "jelentős színvonal­beli különbségek tovább nőttek; a ma e területen működő huszonkét) üzem egyharmada jól prosperál, harmada közepesen gazdál­kodik, harmada pedig állan­dó veszteséggel küszködik. De mit kifogásolnak a honi gépeken a használók, a földből élők? Több mindent. Elsősorban azt, hogy a ma­gyar eszközök 80—(10 száza­lékkal nehezebbek a kelle­ténél, ami alapvetően nem a gépgyártó hibája, hanem az alapanyagtermelőké, a kohászati ágazaté például. A túlsúlyosságnak viszont kö­vetkezményei vannak. Mivel az eszközök árát nagymér­tékben meghatározza a ben­nük lévő anyagmennyiség, ezek a berendezések nem­csak sokat nyomnak, de vi­szonylag drágák is. Szántó­földi mozgatásuk is jelentős többletenergiát követel, ma­gasak az üzemeltetési költ­ségek. A beépített anyagok gyenge minősége miatt az üzembiztonság sem megfe­lelő: a vizsgálatok szerint a hazai gyártású gépek több mint negyede 10—30 száza­iékes munkaidő-kieséssel dolgozik. Az elmúlt tervidőszakban a mezőgazdasági üzemek új gépeik 43 százalékát itthon­ról, 38 százalékát a szocia­lista országokból, 19 száza­lékát pedig a tőkés piacok­ról szerezték be. A hazai Claas úr, az NSZK egyik legnagyobb és vi­lághírű agrárgépgyártó cégének első embere, amikor néhány évvel ez­előtt nálunk járt és kör­bepillantott a határban, elámult és értetlenül csó­válta a fejét. — Miért van az — kérdezte kísé­rőit —, hogy a kukoriea­és búzatáblák szépek, nemzetközi mércét te­kintve is kimagasló ter­méssel fizetnek, ugyan­akkor a magyar mezőgé­pek középszerűek, az csz­küzgyártás színvonala messze elmarad a mező­gazdálkodásban elért, im­ponálóan magas nívótól? mezőgépipar részükre első­sorban nehéztraktorokat, ta­lajművelő, vető-, növényvé­dő- és' állattenyésztési gé­peket, valamint gabonakom­bájn adaptereket kínált — és szállított, mintegy 28 mil­liárd forint értékben. Ez szép summa, ám arra nem ad választ, hogy meny­nyi eszköz maradt eladatla­nul a raktárakban. Tény, több is fogyhatott volna. A mezőgépipar végül — hosszú harcok' után — a ki­emelt népgazdasági ágaza­tok közé került, ami nem­csak azt jelenti, hogy az il­letékes kormányszervek megkülönböztetett figyelmet fordítanak rájuk, hanem fej­lesztési elsőbbséget is, ked­vező kölcsönöket, támogatá­sokat, lehetőségeket. A gyor­sabb előrehaladást fogja ser­kenteni, hogy az elkövetke­ző években ez az ágazat is felvehet világbanki hitele­ket, a jövő évben valószínű­leg 80—120 millió dollár se­gíti majd a termelés kor­szerüsitését. Persze, a sikeres jövőhöz a mezőgépgyárakon belül kell változtatni, korszerűsí­teni a gyártósorokat és tech­nológiákat. A háttériparnak is lépnie kell, hogy kiváló minőségű legyen az acél, a rugó, a festék, mindaz, ami szükséges egy ekéhez, egy fűnyíróhoz, egy traktorhoz. S mivel a háttéripar fej­lesztését is kiemelt feladat­ként kezeli az Ipari Minisz­térium, van remény a vál­tozáshoz. Ma már az ipar és a me­zőgazdaság szakemberei egyetértenek abban, hogy a magas színvonalú mezőgép­gyártásból nemcsak az ag­rárüzemek húznak hasznot. Az ipar is, hiszen a magyar mezőgazdaság sikerei olyan referenciát nyújtanak a gép­gyártóknak, amivel növelhe­tik tőkés és szocialista ex­portjukat is. Horváth L. István i A MÁV tájékoztatója Kedvezményezési rendszer A Balaton déli partjának jobb áruellátása érdekében autós szupermarket épül Szántódon. A 3 ezer négyzet­méter alapterületű, ragasztott favázas épület mellé 500 gépkocsit befogadó autóparkoló is épül. A városgazdálkodók segítsége Az emberség szép példá­ját adták a városgazdál­kodási vállalat szocialista brigádjai tegnap délután: rokkant munkatársukat ajándékozták meg. Tör­tént, néhány éve, hogy az akkor 18 éves Hegedűs László súlyos gerincsérü­lést szenvedett fürdőzés közben, ö korábban a vál­lalat kertészetében dolgo­zott, most sajnos lakáshoz kötve éli életét. Volt munkatársai, tizen­három brigád dolgozói ko­rábban már átadták a sé­rültnek egy Iszabad szom­bati keresetüket, és egy minikönyvtárat. Ezúttal az Universum számlázó bri­gád felszólításához csat­lakoztak a brigádok, s ka­rácsonyi ajándékként rok­kantkocsival és könyves­polccal kedveskedtek He­gedűs Lászlónak. Hétfőn a MÁV Vezérigaz­gatóságának épületében Várszegi Gyula vezérigazga­tó az, idei eredményekről és a jövő évi tervekről tájé­koztatta az újságírókat. Elmondta, hogy az idén 8 milliárd forintot fordítot­tak beruházásra, ennek több mint felét hálózatfejlesztés­re. Átépítettek 244 kilomé­ternyi vágányt, 20 kilomé­teren villamosították a vas­útvonalat, s több helyen korszerűsítették a biztosi tó­berendezéseket. A fennma­radó részből jelentős össze­get fordítottak a MAV Kór­ház rekonstrukciójára, a te­rületi egészségügyi közpon­tok műszerellátottságának javítására, valamint szociá­lis, jóléti és munkavédelmi beruházásokra. Folytatták a Ferencvárosi rendező pálya­udvar rekonstrukcióját, a Keleti és a Nyugati pálya­udvar biztosítóberendezései­nek korszerűsítését. összesen 230 millió utast szállított ebben az évben a vasút, az átlagos utazási tá­volság a tervezettnél na­gyobb volt, meghaladta a 48 kilométert. Kissé nőtt a gyorsvonaton utazók száma, javult a vonatok menetrend­szerűsége. Az utastájékozta­tás javítása érdekében to­vább folytatódott a közpon­ti forgalomirányító, illetve forgalom-ellenőrző berende­zések hálózatának kiépítése. Több mint 100 millió forin­tot fordítottak az állomások és a személykocsik tisztítá­sára. Több intézkedéssel nö­velték a vasúti helybiztosí­tási szolgáltatások színvona­lát. Jelenleg az utazás előtt már 90 nappal elővételben meg lehet vásárolni a me­netjegyet. A korábbinál egyszerűbb és gvonsabb lett a telexes ..helylekérés" rend­szere a külföldi vasutaktól. Az idén 117 millió tonna árut fuvarozott el a MAV. a tervezett 120 millió tonna helyett. Az év első negyedé­ben egyes tárolható áruféle­ségeknél jelentős fuvarozási •kedvezményt nyújtott a vas­út, abból a célból, hogy ezeknek az áruknak a szál­lítása ne maradjon a túlzsú­folt, utolsó negyedévre. Jövőre a tervek szerint ugyancsak 8 milliárd forin­tot fordíthat beruházásra a MÁV, ebből csaknem 60 ki­lométeren villamosítják a vonalat, 145 kilométeren korszerűsítik a pályát, foly­tatják a Ferencvárosi ren­dező pályaudvar rekonstruk­cióját és a villamosításokat. Ügy tervezik, hogy 10 villa­mos mozdonyt. 500 teherva­gont, és 200 konténerszállító teherkocsit vásárolnak. Foly­tatják az idén megkézdetl, úgynevezett szállításirányi­tási rendszer kidolgozását. Ennek bevezetésével lehető­vé válik, hogy az egész há­lózaton központilag ellen­őrizzék a kocsik és a moz­donyok mozgását. A személyszállításban vár­hatóan az ideihez hasonlóan alakulnak a teljesítmények. Elsősorban szervezési intéz­kedésekkel javrtanj kíván­ják a vasúti személyszállítás általános színvonalát. A nemzetközi forgalomban új vonatot indítanak Budapest —Bécs között, az Arrabona­expresszt. Újdonság, hogy ismét megindul a személy­forgalom Rajkán keresztül, így Győr és Pozsony között javul a vasúti összeköttetés. A jövő év közepétől Buda­pest—Győr—Sopron vonalon a gyorsvonatokat, már villa­mos mozdonyok vontatják, s a jövő év végére készül el a villamos felsővezeték Buda­pest és Szabadbattyán kö­zött. ami 10-12 perccel rö­vidíti meg a főváros és Szé­kesfehérvár közötti utazási időt. Ügy tervezik, hogy az áruszállítási teljesítmények eev százalékkal növekednek. Célratörő kedvezményezési rendszert vezetnek be a tranzitforgalom megtartása, illetve növelése érdekében. A nagyobb teljesítményeket kisebb ráfordítással zívánja a vasút elérni (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents