Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-17 / 296. szám
Szombat, 1986. december 13. 85 A természethez csak megfontoltan szabad nyúlni! A környezetvédelemben érdekelt mezőgazdasági szakemberek részvételével tegnap, kedden délelőtt a Technika Mázában a Teszöv, a megyei környezet- és természetvédelmi bizottság és a MAE helyi szervezete kezdeményezésére környezetvédelmi tanácskozást rendeztek. Világméretű problémává szélesedett napjainkra a környezet szennyezése, a vizek, a földek, a levegő pusztulása. Sokszor nem vesszük figyelembe a természet törvényeit. Barta József, a megyei tanács környezet- és természetvédelmi titkára felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy a környezettel való gazdálkodás nem jelenti azt, hogy nem szabad beavatkoznunk a természet törvényeibe, de minden esetben megfontoltan, körültekintően kell eljárni mindenkinek. A mezőgazdaság az az ágazat, amely talán a legszorosabban kötődik a természethez. A termelés eredménye itt függ leginkább a környezet állapotától. Ezért elsőrangú feladat a termőföld védelme. Hazánk területének 70 százaléka alkalmas ma mezőgazdasági termelésre, 20 százalékán az erdőgazdaságok osztozkodhatnak. Az elmúlt években fontos feladat volt a termőterületek csökkenésének lefékezése, megállitása. A szigorú földvédelmi, törvény hatására 25 százalékkal csökkent az elmúltot esztendőben a termőföldek más célú igénybevétele. Csongrád megyében ez az arány még ennél is jobb, közel 50 százalék, tgy 1980— 85. között mindössze 3 ezer hektárt használtunk másra. Több mint 1500 hektárt sikerült rekultiválni, azaz, újra használhatóvá tenni, ötvenet pedig talajvédő erősítéssel megmenteni. Sajnos, a meliorációs terveket nem sikerült maradéktalanul végrehajtani. Ez elsősorban a költségek gyors növekedése miatt alakult .így. Csongrád megyében a programot 52 ezer hektáron, azaz a tervezettnek csak háromnegyedén sikerüli megvalósítani az elmúlt öt évben. 1990-re fejeződik be az a tizenöt éves meliorációs program, amely a megye termőterületéből több mint 200 ezer hektárt érint majd. Mérsékeltebb volt a műtrágya-felhasználás, hiszen az öt évvel ezelőtti 70 ezer tonnával szemben 73 ezret használtunk fel tavaly. Ez az országos 6 százalékos Yiövekedés mellett némi lemaradást jelez. Komoly gondot okoz mostanában a talajsavanyodás is. Évente hazánkban 214 ezer tonna kénnek és 215 ezer tonna nitrogénnek megfelelő hatóanyag rakódik le a termőterületekre. Ezt néhányan tovább növelik a műtrágyák nem Környezetvédelem és mezőgazdaság mindig megfelelő használatával. A savanyodás elleni védekezés a jövőben nemcsak a mezőgazdasági üzemek, hanem az egész társadalom dolga. A növényvédő szerek felhasználása az elmúlt öt évben 3500 tonnáról 2700 tonnára esett vissza. Ez megyei atlagban 3,8 kilogramm hatóanyagot jelent hektáronként. Itt is gondot okoz a túladagolás, a helytelen kiszórás, a munkában alkalmazott gépek rossz műszaki allapota, és az előírt várakozási idő be nem tartása. Az idén nyáron értékelték a környezetvédelmi hatóságok a híg trágya felhasználását, tárolását Csongrád megyében. A huszonegy szakosított sertéstelepen végzett vizsgálat eredménye: hosszú távon mindössze tíz helyen megoldott ez a probléma. Évente 1 millió köbméter híg trágya keletkezik megyénkben, enne tárolása, felhasználása komoly gondot jelent a gazdaságoknak, hiszen a talajba, vagy a természetes vizekbe kerülve fertőzi, mérgezi a környezetet. A mezőgazdasági minisztérium állásfoglalása szerint az elkövetkező másfél évtizedben folyamatosan vissza kell térni a sokkal biztonságosabb, hagyományos „almos" trágyázáshoz. Addig viszont törekedni kell arra, hogy a lehető legkevesebb vízzel távolítsák el az állatok hulladékait. Az elkövetkező évek legfontosabb feladatai közé tartozik a • szennyvízhálózat korszerűsítése, bővítése. Eddig mindössze a lakások 32 százaléka rendelkezik szenny vízelvezetővel Csongrád megyében, a többi — a nagy részük — továbbra is „szikkaszt", azaz a szennyvíz a talajba, a folyóvizekbe kerül. Hasonló gond Szegeden a napi 60-70 ezer köbméter szennyvíz tisztítása, amelyet most jórészt a természet végez el. Szegeden azonban mór folynak az előkészületek a tanácsi környezetvédelmi rendelet megalkotásához. Pele Tamás, az OKTH dél-alföldi felügyelőségének igazgatóhelyettese előadásában a környezetvédelmi ellenőrzések idei tapasztalatait összegezte. Elsősorban a természeti egyensúlyra veszélyes hulladékok tárolásával, megsemmisítésével foglalkozott. Hangsúlyozta, annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy a veszélyes hulladék azé, aki megtermelte. Vagyis a felelősség az előállítót terheli. Jó hír, hogy az elmúlt években javult az ilyen anyagok tárolásának, megsemmisítésének biztonsága megyénkben. Ezt célozzák azok a rendeletek is, amelyek környezetvédelmi felelős kijelölését, kötelező nyilvántartás vezetését és bejelentési kötelezettséget írnak elő a tárolt hulladékokról. Országos elgondolás a megyei tárolók, illetve a nagyobb régiókban kialakítandó hujladékmegsemmisitők építésének programja. A megvalósulásig azonban biztosítani kell a veszélyes anyagok átmeneti tárolását. A tanácskozás a résztvevő szakemberek konzultációjával ért véget. R. G. Új helyőrségparancsnok Szegeden Zászlódíszbe öltözött a Zalka laktanya hétfőn dóiutón. A felsorakozott helyőrségi alakulatok ünnepi csapatgyülésen tisztelegtek Szeles János ezredesnek, a szegedi helyőrség parancsnokának, aki 38 év szolgálati idő után dec. 15-én nyugállo- • mányba vonult. Az ünnepségen részt vettek a megyei párt- és állami vezetés, a katonai felső vezetés képviselői. A honvédelmi miniszter parancsában méltatta a katonai sikerekben bővelkedő életutat, melynek elismeréseként Szeles János ezredesnek az Elnöki Tanács az Április Negyedike Érdemérmet adományozta. Elismerte ezzel államunk azt a több mint három évtizedes katonai pályát, amellyel Szeles János a szocialista hazát, a dolgozó népet szolgálta. A hétfői ünnepségen iktatták be Jákó Gyula mérnök-alezredest. Szeged új helyőrségparancsnokát beosztásába. Horváth Károlyné, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának titkára a megyei pártbizottság nevében köszöntötte Szeles Jánost. * Szeged új helyőrségparancsnokát kedden délutón a megyei pártbizottság székházában fogadta Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára*-« » . Hogy találó legyen az új név... A Szegedi Autójavító Kisvállalat 1987. január l-jétől a Szervo Autójavító Vállalat nevet veszi jel. A „szervó" szó gépjármű-technikai fogalomként vált ismertté, rásegítést, scgítségtöbbletct jelent. Az új elnevezés — melyet a vállalati belső palyc.zaton Pesti Lajosné ötlött ki — akkor lesz igazán találó, l.a a bő fél éve küldöttgyűlés által irányított vállalat ügyfelei is érzékelik: a névváltozást szemléletváltozás követi. Nem sokkal azután, nagy a küldöttgyűlés megválasztotta vezetőségét, s Vida Emil személyében új igazgató is került a vállalat élére, feltérképezték, mely területeken van ahhoz sürgős beavatkozásra sZükség, hogy az autójavítás eredményesebb lehessen. A választott vezetőség önkritikus elemzése megállapította: igencsak formálisnak tekinthető, ahogy az ügyfelekkel foglalkoznak, .a műhelyek elhar igoltók, rendetlenqk, a m. ..karuhák piszkosak, a javításra fordított idő indokolatlanul hoszszú. Ami a munkaerőhelyzetet illeti: a fiatal szakmunkások alapképzettsége egysíkú, kevés a karosszérialakatos (a vgmk is csak 10vid távon megoldás), a minőségi és teljesítményösztönzés nem elég hatásos. Gondot okoznak a raktározási, készletezési lehetőségek, az alkatrészellátás nehézsége. A vállalat technikai felszereltsége. a javítórészlegek szervezeti felépítése és munkarendje nem megfelelőek. (A délelőtti és délutáni műszak merev szétválasztása például a munka folyamatosságának akadályává vált ) Ilyen körülmények között kezdtek hozzá soraik rendezéséhez az autójavítóban. Módosították — s január elsején léptetik életbe — a bérezési rendszert, a keresetnövekedés lehetőségével ösztönözve a szerelőket arra, hogy a gépkocsik javító szolgáltatása mellett az ügyfelek szolgálatára is nagyobb figyelmet fordítsanak. Ezt szolgálja egyébként a munkafelvételi rendszer átszervezése ls: a két műszakban dolgozók egységes csoporttá alakulnak, s azonos érdekeltségük lesz. (Nem fordulhat elő tehát az az eddigi gyakorlat, hogy a délelőtti műszakban elkezdett, de be nem fejezhető javítást majd csak masnap folytatják, miközben az autó egy műszakon át feleslegesen foglalja a szerelőaknát.) Egyébként a megrendelések felvételét és a javitósok műszaki irányítását is szétválasztották — megszüntetve így a csoportvezetők túlterheltségét. Azt tervezik a Szervónál — hadd szoktassuk hozzá olvasóinkat már most az új elnevezéshez —, hogy bővítik a hagyományos szolgáltatások körét: autórádiók, antennák. elektronikus gyújtáselosztók, riasztóberendezések beszerelésével. Már folynak a tárgyalások a Merkúrral ts a Mobil nagykereskedelmi vállalattal, hogy a Tolbuhin sugárúti műhelyben legyen -a Skodák márkaszervize, várhatóan márciustól. (Ha később sikerül skodás ügyfeleiket márkaklubba tömöríteni. akár a kedvezményes javításra is megteremtik a lehetőséget.) A legtöbb szervezeti, érdekeltségi változás bevezetésének dátuma: január elseje. Azaz az új évet „tiszta lappal" szeretné indítani a Szervó. S tiszta munkaruhákkal! Ugyanis az év elejétől egységes öltözetű szei'előkkel találkozhatunk majd a Tolbuhin sugárúti szervizben ... P. K. Húsba vágó egyenlet M anapság egyre többet hallani külpiaci veszteségeinkről. Hogy termékeink leértékelődésének folyamata megálljon, sorra születnek a minőségjavítást ösztönző intézkedések. A húsipar alapvető érdeke, hogy a felvásárolt sertések minél több értékes húsrészt tartalmazzanak. Szalonnát vásárolni nem üzlet, ezért óraikkal a kistermelőket is arra ösztönzik, hogy kisebb súlyban adják le hízóikat. A fajtaválasztékot is igyekeznek kedvezőbbé tenni, ezt szolgálják a kedvezményes vemheskoca-kihelyezési akciók. A nagyüzemekkel kevesebb a gondjuk, ott már korábban elterjedtek a húshasznú, keresztezett fajták. Csakhogy erről a területről sem lenne szabad elfeledkezni, mert az élet váratlan helyzeteket produkálhat. Legutóbb az egyik mezőgazdasági nagyüzemben az objektív minősítés többféle eredménye okozott fejtörést. Két vágóhídra szállítottak egy időszakban, a meglepve tapasztalták, hogy míg a hozzájuk közelebb eső átvevőhelyen 15 százalék minősült első osztályúnak, s 65 másodosztályúnak, addig a távolabbi helyen 42, illetve 49 százalék volt a minőségi megoszlás. Sebtében kiszámították, hogy átlagban 1 forint 57 fillérrel kevesebb pénzt kaptak így a sertés kilójáért. A sertéstelep ebből adódóan ebben az évben több mint hétszázezer forint bevételtől esett el, ami az itteni várható eredmény 16 százaléka. Természetes, hogy vizsgálni kezdték az okokat. A vágóhídi átadó megnézte, hogy a minősítők a szabályoknak megfelelően dolgoznak-e. A meglepő eredmény az, hogy igen. Szándékos megkárosítás gyanújának még az árnyéka sem merülhet fel. De hát akkor hol a hiba? Talán az átvétel szisztémájában? Ahol a jobb eredmény született, nem kérdőjelezhető meg a pontosság, hisz a vágás után mérlegen mértek le a fehérámnak nevezett zsíros részeket. Míg a vitatott tételeket a húsiparban elfogadott, 1973ban kidolgozott megressziós függvény alapján számították, a meghatározott helyeken mért szalonnavastagság alapján. Annak idején az egyenlet kialakításánál elsősorban a harmadosztályú átlagot vették alapul, s ez meg is látszik a mostani helyzetben. Ugyanis más gazdaságokban, ahol több a háztájiból származó, gyengébb minőségű sertés, nem tapasztalható ekkora eltérés. Vagyis, ez a régi egyenlet épp a kimagasló minőséget produkálókat bünteti. A húsipari tröszt megszűnésével várhatóan éleződni fog az önállósult vállalatok konkurenciaharca. Emellett más — szövetkezeti, áfész- és állami gazdasági — vágóhidak is harcolnak a vágnivalóért. A keresleti piacon nem ragaszkodhat a termelő a régi partneréhez, ha máshonnan előnyösebb ajánlatot kap. Az a kár már a népgazdaság számlájára megy, amit a távolabbi fuvarok okoznak. Ráadásul, az sem biztos, hogy oda jut a legjobb minőség, ahol ezt feldolgozott formában külpiacra szánnák-. T alán kevesebbe kerülne az objektivitást szolgáló egyenletet újra írni — a számítógépek korában ez nem lehet komoly 'akadály —mint nehéz helyzetbe hozni azokat, akik a régit becsülettel használják, bár elismerik annak hibáit. A termelő, ha már felbiztattuk a minőségi termelésre, bizony, tartja a markát, ha úgy érzi, a megoldás mikéntjét megmondani nem az ő dolga. T. Sz. I. fiz aszálykár mérsékléséért Az állattenyésztés eredményeinek javításával sikerült csökkenteni az aszály okozta kórt Szolnok megye több termelőszövetkezetében. A Mezohéki Táncsics Tszben, ahol a becslések szerint az aszály 18—20 millió forint árbevétel c-s 5—6 millió forint nyereségkiesést okozott, a kárnak körülbelül az egyharmadát tudták ellensúlyozni az állattenyésztés többlethozamával. Sörtörköly etetesével növelték a tejtermelést, és az eredeti baromfiprogram módosításával terven felül 812 ezer brojlercsirkét állítottak elő. A Jászboldogházi Aranykalász Tsz-ben a kalászosokban, a .kukoricában és a takarmánynövényekben keletkezett aszálykár mintegy 6.5 millió forint. Ezt részben a napraforgó és a cukorrépa kedvező terméseredménye és jó minősége, részben pedig a tejtermelés és a juhtenyésztés eredményessége ellensúlyozta. A Törökszentmiklósi Béke Tszben 12 milliós aszálykárral számolnak, a sertéságazat termelésének növelésére tett intézkedésekkel viszont terven felül ötmillió forintos bevételhez jutottak. (MTI) Szakszervezeti tanácskozások A vegyészszakszervezet Központi Vezetősége keddi ülésén az iparág idei eredményeiről, jövő évi feladatóiról tanácskozott. • Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes arról tájékoztatta a testületet, hogy a vegyipar az idén nem tudja megismételni az elmúlt évek kimagasló eredményeit. Az iparág ugyan a gazdálkodás nehezebb feltételei ellenére is a tavalyihoz képest bővíteni tudta — szerényebb mértékben — a termelését, ez azonban mintegy 2 százalékkal így is elmarad a tervezettől. Az átlagosnál jobban — 3-8 százalékkal — fejlődtek a feldolgozó ágazatok; a gyógyszeripar, a gumiipar, a műanyag-feldolgozás, , valamint a kozmetikai és háztartásvegyipar vállalatai A vállalati kollektív szerződések megkötésének tapasztalatairól tanácskozott egyebek között kedden a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. A testület megállapította, hogy VII. ötéves tervidőszakra szóló kollektív szerződések kialakítása során az alapvető szempont az volt, hogy mind eredményesebben segítsék, a feladatok végrehajtását, a gazdálkodást. Újszerű vonása az új kollektív szerződéseknek, hogy kidolgozásukba a korábbinál jóval nagyobb arányban vonták be a szakszervezeti testületek tagjait, a szakszervezeti aktívákat, a dolgozói csoportokat, valamint az, hogy a jogi kérdések szabályozásába bekapcsolódtak a helyi jogsegélyszolgálatok.