Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-13 / 267. szám

Csütörtök, 1986. november 13. 3 Viklor Kulikov látogatása hazánkban Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesitett fegyveres erőinek főparancsnoka — Anatolij Gribkov hadseregtábornoknak, az egyesített fegyveres erők torzs főnökének kíséretében — egynapos munkalátogatást tett hazánkban, amelynek során a Honvédelmi Minisztériumban megbeszélést folytattak Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszterrel. Viktor Kulikov és Anatolij Gribkov szerdán elutazott Budapestről. Részvénytársasággá alakul az Agrit Az 1987. január elsejétől részvénytársasággá alakuló Agrit Innovációs Bank terveiről, elképzeléseiről tartott sajtótájékoztatót szerdán Szigethy Miklós igazgató. Az eddig betéti társulásként működő pénzintézet alaptőkéjének megkétszerezésére 1,2 milliárd forint értékben, egyenként 500 ezer forintos névértékű részvényeket bocsát ki. Sajtótájékoztató Téli felkészülés az utakon A télre való készülődésről szerdán a bicskei autópályamérnökségen sajtótájékoztatót tartottak a Közlekedési Minisztérium szakemberei. Hegyi Kálmán főosztályvezető elmondta, hogy telenként általában 200300 millió forintot költenek az utakra. Mintegy 80-100 ezer tonnányi sót, ugyanennyi salakot, homokot szórnak ki a jeges, csúszós útszakaszokra, ezekhez a munkálatokhoz és a hóeltakarításnoz több mint kétezer saját, illetve bérelt munkagépet, gépjárművet vesznek igénybe. A tájékoztatón a leglöbb szó természetesen az utak sózásáról esett; évről évre visszatérő téma, viták forrása, hogy sózzák-e vagy se az utakat. A szakemberek elmondták: igaz, hogy kedvezőtlen hatásai is vannak az utak sózásának, de egyelőre nincs olyan, üzemszerűen előállítható anyag, amely a sót helyettesíthetné. Mindenesetre törekednek arra, hogy a feltétlenül szükséges sómennyiségnél ne kerülhessen tóbb só az utakra. Ennek érdekében igyekeznek beszerezni korszerű, a gazdaságossági, a környezetvédelmi és a biztonsági köAz Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése Szerdán a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. .A képviselők — meghívott szakemberekkel együtt — három témakörrel foglalkoztak: megvitatták az Országos Anyag- és Árhivatal, valamint a Magyar Kereskedelmi Kamara jelentését a termelőeszköz-kereskedelem munkájáról és az úgynevezett TEK-vállalatok helyzetéről; a Belkereskedelmi Minisztérium előterjesztése alapján tájékozódtak a bolti munka alakulásáról és korszerűsítésének tervezett formáiról; végül azt elemezték, hogy milyen részarányban szerepelnek a boltok árukínálatában az importált fogyasztási cikkek. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke az első témáról beszélt. A további két téma előadója Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes volt. A bolti munkával kapcsolatban elmondta. hogy a napicikk-kereskedelem mindenkori helyzete — gazdasági és társadalmi jelentősége mellett — a lakosság közhangulatát is nagyban befolyásolja. Ezért különösen ügyelni kell a megfelelő áruterítésre, a nyitva tartási idő megállapítására. A bizottsági tanácskozáson felszólalt Mag Pál Csongrád megyei képviselő is. vetelményeknek egyaránt eleget tevő berendezéseket, s a személyzetet is felkészítették a gondosabb munkára. A környezet fokozottabb védelme érdekében csökkentik a sóval szóit útszakaszok hosszát: míg 1980-ban-még 10 800 kilométernyi utat sóztak Magyarországon, addig az idén már csak 8,5 ezer kilométernyi utat jelöltek ki sózásra. Kizárólag ott használnak különféle kloridokat a síkosság elleni védekezésben, ahol naponta 3500 járműnél több közlekedik. Az idei télen újfajta technológiát vezetnek be, az úgynevezett nedvesített sózást, amelynek lényege, hogy a sót kiszórás közben kalciumklorid oldattal permetezik, ennek következtében a járművek nem tudják lesodorni az útburkolatról a kiszórt anyagot, tehát nem kell újra sózni. Ismeretes, hogy különösen a hidakat rongálják o különféle kloridok, ezért az idén próbaképpen néhány hídon — így például a XIX. kerületi Nagy Sándor úti felüljárón és Győrben három hídon — nem sóznak, csak kotorják a havat, illetve hagyományos szóróanyagokat, salakot, homokot hasihálnak a csúszás ellen. Ezeken a helyeken természetesen már jó előre jelzik a közlekedőknek, hogy megváltozott útviszonyokra számíthatnak, s így változtatniuk kell vezetési módszerükön. Statisztikai jelentés Kilenc hónap mérlege Az év első kilenc hónapjának gazdasági adatait foglalja össze a Központi Statisztikai Hivatal Csongrád Megyei Igazgatóságának most elkészült jelentése. A népgazdaság jövője szempontjából különösen fontos hónapok tényadatai összegeződnek ebben a dokumentumban. Ez év első napján indult a VII. ötéves tervidőszak. Sporthasonlattal élve: a rajtpisztoly dörrenése után, a későbbi teljesítmény szempontjából, nem lehet közömbös, hogyan sikerül a lábra kapás, Tavaly politikai döntés született arról, hogy a magyar gazdaságot a mindenáron való egyensúlyőrzés állapotából rövid időn belül elfogadható növekedési pályára kell állítani. A most nyilvánosságra hozott adatokból kitűnik, miközben megszaporodtak az egyensúly ellen ható tényezők, az elvártnál lényegesen kisebb méretű növekedést tudott adni gazdaságunk. Az ipar az elmúlt év hasonló időszakához képest a megyében 1,8 százalékkal növelte termelését. Országosan 0,9 százalékos a növekedés. Hogy a megye nem körözte le az országot az a következő adatokból derül ki. Míg országosan hattized százalékkal csökkent, addig Csongrádban háromtized százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, és így az egy dolgozóra jutó termelés mindkét vizsgált területen másfél százalékkal nőtt. Ezek az adatok elmaradnak a tervben megfogalmazott elképzeléséktől. Az egyes ágazatokat vizsgálva a legnagyobb dinamikát a megye élelmiszeripara tudhatja magáénak, 8,1 százalékot. A könnyűipar teljesítménye fél, a nehéziparé 0.4 százalékkal emelkedett. Nagymértékben differenciálódtak a közvetlen környezetünkben dolgozó állami vállalatok, gyáregységek a termelés alakulása szerint. A nehéziparban 15, a könnyűTextilipari műszaki konferencia Textilipari műszaki konferencia kezdődött szerdán á Duna Intercontinental Szállóban. A tanácskozáson az ágazat hazai szakemberei a számitógépek alkalmazásának a textil- és a textilruházati iparban elért eredményeit és a következő évek feladatait veszik sorra. A kétnapos konferenciát Geleji Frigyes, az OMFB elnökhelyettese. a Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület elnöke nyitotta meg, majd Jederán Miklós, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára tartott előadást az ágazat számítógépesítésének eddigi eredményeiről. A tanácskozáson a szakemberek a számítástechnika hasznosításának eddigi eredményeiről is beszámoltak. Harminc esztendő Vannak emberek, akik hozzánőnek a mindennapjainkhoz. Hiányérzetünk van, ha nem látjuk őket. Kik ezek az emberek? Közvetlen munkatársaink, barátaink, vagy netán a postás?'. A postás valóban ilyen ember. Reménynyel táplál bennünket, oltja betűszomjunkat, hozza a lapokkal a híreket. Hó régén a nyugdijasok ..messiása", korán reggel a hirre vágyók szomját oltja. Minden ismerőshöz van kedves szava. Biztatja a várakozót, reményt ad neki, hogy holnap is biztos jön ... De ki vigasztalja a postás családját, ha a legtragikusabb hírt kapja. A barátok, ismerősök, munkatársak, jó szomszédok. Most elment egy közülük: Szűcs Jenö. Elt 58 évet. Harminc étig szolgált bennünket. A Mahart Hajójavító Üzemigazgatóság tápéi üzemében tegnap, szerdán délután bocsátották vizre azt az 1800 tonnás, CSPD-bárkát, amelyet csehszlovák megrendelésre készítettek a tápéiak. Az öt évre szóló szerződés értelmében összesen 30 darabot — évente hatot — szállítanak a szomszédos országba. A most elkészült bárka hamarosan a Dunát járja majd. Az új hajók építése mellett jeientős munkát adnak a felújítások is. A 300 munkást foglalkoztató üzemben az idén már vizre bocsátottak 2 darab 400 tonNasjy L4szlő felvétele nás, újjávarázsolt önjáró uszályt, s ebből a típusból ebben az évben még a harmadik is elkészül, a tiszai folyami szállítások segítésére. A Dunát járják azok a Mohr-pontongarnitúrák is. amelyek szintén itt készültek, és a kavicskotrásban nyújtanak segítséget. A dunaharaszti üzemmel közösen építették azt a három TTS-hajót, amelyek 1700 tonnát képesek szállítani. Mindent egvbevetve, várhatóan több mint tiz százalékkal teljesitik túl idei tervüket a tápéiak. iparban 8, az élelmiszeriparban 3 gazdálkodó egység termelése nem érte el az egy évvel korábbi szintet. Ugyanakkor 6 nehézipari, 1 könnyűipari és 3 élelmiszeripari vállalat 10 százalékot meghaladó termelésnövekedést ért el. Ugye nem újdonság arról szólni, hogy a termelés alakulásában nagy szerepe volt az anyag», alkatrész-ellátási és az értékesítési, kiszállítási nehézségeknek? A megye ipara 1,6 százalékkal kisebb értékű árut küldött exportra, mint egy évvel korábban. A rubelelszámolású "kivitel 9,2 százalékkal nőtt, de a nem rubelelszámolású több mint a tizedével csökkent. Jelentős a visszaesés á propán-bután gázkeverék, az izopentán, a mezőgazdasági gép és berendezés, a villamosszerelési dugó, dugalj, a mechanikus mérleg, a félporcelán lakásfelszerelés, a szerelt tömlő, a kender és kendertípusú fonal, a férfiöltöny, a krémfehér sajt termékeknél. Nagymértékben sikerült növelni a tűzállóanyag-ipari termékek, a gumi szállitóheveder, a kender és kendertípusú szövet, a konfekcionált zsák, a szőrmésbőr-, a panofix- és az irhabunda, a férfizakó, az étkezési sertészsír, a főzelékkonzerv, a savanyúság és a húskonzerv külföldi eladását. A megye építőipara 4 és fél százalékkal növelte termelését. A minisztériumi vállalatok — elsősorban a Délép — teljesítménye csökkent, míg a szövetkezeti és a tanácsi vállalatoknál közel 20 százalékos (igencsak figyelemreméltó!) a növekedés. Valamennyi építőipari szervezet nyereséggel zárta az első 9 hónapot. Egyedüli kivétel a Délép, ahol 179 (!) milliós a veszteség. A mezőgazdaságban az utóbbi négy évben az időjárásé a meghatározó szerep. Mégis az idén a növénytermesztés eredménye számottevően meghaladja a tavalyit. Ügy tűnik, most már az aszálynál is nagyobb gondot okoznak egyes gazdálkodási nehézségek, olyanok, mint: eszközhiány, értékesítési problémák, súlyosbodó közgazdasági feltételek. Nagy a visszaesés a sertéstartásban. A tavalyinál 17. a két évvel korábbinál 26 százalékkal kevesebb sertést vágtak az idén az első három negyedévben. Egy százaléknál jobban csökkent a vágómarhák értékesítése. Tizenöt százalékkal több baromfit vágtak, de húsukat kénytelenek súlyos költségekért bérraktárakban tárolni. A tejfelvásárlás-nagyság nem változott. A megye pénzintézeteinek adatai szerint szeptember végéig a megyében több mint 2 milliárd forintot költöttek beruházásokra. Ez 12 százalékkal több az egy évvel korábbinál, de 40 százalékkal kevesebb, mint az éves előirányzat. A beruházások összetételében jelentős az eltolódás a gépbeszerzések javára. A tavalyinak több mint a kétszeresét költötték a megye gazdálkodó egységei nem rubelelszámolású gépek importjára. A rubelelszámolású gépbehozatal növekedése ennek fele. * A munkaerő-mobilitást segítő átképzési támogatás kismértékű igénybevétele is a jelentősebb, nagyobb létszámot érintő, termékszerkezet-váltás hiányát mutatja. Megyénkben a vizsgált időszakban összesen hat munkáltató kapott ilyen támogatást, és ez 455 főt érintett. A képzések — a szalámigyár kivételével — rövid időtartamú betanítások voltak. Ami jó az egyes dolgozónak, nem biztos, hogy kedvező az egész népgazdaságnak. S egy ilyen folyamatnak az egyes dolgozó számára is előbb-utóbb hátrányos következményei lehetnek. A lakosság pénzbevétele a kilenc hónapos időszakban a tervezettnél lényegesen nagyobb mértékben, 9 százalékkal nőtt. Az átlagkeresetek növekedése a termelés bővülését többszörösen meghaladta. Az élelmiszeriparban 15,7 százalékos volt a növekedés. * A kiskereskedelmi eladások 4,6 százalékkal emelkedtek. A leggyorsabb ütemben a vegyes iparcikkek értékesítése nőtt, mig a ruházati cikkek forgalma most sem érte el a tavalyit. A megyében az első három negyedévben ezer 346 lakást adtak át. Ez 551-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban. A Szegeden épített lakások aránya tovább csökkent a községek javára. B. I. Védjegy-konferencia Szerdán a Magyar Kereskedelmi Kamarában nemzetközi védjegy-konferencia kezdődött. A kétnapos tanácskozáson a hazai szakemberek mellett holland, kínai, NDK-beli, NSZK-beli, svájci és szovjet védjegyszakértők is részt vesznek. A konferenciát Iványi István, a/, Országos Találmányi Hivatal elnökhelyettese nyitotta meg. Elmondotta, hogy Magyarország aktivan részt vesz a nemzetközi védjegyoltalmi tevékenységben. Szorgalmazza egy olyan átfogó nemzetközi védjegyoltalmi rendszer létrehozását, amely jól szolgálná av magyar termékek külföldi értékesítési lehetőségeinek javítását is. A hazai tapasztalatokról elmondotta, hogy az utóbbi években nőtt a magyar vállalatok érdeklődése a védjegyek iránj. Jelenleg mintegy 4500 magyar védjegy van érvényben. Az Országos Találmányi Hivatal és a Magyar Kereskedelmi Kamara védjegybizottsága szakmai tájékoztatással, tanácsadással segíti a hazai üzletembereket, hogy hasznosítsák a védjégyek alkalmazásában rejlő üzleti lehetőségeket. Munkájuk hatására egyes ágazatokban a védjegybejelentések száma növekedett, így számos új védjegyet jelentettek be például a tejipari, gabonaipari, szeszipari vállalatok. A tanácskozáson több külföldi szakember is felszólalt, így holland szakértők beszámoltak az ismert Unilever cég védjegypolitikájáról. Előadás hangzott el a Kínában bevezetett védjegytörvényről, és alkalmazásának tapasztalatairól, valamint a yédjegyek növekvő szerepéről' a Szovjetunióban.