Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-07 / 263. szám

Péntek, 1986. november 14. 7 MAGAZIN Tovább épül a paksi atomerőmű Forradalom és reform Egv mondat a tervtörvényből „Az atomerömüvi villamosenergia-termelés a tervidőszak végérc az 1985. évinek kő/el kétszeresére növekedjen.' Már jócskán benne jártunk 197.7 elején.az első energiaválságban, a v illamosipar egyik jeles vezető képviselpjc mégis, még akkor is határozottan nyilatkozta: az. ország villamosenergia-igénye az elkövetkező tíz esztendőben is változatlan — azaz cventé 7—8 Százalékos — sebességgel fog növekedni. Az ésszerűbb energiagazdálkodás jóvoltából ez szerencsére nem következett be. ám így is meglepőnek tűnhet : l9?5-ben a népgazdaság összes felhasználása 20,8 milliárd kilowattóra volt, tavaly pedig már ennek több mint' másfélszeresét fogyasztottuk. Nélkülözhetetlen Valóban, cz nem kevés. Mégis érthető a növekedés, hiszen messze vagyunk még — ahogyan a szakemberek mondják — a telítődéstől, különösen igaz ez a háztartásokra, mert amíg nálunk ma egy átlagos család évente mintegy 1900 kilowattórányi „villanyt" fogyaszt, addig ez a szám a legfejlettebb nyugati országokban eléri a 7000-et. Ami azt is jelzi: még jó darabig számítani kell a villamosenergia-igény dinamikus növekedésére. A VII. ötéves terv számol is ezzel, a lakossági és kommunális fogyasztás például a tervidőszakban,évente 4,6 százalékkal emelkedhet: A, nö,-. •vekvö igényeket, a korábbi tervekinek. megfele|ően., a paksi atomerpmü újabb.blokkjainak belépésé .fedezi. , A/ atomerőmű üzemszerűen ,n.iu-. kodő kétegyenként 440 megawat; ' tok.—..hló'kkja''tavaly'6,48'milliárd kitowánóra villamos' energiát szolgáltatott. Ez az 1975. évi fogyasztásnak majdnem egyharmadát fedéz: hette volna. A szakemberek igen elégedettek áz atomerőmű teljesítményével, hiszen a két blokk tavaly majdnem 800 millió kilowattal adott többel a tervezettnél. (Ez bizony — nem éppen probléprajiventes energetikai viszonyaink közepette — nagyon jól is,jött,). 30 százalékkal Az erőmű harmadik blokkját éppen napjainkban indították, az első, úgynevezett párhuzamos kapcsolásra most szeptemberben került sor. Igy már ez a blokk is villamos energiát szolgáltat az országnak., noha hat hónapig még nem teljes kapacitással — ez a próbaüzem időszaka, lövőre azonban már ez a blokk is 2— 3.milliárd kilowattórát termel. A negyedik 440 megawattos blokk párhuzamos kapcsolása a tervek szc'ririt a jövő év végérc várható. Így — a hat hónapos próbaüzemet követően — 1988 közepétől már teljes kapacitással termel villamos energiát az első, 1760 megawattos paksi atomerőmű. Ami azt jelenti, hogy évente legalább 12 milliárd kilowattóra energiát az atomerőműtől kap az oszág, de a szakemberek szerint esetleg az e\ i 13 .milliárd is elérhető. Ha 12,5 milliárddal számolunk, akkor csaknem 30 százalékát fedezhetjük az 1990-re számított fogyasztásnak. Nem lényegtelen hányad ez, hiszen — ha már felépült az atomerőmű — az energiának ez a legolcsóbb fajtája. E szempont is amellett szól, hogy áz ország későbbi energiaigénynövekményét is zömében atomerőmű fedezze. Egy újabb atomerőmű, amely a tervekben Paks II. névre hallgat. E második építési ütemben további, mintegy 2000 megawattal bővül a kapacitás. ' ' • Ezer megawattosak A. második atomerőmű .azért", kerül szintén Paksra, mért a jelenlegi tclephélv fégalább'4000'niegavvatt teliesi'töképességű atomerőmű telepítésere megfelelő niifulen szempontból. • Ugyanakkor élohy 'és a bérúházás költségeit csökkentő'1 fényező, hogy itt az erőművi és a járulékos infrastruktúra zönlé cnár rendelkezésre áll, nem szükséges kiépiteni. Paks II. blokkjai 1000 megawattosak lesznek, ezek telepítése ugyanis fajlagosan, olcsóbb —.az egy-egy kilovyattóra.megtermelésére, jutó beruházás; összeg kisebb, Ugyanakkor ez az új „ezres" atomerömüvi blokk a ma legkorszerűbb szovjet konstrukció, megfelel a nemzetközi előírásoknak. Paks II. a kilencvenes évek során épül fel. Teljes kapacitással várhatóan az ezredfordulótól termel majd. Így ekkor már — az addig természetesen jócskán megnövekvő — villamosenergia-igényünknek 45—50 százalékát leszünk képesek atomenergiából fedezni. A társadalmi forradalom sajátos, meghatározott szakasz a történelmi folyamatban: ugrás, amelyben radikális állapotváltozások következnek be, utal nyitva a téltörekvő osztály új rendjének kialakulásához. Ez után már a társadalmi, gazdasági változtatások kislépései, reformok jönnek, hogy kiteljesítsék a forradalmat, részleteiben is megvalósítsák annak céljait. Évekig, évtizedekig forradalmat csinálni nem lehet. A permanens forradalom képtelenség, hiszen nem lehet az embereket egyfolytában lázban tartani. A „tartós" forradalom szükségképpen célt téveszt: a folyamatok kézbentarthatósága, kezelhetősége csökken; túlhangsúlyozódik a diktatúra (legyen bár ez proletárdiktatúra) a demokráciával szemben; a forradalom előbbutóbb felfalja gyermekei!, anyagi és erkölcsi tartalékait; kiveszi a nép és a gazdaság erejél. Éppen ezért a radikális állapotváltozás után konszolidációnak, megnyugvásnak, rendbeés helyrerázódásnak kell következnie. A forradalomnak abba kell hagynia önmagát, hogy eredményeit megszilárdítsa. A forradalom: a réginek tagadása, lerombolása, romeltakarítás, feltételteremlés, s kapunyitás az újnak. Ki tudja használni a régi rendszer müködőképtelenségét, de még nem hozza létre az új rendszer működőképességét. Tudja pontosan, mire mond nemet, de még nem tudja pontosan, mikre mond igent. Eöleg rombolás a feladata és nem az cpités.: Ami feltételeket kihasznál, nem ő hozta létre; amelyeket létrehoz, nem ő használja ki. A forradalom — ha megnöveli önmaga szolgálati.idejét — túlzásokba fut, sok ellenséget gyárt, a szövetségi politika elveit akaratlanul is megsérti; nemzetközi kapcsolatait szűkíti, merevíti; az államhatalmat túlbürokratizálja. Lenin jól tudta, mikor kell a módszereken változtatni. 1918 áprilisában' ' "ejZúik Írásában" panaszkodik, "Hogy egyesek szerint „vörösgárdista rohamot" intéztek' a tőke ellen, és ez nem volt s/ép dolog. Mi imftt lehetett volna tenni? — tette fel a kérdési". És kijelenti, hógy most már az ilyen rohamok ideje véget ért. „Kövenként rakjuk le a szocialista társadalom szilárd alapjait, dolgozzunk ' fáradhatatlanul, hogy megteremtsük a fegyelmet és az önfegyelmet, hogy mindenütt fokozzuk a szervezettséget, a rendet, a vállalkozói kedvet, az egész nép erőinek harmonikus együttműködését". Az októberi forradalom egymagában.még nem teremtette meg az új társadalmat. Új helyzetet hozott létre, amely új tipusú fejlődési folyamatot inditott el. Minden eredmény ennek a folyamatnak a sikerétől függött. Akkor sikeres egy forradalom, ha az általa megindított folyamatok sikeresek. Azonnali választ kell adni addig soha fel nem tett kérdésekre. Szinte a szovjethatalom megszületésének pillanatában meg kellett oldani korszakos, jelentőségű dolgokat. Hogyan szerveződjön a mezőgazdaság? Miként alakuljon az ipar? MiI RÖMBÖCZKY L'ÉI ER lyen legyen az ország, a gazdaság irányítása ? Melyek az új helyzetnek leginkább megfelelő intézmények? A forradalmat követő reformok dolga magának a forradalomnak nem forradalmi eszközökkel való folytatása, az igeretek valóra váltása, a társadalom, a nemzet életképességének, működőképességének biztosítása; bizalontépítés és bizalomerősités; jövőépítés és jövövédelent; a hatalom önkorlátozása; új jogrend kiépítése; igazodás a változó körülményekhez, a közvéleményhez, az imntár konkretizált ideológiai tételekhez. A hatalom megragadása más, mint annak kiépítése, megtartása. Az utak, lehetőségek, keretek megnyitása más, mint ezek tartalommal való kitöltése. A forradalom után már szinte minden folyamát evolúciós (továbbfejlesztő), és nem revolúciós (radikális változást hozó). A keretek kitöltése nem robbanásszerű; nem hajtható végre „vörösgárdista" rohamokkal. Nem tudjuk a szocializmus várát „menetben" elfoglalni, és máris tovább menni a kommunizmus felé. Előbb a szocializmust kell önalapon fejlődővé, egészségessé, életképessé, ntüködőés ellenállóképessé tenni. Politikában, gazdaságban, kultúrában sok évtizedes, türelmes, rendszeres tevékenységre van szükség. Mai nehéz helyzetünkben különösen tisztán látjuk, milyen hosszú idő kell ahhoz, hogy a szocializmus hazánkban olyan állapotba kerüljön, amelyben már teljes mértékben képes kibontakoztatni önmaga előnyeit, amikor már valóban, a dolgozó kollektívák a főbb termelési eszközök köztulajdonosai; amikor már létrejönnek az osztálynélküli társadalom leltételei. Idő kell ahhoz, hogy megvalósuljon a nemzet erkölcsi-politikai egysége; bejáratott, egyértelmű, összehangolt politikai, társadalmi, jogi és gazdasági mechanizmusok működjenek; a társadalom minden 'tagja"'^ániáííí nagyjából egyenlőek legyenek a lehetőségek a tanulásra és továbbtanulásra,' az egészségügyi, a közuzerni és kommunális szolgáltatások igénybevételére, az clőbbrejutásra, a boldogulásra, a lakásra; olyan 'szociálpolitikára, hogy önhibáján kívül senki se éljen szegénységben. Antit deklaráltunk, szüntelenül érezze a nép, hogy teljesül. Fokozatosan az emberek, a dolgozó kollektívák kezébe adjuk sorsuk irányításának jogát és eszközeit. A reformok révén állandóan megújítjuk („innováljuk") a társadalmat, nehogy elmerevedjen, elnehezüljön. Antit a fejlődés kiván, megtesszük. Egyesitjük a társadalnii forradalmat a tudományos-technikai forradalommal. Uj viszont alakítunk ki a munka és a tőke között, fokozatosan lehetővé teve, hogy a tőke tegye jóvá történelmi bűneit: hozadékának egy része a munkáé legyen, bérré, munkajövedelemmé, juttatássá váljon. Közben pedig forduljon bírálatunk mind inkább a polgári társadalomtól saját társadalmunk felé, hiszen hibáinkat-más ki nem javítja helyettünk. A reformok révén teIRINA RAKSA Eurazsia Télen a Csuja-hegyi sztrádán I őrös a hajnal, mint uz ünnep. Ha április jön, nyírfás, orgonás, S a nyár?. Vadlilionnnal tüntet. Hol rigófüttyön széttörött A csönd nagy gömbje, in Ülök fehér papír fölolt, Már rámsötétedik. S nagy medvemancs-faágak... A kisfiúk a lomb Közt almát is találnak, Mint fénylő lumpiont. Kányafákkal, málnaággal Bozontos nyári kert. Csuk félórán át június Szelíd esője veri, A szivárvány meg felszökik, Mint csőből a vízsugár... Élénkzölden, rózsaködben Éjek, napok szállónak, Kispad alá sorakoznak, Mini háncskéreg-kosarak. KONC /EK JÓZSEF FORDÍTÁSA BAKACSI FAJOS METSZETE gyük emberibbé, humánusabbá társadalmunkat, jogrendünket, élet- és munkakörülményeinket, gazdaságirányításunkat. És miközben „reformálunk", tudnunk kell, hogy lényegében a forradalmat folytatjuk. A rabszolgaságból a feudális rendszerbe való áttérés, a feudális rendszerből a tőkés rendszerbe való átmenet évszázadok alatt ment végbe. Miért lenne a mostani fordulat kivétel? A forradalom — szűk értelemben — „pontszerű cselekvés", antely az alapokat változtatja meg, hogy utána tiszta lappal indulhassunk. De most úgy látjuk, hogy az intézményekben, a mechanizmusokban, a munkában, a munkakörülményekben, a technikában végbemenő gyakorlati átalakulások is a maguk tömegességével és egyidejűségével szinte forradalomszerű, radikális változásokat hoznak. Szinte forradalmi változás az, ami napjainkban a Szovjetunióban és Kínában lejátszódik. Igazi forradalomnak tűnik napjaink tudományos-technikai forradalma és „a minőség forradalma". Amikor egy társadalomban összegyűlnek a bajok, megnőnek a feszültségek, halmozódnak a konfliktusok, és már-már válságjelenségek fenyegetnek, akkor forradalmi jellegű reformok szükségesek. Ilyen reform volt hazánkban az 1957—1958. évi változás, az 1968. évi gazdasági mechanizmusreform, s valószínűleg ilyen az a korszerűsítés, amelyet a gazdaságirányításban, a pénzügyi és bankrendszerben, a választási rendszerben mostanában végrehajtunk. Eléggé radikálisak ezek a változások. Nem tagadhatjuk persze, hogy talán túl sok ekpzben a kapkodás, a foltozgatás, á magunk által elkövetett hibák korrigálása, az egyik feszültség csökkentésével más feszültségek növelése. Sok a félmegoldás, a nem elvi alapon álló korrtpro' ntisxztim. De mégis: eviizedek óta olyan utat járunk, ahol a következő lépések érdekében nem kellett egykét mérföldet visszamennünk. Ott folytathatjuk korszerűsítési folyamatot, almi annak megérettek a feltételei. Olykor, fontolvahaladásnak tűnhet ez, de haladás, Elkerüljük a visszalépésekből származó anyagi és politikai .veszteségeket. Számos új lépésünk nem egyszerű, en ráépül a kprábbi viszonyokra, hanem több r vonatkozásban ezeket újakkal váltja fél. Az igazi reform egyrészt a régi folytatása, másrészt annak túlhaladása és felváltása. Időlegeseit szembekerülhetnek egymással a/ok, akik a szocializmust a reformoktól, s azok akik a szocializmust a lemcrfcvédéstől féltik. Kereskedünk, vállalkozunk, üzletpolitikát folytatunk — nem kevesek felháborodására: Az októberi forradalom negyedik évfordulóján mondta Lenin (iront ezt azoknak, akik az idézeteknek inkább hisznek, mint az új jelenségeknek), hogy „a proletárállamnak óvatos, hozzáértő,, ügyes nagykereskedővé kell válnia... A nagykereskedő mint gazdasági típus látszólag oiyan messze van a kommunizmustól, mint ég a földtől. De éppen ez egyike azoknak az ellentmondásoknak, amelyek a való életben a kisüzemi parasztgazdaságtól az államkapitalizmuson keresztül a Szocializmushoz vezetnek." Nem tehetünk róla, de annyira belénk beszélték, hogy a pröfit, a tőke, a vállalkozás csúnya dolog, hogy most ezek honosítását a kapitalisztikus elemek beszivárgásának látjuk. Az is zavar minket, hogy nagyon eltolódtunk a rideg gazdasági szemlélet felé. Közben örülünk annak, hogy hazánkban mind több tere. van a kezdeményezésnek, a piaci viszonyoknak. Hát ilyenek vagyunk. A régi bolsevikok is átélték mindezt. Nekik mondta Lenin: „Tartsd számon gondosan és lelkiismeretesen a pénzt, gazdálkodj takarékosan, ne henyélj, ne lopj, tarts szigorú fegyelmet a munkában — éppen ezek a jelszavak, amelyeket a forradalmár proletárok joggak kigúnyoltak akkor, amikor a burzsoázia mint kizsákmányoló osztály az efféle beszédekkel leplezte uralmát, vájnak most, a burzsoázia megdöntése Után, a mai helyzet időszerű és fő jelszavaivá" PIRITYí OTTÓ