Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-14 / 268. szám

* 2 Péntek, 1986. november 14. Aczél György hazaérkezett Latin-Amerikából Csütörtökön hazaérkezett Latin-Amerikából az MSZMP küldöttsége, amely Aczél Györgynek, a politikai bi­zottság tagjának vezetésével részt vett az Argentin Kom­munista Párt XVI. kong­resszusán. Aczél György megbeszéléseket folytatott Athos Favával, az AKP fótitkárával és az argentin párt több vezetőjével. A kongresszus idején találko­zott Rodney Arismendivel, az Uruguayi KP KB, vala­mint Gilberto Vidrával, a Kolumbiai KP KB főtitkárá­val. Buenos Aires-i tartózko­dása alatt Aczél Györgyöt fogadia Raúl Atfonsin, az Argentin Köztársaság elnö­ke. A nyílt, baráti légkörű találkozón véleményt cse­réltek a két országot érin­tő kérdésekről, és a kapcso­latok továbbfejlesztéséről. Brazíliai átutazása során Aczél György találkozott Glocondo Diasszal, a Brazil Kommunista Párt KB főtit­kárával. Kölcsönösen tájé­koztatták egymást a két párt és a két ország helyzetéről, a pártkapcsolatok tovább­fejlesztésének lehetőségeiről. Megkezdődött a laoszi pártkongresszus 0, Vientián (MTI) Vientiánban csütörtökön megkezdte munkáját a Lao­szi Népi Forradalmi Párt IV. kongresszusa. A párt székházának Lakhok nevű kongresszusi termében Phoumi Vongvi­chit, az LNFP KB PB tagja, megbízott köztársasági elnök nyitotta meg a tanácskozást. Üdvözölte a több mint negy­venezer párttag képviseleté­ben megjelent 303 küldöttet, és a 202 meghívott vendéget, akik között helyet foglaltak az etnikai-nemzeti kisebb­ségek és a laoszi buddhista egyház vezetői is. Köszöntöt­te a 10 országból, illetve testvérpárttól érkezett kül­földi vendégeket. Az MSZMP küldöttségét Szaka­it József, a KB tagja, a KNEB elnöke vezeti, tagja Rosta László, hazánk laoszi nagykövete. A szovjet dele­gáció élén Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, a Mi­nisztertanács első elnökhe­lyettese áll. A vietnami kül­döttséget Pham Van Dong, a VKP KB PB tagja, a kor­mány elnöke vezeti. Kam­bodzsát Heng Samrin, a Kambodzsai Népi Forradal­mi Párt KB főtitkára, az ál­lamtanács elnöke által veze­tett küldöttség képviseli. Phoumi Vongvichit meg­nyitójában kiemelte: a párt a 3,5 milliós laoszi néppel együtt jó légkörben, kellően készült fel a kongresszusra. Javaslatára a résztvevők egyperces néma felállással adóztak a laoszi nemzeti fel­szabadító és forradalmi mozgalom, a nemzetközi ha­ladás mártírjai és elhunyt harcosai emlékének. A háromnaposra tervezett kongresszus megvitatja a KB politikai beszámolóját, amelyet Kaysone Phomviha­ne. a KB főtitkára, a minisz­tertanács elnöke a megnyitó után terjesztett elő. A 2000­ig szóló hosszú távú, illetve az 1986—90-re vonatkozó második ötéves tervet Noú­hak Phoumsavanh, a KB PB tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese szintén csütörtökön bocsátotta vitá­ra. A szervezeti szabályzat módosítására tett javaslato­kat Sisomphon Lovansay, a KB PB tagja, a KB titkára terjesztette elő, ezután meg­kezdődött a vita. Előrelátha­tólag szombaton fogadják el a kongresszusi határozato­kat, és választják meg a párt új vezető testületeit. Az Amerikai Egyesült Államokkal Irán a kapcsolatok rendezését kívánja Washington (MTI) Szaid Radzsai-Horaszani, Irán ENSZ-képviselője csü­törtökön reggel, a CBS-tele­víziónak adott interjújában megerősítette: kormánya nem ellenzi a kapcsolatok rendezését az Egyesült Álla­mokkal, ehhez azonban Wa­shingtonnak gyökeres for­dulatot kell végrehajtania Iránnal szemben tanúsított magatartásában. A nagykö­vet utalt arra, hogy Wa­shingtonnak fel kell szaba­dítania a zárolt iráni köve­teléseket — amire egyébként a hágai nemzetközi bíróság is kötelezte az Egyesült Ál­lamokat —, és meg kell szüntetnie az országgal szemben ellenséges akcióit. A kiszivárgott hírek sze­rint Reagan és munkatársai azt mondották a szenátus és a képviselőház vezetőinek, hogy Washington „a Kho­meini utáni időkre" gondolt, és a „mérsékelt elemekkel" kivánt kapcsolatba lépni, a fegyverszállításokkal nekik kívánt bizonyos fokú támo­gatást adni. GORBACSOV INDIÁBA LÁTOGAT 'Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitká­ra Radzsiv Gandhi indiai mi­niszterelnök meghívására november végén hivatalos baráti látogatást tesz 'Indiá­ban A szovjet—indiai csúcs­találkozót mindkét fél a két­oldalú kapcsolatok nagy fontosságú eseményeként ér­tékeli. jelentős lépésként a két ország előtt álló közös feladatok megoldása — a bé­ke megőrzése és a nemzet­közi együttműködés elmélyí­tése — felé vezető úton írja a TASZSZ a látogatást" bejelentve. AZ ATOMROBBANTÁSOK TILÁLMÁRÖL Genfben csütörtökön meg­kezdődött a kísérleti atom­robbantások beszüntetéséről folytatott szovjet—amerikai tárgyalások harmadik fordu­lója. A Szovjetunió küldött­ségét az Állami Atomenergia Bizottság elnöke, Andronyik Petroszjanc vezeti. A HADERO­CSÖK HENTESBŐL Hazánk, amely különleges státussal vesz részt a bécsi tárgyalásokon, lehetségesnek tartja, hogy a teljes jogú résztvevők jövőbeni megál­lapodásához a különleges státusú országok jegyző­könyvvel csatlakozzanak, amelyben támogatásukról biztosítják a megállapodást. Többek 'között erről beszélt Nagy János magyar nagykö­vet a közép-európai haderók csökkentéséről folyó tárgya­lások csütörtöki ülésén. BRIT MOZGALOM — MAGYAR MÓDSZERÉRT 'Mozgássérült gyermekek magyar módszerű gyógyítá­sának bevezetésére szólítot­ták fel csütörtökön parla­menti képviselőiket az or­szágos Race-mozgalom akti­vistái. Anglia, Skócia és Wales minden részéből ér­keztek küldöttek a brit par­lament elé, hogy első orszá­gos „lobbizásukkal" adja­nak nyomatékot a budapesti Pető András Intézet egyedül­álló módszerének elsajátítá­sához és intézményes angliai alkalmazásához. AQUINO ELUTAZOTT JAPÁNBÓL Pénzügyi és politikai tá­mogatásra szóló ígeretekkel tert haza Corazon Aquino RÁDIDTEIEX Fülöp-szigeteki államfő Ja­pánban tett négynapos hiva­talos látogatásáról. „Amit el­értünk, messze felülmúlja várakozásainkat" — nyilat­kozta Aquino asszony csü­törtökön elutazása előtt. A japán fél közel egymilliárd dollár értékű pénzügyi tá­mogatást ajánlott fel a Fü­löp-szigetek gazdaságának helyreállításához. NSZK-KORMÁNY­NYILATKOZAT A nyugatnémet kormány csütörtökön közzétett par­lamenti nyilatkozata szerint a svájci hatóságok majd­nem két napon át hami­san értékelték annak a kör­nyezeti szerencsétlenségnek a méreteit, amelyet a bá­zeli Sandoz vegyianyaggyár okozott azzal, hogy az üzem területéről egy tűzvész ol­tása közben az oltóvízzel együtt higany és mezőgaz­dasági gyomirtó szerek ke­rültek a Rajnába. Kitüntetés A fogyasztási szövetkeze­tek X. kongresszusa alkal­mából csütörtökön a Szö­vosz székházában kitünteté­si ünnepséget rendeztek, amelyen megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkár­helyettese és Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese is. A _ Munka 'Érdemrend arany fokozata kitüntetés­ben részesült Forgó Béla. a Csongrád és Vidéke Afész elnöke is. napló ÜJ NAGY KÖVETEK Lázár György, a Minisz- ratikus és Népi Köztársaság, tertanács elnöke és Sarlós valamint Enrique Parejo István az Országgyűlés el- Gonzalezt a Kolumbiai Koz­noke bemutatkozo latogata- ' son fogadta Mustapha Bou- társaság uj magyarorszagi taiebet, az Algériai Demok- nagykövetét. SZUN JAT-SZEN-EMLÉKÜLÉS Szun Jat-szén, a nagy for- sével részt vett a budapesti radalmi demokrata politikus, kínai kolónia számos tagja Kína első köztársaság elnöke is. Nádor GyörgyneK, a Nem­születésének 120. évforduló- zetközi Kulturális Intézet ja alkalmából csütörtökön főigazgatójának üdvözlő sza­emlékülést tartottak a Ma- vait követően Józsa Sándor, gyar Munkásmozgalmi Mú- az ELTE kínai és kelet-ázsiai zeumban. A rendezvényen tanszékének docense méltat­Chen Zhiliu ügyvivő vezeté- ta Szun Jat-szen életútját. SZOVJET INTÉZKEDÉSEK A Szovjetunió újabb konk- felszerelt tüzérosztályt a le­rét lépéseket tett az atom­fegyverektől mentes észak­ningrádi és a balti katonai körzetből, s itt is leszerelte európai övezet megteremtése közepes hatótávolságú raké­érdekében. Leszerelte köze­oes hatótávolságú rakétái in­tái indítóállásainak túl­nyomó részét — jelentette be dítóállásait a Kola-félszigeten, csütörtökön Helsinkiben tar­és kivont néhány, hadmúve- tott sajtóértekezletén Jegor leti-harcászati rakétákkal Ligacsov. MONGOL KÜLDÖTTSÉGEK BUDAPESTEN A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Ellenőrző Bizottságának meghívására hazánkba érkezett a Mongol Népi iForradalmi Párt kül­döttsége Szededijn Daváhu­nak, a Központi Bizottság tagjának, a párt Ellenőrzési Bizottságának elnökhelyette­se vezetésével. A küldöttsé­get a Ferihegyi repülőtéren Somogyi Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizott­ságának titkára fogadta. A két párt képviselői csütörtö­kön megkezdték tárgyalásai­kat az MSZMP Központi Bi­zottságának székházában. — Czinege Lajos miniszterel­nök-helyettes, a magyar— mongol gazdasági és műsza­ki tudományos együttműkö­dési kormányközi bizottság magyar tagozata elnökének meghívására, a bizottság XIX. ülésszakára csütörtö­kön Budapestre érkezett Szonomin Luvszangombo miniszterelnök-helyettes, a bizottság mongol társelnöke. A nap folyamán a Parla­mentben szakértők bevoná­sával megkezdte munkáját a bizottság XIX. ülésszaka. AMERIKAI KÉPVISELŐ LÁTOGATÁSA Steny H. Hoyer képviselő, az Amerikai Egyesült Álla­mok Kongresszusa Európai' Biztonsági és Együttműködé­si Bizottságának társelnöke november 12—13-án Ma­gyarországon tartózkodott. Az amerikai politikussal megbeszélést folytatott Sar­lós István, az Országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Berecz János, az MSZMP KB titká­ra, Csehák Judit, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Várkonyi Péter külügymi­niszter és Bányász Rezsó ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke. A megbeszéléseken a most folyó bécsi, európai biz­tonsági és együttműködési utókonferencia kapcsán átte­kintették a helsinki záróok­mányban foglaltak végre­hajtásának tapasztalatait, s véleményt cseréltek az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési folyamat kilátásairól. Sz. Simon István Életrajzi töredékek politikai vallomásokkal 4 Volt egy sarokszoba a Kárász utcai szer­• kesztőségben, amely kiesett a forgalom­ból. Néhányan ott susmutoltunk: F. Nagy Ist­ván, Németh Lajos, Fejér Dénes... Az volt a legnagyobb dilemmánk, hogy ha már oly han­gos az ország meg a város a teljes demokrá­ciától, hogyan ejthetnénk szerét, hogy legalább röplapon kinyomtassuk Kádár János beszédét. Már megjött a Népszabadság is Budapestről, megvolt az egyik beszéd teljes szövege.,. Csak­hogy a nyomda erről nem volt hajlandó tár­gyalni velünk. No, ha a főszerkesztő tisztelet­ben tartja világnézetünket, és úgymond, „erköl­csi bátorságunkat", talán helyet követelhetünk a kommunista véleménynek is. így írta meg F. Nagy István kollégám az „Óvjuk a magunk forradalmát!" cfmú vezércikket, ami természe­tesen fönnakadt az akkori politikai rostán. Azazhogy, egy napig, mert november 3-án már volt némi kapkodás az új „vezetés" háza táján is. Talán úgy gondolták akkor már, legalább itt. Szegeden: fordulhat ez még másként is, s hasznos lehetne egy csöpp tolerancia ... És Itt most hadd álljak meg egy szóra! Ma­gam korabeli cikkével ¡6 megtehetném, de mégis csak ez volt az első, kommunista indí­tékú írás a nagy fólfordulásban a Délmagyar­országban — amit akkor nem is így hívtak. Ez volt az első, és meglehetősen magán viselte a napi politikai helyzet és szükséglet lenyomatait. Nevezetesen: forradalomról beszélt... Ezért az­tán később szemrehányásokat lehetett tenni a szerzőnek (és mondhatom; szerzőtársainak!, mert többen egyek voltunk ezzel az írással). Idézték is. amikor az esemény helyes minősí­tése megtörtént, és polgárjogot nyert. Ám a politikai szótár még nem tűrte, nem viselte a nyílt megnevezést. Talán azért sem, illetve fő­ként azért nem, mert nagyon sok becsületes po­litikai indulat is kifejezésre jutott ugyanabban a drámai időben. Valami megtisztító viharnak is föl lehetett fogni, amíg a rendszer nyílt el­lenségei szinre nem léptek, s szerettük volna a közvélemény előtt tisztán szétválasztani: mit akart a nemzeti többség, s mire szervezkedett a klasszikus osztályellenség? November 4. új helyzetet teremtett. A szét­zilált párt kezdte magát összeszedni, és az in­tézményesen kompromittálódott kormány el­vesztette hitelét. Szolnokról „sorakozót" hirde­tett a „Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. Sokan még emlékeznek: akkor borult be legsö­tétebben, mikor Mindszenthy hercegprímás az ellenforradalom pajzsáról elmondta hírhedt be­szédét. Reszketett a hangja a gyűlölettől és a hatalmi tobzódástól. A „zászlós úr" tulajdon­képpen igen nagy politikai szolgálatot tett, aka­ratlanul: akiknek addig esetleg enyhe kételyeik voltak csupán a tervezett „politikai kibontako­zásról" — most megtudhatták: teljes társadalmi visszakozásról beszélt a főpap, és „a bukott rendszer" örököseinek szigorú elszámoltatásá­ról. Vissza a földet és a gyárat, szétverni az új társadalom minden vívmányát! Ez volt az a nap, amikor nemcsak a „sárga cipősök" bújtak el, hanem minden kommunistának veszélyes volt otthon aludni. S ezért lett egyebek között olyan hihetetlenül megnyugtató és ezért hatott felszabadító erővel a szolnoki rádió, a meghir­detett sorakozó! Telefonom nem volt, hogy bármelyik elvtár­sam fölhívjam; újszegedről kockázatos volt a városba Igyekezni. És eljött a fegyveres oltalom. A nép meg­mozdult, pedig a hídon szovjet páncélosok sora­koztak. Sosem felejtem el, mit kellett azoknak a katonáknak átélniük. Bizonyosan szigorú pa­rancsuk volt (ilyesmi: lőni csak lövésre), mert szfinxként, álltak a páncélosok tornyában vagy azok körül. Volt, aki odament hozzájuk. és ölelgette — s volt, aki piszkolta, gyalázta őket. Alltak, mint a szálfa. Egyet lőttek talán, éj­szaka, a halászcsárda melletti ház tetőzetét durrantották szét, ahonnan rájuk puskáztak. Ezen a napon mindenesetre békésen és gya­logosan bárhová el lehetett sétálni a városban. A szerkesztőségbe menet, találkoztam egy jeles ismerősömmel, mondhatnám, barátommal, aki a legnehezebb napokban józan figyelemmel és bátran leírta: vigyázzunk, itt már ellenforra­dalmi tempók is felfedezhetők. Hová mégy? — kérdezte. A szerkesztőségbe — mondtam. Csak nem akartok lapot csinálni? De, igen, persze hogy akarunk. Elváltunk. Elég sokára mert őt aztán, túlbjzgó indulattal, „begyűjtötték", s ki­adósan távol tartották a közélettől. Másnapra mégsem született újság. Formálisan még az úgynevezett „nemzeti tanácsé" vagy „forradalmi bizottságé" volt a hatalom, az új­ság, a nyomda, vagyis nekünk nem engedel­meskedett az apparátus; az ő embereik pedig szélszaladtak már, veszélyt szimatolva. Novem­ber 6-án, dél körül pedig „tanácskozáson" lep­ték meg az ellenforradalom szegedi vezérkarát, s kikapcsolódásra kísérték őket. Munkatársunk dolgozni ment a tanácsházára, őt is közéjük so­rakoztatták. Túl sok idő nem volt akkor a vá­logatásra. Szerencsére, lett, aki igazolta őt, s így nem kellett megtennie egy debreceni kerü­lőt. (Járt már arrafelé szegény, tartósan, s ak­,kor sem jószántából.) Csak azt ne tessék gondolni, innen aztán már minden egyszerű volt. A gombolyag egyik végét megtaláltuk, de szálára szedni, az igen sok idő­be telt. Ismét tisztázni kellett a frontokat. Ki hogyan gondolkozik a történtekről, s ki, merre akar menni? Egy nagy „lelkigyakorlatra" kellett összeterelni a szerkesztőséget, s nyílt választ kellett kapni mindenkitől ilyen kérdésekre: el­ismeri-el a Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mányt?, helyesli-e, hogy az MSZMP lapjaként dolgozzunk tovább?, belép-e a Magyar Szocia­lista Munkáspártba? Az az igazság, hogy egy szilárd mag teljes tiszteséggel fölvállalta kom­munista múltját és a súlyos örökséget, megfo­galmazta elhatározott hozzájárulási szándékát a kibontakozáshoz — de ezen túl igen variábilis válaszok hangzottak el. Volt például ilyen tak­tikus megnyilatkozás: „Tudomásul veszem a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt..." Volt aztán olyan vélekedés is, hogy legyen ugyan az újság a párt lapja, de ezt ne tüntes­sük föl az impresszumban. Ha jól megszámo­lom, négyen-oten maradtunk, akik nyíltan, tak­tikázás és sumákolás nélkül a „szolnokiak" mellé sorakoztunk a szerkesztőségben. s el­kezdtünk ismét kommunista újságot csinálni. Nem volt minden rendben a lelkünkben, ah­hoz túl nagy volt az előző kavarodás, de a ki­bontakozás, a konszolidáció lehetőségét egyfor­mán bizakodással ítéltük meg. S frissen meg­alapítottuk, az elsők között Szegeden az MSZMP szerkesztőségi alapszervezetét, melynek titkárául engem választottak, alig huszonöt éve­sen. S ezt megíntcsak nem dícsekvésből mon­dom — a választás azért esett rám, mert, ahogy egyszer már említettem, nem volt sem dogmatikus, sem revizionista múltam, s az ellenforradalom idején sem találtattam sem jel­lemtelennek. sem vétkesnek, sem összekacsin­tónak, Mi több, az új szerkesztőség rámbízta a pártrovat vezetését! Ez aztán a karrier! — mondhatná valaki ma­napság. De tessék csak csöppet várnt! (Folytatjuk,)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents