Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-29 / 281. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 76. évfolyam, 281. szám 1986. november 29., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint December 19-ére összehívták az Országgyűlést Áz Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a népköztársa­ság Elnöki Tanácsa. A. testület az alkotmány 22. paragrafu­sának (2) bekezdése alapján az Ország­gyűlést december 19-én 10 órára össze­hívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az Országgyűlés tűzze, napirendjére az 1987. évi állami költségvetés törvényja­vaslatát, valamint a kormány külpolitikai tevékenységéről szóló beszámolót. Az Elnöki Tanács — megtárgyalva a Minisztertanács előterjesztését — a bank­rendszer továbbfejlesztése érdekében mó­dosította az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvényt, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1967. évi 36. szá­mú törvényerejű rendelet egyes pontjait. Az 1987. január l-jétől bevezetésre kerü­lő változtatások létrehozzák a kétszintű bankrenszer szervezeti és jogi kereteit, feltételeit. A jövőben szervezetileg is kü­lönválnak a jegybanki és a kereskedel­mi banki funkciók. A Magyar Nemzeti Bank feladata a jegybanki funkció ellá­tása lesz, amely mellett devizabanki fel­adatokat is végez, ugyanakkor a gazdál­kodó szervezetek hitelezését, pénzforgal­mát a jövőben a kereskedelmi bankok és más pénzügyi intézmények bonyolítják le. A földértékelési rendszer továbbfejlesz­tése és korszerűsítése érdekében az Elnö­ki Tanács módosította az 1980. évi 16. számú törvényerejű rendeletet. Az új sza­bályozás elsősorban olyan földértékelési rendszer folyamatos bevezetéséről intéz­kedik, amely talajtérképezésen alapul, és figyelembe veszi a mező- és erdőgazda­sági termelést leginkább befolyásoló ter­mészeti tényezők hatásait. Aj testület módosította a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvényt; e szerint a jövőben lehetségessé válik nyugdíjas bí­rák foglalkoztatása bírói munkakörben. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a Komárom Megyei Főügyészség székhelyé­nek áthelyezéséről Esztergomból Tatabá­nyára. A továbbiakban a testület legfelsőbb bírósági népi ülnököket és hivatásos bí­rákat mentett fel, majd bírákat választott meg, kegyelmi ügyekben döntött és egyéb időszerű kérdésekről tárgyalt. (MTI) Tanácskozott a megyei pártbizottság Tegnap Szegeden Horváth Károlyné, illetve Koncz János megyei titkárok elnökletével kibővített ülést tartott az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága, amelyen a testü­let tagjain kívül részt vettek a városi, a városi jogú és megyei irányítású nagyközségi pártbizottságok titkárai, állami, gazdasági és tömegszervezeti vezetők, valamint a megyei pártbizottság vezető munkatársai. Jelen volt és felszólalt Gycncs András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A testület Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára előadásában meghall­gatta és támogatólag tudo­másul vette <i Központi Bi­zottság 1986. november 19— 20-i üléséről szóló tájékoz­tatót. A megyei pártbizottság fontosnak tartja a határozat mélyreható megismerését, cselekvő elfogadását, a konk­rét helyi feladatok kialakí­tását és megvalósításának következetes napirenden tar­tását, ellenőrzését a pártszer­vezetekben és a dolgozói kollektívákban. A megyei párttestület -Bar­tha László megyei titkár elő­terjesztésében megtárgyalta Csongrád megye gazdasága 1986. évi fejlődésének ta­pasztalatait, valamint az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága 1987. évi gazda­ságpolitikai programját. A vitában részt vettek: Szé­kely Sándor, Antalné Agócs Mária, Juhász Géza, Labádi Sándor, Ágoston József, Gye­nes András, Kis Lajos, Ocs­kó Imre, Horváth János és Sipos Mihály. A vitát Bartha László foglalta össze. Á WHO képviselője hazánkban Tomas Adeoye Lambo, az Egészségügyi Világszervezet főigazgató-helyettese, aki Medve László egészségügyi miniszter meghívására tar­tózkodik hazánkban, pénte­"ken az Egészségügyi Minisz­tériumban sajtótájékoztatót tartott. A sajtótájékoztatón a fő­igazgató-helyettes elismerés­sel szólt az Egészségügyi Vi­lágszervezet munkájában részt vevő magyar szakembe­rek tevékenységéről. Korábbi és mostani tapasztalatai alapján úgy látja, hogy Ma­gyarországon ma már sokkal tudatosabban mérik fel az egészségkárosító hatásokat, mint néhány évvqj ezelőtt, és határozottabb lépéseket tesznek az illetékesek a gon­dok megoldására. Az Egész­ségügyi Világszervezett aján­lásokat tett a tagországoknak az „Egészséget mindenkinek 2000-re'' programjával, s Ma­gyarország is hathatós intéz­kedéseket tesz e stratégiához 'csatlakozva. Tomas Adeoye Lambo programja során találkozott a magyar egészségügy több vezetőjével, fogadta Csehák Judit, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Felkereste a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetemet, a Debreceni Orvostudományi Egyetemet és több más egészségügyi in­tézményt. A főigazgató-he­lyettes szombaton utazik el Magyarországról A testület megállapította, hogy az ipar és a mezőgaz­daság termelésének növeke­dése gyorsabb az országos átlagnál, azonban a tervezet­tet várhatóan nem éri el. A teljesítményt valamelyest meghaladó mértékben javul­tak a lakosság életkörülmé­nyei. A gazdaság minőségje­gyei közül lassan javult a termékszerkezet, s ezáltal a versenyképesség. Csökkent gazdasági szervezeteink teL jesítménye a nem rubel el­számolású piacokon. Nem következett be alapvető po­zitív változás a költséggaz­dálkodásban, a munka szer­vezettségében. 1987-ben alapvető feladat a gazdaság teljesítményének mennyiségi és minőségi nö­velése. A célok teljesítését alapozza meg a termelési és termékszerkezet korszerűsí­tése, a műszaki fejlődés meggyprsítása, a ráfordítá­sok csökkentése, a munka szervezettségének javítása. A pártszervek és -szervezetek, az állami, a társadalmi szer­vek és tömegszervezetek, va­lamint tömegmozgalmak dol­gozzák fel, a gazdaságpoli­tikai programban megfogal­mazott tennivalókat, alakít­sák ki saját feladataikat és következetesen értékeljék, ellenőrizzék azok végrehaj­tását. A pártbizottság gazda­ságpolitikai programja — a vitában elhangzott észrevéte­lekkel kiegészítve — szer­kesztett formában jelenjen meg a Csongrád Megyei Hírlapban és a Délmagyar­országban. * Gyenes Andrást, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság el­nökét fogadta Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára, s megbeszélést foly­tattak a megye gazdasági, társadalmi, politikai és kul­turális életének időszerű kérdéseiről, a pártmunka feladatairól. Értékves „Ezt meg hogy kaptad el?" — kérdeztük nemrégi­ben fotóriporter kollégánk­tól, mikor megláttuk felvé­telét az aznapi DM-ben. A képen néhány tarjáni sze­métgyűjtő tartály, s körü­löttük feltornyosult szemét­halom volt. „Éppen csak ar­ra jártam." E felvételre né­hány nap múltán, amikor választóival találkozott, hi­vatkozott a városrész ország­gyűlési képviselője is, azt feltételezvén — s ezek sze­rint jogosan —, hogy a fo­tóriporternek nyilván nem Kellett térdig lejárnia a lá­bát... Más emlék, szintén a na­pokban történt. Erős északi szél söpörte tisztára a város egyes részeit. Azért nem mindet, mert a szél útjában álló házak védőpajzsként felfogták a szelek szárnyán úszó papírfecniket, konzerv­dobozokat. Helyenként jóko­ra kupacok gyűltek hát föl. Láttam házfelügyelőt, aki még a ház mellett futó út­testet is fölsöpörte, gondo­san lapátjára gyűjtötte a szemetet. S láttam házfel­ügyelőt, aki a lehullott fa­levelektől szép tisztára sö­pörte az épület előtti járda­szakaszt. Ledúrta a levél­halmot az úttestre, amelyet — ugye, sejtik már olvasó­ink? — alig egy félórával azelőtt söpört tisztára egy úttakarító gép kezelője. Ismerek pedagógust. aki minden tavasszal fapácot vesz a saját pénzén, hogy lekenje a házuk előtti két padot. És ismerek asztalost — ugyanabból a házból —, aki nem szól rá fiára, ha az kedvenc rockegyüttesei ne­vét karcolja bele a pad lé­ceibe. Efféle tapasztalatokért, sajnos, nem kell annak messzire mennie, aki lakó­telepen lakik. Anélkül, hogy szociológiai fejtegetésekbe bocsátkoznánk, s hosszasan magyaráznánk az ilyen ma­gatartás indokait megálla­píthatjuk: a köz javainak megőrzéséért érzett s muta­tott felelősségünk mintha csökkenőben volna! Külö­nösen szembetűnő ez azok­ban a városrészekben, ahol látványos fejlesztésekre már nem lehet számítani, ame­lyek lényegében befejezett­nek tekinthetők. Ahol ugyan kialakultak már az ott élők közösségei, csak talán nem funkcionálnak megfelelően. Nincs kellő súlyuk a szava­iknak, nem váltak a közös­ség mindennapjait befolyá­soló döntések cselekvő ré­szeseivé. Hadd hozzunk erre egy friss példát! Felborzolódtak a kedélyek mostanában amiatt, hogy a takarékos távfűtés sok helyütt a táv­fűtés hiányában mutatkozik meg. A fűtési rendszer gyen­geségei, hibái éreztén leve­lek fogalmazódnak, telefo­nok csörögnek, ki-ki egyéni vérmérséklete szerint kezd harcba, s lehetőségeitől füg­gően áldoz erre idejéből. Ezeknek az egvmástól elszi­getelt küzdelmeknek a ha­tásfoka legalábbis kétséges e pillanatban. Most hiányoz­nak igazán azok a közössé­gi képviseletek, amelyek ösz­szphangolnák a magányos akciókat, amelyek az érdek­képviseletet felelősséggel fölvállalnák, s amelyeknek a véleményét épp ezért nem drága pénzen Lakótelepiek! Tessék választani Somogyi Károlyné felvétele Ha választani kell, nyilván ezt... is lehetne egykönnyen lesö­pörni az asztalról! Lakó- és utcabizottságok, népfrontaktivisták és ta­nácstagok. a városi tanács területpolitikai munkatár­sai, a képviselők a meg­mondhatói: mennyi erőfeszí­tésbe kerül, hogy ezek az építészetileg jórészt befeje­zett lakókörzetek ne züllje­nek le, ne veszítsenek drá­ga pénzen — az ott élők pénzén is — megváltott ér­tékeikből! Parkjaik, keres­kedelmi és egészségügyi há­lózatuk. a különféle szolgál­tató szervezetek számottevő, s újra meg újra ismétlődő befektetésekre nem, csak a féltő gondoskodásra számít­hatnak. Az ipartól kölcsön­zött kifejezéssel: a tervsze­rű, megelőző • karbantartás­ra. S némi, önerővel megtá­mogatott, kiegészített taná­csi összegre. „Lakóterületi alap létesült a kisebb költ­ségkihatású feladatok elvég­zésére" — olvasom az állam­igazgatási tevékenység — értsd: a tanácsi munka — korszerűsítési, egyszerűsítési tervét megfogalmazó vb-elő­terjesztésben. Íme egy for­rás! Ebből a lakóterületi alapból jutott 140 ezer fo­rint a tarjánj 400-as épüle­tek előtti gépkocsiparkoló építésére. 44 ezret kellett hozzátenni társadalmi mun­kával. Szavahihető szemta­nút, a városrész országgyű­lési képviselőjét idézem: „ha nincsenek ott az iskolá­sok. a lakóterületet patroná­ló tanácsi munkaügyi osz-\ tály dolgozói, a népfront ak­tivistái, az érdekelt környék­beliek ugyan meg nem épí­tenék a parkolót! Tán el sem kezdődhetett volna a munka..." Pedig ezúttal nem az egyre vékonyodó pénztárcák megnyitásáról volt szó, csupán kinek-kinek; néhány órai szabadidejéről. „Abból van mostanában a legkevesebb" — mondhat­ják, mondják is erre azok kevesen, akik fogyatkozó szabadidejük ellenére is ott vannak a lakóterületi fóru­mokon, képviselői, tanács­tagi beszámolókon. Mégsem ők azok, akik negyedik emeleti „páholyokból" fi­gyelik, mint gereblyézik há­zuk előtt a zöldsávot a vá­rosszépítő társadalmi mun­kások, festik a játszótéri hintát a kilométerekkel tá­volabb lakók. De akkor kik? Azok sem, akik már máso­dik vasárnapjukat töltötték ezen az őszön Felsőváros rendbe tételével. Azok sem, akik megkísérlik a szülők, s gyerekeik hét végi prog­ramját értelmesen megszer­vezni azzal, hogy kinyitják a Makkosházi Altalános Is­kola kapuit, vagy kézimun­ka-kiállítást rendeznek a Csongor térj pártházban ... Ne folytassuk. Inkább hadd adjunk egy tippet tar­jáni, felsővárosi, makkos­házi, odesszai olvasóinknak! Egyszer, ha lesz egy csöpp idejük, sétáljanak is lakóhá­zuk környékén, ne csak le­szegett fejjel, csomagokkal megrakottan igyekezzenek a legrövidebb úton haza. Gon­dozott előkerteket, és szé­gyenletesen elhanyagolt, jobb sonsra érdemes szegle­teket is látnak majd 'lakóte­lepükön. Partvissal tisztára söpört útszakaszokat, és épí­tési törmelékkel elcsúfított járdákat szemrevételezhet­nek. Lehet választani!... S lehet rajta vitatkozni, mi az, ami már rajtunk múlik. Csak történjen már valami. Pálfy Katalin Gazdasági tárgyalások Kormánymeghívás alapján nov. 23-tól 28-ig algériai küldöttség tartózkodott ha­zánkban Belkaszem Nabi, az Algériai Köztársaság ener­giaügyi, vegyipari és petrol­kémiai minisztere vezetésé­vel. Az algériai miniszter szí­vélyes, baráti légkörű meg­beszélést folytatott Marjai Józseffel, a Minisztertanács elnökhelyettesével. Tájékoz­tatták egymást országaik gazdasági helyzetéről. Esz­mecserét folytattak a kétol­dalú gazdasági együttműkö­dés és a kereskedelmi kap­csolatok alakulásáról, továb­bi bővítésének és elmélyíté­sének irányairól, egyetértet­tek az ezzel összefüggő, so­ron levő teendőkben.

Next

/
Thumbnails
Contents