Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-13 / 267. szám

4 Csütörtök, 1986. november 13. Ml? HOL? MIKOR? Építészetünk új iránya Pamer Nóra mesteri mun­káját, a Magyar épitészet a két világháború között című könyvét tallózgatom, és el­meditálok az általános em­beri haladás utóbbi száza­dain. A tizenkilencedik szá­zad a regény és a líra nagy korszaka, amely még a ze­neművek és a festészet ha­talmas alkotásaival is büsz­kélkedhet. Igaz, hogy a his­torizmuson belül is voltak jelentős építészek, de általá­ban és jobbára e korszak építészete a hagyományos eszmékhez igazodott. Az iparosodás és a vele járt városiasodás azonban nagy feladatokat rótt az épí­tészetre, és ezt jobbára szá­zadunknak kellett megolda­nia. Döntővé váltak a szo­ciológiai, a technikai és for­mai szempontból fontos problémák megoldása, ame­lyeket az eklekticizmus elő­iskolázasön volt képes épí­tészetünk megoldani, a várt és osztott feladatainak ellá­tásával. Persze máról hol­napra ez sem ment, hiszen meg kellett változnia a ter­melés módszereinek és az új technikának is meg kellett helyét találnia az építészet­ben. A műszaki-tudományos haladás nagy vívmányai al­kalmazási lehetőségeit a kor legjobb építészei azonban hamar megértették, és Sulii­van, Berlage, Wagner és más haladó építészekkel az élen hamar utat találtak a mo­dern építészet kialakulásá­hoz. • Az új szerkezeti anyagok hamar megtalálták az új formanyelvet, az új térfogal­mazást és az új szerkezeti eljárásokat. A nagyvárosok sivár lakótömbjei helyett mindinkább előtérbe került a szociális igényeket is szol­gáló kertváros-mozgalom. Így kezdett humanizálódni az építészet, a kor minden lehetősegét kihasználva. Megjelent a vas és a vas­beton, az alumínium és az üveg, a fával és a kővel szemben. Ez utóbbi mester­séges anyagok felett mind­inkább kezd győzedelmes­kedni a műszaki-tudományos haladás több terméke. Az új viszonyok, követel­mények és körülmények, az új kifejezési formák keresé­se, valamint az alkotó építé­szi eszme legtöbbször jó egyezségre jutott. A művé­szi alkotás és a mérnöki gon­dolkodás többnyire rendes kerékvágásba jutott. Az igá­zás értékes, modern épitészet már régen bebizonyította, hogy a műalkotás és a mű­szaki gondolkodás csak együttesen adhat újat ko­runk emberének, aki mai épí­tészetünk boltozata alatt él. Az idei műszaki és köz­gazdasági könyvnapokra megjelent mú, Pamer Nóra könyve már címlapján is fi­gyelemre méltó. Lakóházat ábrázol (Budapest, Mártírok útja 15.), amelyet Hofstátter Béla és Domány Ferenc ter­vezett, és 1937-ben építették fel. De a mú mindahány fo­tója és rajza (kb. 300) jól mutatja a magyar építészet egyik döntő korszakát, a két világháború közöttit, amely minden addigi hagyomány­nyal szakítva, teljesen új irányt vett fejlődésében. Ez az a kor, amikor építésze­tünk évszázados alapfogal­mai megváltoznak, mert er­re kényszeríti a technika és az esztétika. Változatos és esemenyekben gazdag ez a múlt, amit a szerző a jó krónikás módján tár fel, az oknyomozó történetírás szab­ta követelményeket is ki­elégítve. Felsorakoztatja a régi és az új egymás mellet­ti vonulását, a kettő harcát az új épitészet felé vezető úton, ami mindig nem csak építészeti kérdést jelentett, hanem jóval többet ennél. És mégis, sok és fáradságos küzdelem után, a harmincas évek elejére csak győzött Magyarországon is az új épí­tészet. Ez a szép kiállítású, gon­dos munka nemcsak az új építészettel foglalkozik, ha­nem az új mellett tárgyalja az elhaló múltbéli stílusokat is, konzervatív építészetünk utolsó szakaszát is elemzi a szerző. Megtaláljuk a könyv­ben a külföldről jött hatá­sokat is, amelyek mint új szemlélet jelentősen hatot­tak építészeink munkásságá­ra. A könyv, amely 14 feje­zetre tagozódik, foglalkozik az új eklekticizmussal, a műves irányzattal, a magyar kezdeményezésekkel, a bér­házak fejlődésével, a har­mincas évekbeli egyházi épí­tészetünkkel, jelentősebb középületeinkkel, a nemzeti­magyaros és népies törekvé­sekkel, valamint a városren­dezés főbb követelményei­vel. Tárgyalja továbbá e korszak műemlékvédelmét, amely főként Esztergomra, Visegrádra és Budára ter­jedt ki. Szegedi vonatkozások a műben: a Fogadalmi temp­lom, a Dóm téri épületegyüt­tes, a Református templom (Borsos József, 1941.) Hon­véd tér, Schwarz-ház, Ber­zsenyi u. 2/B (Molnár Far­kas, 1932.). Hibásan, a Ber­csényi utcába teszi az épü­letet. De itt találjuk az 1934­re helyreállított DömötÓr-to­rony képét is. A könyvet végül német és angol nyelvű összefoglaló s irodalomjegyzék zárja. Magyarország két világhá­ború közötti építészetére az is jellemző, hogy valóság­gal „exportáltuk" építésze­inket, akik vagy nem láttak itthon lehetőségeket a vesz­tes háború után, vagy szár­mazásuknál fogva kénysze­rültek menekülésre. Ezek sorában meg kell említe­nünk — ha a könyv nem is tér ki rájuk — Moholy-Nagy Lászlót, Breuer Marcelt, Hu­szár Vilmost, P. Vagot (Vá­gó Péter), A. Sive-t (Szivessy András), Goldfinger Ernő, Forbát Alfréd, Várhelyi György stb. Mind Magyar­országról származtak, igaz, külföldön végzett munkássá­guk jelentősebb, mint az itt­honi. Pamer Nóra könyve elgon­dolkoztató olvasmány lehet a szűkebb szakmai, de a tá­gabb érdeklődő közönség számára is. E mú alkalmas arra. hogy a modern magyar építészethez közelebb vigyen bennünket, eloszlasson min­denféle előítéletet, és meg­szilárdítson bennünket abban az igazságban, hogy a két világháború közötti építésze­tünk jelentős alkotásokat hozott létre. A nálunk rövid életű szecessziót felváltó kor­szak sokak szemében csak támadást váltott ki, nálam a csodálat középpontjában áll. Ebben erősít a szorgalmas és tehetséges szerző, Pamer Nóra is. Bátyai Jenő A Társadalmi Szemle novemberi száma Katona István azt vizsgál­ja, miként érvényesülhet a demokrácia az egypártrend­szer körülményei között. Megállapítja: közismert pár­tunknak az az álláspontja, hogy az egy- vagy többpárt­rendszert a szocializmus építésében nem elvi, hanem gyakorlati kérdésnek tekinti. Nálunk történelmileg olyan helyzet jött létre, hogy az ellenforradalmat követő har­minc évben egypártrend­szerben épül az új társada­lom. A magyar bankrendszer és az általa megvalósított hi­telezési rendszer hosszú fej­lődési folyamat eredménye­ként 1987. január elsején lé­nyegi változáson megy ke­resztül. Ekkor válnak le szervezetileg az ország jegy­bankjáról a korábban an­nak kebelében működő úgy­nevezett üzleti bankok. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára elemzi a pártnak a re­formhoz való viszonyát. Rá­mutat: napjaink az ered­mények, a kétségbevonhatat­lan fejlődés ellenére gon­dokkal, megoldásra váró fel­adatokkal terheltek. Madárles? Irány: Mártély, Pusztaszer! Elég régóta akarok már írni a Szeged kórnyéki természetvédelmi területekről ahhoz, hogy ha alka­lom adódik erre, ki ne hagyjam, még véletlenül sem — gondoltam annak idején. Csakhogy úgy jött össze, hogy az alkalom éppen nyár végén kínálta magát, s kiderült: a megírására az az időszak a lehető leg­alkalmatlanabb. A nyár vége ugyanis már ősz eleje is egyúttal, kinyaral­ták magukat az emberek, kisebb gondjuk is nagyobb a kirándulga­tásoknál, főként, ha azok csak vá­roskörnyékiek. Irány a pénz, s for­rása', — gondolják, s ekkeppen is cselekednek, kampánybarnaságukat nagy hirtelen fehérséggel cserélik föl (Ebből némi divat is lett leg­újabban, hiszen: „az igazi értelmi­ségit arról lehet felismerni, hogy nyáron is fehér...") Savanyú te­hát a szőlő, de hát ez így volt, van, lesz, amióta s míg szőlő élt, él és él ni fog e világon. Mindettől függetlenül még au­gusztusban fölkerestem a Mártélyi Tájvédelmi Körzet felelősét, Somo­di Istvánt. Nagymértékben osztot­ta az időszerűségre, illetve annak hiányára vonatkozó gyanúmat; a nyári vendégek — mondta — már elhúztak, mint a vadlibák; azok pe­dig, akiket az őszi madárvonulás érdekel, még nem érkeztek meg. mert a madarak nem indultak el. Mindezt a mártélyi táj is alátá­masztotta: nyár végi csend úszott a holtág fölött nagy mennyiségben, a nyári dömpingre csak a szanaszerj­te heverő szemetek, meg a laposra tiport fú tudott emlékeztetni. A bérelhető csónakgarmada árván ringatózott a vízen, a környéken egyetlen horgász lézengett, s nem fogott semmit, mert „horgász az, aki nem fog semmit", jutott eszem­be a mondás. — A madarak majd október tá­ján érkeznek meg — mondta n holtág pártján Somodi István —, s velük együtt az érdeklődök. — Az­után pedig elbeszélte mindazt, ami­re a lehetséges őszi kirándulók kí­váncsiak lehetnek. — Érdekes embereket lehet itt megfigyelni néha... Kijönnek ide madarat nézni déli tizenkettőkor, Kárász utcai szerelésben, s persze távcső nélkül. Ez eddig rendben, csakhogy ők várják — sőt: elvár­ják! — hogy madarat is lássanak. Hát látnak is... Két sirályt és há­rom varjút. Általában nincsenek mindezzel megelégedve, pedig vi­selkedésmódjuk, öltözetük stb. ép­pen ezzel adekvát. Azt mondják, ilyet otthon is láthatnak az ablak­ból ... Én ezt nem vonom kétség) be. Viszont úgy vélem, halvány lila alkalmazott segédfogalmuk sincs, hogy mennyi mindent lathattak vol­na, ha kora reggel jönnek, s némi­képp terepszínűbben! — Ügy látszik, az emberek nem­igen tudnak viselkedni a természet­ben ... — Nemcsak úgy látszik; valóban nem tudnak. Ha valaki túl hango­san viseli magát a flaszteron, rög­tön megkapja: ne ordítson, ember, nem az erdőben van! Pedig éppen az erdőben, s amit jelképez: a ter­mészetben van szükség „jól szitu­ált" viselkedésre. Enélkül az ember nem látja a fától az erdőt; a kü­lönféle, érdekesebbnél érdekesebb állatok úgy elszelelnek közeledtére, mint a pinty. — Mi a „leghelyesebb" viselkedés a természetben? — Le kell ülni és várni. Persze szép csendben, s csak mérsékelten mocorogva. Az ember előtt elvonul minden, ami a területen megtalál­ható. — Tényleg ... Egyszer kinn ül­tünk a Sancer partján egy ismerő­sömmel. öt perc alatt láttunk tíz madarat, egyik védettebb volt, mint a másik: három teknőst, meg egy siklót. Plusz még az ismerősöm is ott volt. Állatkertben éreztem ma­gam. — Hát. ez így szokott lenni De most. lassúk a témát. A két Sze­ged kórnyéki tájvédelmi körzet Mártély es Fehér-tó—Pusztaszer eléggé eltér egymástól jellegében; de egyébként is különféle, egymás­tól nagyon eltérő területeket foglal­nak magukba. Vegyük elsőnek Pusztaszert: e tájvédelmi körzeten belül van halastó, van szikes tó, nádas puszta, homoki erdő, őshonos fehérnyárfás, tölgyesek, fenyvesek, plusz még egy jó nagy Idarab a Ti­szából — mi kell még? Mozaiksze­rű a terület, tehát sokféle Inövény­és állatfaj talál rajta otthont. Bizonyára épp ezért védik: minden alföldi jellegzetesség meg­található benne, sűrítve. — Növény- és állatvilága egye­dülálló, aztán itt van a nemzeti emlékpark, s a kisparaszti tanyai gazdálkodás emlékeit is őrzi a te­rület. A Fehér-tónál megfigyelt madárfajok száma nem kevesebb, mint kétszáznegyvennyolc, ezt bár­mely látogató tanúsíthatja. — Es Mártély? — Fő vonzereje a holtágak ma­dárvilága. Saséren például rétisas is költ — már ez az egyetlen ok is elegendő lenne arra, hogy védjük a területet. De sokkal több ok van, nem egyetlen. — Ott száll egy ... kócsag. — Igen — mondja Somodi Ist­ván —, az nemeskócsag, vagyis a «álunk előforduló két kócsagféléből a ritkább. Ezért a látvártyért pél­dául egy nyugatnémet számolatla­nul utazná, a kilométereket. Utaz­nak is; a kempingben Európa minv den részéről fogadunk látogatókat. — Hol vannak a legjobb madár­megfigyelő helyek? — A Fehér-tónál építettek egy meg­figyelőtornyot, egyszerre egy autó­busznyi embert képes befogadni. Nincs az a minél ritkább madár, ami innen ne lenne látható, persze leginkább a hajnali órákban. Ha valaki mégis délben jön: a nemze­ti emlékpark területén készül egy erdészházhasonmás, abban meg egy kiállítás; a látogató minden mada­rat megnézhet ott, amit élőben lá­tott volna, ha a lustaság meg nem akadályozza. Hát akkor: kellemes óracsörgést és hajnali kelést kívánok, kinek­kinek, minél korábban, kedve sze­rint ... Farkas Csaba 1986. NOVEMBER 13., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: SZILVIA A Nap kel 6 óra 45 perckor, és nyugszik 16 óra 12 perckor. A Hold kel 14 óra 52 perckor, és nyugszik 3 óra 17 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 91 cm (álló) SZÁZÖTVEN ÉVE született Jaroslaw Dabrowski (1836—1871) lengyel tábornok, a Párizsi Kommün fegyveres erői­nek főparancsnoka. A cári ható­ságok fogságából sikerült Fran­ciaországba menekülnie, 1871. május 23-án — míg társainak si­került áttörnie a közeledő ellen­séges záróláncon — ő a nemzet­örökkel maradva a végsőkig ki­tartott, és halálos haslövést ka­pott a barikádon. NAGYSZlNHAZ Délelőtt fél 11 órakor: Hege­dűs a háztetőn (Nyugdijasbérlet). KISSZf NH AZ Fél 6 órakor: Három cilinder (Mora Ferenc 2. bérlet). STÜDIÖ Este 8 órakor: Az örült és az apáca (bérletszünet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. dél­után fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: A sárkány utja (színes hongkongi kalandfilm. Kiemelt helyár!). Fáklya: negyed 3 órakor: Jégkiralynő (színes, ni. b. szov­jet mesefilm) negyed 6 és fél 8 órakor: A sárkány útja (szines hongkongi kalandfilm. Kiemelt helyár!). Szabadság: fél 4, háromnegyed 6 órakor: Bocsáss meg. madár­ijesztő! (szines, m. b. szovjet if­júsági film) este 8 órakor: Vad banda! (szines amerikai wes­ternfilm. III. helyár! Csak 18 éven felülieknek!). Kiskőrössy halászcsárda: (vi­deomozi): este 10 órakor: Sas­szárny (szines, angol western­film). Éva presszó: (Oskola utca): Bruee Lee: A legenda (hong­kongi film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTAR Klauzál tér 3. szám (13/57-cs). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel. sebészeti fel­vételi ügyeletet az I. sz. Sebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.), uroló­giai felvételi ügyeletet a II. Kór­ház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a a felnőtt lakosság részére: Sze­ged. Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Le­nin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben törté­nik a sürgős esetek orvosi ellá­tása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8 órától déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégé­szeti ügyelet az ÜJszegedi Gyer­mekkórházban van (Szeged, Odesszai krt. 37.). Telefon: 22­655. Egyéb napokon a Fül-Orr­Gége Klinika tart ügyeletet (Szeged, Lenin krt. 111.). Tele­fon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14­420. SOS T.EI.KISEGÉLY­SZOLGAI. AT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. BUDAPEST 1. 9.25: Tv-torna 9.30: Arthur Rubinstein Brahms-mű veket zongorázik — NSZK film — (ism.) 9.40: Képzőművészeti technikák — osztrák kisfilm — (ism.) 9.55: Hunyadi Sándor: Téli sport — tv-film - (ism.) 11.15: Képújság 16.20: Hírek 16.25: Rövidfilm­archívum 17.00: Amor rabjai — angol tv-fi!msorozat — 2. — (ism.) 17.25: Belúreklám 17.30: Tizen Túliak Társasága 18.10: Képújság 18.15: Tv-börze 18.20: Papírforma — riportfilm 18.30: Telesport 18.55: Reklám 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Rabszolgasors — brazil tv-filmsorozat — 12. 21.10: Betúreklám 21.15: A velünk élő történelem — Növekszik a tömegek bizalma 22.15: Híradó 3. 22.25: Himnusz BUDAPEST 2, 17.20: Képújság 17.25: Történetek a kiskertekről — NDK tv-filmsorozat — 5. — (ism.) 18.25: Zseb-tv — (ism.) 18.50: Pedagógusbk fóruma — F.ger '86 19.25: A mi istenünk a nő — svéd rövidfilm — (ism.) 20.05: Count Basie­koneort — amerikai zenés film — (ism.) 21.05: Híradó 2. 21.25: Reklám 21.30: Súlyemelö-vb (90 kg) 22.05: Képújság BELGRÁD 1. 13.40: Elmulasztották — nézzék meg! 14.55: Indiai népmesék 15.10: Szerves és szervetlen eredeti szennyező anyagok 15.30: Természetvédelem 16.00: Jó napot! — tájékoztató mozaik adás 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.25: Krónika 17.45: A győzelem napja — sorozat gyerekeknek 18.15: Tudomány 18.45: Tv-kalendárium 18.55: Számok és betúk — vetélkedő 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-naplő 20.00: Politikai magazin 21.00: Kiválasztott pillanat 21.10: Szórakoztató adás 22.15: Tv-naplő BELGRÁD 2. 18.30: Tv-napló 19.00: Lépések — ifjúsági adás 19.30: Tv-napló 20.00: A Jugoszláv Rádió­Televizió Napjai ÚJVIDÉK 17.00: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Gyermekműsor 18.15: Dok.-műsor 18.4.4: Szórakoztató műsor 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.05: Gyermekműsor 20.35: A botladozó bárányok 21.20: Külpolitika 21.45: Híradó szerb­horvátul 22.05: Ártatlanság 22.50: Alom a fehérségről 23.05: Irodalmi műsor EÜEEiI 8.20 8.30 9.20: 9.45 10.05: 10.35 10.50 11.35 12.30 12.45 13.00 13.40 14.10 14.26 15.00 15.30 16.05 17.00 19.15 19.58 20.45 21.40 22.20 22.30 22.52 23.02 0.10: 0.15 4.20 8.05: 8.20: 9.05: 12.00: 12.10 12.26 12.31 : 13.05: 14.00: 15.05 15.40: 16.00 17.08 17.30 18.30: 19.05: 19.15: 20.00: 20.03 21.05: 22,00 22.33: 23.20: 0.14: 0.15: 4.20: KOSSUTH Jegyzet Történelmi operákból Népdalok Nefelejcs — (ism.) Diákfélóra — (ism.) Bábok és bohócok Évszázadok mesterművei Kun Béla — Szemelvények Kun Béláné vissza­emlékezéseiből — 9. Ki nyer ma? Intermikrofon Basilides Maria énekel Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót A magyar széppróza századai — Kaffka Margit: Szinck és évek — 1. — (ism.) Nóták Száz dollár — Barabás Tamás novellája Hétszinvlrág Révkalauz Rádiószínház — Szálljon a dal — Moldova György hangjátéka Geszty Szilvia és Peter Schreier operett­kettősöket énekel Köd — Gozsdu Elek regénye — 1. Népdal est Leonard Bernstein vezényli a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarát és a New York-i Filharmonikus Zenekart Évmilliók ember­közelben Tíz perc külpolitika Nóták Az alkohol Pablo Casals gordonkázik. Rudolf Serkin zongorázik Himnusz Éjfél után... PETŐFI Szegfű Károly gordonkázik A Szabó család ... — (ism.) Tíz perc külpolitika — (ism.) Napközben Hírek németül, oroszul és angolul Régi magyar indulók Néhány szó zene közben A Népművészet Mesterei. Nosztalglahullám LelátO — Sportmagazin Operaslágerek — (ism.) Törvénykönyv — (ism.) Sanzonpodium Acker Bilk dzsessz­egyuttese játszik Segíthetünk? — az Ifjúsági Rádió műsora Slágerlista Tudositás a súlyemelő­vb-röl Operettkedvelőknek Réklamparádé A Poptarisznya dalaiból A Rádió Kabaré­színházának októberi bemutatója Magyarországról — (Ism.) Slágerfilmek — fllmslágerek Barangolás régi hanglemezek kozütt Rockpanorama Éjfél után . .

Next

/
Thumbnails
Contents