Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-04 / 260. szám

2 Szombat, 1986. november 15. 2 KGST-ü lésszak A megnyitóbeszéd elhangzása és a napirend elfoga- szintű gazdasági értekezleten dása után megkezdődött a végrehajtó bizottság beszámoló- hozott határozatok végrejának és a hosszú távú atomenergetikai program terveze- hajtásával, és azzal a széles tének vitája Felszólalt a magyar küldöttség vezetője is. körű munkával, amely a tul.ázar György átadta a tanácskozás résztvevőinek az dományos-műszaki haladás MSZMP Központi Bizottsága és a magyar kormány üd- 2000-ig szóló komplex progvözlotél. majd igy folytatta: — Ülésszakunk bonyolult, Ebből a szempontból kiemelellentmondásos és feszültségekkel terhes nemzetközi politikai és gazdasági viszonyok közepette végzi munkáját. A nemzetközi életben egymás mellett és egyidejűleg érvényesülnek a politikai viszonyok enyhítésére, valamint a konfrontácio fenntartására és élezésére „ . , • • , - . . . , ». , súlyozni kívánom torekvo iranyzatok. Nem kis aggodalomra adnak okot a fegyverkezési verseny — s különösen a nukleáris fegyverkezés — fokozására, és e versenynek a világűrre varamjának megvalósítása terén folyt. Üdvözöljük, hogy kedöen fontos esemény volt a besfá,mol° az eredmények a Reykjavíkban megtartott .™elk>tt ramutat azokra a jelensegekre is, amelyek az adott területen munka-csúcstalálkozó, amelyen Mihail Gorbacsov elv- , . . . . .... , , . társ nagy jelentőségű, átfő- munk,ank Javitasanak a felgó cs konkrét javaslatokat meru't nehezsegek elhanta tett a fegyverzetek korlátozására. — Ez alkalommal is hangmondotta a Minisztertanács elsának szükségességét jelzik. A miniszterelnök a KGSTtagországok 2000-ig szóló atomerőmű- és atomfűtőműépítési programjának tervezetét méltatva rámutatott, nöke > hogy a Magyar e téren közös összefő Szocialista Munkáspárt Köz- gassa! ponti Bizottsága, a Magyar lent°s Népköztársaság / kormánya, 'ótre. gással már eddig is igen jeeredmények jöttek Fontos ló kiterjesztésére irányuló egész közvéleményünk teljes tervek. A béke megőrzéséért határozottsággal és marafolyó harcban megkülönböz- déktalanul támogatja szötetetten fontos szerepe van vetségi rendszerünknek a nnarrrisiallA+Ac a Szovjetuniónak. A haladó budapesti felhívásban meg- OZ energlOcIIOIOS emberek és a józanul gon- fogalmazott, valamint a , . , , dolkodó politikai tényezők Szovjetuniónak Reykjavík- DlZtOSltOSO nagyra ertékelik, hogy a ban előterjesztett javaslataSzovjetunió, átérezve a vi- it. Azt reméljük, hogy a bé- Lázár György tájékoztalág sorsának alakulásában ke megőrzésére, a leszerelés tást adott a magyar atomviselt felelősségét. és az em- előmozdítására tett eröfeszi- erőmű-építési programról, beriséget fenyegető veszély tések — amelyek világszerte Ezután a jelen gondjaira nagyságát, az elmúlt hóna- mind több támogatást kap- térve hangoztatta, hogy vilpokban újabb nagy hordere- nak — végül is jobb belá- lamosenergia-ellátásunk bizjű kezdeményezéseket és so- tásra bírják az Egyesült Al- tonságát — amelyben a rozatos erőfeszítéseket tett lamok és a NATO vezető KGST meghatározó szerepet a fegyverkezési hajsza meg- köreit, s a leszerelés meg- játszik, mivel Magyarorszáállítása, a béke és a bizton- kezdésének útjából elhárul- gon 30 százalékos, a KGST-n ság megóvása érdekében, nak az akadályok. Növelni kell az együttműködés hatékonyságát Lázár György a további- gazdasági adottságainak fibelül messze a legmagasabb arányú az importált villamos energia — időről időre nagymértékben veszélyeztetik az egyesített rendszer zavarai és egyes partnereink tervszerűtlen vételezései. Az elmúlt időszakban bekövet...... , , ,. ... . kezett rendellenességek akbun arról szolt, hogy az gyelembe vetelere. Másreszt azonnali eg esetekben elmúlt evekben a vilaggaz- ugy veljuk minden eddigi- drasztikus kormányzati indasagban is fennmaradtak, nel nagyobb fontossaga van tézkedéseket tettek szüksé. -X. —XJ.-I, negatív annak, hogy céltudatosan szellemi és sőt, fokozódtak tendenciák. A nemzetközi összehangoljuk kereskedelemben erősödött anyagi potenciáljaink kigessé, igen komoly veszteségeket okoztak gazdaságunk. , . , , . , , , ... .. , . . . nak. Ezek olyan körülméa gazdásági kapcsolatoknak hasznalasat. valamint hogy k amel k mial az —i— ——xj.,-1. nagyobb gondot fordítsunk a döntéseket előkészítő munsúlyos károkat okozó diszkrimináció. Ilyen körülmények között meg nagyobb kára, ennek során a végreegyüttműködés tervszerű megvalósításának, a kölcsö, , , , . ... ....... nös kötelezettségvállalások fontossaga van annak, hogy hajtas feltetelemek mztaza- (eljesitesének számunkra növeljük a KGST-ben reszt sara es a garanc.ák megte- rendkivül fontossága vevő szocialista országok remtesere. A tapasztalatok közötti, az egyenjogúságra szerint az e téren mutatkoés a ' kölcsönös előnyökre zó „nagyvonalúság" a legalapozott együttmúkódés főbb oka annak, hogy hatávan. A kormányfő emlékeztetett: magyar részről mindig támogattuk, hogy az euróhatékonyságát. Ebből a rozataink végrehajtása a leszem pontból ís korszakos je- hetsegesnél lassabban halad pai KGST-tagországok enerlentőségúnek es remenyt előre. Ami pedig a munka- giaellátásának biztonsága érkeltönek tartjuk a Szovjet- stílust illeti, mindenekelőtt dekében egyesitett rendszert unió — egész közösségünk a formális és számára meghatározó fon- elemektől kellene megszabatosságú — gazdaságának a dúlni. XXVII. kongresszuson elha- A szónok ezután kifejtet tározott és a gyakorlatban te: megkezdett minőségi újítását. A magunk bürokratikus hozzunk létre. A rendszert ma is a szocialista gazdasági integráció egyik fontos vívmányának tekintjük. Végül bejelentette, hogy a magyar küldöttség elfogadja a végrehajtó bizottság beszámolóját és a 2000-ig szómeg- — A KGST 40. és 42. ülésrészé- szaka között eltelt időszakról is minden tőlünk telhe- ban folytatott tevékenységtőt megteszünk annak elő- ről előterjesztett beszámoló ló atomerőmű- és atomfűtősegitésére, hogy a szocialista erényének tartiuk. hogy k<- mü-építési program tervezegazdasági integráció tovább- emelten foglalkozik a felső tét. Ma kezdődik az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó Utótalálkozó Bécsben A bécsi konferenciát, amelynek megnyitó hetén valamennyi ország külügyminiszterével képviselteti magát, kedden délelőtt Franz Vranitzky osztrák kancellár nyitja meg, majd Klaus Sahlgren, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ECE) végrehajtó titkára ismerteti Perez de Cueílar ENSZ-főtitkár üdvözletét. A délutáni ülésen megkezdődnek a külügy rrünisz- . , ... ., ... ...,., , . , , terek felszólalásai, ame- ??gy ízben valtait egyolda- guek, tablakat felemelve iyekben kifejtik kormányuk uan nukl®árls fegyverkiser- sürgették a szóvivőt: járjon Inf í mnfnfnriiimnt í n* r n hn hnflu ncnlo/itnd íoilr ic álláspontját az európai bizA rendkívüli nemzetközi érdeklődés jegyében kezdődik meg ma, kedden az osztrák fővárosban az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó utótalálkozó. Az 1977—78-as belgrádi és az 2980—83,-as madridi tanácskozás után ez a harmadik konferencia, amely a 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada megvitatja, hogyan hajtották végre az 1975ös, helsinki tanácskozás ajánlásait, s hogyan lehet továbbfejleszteni az együttműködést a nemzetközi bizalom és biztonság, a gazdasági együttműködés, valamint a humanitárius kérdések területén. tonság és együttműködés jelenéről és jövőjéről. Minden jel szerint igen tevékeny, kezdeményező szerepet játleti moratóriumot, és j»va- közbe, hogy családtagjaik is solja az összes nukleáris elhagyhassák a Szovjetuniót. fegyver felszámolását az ezredfordulóig. szanak majd a Varsói Szer- sek mellett a szovjet szóvivő ződés tagországainak külügy miniszterei, akik már vasár nap tanácskoztak Bécsben a fői sajtótájékoztatón konferencia munkájáról. A sorsolásnak megfelelően Várkonyi Péter magyar külügyminiszter ülésen szólal Lomejko ígéretet tett arra, hogy sürgetésükről beszámol illetékeseknek, de arra is rámutatott, hogy a szovjet haúj .kezdeményezésekre is fel- t6fág0.k ^t éppen egy új J„f= = fioJmo. f«v o Jelenségét vizsgálnák, es E jól ismert szovjet lépéhívla a figyelmet. így a héfis elterületén vegyes vállalkozásokat akar létrehozni nyua szerdai Sat' bevonásával, áltamajd fel. Iában szélesíteni kívánja a Ugyanaznap beszél Eduárd szankciók és a bojkottok nélSevardnadze szovjet külügy- küli gazdasági együttmüköminiszter. aki egyébként hét- dést- De a humanitárius kérfőn találkozott Franz Vra- désekben is kész a tehető legnitzky osztrák kancellárral szélesebb együttműködésre a és Péter Jankowitsch kül- kulfölddel, amennyiben ez ügyminiszterrel. elősegíti a világ biztonságoGeorge Shultz amerikai Mbbá válását. Lomejko kőkülügyminiszter — tekintet- zolte' h"Ry belső rendelkezétel a keddi amerikai kong- sek módosításával konnyiteresszusi választásokra — ni fognak a kiutazási feltécsak szerdán reggel érkezik 'e/eken, Bécsbe. Aznap délután a: igyekeznek megoldani: az hangzott, hogy a Szovjetunió Vagy, a7r „AL* 41,NSZK-ba áttelepült, s most visszatelepülni kívánó egykori szovjet állampolgárok problémáját. Nyugati újságírók az emberi jogok kérdésköre mellett a sajtó- és szólásszabadság kérdésében igyekeztek sarokba szorítani Lomejkót es segítőtársait, köztük Alesz Adamovics belorusz írót. Kiadják-e ismét Szolzsenyicin műveit? — hangzott az egyik kérdés, mire Lomejko közölte: aligha találnak a Szovjetunióban amerikai, másnap reggel a olyan folyóiratot, vagy kiA közel másfél órás sajtó- adót, mely a cárizmus viszSzovjetunióból szaállítását szorgalmazó mű. , , . " . ... értekezleten o^uv jctui nuuoi ís/-ct<iuuciscii s/.UIL;. szovjet nagykovetseg epule- kivándorolt Midó nemzetisé- veket publikálna, teben kerül sor a szovjet— amerikai külügyminiszteri tanácskozásokra. Pacta sunt servanda — a szerződéseket meg kell tartani, ezzel a szavakkal nyitotta meg hétfői bécsi sajtóértekezletét Vlagyimir Lomejko, a szovjet küldöttség szóvivője. S bár a helsinki záróokmány formailag nem szerződés, a Szovjetunió annak minden rendelkezését lelkiismeretesen végre kívánja hajtani, s nem különböztet meg „fontosabb. vagy kevésbe fontos" területeket. Lomejko a nemzetközi sajtó képviselői elótt a helsinki folyamatot „az új politikai gondolkodás" példájáhak mondotta, s példákkal illusztrálta azt, hogy a Szovjetunió mennyire komolyan veszi Helsinkit. Emlékeztetett például arra, hogy a finn fővárosban 11 évvel ezelőtt elfogadott tiz elv bekerült az 1978-as szovjet alkotmányba, a Szovjetunió lemondott arról, hogy elsőként vet be nukleáris fegyvert, Chissano Mozambik elnöke £ Maputo (AFP) Joaquím Chissano egyik Mozambikban a Freli- alapitója volt a Frelimomo-Párt Kozponti Bizottsá- nak, amely hosszú felszaga Joaquim Chissanót, a baditó háborút vívott a porFrelimo-Párt KB Politikai tugál gyarmatosítók ellen. Bizottságának tagját, a Koz- Mozambik függetlenné váponti Bizottság titkárát, az lása óta a politikus Samora ország eddigi külügyminisz- Machel elnök közvetlen terét választotta a part el- munKatarsaként vezető szer.ökévé, a repülőgép-szeren- repet töltött be a hatalmat esetlenség kóvetkezteben két gyakorló pártban és a korhete elhunyt Samora Machel mányban. A megválasztását utódjául. A mozambiki al- követő első külföldi komkotmány ertelmében a Fre- mentárok egyöntetűen azt limo -Párt vezetője egyúttal emelik ki, hogy Chissanótól az állam elnöke és a fegy- az utóbbi években tevékeny veres erők főparancsnoka közreműködésével kialakított mozambiki is. A Központi Bizottság hétfői rendkívüli ülése után irányvonal folytatása Marcelino dos Santos, a ható. Politikai Bizottság tagja rádióbeszédben ismertette a politikai várJoaquim Chissano a szuahéli es a portugál mellett szavazás eredményét. Kö- folyékonyan beszél angolul zölte, hogy Chissanót egy- és franciául is. Nős, négy hangúlag választották meg. gyermek apja. fejlődjék, s megvalósuljanak azok a — valamennyiünk javát szolgáló — célkitűzések, amelyeket az 1984-ben és azóta megtartott felső szintű ertekezletek határoztak el. A magyar küldöttség vezetője ismertette a főbb gazdasági feladatokat, és hangsúlyozta: — Saját erőfeszítéseink fokozása mellett nem nélkülözhetjük a barátainkkal, és mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés bővítését. Tudatában vagyunk annak, hogy gazdasági fejlődésünk dinamizálása, az intenzív pályán való előrehaladás meggyorsítása nem kis mértékben attól is függ, hogy milyen ütemben bontakoznak ki a szocialista gazdasági integráció új irányai. Ezért tartjuk fontosnak a tudományos-műszaki haladás 2000-ig szóló komplex programjának megvalósítását, sürgetjük szervezetünk tevékenységének megjavítását. — A KGST-ben folyó együttműködési tevékenység továbbfejlesztése során — megőrizve mindazt, ami bevált — megítélésünk szerint még inkább építeni kell az egymást kiegészítő előnyök kihasználására, az országok eltérő természeti Harminc év gazdaságpolitikája Hazánk gazdaságtörténetében a második világháborút követő négy évtized a szocializmus építésének jegyében telt el. A szocialista gazdaságpolitika minősítésekor rr.égis indokoltan teszünk különbséget az 1956. november előtti, és az azt követő időszak között. A szocialista építőmunka első évtizede, annak minden sikere ellenére, súlyos hibákkal volt terhes. Ezt leginkább a gyors iparositás célzatával meghonosított agrárellenes irányzat., es a mezőgazdaság erőszakolt kollektivizálási kísérletei idézték elő. Emellett az ország lehetőségeit messze meghaladó beruházások hiánygazdálkodást teremtettek. Ez utóbbi viszont a kicsinyes dirigálás gyakorlatát honositotta meg. amihez a szocialista tervgazdaság jelszava szolgált ideológiai alapul. Mindez társadalmi elidegenedéyhez vezetett, ami végül is az 1956. évi tragikus eseményekben fejeződött ki. Ez volt a helyzet, , ,., ... . .„„„ ,_„„ . .. „, ,, t „ÍL. „ vezes, a harmadik oteves terv 1966—1970.. idoszaamit az ellenforradalmi erok a maguk javara ... _ , . • , • _ . _ ..„i— kaban a gazdasagi reform „nem tervezett események" voltak. Ezekhez fűződnek egyben a hatvanas évek legnagyobb sikerei. Ezeket a sikereket az 1957-ben bevezetett új gazdaságpolitika alapozta meg. A gazdaságpolitikai hibák feltárására 1956-ban közgazdasági népgazdaságot. De a kommunista párt újjászer- bizottság alakult, amely viszonylag rövid idő vezése és a forradalmi munkás-paraszt kor- alatt végezte el munkáját, és javaslatait átfogó mány megalakulása nyomán a gazdaság kon- dokumentumban terjesztette elő. Javasolta, szolidációja meglepően gyorsan ment végbe. Az hogy a kormányzati tervezés számára új kritéipari termelés 1957-ben 6 százalékkal haladta riumokat határozzanak meg; olyan politikát meg az 1955. évi szinvonalat. Ebben a baráti folytassanak, amelyben a mezőgazdaság és a országok nagyarányú és kedvező feltételekkel tercier szektor az iparral összhangban fejlődik nyújtott hitelei is szerepet játszottak. A Szovjetuniótól kapott hitelekből rendezni tudtuk a tőkés viszonylatban fehnállt, országunk számára terhes, rövid lejáratú fizetési kötelezettségeinket. Megértek a feltételek a gazdaságfejlesztés tervszerű alapokra helyezésére. Az Országgyűlés törvényerőre emelte az 1958—1960-as időszakra szóló hároméves tervet. Ez valójában a gazdasági konszolidáció terve volt. A feladat az iparban egyértelműen adott volt. Egészségtelenül magas volt a befejezetlen beruházások állománya. Az 1953—1956-os időszakban sok beruházás állt le, lassult a kivitelezés. Ezáltal jelentős társadalmi tőkék maradtak befagyasztva. A korábban megkezdett beruházások befejezése a termelési szerkezet javításával nyitott utat a gazdaság növekedésének. A gazdasági konszolidáció 1959-ben előrehaladott szakaszba jutott: a tervszerű fejlesztést ötéves tervbe lehetett foglalni. A hatvanas évtizedben viszont olyan — előre nem tervezhető események következtek be, amelyek a gazdaságpolitikát eltérítették a középtávú tervek alapjául szolgáló hipotézisektől. A második ötéves terv 1961—1965 időszakban a mezőgazdaságban végbement szocialista átszerszerettek volna kihasználni. A reform és előzményei Az ellenforradalmi események szétzilálták a A gazdaságszabályozást különítsék el a tervezési rendszertől, vagyis a kötelező tervmutatókat gazdasági eszközökkel helyettesítsék. Vezessék, be a vállalati önállóságot a nyereségérdekeltség alapján; a direkt beavatkozást a fontos feladatokra korlátozzák. Olyan ár- és jövedelempolitikát folytassanak, amely összhangban van a piaci mechanizmus aktivizálásával. A versenyt iktassák be a tervezési rendszerbe abból a célból, hogy a kínálat jobban igazodhasson a kereslethez, és a gazdasági környezet jobban kedvezzen a műszaki fejlesztésnek. A Magyar Szocialista Munkáspárt elfogadta ezeket az ajánlásokat, mint az új gazdaságpolitika alapvető keretét és a cselekvés vezérfonalát. Jelentős intézkedések történtek 1957-ben. Mindenekelőtt az agrárpolitikában ment végbe alapvető fordulat. Megszűnt, a mezőgazdasági termékek beadási kötelezettsége. A falu és város kapcsolatát a gazdaságpolitika az állami szabad felvásárlás és szerződéses rendszer keretei közé illesztette. Az árutermelésben való anyagi érdekeltséget új alapokra fektetett árpolitika és költségvetési támogatási politika teremtette meg. Az egységes mezőgazdasági árrendszer és a nagyüzemi felár a kisárutermelés perspektíváját, és a szövetkezeti nagyüzemek létrehozásában való érdekeltséget egyaránt szolgálni kívánta. Az 1957. évi fordulatot az 1960 —1962-es esztendőkben a kisárutermelő paraszt gazdaságok termelőszövetkezetekbe tömörülése tette teljessé. Fejlődésünk aranykorszaka Változásokra került sor a nem mezőgazdasági szektorokban követett* gazdaságpolitikában is. A Minisztertanács elvi határozatban szögezte le: a kormány tagjainak megítélésére bízza, hogy az ágazat számára kötelező tervfeladatok végrehajtásában fennálló felelősségüknek a válla-