Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-23 / 301. szám

8 Kedd, 1986. december 23. i Mindennapi mondatainkról ünnep előtt A családi élet nehézségei­ről — amint a vita is tanú­sítja — kinek-kinek magán­emberként és szakemberként is kialakult a maga vélemé­nye. A következőkben arról szólok, pszichiáterként mi­ben látom az emberek kö­zötti kapcsolatok lazulásá­nak okait. Egyre gyakoribbá váló je­lenség, hogy az egymásnak feltett kérdések csak a leg­felüLetesebb tájékozódást, vagy csupán a formaságokat elégítik ki, és lényeges való­di értéket nem tartalmaz­nak. A „hogy vagytok?" kérdésre már szinte meg sem várjuk a választ, és a látszólagos érdeklődés való­ban a tartalmasabb beszél­getés elhárítása, hiszen oda­figyelni egymásra annyi, mint átvenni valamit a má­sik gondolataiból és érzései­ből. Amikor a beszélgetek (és a beszélő) magatartása nem az odafordulást tükrö­zi. a legszebb szavak is üressé válnak, és az érdek­lődés csökken. Ha az embe­ri kapcsolatban a magatar­tások nem felelnek meg a szavak által közvetített in­formációknak, az zavart, bi­zonytalanságot eredményez a családban is. Lakás kell, pénz kell, gye­reket kell nevelni, a fel­nőttnek és a gyereknek egy­aránt kell, kell, kell. A sok kell számtalan megoldást sugall. A megoldások miatt ide is, oda is figyelni kell, menni kell, csinálni kell, és egyre gyakrabban eltávolod­va a családtól, a . társtól, a legszűkebb környezettől. Egyre inkább kifelé, a cél felé, a rohanás felé, és egy­re kevesebbszer egymásra figyelve. Aztán kész a mű (lakás, kocsi, nyaraló stb.), és egyszer csak hiányzik az öröm: a megosztottság, és az együttes élmény öröme. Ami már nem pótolható azzal, hogy „van". Oly sokszor esik szó arról, hogy a gyerek sovány, vagy kövér, de nem olyan, ami­lyennek lennie kellene. De hányan gondolunk arra, hogy a gyerek étkezése szin­te függetlenné vált a csa­ládtól, a szüleitől. Hogy nem szeret egyedül enni. hogy nem akar egyedül ülni egy asztalnál (ahol szinte el sem fér egy átlagos magyar csa­lád). Elveszett az asztalt be­szélgetve körülülő család szabad és őszinte vélemény­cserét lehetővé tevő színte­re. Nincs hely és idő sem arra, hogy üldögélés közben belemélyedve egy beszélge­tésbe a gyermek és felnőtt véleményt cseréljen. Pedig milyen jó gyakorlóterepe az ilyen beszélgetés az érzel­mek gazdag tárházának, a viszonyulás megtanulásának, az egymásra figyelés pótol­hatatlan élményének. Milyen sok kikénjnszerített döntés és hibás irányítás bújik meg egy olyan egysze­rű mondatban, hogy „ha igazán szeretnél". Mert: ha igazán szeretnél, jobban ta­nulnál, másként viselkednél, nem innál, nem ennél, nem mennél el fusizni stb., aztán a másik fél szenvedhet az előre kijelentett mondat mi­att. A gyerek a rossz jegy kudarcával érzi, hogy „nem szeret igazán", és bűntudata van, a felnőtt a kikényszeri­tett döntésben nem tud iga­zán megnyugodni, de ha nem azt csinálja, ő „sem szeret igazán", és ennek az ellenkezőjét szeretné bizo­nyítani. Végül mindenki rosszabbul érzi magát, mert igazán senki sem úgy sze­rette .volna. Senki sem akart sem lelkifurdalást, sem rossz érzéseket, de éppen annál az érzésnél fogták meg a legjobban, amelynek spon­tán, minden előzetes kije­lentés nélkül kellene megje­lennie. Mondataink tele vannak olyan kijelentésekkel, ame­lyek az eleve túlbiztosítás kellemetlen élményét keltik környezetünkben. „Ha nem félnék" — akkor elmonda­nám, hogy hibáztál, hogy rassz vagy ma, hogy nem így gondoltam, hogy más a véleményem. Es ki vállalja, ,hogy tőle félni is lehet? Ugyanez társadalmi méret­ben: emberek, ne féljenek, mondják el őszintén a véle­ményüket! Hát ha addig senkinek sem jutott eszébe félni, ettől majd szép csend­ben elgondolkozik ezen a mondaton, hiszen tapaszta­latai vannak felnőttnek és gyereknek egyaránt. A fé­lelemmentes biztonság olyan, amit kijelenthetünk ugyan, de igazán csak érezni lehet, méghozzá a magatartás alap­ján. Ezt is meg kell taníta­ni már kisgyermekkorban, ugyanúgy, mint azt is, hogy a jólét és a jó közérzés az nem egyenlő a terhelés- és felelösségmentességgel. Az is tanulható és tanítható — de csak türelmes okossággal és jó szóval —, hogy az élet­ben a könnyebb és a nehe­zebb helyzetek váltogatják egymást, de ez még nem csúnyává alakítja az életet, csak kiegyensúlyozza azt, A jó és a rossz hozzátartozik a mindennapokhoz, szerves része azoknak. A túlzottan elkényeztetett gyerekből nya­fogó felnőtt, a terhelésmen­tes életből az akadálymen­tes boldogság érzése válik. Mindennek sajnos az el­lenkezője is igaz: a túlter­helés és a túl feszítés. A „mindent megtenni'' szemlé­det nyugalmat és mértéktar­tó magatartást kizáró hatása ugyanúgy érvényesül. Ez pe­dig ismét csak beilleszkedé­si zavart, felületességet, mondataink mélységének a hiányát hordozza. Elment-e a gyermek zéneórára. iskolá­ba, sportra, nyelvórára, kü­lönórára? Elvitté-e az uzsonnáját, táskáját, sport­felszerelését, a nyelvköny­vet stb.? De hogy volt-e a nagymamánál, meglátogat­ta-e beteg társát, volt-e né­hány perce, hogy kifújja magát, és rendezze gondola­tait, vagy csupán focizzon, biciklizzen néhány percet, arról már kevesebb szó esik. Igazából ez utóbbi len­ne az, amivel a teljesit­ménycentrikusság helyett az embercentrikusságra figyel­meztetnénk. Itt fordulhatna vissza a kérdés: „hogy vagy?" mondd el. mert ér­dekel — magatartássá! Pótcselekményeink millió változatát teszi lehetővé a „nincs rá idő" hamissága. Annyi feladatunk van, hogy magunkra, környezetünkre, reánk nincs idő. Az egyre többért való hajsza, a telje­sítményorientált világ fel­nőttet és gyermeket nem kímélő mechanizmusa egyre nagyobb forgási sebbeséget hoz. A hajdani jó „szak­munkás" helyébe a „mikor kereshetek mégtöbbet?" szemlélet, a „lassan járj, tovább élsz" helyébe a „menni, vagy meghalni" mentalitás lépett. Milyen jó volna időnként észrevenni, hogy süt a nap ... Helyet­te az elhessentett élmény, ami azzal zárul, hogy majd ha nyugdíjas leszek. A majd valamikor, a beláthatatlan messzeségben, akkor, amikor már késő. Vágyaink és el­képzeléseink között ott le­beg a csendes, meghitt, őszinte emberi kapcsolat, s közben lélekszakadva roha­nfunk az egyre újabb elő­írásokat teljesíteni az együt­tes nyaralás, pihentető ki­Vita Lapunk november 1-jei számában Családépítés és társadalom címmel vitaindító cikket közöltünk napja­ink egyik legégetőbb, mindannyiunkat érintő kérdésé­ről. Folyamatosan közöljük a témával kapcsolatos hoz­zászólásokat, s továbbra is várjuk olvasóink írásait. * A vitához eddig hozzászóltak: Szabó Lászióné, Áb­rahám Illésné (november 12.), Laczkóné Albertus Mar­git, Szűcs Péter (november 19.), B. A., Tóth Péter (no­vember 24.), Söszler Gertrúd, Pokorny Gáborné (no­vember 27.), Mesterházy Ákos, Bozóki Andrásné (de­cember 1.), Szabó G. Mária, Bálint Imre (december 5.), Erényi Lajos, N. S.-né, Csányi László (december 10.), Onozóné Szögi Eva, O. J.-né (december 13.), N. F.-né, Sz. F.-né (december 16.), Csorba Tibor, Tóth lstvánné (december 19.) Ml? HOL? MIKOR? 198«. DECEMBER 23., KEDD — NÉVNAP: VIKTÓRIA A Nap kel 7 óra 30 perckor, és nyugszik 1.3 óra 56 perckor. A Hold kel 23 óra 12 perckor, és nyuRszik II óra 31 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél hétfőn plusz 56 cm (áradó). kapcsolódás, feszültségmen­tes lazítás helyett. .Jeanne D'Arc égése évszázadokig példa volt és maradt. Ma ezrek és tízezrek véráldo­zata a személytelenségbe burkolt borzalom és agresz­szió. Ennek nyoma: a gyer­mekben és felnőttben meg­bújó félelem, melyet időn­ként csak a saját agresszió kialakulása enyhít, hiszen a környezet biztonsága ve­szett el. Valamilyen értékát­alakulás miatt szinte szé­gyen lett az argessziómentes érzelem, egyáltalán az ér­zelem Megváltozott a munkahe­lyek és családok összetétele, és a változás szinte állan­dóan tart. A nagycsaládok helyét átvették az elemi családok, de ezzel elvesztek a generációkat együtt és egymást tanító szinterei, a különböző konfliktusokat ta­nító és elhárító emberi kap­csolatok családi élményei. A munkaidő utáni túlmun­kaidő a munkahelyek érté­kének hagyományos-rend­szerét rúgta fel, de úgy, hogy az eligazodást sem az anya­gi, sem az erkölcsi megbe­csülés érvényesítésének fo­gyatékasságai nem könnyí­tik meg. Pedig ezeknek a rendszereknek a tisztábbá tétele, és a napjainkban oly divatos szólam (családvéde­lem) tartalommal, értékkel való megtöltése igazi men­tálhigiénés feladat volna. Most, amikor olyan — or­szágunk szinte minden em­berét érintő — ünnepek kö­zelednek, melyek éppen a szeretetre, az odafordulásra, a megbecsülésre, a szeretet kimalathatóságának bizton­ságára, az emberi kapcsola­tok őszinteségére ösztönöz­nek, talán jó lenne megállni egy pi llanatra. Jó lenne ész­revenni, hogy egymás sze­méből és szavaiból is süt a nap. Itt az alkalom, hogy meglátogassuk egymást, és őszintén kérdezve érdeklőd­jünk, figyelve a válaszra is! Ügy, hogy jelenlétünk hatá­rozottabb értékrendeket is tartalmazzon, mint a soha nem szégyellt munka, szere­tet, az idősek megbecsülése, a gyerek személyiségének védelme, a másik ember tiszteletben tartása. Ehhez még jó adagban szükségünk van önkritikára, és az új ismeretek személyiségünk­be való beépítésére. Arra a hitre, hogy jóakaratom mellett más is jót akar. Vi­selkedésünkben egymáshoz fordulásunk legyen a minta, ne az egymásra várás. Mind­ezek együttesen talán so­kunk ünnepeit tehetik csen­desebbé, meghitté és iga­zabbá. Pető Zoltán Családi események HAZASSAG Váry Ottó és Szélpál Edit, Nagy János és Csatlós Irén, Lá­zár Imre és Kecskeméti Gizel­la, Tessényi László Gábor és Kiss Irén Julianna, Sörös Jó­zsef és Sörös Edit. Lele István és Török Zsuzsanna, Hevesi­Tóth Imre és Szécsi Zsuzsanna Eva, Bácskai Zsolt és Kárpáti Katalin, Forrai Andor és Tóth Klára Erzsébet, Bellcza József és Turzó Nóra Anna, Varga János és Budai Gyöngyi. Kiss László és Retek Erika, Vágvölgyi Antal és Zehán Dóra Klara házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Farkas Istvánnak és Gulyás­Oldal Ilonának Gergely, Borbo­la Sándornak és Bárányi Ma­tildénak Róbert, Varga Ferenc Boldizsárnak és Gróf Ágnesnek Alexandra Ágnes, Osztroluczki Csaba Sándornak és Juhász Má­riának András, Wáiszhár Fe­rencnek és Kis-Jakab Juditnak Attila, Fodor Istvánnak és Po­lyák Ilonának Zsolt, Fodor Ist­vánnak és Polyák Ilonának Nor­bert, Szrnka Jánosnak és Deme Irénnek Aron, Kurusa, Ferenc­nek és Bárdi Katalinnak Ferenc, Csiszár Zoltánnak és Ördög Ág­nes Katalinnak Tünde Eszter, Veres Gábor Józsefnek és Gö­csei Zsuzsanna. Nádi Sándornak és Lőcse Ilonának Sándor, Si­mon Sándornak és Toppantó Mária Piroskának Kornél. Ma­gyar Antalnak és Kathi Zsu­zsannának Endre, Magyar An­talnak és KaLhi Zsuzsannának Zsolt, Bugyi Károlynak és Si­monyi Katalinnak Nikolett, Kó­mán Istvánnak és Kazi Ilonának Szabina. Polner Tamás Dániel­nek és Bosnyák Ildikó Móniká­nak Zsanett Patrícia, dr. Ollé Györgynek és dr. Demeter Ildi­kónak György Gábor, Arnhoffer János Józsefnek és Tompa Fran­ciska Erzsébetnek János Attila, Patócs Györgynek és Révész Zsuzsannának Adám, Körmöczi Sándor Kálmánnak és Simicz Erzsébetnek Péter. Lőcsei De­zsőnek és Németh Ágnes Zsu­zsannának Róbert. Csehó Tibor­nak és Pintér Máriának Orsolya. Fcrentzi Pálnak és Lovászi Mártának Márta. Héder István Dánielnek és Varga Ildikónak István Akos. Koza Ferencnek és Matovies Juliannának Zsolt, Ve­res Zoltán Ferencnek es Vass Zsuzsannának Gábor, Damjanov Laszlonak es Borka Ildikónak Norbert. Temesvári Gyulának es Kamarás Annának Tímea, Mik­lós Sándornak és Szabó Mária Emmának-Gergő, Csányi Tamás­nak és Madai Gyöngyinek Orso­lya. Forgács Józsefnek és Gaál E:ditnek Beáta, Kozma Mihály­nak és Szabó Annának Attila. Kerekes Mihálynak és Horváth Ibolyának Anita. Brhlik László­nak és Varga Máriának László, Béleezki Imre Gábornak és Vö­rös Juliannának Imre, dr. Kóró­di Péternek és Néveri Eleonórá­nak Máté, dr. Kóródi Péternek és Néveri Eleonórának Zsolt, Abrahám-Füzes Ferencnek és Engedi Zsuzsannának Eva Anita, Kurusa Istvánnak és Simon Ág­nes Máriának István, Kövér Lász­ló Bélának és Kurai Anikó Ildi­kónak Anna, Gazsó Józsefnek és Tombácz. Eva Zsuzsannának Anita, Tóth Jánosnak és Pap Annának János, Volford Imré­nek és Nagy Ildikónak Imre ne­vű gyermeke született. HALALOZAS Juhász Antal József, Tóth Ist­ván, Szarvas János, Molnár And­rás, Vidéki József, Rólh András, Portüro János, Fischer Erzsébet, Bogyó István, Szabó Imre, Kiss Istvanné Vetró Ilona, Márta Sán­dor Mihályné Nagy Anna Má­ria, Peszleg József Jánosné Sza­bó Erzsébet, Gergi József, Ré­vész Andrásné Sánta Mária, Sze­keres János, Nagy Imréné Vass Borbála. Tüske Máté, Mészáros Györgyné Kőműves Julianna. Berta Andrásné Bubán Julanna.j Lele Lajosné Kovács Ilona Ve­ronika, Juhász Antalné Lakatos Maria. Gorka Zoltán. Petrov József, tlazy Jánosné Albinyi Emília Zsuzsanna, Veres Julian­na, Péter lstvánné Marta Krisz­tina. Eperjesi Józsefné Horváth Veronika, Szita Frigyes, Varga Sándorné Orsolya Roza. Enyingi István. Huszár Lászlóné Rakon­czai Julianna. Pataki Mártonné Elekes Rozália, Kovács Mihály­né Lévai Mária Erzsébet, Vol­ford Vilmosné Vastag Irén, Pál­fi László Józsefné Galló Ilona, ördbgh Rozália, Tombácz Fe­renc, Révész István, Szőke De­zső Béláné Kunstár Annamária, Dombegyházi Lászlóné Zsulán Eva, Dékány Mátyásné Katona Anna, P;ruli Péterné Gercsó Pi­roska. Galiba Ferenené Börcsök Matild, Horváth József, Koesis­Savan.va Lajos. dr. Szűcs István Rovó Gergelyné Szili Veronika, Hűvös Ferenc Gyuláné Balogh Margit Julianna. Kereky Albert lstvánné Németh Piroska, Ka­pornjai Gizella meghaltak. KILENCVEN ÉVE született Giuseppe Tomasl di Lampcdusa (1896—1957) qlasz re­gényíró. Hires szicíliai arisztok­rata családból származott. A fa­siszta uralom idején a köz­ügyektől visszavonulva élt, lá­tókörét utazásokkal és a klasz­szikus irodalom tanulmányozá­sával bővítette. 1955—56-ban ir­ta meg A párduc eimü regényét. 1957-ben végzett vele a rák. Re­génye a modern pszichológiai eszközökkel ábrázolt szereplői révén rendkívüli sikert aratott. NAGYSZÍNHÁZ Este 7 órakor: Világszezon (Somlay Artúr bérlet L—2 ). KISSZINHAZ Este 7 órakor: Egy pohár viz (Radnóti Miklós 2. bérlet). KLUBSZlNPAD Este 8 órakor: Mária Magdol­na — Himnusz (Bérletszünet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10, dél­után fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Végtelen történet (szí­nes NSZK film. III. helyár!). Szabadság: fél 4 órakor: Serifí az égból (színes olasz ka­landfilm. III. helyár!), három­negyed 6 és 8 órakor: Dühöngő bika (színes amerikai film. II. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Végtelen történet (színes NSZK fantasztikus film. III. helyár!), negyed 6 és fél R óra­kor: Manőverek az ötödik eme­leten (színes bolgár filmvígjá­ték). Kiskőrüssy halászcsárda: (vi­deomozi). délután 4 és este 10 órakor: Hap Ki Do (színes hong­kongi karatefilm). Filmtéka: (Kígyó u. 4 ). dél­után 6 órakor: Maótól Mozartig (színes amerikai film). Eva presszó: (Oskola u.. vi­deomozi), este 9 órakor: A Kung-fu lány (színes hongkon­gi film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es. Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel sebéazetl fel­vételi Ugyeletet az I. sz. Sebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4,)> uroló­giai felvételi ügyeletet a II. Kór­hái tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 őrától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Sze­ged, Hunyadi János sgt. L szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Le­nin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben törté­nik a sürgős esetek orvosi ellá­tása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden ós csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8 órától déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégé­szeti ügyelet az ÜJszegedl Gyer­mekkórházban van (Szeged, Odesszai krt. 37.). Telefon: 22­665. Egyéb napokon a Fül-Orr­Gége Klinika tart Ugyeletet (Szeged, Lenin krt. 111.). Tele­fon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 8 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14­420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. DH?i~J 16.45 16.50 17.10 17.20 18.30 19.35 20.35 21.15 21.35 22.00 22.35 17.00 17.25 18.15 18.45 18.55 19.15 19.30 20.05 21.00 22.30 17.45 18.15: 18.45 19.15 19.30 20.05 21.00 22.35 BUDAPEST 2. Képújság Természetbarát Csali összefoglaló a moszkvai nemzetközi jégkorong­tornáról Körzeti adások Oscar Kokosehka — NSZK film Gondolkodó Híradó 2. Hátország — angol ív­film A Montserrati Fiükórus hangversenye Képújság BELGRÁD 1. Magyar nyelvű tv-napló Krónika Művelődési műsor Tv-kalendárium Vetélkedő Rajzfilm Tv-napló Belpolitika Játékfilm Tv-napló Ü.l VIDÉK Híradó magyarul és szerb­horvátul Gyermekeknek Erdők — ismeretterjesztő­műsor Hangverseny Rajzfilm Híradó magyarul Újvidéki képeslapok Claude Chabrol: A vörös lakodalom — francia játékfilm Híradó 2., szerb­horvátul EHKil KOSSUTH 8.20: Társalgó 9.44: Dallal üzen Ázsia — (ísm.) 10.05: Kandúr Kázmár kar(om)­mester kornyikaórái zenés mese 10.14: Éneklő ifjúság 10.32: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek 11.23: Citerafelvételek 11.38: Valami történt — Joseph Heller regénye — 11. 12.45: Hangverseny délidőben 13.45: Andor Hona Kodály­kórusokat vezényel 14.10: Magyarán, szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzscsszmejédiák 15.00: Elő világirodalom — Heinrich Böll 15.26: Nóták 15.49: Kritikusok fóruma 16.05: A Nyitnikék postája 17.00: Alkalmi tudóstársaságok — 3. 17.30: Beszélni nehéz 19.15: Gondolat 20.00: Félbeszakadt beszélgetés Varga Pállal — 1. 21.00: Decemberi dalos népszokások 21.30: Pro és kontra 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A mama . . . — Jevgenyij Jevtusenko poémája — 1. 23.17: Milhaud: ökör a háztetőn — szvit 23.34: Lemezmúzeum 0.15: — 4.20: EJ fél után . .. PETŐFI 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Kincses Veronika operettfelvételeiböl 12.30: Népdalkörök énekelnek '13.05: Popzene sztereóban 14.00: Boldog születésnapot 15.05: Lukács Judit zongorázik 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Kamasz-panasz 18.30: Talpalávaló 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Victor Máté szerzeményeiből 20.30: Teljesítmények nyomában 21.05: A százszázalékos nő — Vladimír Páral regénye — 6. 21.28: „Gondolataim" — I. — Adamis Anna Nóták A mai dzsessz 8.40: 8.45: 9.10; 9.35: 9.45: 9.55: 10.20: 11.45: 12.10: 14.20: 14.25: 15.05: 15.55: 17.20: 17.23: 17.45: 18.05: 18.15: 18.50: 19.05: 19.10: 19.30: 20.05: 21.10 22.10: 22.35 22,45: BUDAPEST 1. Tv-torna Delta — (ism.) Mosómacik karácsonya — amerikai rajzfilm — (ism.) Gyurmatek — 3. Mozgató Csodálatos állatvilág — (ism.) Feri világgá megy — színházi előadas — (ism.) Egészségűnkért! Képújság Hírek Karácsonyi utazás — (ism.) A történelem lapjairól — (ism.) A vihar fia — Ausztrál film Három nap tv-műsora Nemcsak nőknek! Agrárvilág Képújság A tenger — 1. Mini-Stúdió '86 Tv-torna Esti mese Híradó 1. A szerencselovag — NSZK —csehszlovák tv-fílm­sorozat — 2. Stúdió '80 Béke poraira — angol tv-ftlmsorozat Híradó 3, Himnusz 22.30 23.20 24.00: — 0.14: hégi fúvószene 0.15 4.20 Éjfél után ... 3. MŰSOR 9.08: I.akmé — részletek Delibes operájából 10.15: Rockújság — (ísm.) 11.10: Magyar zeneszerzők 11.59: Zenekari muzsika 12.45: Világhírlap 13.05: Henry F.smnnd — rádiójáték Thackeray regényéből 14.08: Kamaramuzsika 14.58: Simándy József operett­felvételeiből 15.25: Zenei Tükör 16.00: Zenekari muzsika 17.15: Iskolarádió 17.30: Andres Segovia gitározik 17.50; Az Építők Szalmás Piroska énekkara énekel 18,30: Na maternjem jeziku — a Magyar Rádió szerb­liorvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 19,05: In der Mutterspraehe — a Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 19,33: A Liszt Ferenc kamara­zenekar felvételeiből 20.00: A csodák birodalmában — 7, 20,30; Weber: Euryanhe — háromfelvonásos opera

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents