Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-14 / 268. szám

Péntek, 1986. november 14. 3 r Otott rózsa és társai Biológiai „műhely" Domaszéken A tudományos felismerés nem újkeletű, hogy a növé­nyek szaporításának eddig szokatlan útjai is lehetsége­sek. A Domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezetben jó pár éve kezdték a gyakorlati megvalósítás egyik részfel­adatát. A budapesti, pon­tosabban solymári székhe­lyű Meriklon GT taggazda­ságaként a testi sejtekből az ottani laboratóriumban elő­állított burgonyadugványok­ból vírusmentes minigumó­kat szaporítottak. A jelen er.nél sokkal összetettebb, s a továbblépés lehetősége is küszöbön. * Már állnak a falai az új labornak, ahol a burgonyán kívül más növényekből is létrehozhatnak ily módon új egyedeket. S jó kapcso­latnak köszönhető, hogy a fejlesztés helyéül épp a szakszövetkezetet választot­ták. A faladatok, megrende­lések meghaladták az otta­ni kereteket, s így átadták a munka egy részét. A tíz munkahelyre a környékből toborozzák a könnyű kezű, jó szemű asszonyokat, lá­nyokat. A megnyitást ápri­lisra tervezik. A több mint tizenegy millióba kerülő lé­tesítményt a szövetkezet sa­ját építöbrigádja készíti, a speciális munkákba a Fő­városi Szerelőipari Vállalat szegedi kirendeltségének dolgozóit is bevonják. Azt tervezik, hogy az évi 2-3 millió kis növényke kéthar­madát tőkés piacokon érté­kesítik, továbbra is a Me­riklon GT közreműködésé­vel. Így nem véletlen a köz­ponti segítség, az exportbő­vitő állami alapjuttatás, és a fejlesztési támogatás, és a hosszú lejáratú hitel sem. Hisz a megtérülésre jók a garanciák. Környékünk hagyományo­san gyümölcstermelő vidék, kézenfekvő az ötlet, hogy a burgonya után a kis cseme­ték jelentsék az új, megol­dandó feladatot. A vírus­Együttműködés, célok Tanácskozott a KISZ Csongrád Megyei Bizottsága A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Csongrád Megyei Bizottságának testü­lete tegnap, csütörtökön del­előtt tartotta soros ülését. A tanácskozást Szűcs Gábor, a bizottság titkára vezette Első napirendi pontként azl a javaslatot tárgyalták meg. amely a KISZ Csong­rád Megyei Bizottsága és a Csongrád Megyei Tanács kö­zött jött létre. A .hozzászólá­sokban a korábbi időszak együttműködésének tapasz­taiutai is szóba kerültek. Zeleiné Horváth Sára, a me­gyei úttörőszövetség elnöke kiemelte a korábbi évek jó tapasztalatait, a megyei ta­nács művelődési osztálya és a megyei úttörőszövetség között a gyermek- és ifjú­ságvédelem, a különböző vetélkedők, pályázatok, tá­borozások területén. Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese szólt a januártól létrehozandó if­júsági és sportosztályról. Szervezeti rendje. feladat­köre a tanácsi munka foko­zott ifjúsági tevékenységét biztosítja majd. Hivatásából eredően, feladata lesz a még szorosabb kapcsolat az if­júsági mozgalommal és az úttörőszövetséggel. A leg­fontosabb feladatai között említette a lakáshoz jutás kérdését, az ifjúsági, diák­és tömegsportmunkát, a ve­szélyeztetett helyzetben levő gyermekekkel való törődést, a közreműködő koordináló­munkát A testület tagjai tájékoz­tatót hallgattak meg a Ma­gyar Diáksportszövetség Csongrád Megyei Szerveze­tének megalakulásáról, mely­nek előadója Zalai Antal, a KlSZrbizottsag sportfelelőse volt. A tájékoztató megálla­pította, hogy az ifjúság testnevelesének és sportjá­nak fejlődését az elmúlt években ellentmondásosság jellemezte, a rendszeres testedzés nem vált ifjúsá­gunk életmódjának szerves részévé. Ez is indokolta a diáksportszövetségek meg­alakítását. A KISZ Csong­rád Megyei Bizotsága. a me­gyei tanács művelődési osz­tálya és az szmt sportbizott­sága közösen dolgozta ki feladatrendszerét. Dombóvári Ottó, a KISZ Központi Bizottsága sport­osztályának vezetője azt hangsúlyozta, hogy a diák­sportszövetségek megalaku­lásával az anyagi, tárgyi, személyi feltételek koncent­rálódnak, amely nagyban segíti a tanórán kivüli test­nevelés fejlesztését. A hete­dik ötéves tervünk végéig a korábbi, diákonkénti 20—80 —50 forintos anyagi támo­gatás 100 forint lesz. Köve­tendő példaként említette, hogy Csengéién lakóterületi feladatokat is ellátó diák­sportegyesület szerveződött, tagjai a diákokon kívül a szülők pártoló tagként, és a helyi termelőszövetkezet tá­mogató jogi személyként jelentősen segíteni fogja a tömegsport, az egészséges életmód ügyét. A pártoló tagok tagdíjai mellett a ter­melőszövetkezet 100 ezer fo­rinttal járult hozzá a kitű­zött célok megvalósításához. Cz. J. mentes szaporítóanyag ter­meléséhez egy kooperációra hajlandó faiskola bevonása jelentené a megoldást. Az osztódó szövetes sza­porítási módszer egyik hát­lánya, hogy eleinte igen drága. A burgonyánál azon­ban már látszik, hogy a tö­megtermelés kialakulásával az árak fokozatosan csök­kennek. A szuperelit vető­magot már 15 forintért elő tudják állítani. A táptala­jon nevelt növényt lekaszál­ják, s az így nyert dugvá­nyokat úgynevezett vektor­háló alatt 5-ször 10 centis távolságra ledugják a föld­be. Az idén Domaszéken egy hektáron termeltek így mi­nigumót, aminek egy része exportra ment, más részét a szaporító gazdaságok vetet­ték el. Ha a dugványt gyö­keresen szaporítják, a sza­bad földön a nagyobb törzs­elit vetőmagból szuperelit vetőmagot nyernek. Az idén ebből 10 hektárnyi volt a szövetkezetben, igen jó ter­mésátlaggal. A munkaigenyesség miatt a terület felét telepszerű háztájiként müveitek, foko­zott szakmai ellenőrzés mel­lett. * A holland fajtákon kívül így visszakerülhettek a'köz­termesztésbe a korábban el­hanyagolt, de igen keresett hazaiak, a gülbaba, az ótott rózsa, vagy például a somo­gyi kifli. Emellett biztató eredményekkel kecsegtet két új nyírségi fajta is. Ugy tű­nik, a holland import bur­gonyavetömagnak idehaza is versenyképes vetélytársai akadnak. T. Sz. I. Távfűtés takarékosabban, indulatok magasabb hőfokon Talán megfigyelték olva­sóink, s tapasztalták a táv­fűtött lakásokban élők, hogy a korábbi évek nagy per­patvarai elültek, a bőrünkön érzékelhető meg-megtorpa­násai szép lassan eltűntek, magyarán: az idei fűtéssze­zon simán indult, fennaka­dások nélkül. Ennek több oka is van: a fűtési rendszerek beszabályozásának éveken át tartó folyamata ered­ményt hozott, az automati­záció, a felújítások révén finomabbak lehetnek a táv­fűtést és az időjárást „ösz­szehangoló" módszerek. Ezt a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat ügyfelei úgy érzé­kelhették, hogy lakásukban a várt meleg volt. Egészen addig, míg fel nem tűnt: éjszakánként ész­revehetően langyosabbak a radiátorok, mint az esti és a reggeli órákban. Nem kel­lett hozzá műszaki zseninek lenni, hogy rájöjjenek az emberek: a fűtőtestekben alacsonyabb hőfokú víz ke­ring éjszakánként. Ez ter­mészetszerűleg azzal is jár, hogy a helyiségekben süly­lyedni kezdenek a higany­szálak. Az indulatok pedig magasabb hőfokon izzanak ismét. Kitákarózó gyerme­keiket féltő szülők, a meg­szokott szolgáltatási színvo­nal csökkenése miatt ár­drágítást kiáltók adnak emiatt mostanában a leg­különfélébb fórumokon vé­leményüknek hangot. Szer­kesztőségünkbén is csörög­tek a telefqnok, kollégáink is konzultáltak ez ügyben a fo­lyosón, úgy véltük hát, utá­Magyar-holland vízügyi tárgyalások Budapesten csütörtökön, tegnap, befejeződtek a no­vember 10. és 13. között tar­tott magyar—holland víz­ügyi tárgyalások. A megbe­széléseket Zsuffa Ervin, az Országos Vízügyi Hivatal el­nökhelyettese és Johannes Verburg, a holland közleke­dési és folyamhajózási mi­nisztérium főtitkara vezette. Aláírták az 1987-88-ra szóló kétoldalü vízügyi és műszaki-tudományos együtt­működés munkatervét. Esze­rint a következő években a két ország szakértői és tudósai közös kutatásokat folytatnak korszerű szenny­víztechnológiák kialakításá­ért és a szennyvíztisztító te­lepek teljesítményének foko­zásáért. Együttműködnek ár­mentesitési, fejlesztési té­mákban is. najárunk az éjszakai hö­mérséklet-csökkenés indo­kainak. Aligha kell olvasóinknak újdonságként idéznünk azt a rendeletet, amely a lakó­szobák átlagos hőmérsékle­tét 20 Celsius-fokban szabja meg. Az országos energia­gazdálkodási hatóság útmu­tatása szerint a távhőszol­gáltatóknak ezt úgy kell ér­telmezniük: napközben en­nél több, éjszaka ennél ke­vesebb lehet. A napközbeni és az éjszakai hőmérséklet, különbség maximuma 4 fok — azaz, mivel Szegeden a nappali átlag 22,2—22,8 fok között ingadozik, akkor az éjszakai órákban körülbelül 18 fok a megengedhető mi­nimum. A félreértéseket el­kerülendő: ez a szabály nem új! Csak eddig nem alkal­mazták. Most miért? ,— adódott értelemszerűen a kérdés, melyre a VGV illetékes ve, zetőitől a következő tájé­koztatást kaptuk: a vállalat idei energiafelhasználási normája tíz százalékkal ke, vesebb, mint a tavalyi volt. S mivel minden egy Celsius­foknyi hőmérséklet-változás 5 százalékos energiamegta­karitást vagy -túllépést ered­ményez, könnyen kiszámít­ható: két fokkal kell csök­kenteni a szobákbeli hőmér­sékletet. Ez persze átlag, nem vihető végbe vala­mennyi távfűtött lakásban egyöntetűen. Lesznek, van­nak, ahol a tavalyi 25-26 fo­kos meleg 22-23-ra csök­ken (éjszaka ennek meg­felelően még mindig majd­nem 20 fokot mutat a hő­mérő) s előfordul, hogy má­sutt a nappali épp 20 fok­ból következően már érzé­kenyebb a hőmérséklet­csökkenés. (Itt egyébként hadd továbbítsunk egy ké­rést: ne a radiátor tapin­tásából következtessék ki, hogy „nincs fűtés", hanem a hőmérőre nézve állapítsák meg: megvan-e a szükséges hőfok. S ha nincs, akár éj­szaka is hívják a Csongor téri ügyeletet! Mert mint el­mondták a VGV-nél: tisztes­ségtelen hasznot nem akar­nak húzni az energiatakaré­kosságból. Ahol tehát a fű­tési rendszer hibája miatt efféle gondjai vannak a la­kóknak, olt valóban kész­séggel közbelepnek.) A vállalatnál egyébként nem csináltak abból titkot, hogy a hatósági normák be­tartásában érdekeltek. Ezért is tették meg ezt az oly so­kak számára érthetetlen és sajnos, eddig közhírré nem is tett lépést. Hogy sajnos azt ma már talán ők is érzik: érdemes lett volna még a fűtési szezon előtt tájékoz­tatni ügyfeleiket a tervezett éjszakai hömérséklet-csök­kentésről. Arról a folyamat­ról. amely nem ellentétes az ország energiagazdálkodási politikájával, sőt, épp azt szolgálja. Csak hát ott a bökkenő, hogy egy ilyen intézkedés megértését nem lehet auto­matikusan elvárni, nem kí­vánható meg az átlagember­től, hogy a távhőszolgáltató rendszerek üzemeltetésére vonatkozó jogszabályokat és belső utasításokat kívülről fújja. Még kevésbé az, hogy öntudatosan és magától rá­jöjjön: a pénzéért eddig pluszszolgáltatást kapott, és ezentúl azt, ami előírásszerű. Az átlagember persze, hogy hajlamosabb úgy fogalmaz­ni: most kevesebbet kapok ugyanannyi pénzért, mint tavaly, tehát burkolt áreme­lést kell tudomásul vennem! Az időzítést is érdemes lett volna talán megfontolni, hiszen egy ilyen viszonylag enyhe őszön a változás ész­revehetőbb, mint télen, ami­kor a fűtési rendszerben ma­gasabb hőmérsékletű víz ke­ring. (Egy példa, amit maga a VGV főmérnöke játszott e sorok írójának kezére: ha most az 50 fokos víz helyett harmincfokos kering éjjel 11-től hajnali háromig, az jobban észrevehető, mintha — mondjuk januárban — a nyolcvan fokot csökkentenék hatvanra.) Nos, tehát ilyen tanulsága is van a dolognak — a VGV számára. S egy másik, amin már ne­künk. ügyfeleknek érdemes elgondolkodnunk, s amit né­hány számadat egymásutáni „¡sorolásával szeretnénk su­gallni: minden, az ügyfél ál­tal fizetett forinthoz az ál­lam — fűtés esetén — 1 fo­rint 63 fillért tesz hozzá. Me­legviz-szolgáltatásnál 2 fo­rint 91 fillért. A dotációt a Pénzügyminisztérium a vál­lalat tényleges költségei alapján számolja ki, elgon­dolható hát, hogy nagy hasz­nuk nincs a távhőszolgálla­tóknak. Amit az eredmény rovatba elkönyvelhetnek, ab­ból kell fedezniük a fejlesz­téseket. A szegedi távfűtési rend­szernek körülbelül 700 mil­lió forint a bruttó állóesz­közértéke. A gyors elörege­dés miatt a hetedik ötéves tervben 180 millió forintot költenek fejlesztésre Szege­den. l'álfy Katalin Nemzetközi újságíró­megbeszélés Somogyi Károlyné felvétele A szegedi Tisza-part járókelői izgatottan figyelték a ma­gas fa tetején tevékenykedő embert, aki hosszú rúddal csapkodta-verte a lombja hullatott ágakat, A fa alatt ki­terített ponyvára, mint pillangók, hulltak a hársfa szár­nyas magvai, amelyeket — mint kiderült — az erdőgaz­daság számára gyűjtenek be, ahol facsemetéket nevelnek belőle Tizenegy európai, ázsiai éti '..tin-amerikai ország újság­i ró-szövetségei küldöttségei­nek, valamint a nemzetközi újságin-szervezet vezetői­nek részvételével november 10—13. között nemzetközi tanácskozás zajlott Tihany­ban. A felszólalók hitet tet­tek a haladó újságírók elkö­telezettsége mellett, Föl­dünk atommentesítéséért, a békéért, az enyhülésért, a tarsadalmi haladásért foly­tatott küzdelemben. Kife­jezték azt az elhatározott szándékukat, hogy a NUSZ X. kongresszusán megfogal­mazott határozatokat saját szervezeteik minden erővel támogatni fogják. A külföldi küldöttségek vezetőit az MSZMP KB székházában fogadta Berecz János, a Központi Bizottság titkára. A találkozón jelen volt Bcreczky Gyula, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tő-helyettese, ott voltak a MUOSZ képviseletében Pál­fy József elnök, Megyeri Károly főtitkár és Vajda Péter nemzetközi titkár. A tihanyi tanácskozás résztvevői tiszteletére a Ma­gyar Sajtó Házában fogadást adott Bányász Rezső állam­titkár, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nöke. A fogadáson megje­lent: Lakatos Ernő, a KB osztályvezetője, Borbély Gábor, a Népszabadság fő­szerkesztője, ott volt a ma­gyar sajtó számos vezető munkatársa. Részt vett a fogadáson a Budapesten akk­reditált diplomáciai képvi­seletek több vezető munka­társa. . iftifcifKiiMitn "tnétt ,

Next

/
Thumbnails
Contents