Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-04 / 260. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 70. évfolyam, 260. szám 1P86. november 4., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint / Forradalmi sorsforduló S orsforduló a magyar szocialista társada­lom ós politika útján 1D5B. november 4. E dátumot még a magyar politikai iro­dalom is, — nem is beszélve a „másik oldal", az ellenfelek rosszindulatú, fer­dítő értelmezéséről — hosszú ideig lezá­rásnak, valami nagyon rossztól, az ország és a nemzet sorsára végzetes veszélytől való megszabadulásnak tekintették. Az is volt. A zűrzavarnak, a pusztulásnak, az ellenforradalom 12 napon át tartó tobzó­dásának vetett véget a szovjet hadsereg testvéri segítsége, amelyet az akkor meg­alakult munkás-paraszt kormány kért, mivel saját nemzeti erőből nem voltunk képesek a fegyveres ellenforradalmat le­verni. az ország törvényes, szocialista rendjének helyreállításához a feltételeket megteremteni. De ma. harminc év útjára visszatekint­ve. az azóta e honban végbement válto­zás-fejlődés ismeretében még meggyőzőb­ben mutatkozik meg, hogy 1956. novem­ber 4-ével új korszak kezdődött Magyar­ország szocialista forradalmi átalakításá­ban. Az újjászülető Magyar Szocialista Munkáspárt, a Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány már az első pillanatban, — a november 4-i felhívásban — olyan programmal lépett az ország elé, amely nemcsak a közvetlen teendőket fogal­mazta meg, hanem fő celkitüzeseiben, a kérdések megközelítésének / módjában, egész hangnemeben a megújulás nagy ívű perspektívajá» vázolta fel. Tette azt ab­- — ->«»~"'*-»ödé«;ben. amit néhány hónap múltán Kádár János az Ország­így tuga lm ázott meg: „Mi ugyanis pontosan tudtuk, hogy a magyar munkásosztály és a dolgozó parasztság alapvető tömegei, s hasonlóképpen az értelmiség nagyobbik és jobbik fele a szocialista forradalom híve". Az adott helyzetben, amikor az októ­ber 23. óta eltelt két hét, de tulajdon­képpen az azt megelőző hónapok alatt történtek miatt a lakosság tekintélyes része a zavar, a bizonytalanság és a bi­zalmatlanság állapotában leiedzett, a pártnak és a kormánynak világosan ki­fejezésre kellett juttatnia, miben latja az okát annak, hogy ide jutott az ország. Az átfogó elemzése ugyan csak egy hónap­pal később, a Központi Bizottság decem­beri határozatában, az emlékezetes négy ok megfogalmazásával került sor — a Rákosi—Gen'3-klikk szektás, dogmatikus politikája; Nagy Imre és csoportjának a reakciónak utat nyitó revizionizmusa; a horthysta. kapitalista-földesúri elemek restaurációs célzatú szervezkedése; a nemzetközi imperializmus aknamunká­ja —, de a párt az első pillanattól kezdve kétfrontos harcot hirdetett és folytatott. Miközben minden ingadozás nélkül vál­lalta a népi hatalom megteremtésének, a szocialista átalakulásnak minden for­radalmi vívmányát, elhatárolta magát a politikai torzulásoktól, az eszméinktől idegen diktatórikus módszerektől, a tör­vénytelenségektől, másrészt az elvtelen, a burzsoá nyomásnak engedő udvarlástól, a szocialista elveket és gyakorlatot lejá­rató demagógiától. Mindattól a pártot és a nemzeti egységet bomlasztó huzakodás­tól, ami különösen 1953 óta mérgezte a közéletet. Az említett decemberi határozat, az új vezetés elhatározását —, sőt immár egy­hónapos ténykedését is — jellemezve ki­mondta, hogy „a szocializmus építésének sajátos magyar útján akar haladni". E megfogalmazással nemcsak azt, szögezte le, hogy szakit az egykori Rákosi-féle ve­zetésnek a magyar viszonyokkal nem szá­moló politikájával, hanem a lenini elvek­hez és módszerekhez való visszatérés mellett kötelezte el magát. Hiszen Lenin már a nagy októberi forradalom más­napján —, annak nemzetközi tanulságai­ról szólva — figyelmeztette a forradalmá­rokat, hogy csak az egyes országok tör­ténelmi múltjának, nemzeti sajátossá­gainak, adottságainak messzemenő figye­lembevételével győzhetik meg népüket és nyerhetik meg őket a szocialista forrada­lomnak, illetve a szocialista átalakulásban való aktív részvételnek. Az 1956. november 4-ével kezdődő pe­riódusban a Magyar Szocialista Munkás­párt a politikai-közéleti, a gazdasági és a kulturális élet minden területén intéz­kedéseket tett, reformgondolatokkal ál­lott elő, olykor merész kísérleteket kez­deményezett, amelyek a későbbiek folya­mán szervesen beépültek társadalmi való­ságunkba. Elég itt talán példaként a ma olyannyira aktuális és nagy tömegeket foglalkoztató gazdasági reformra hivat­kozni, amelynek gyökereit fellelhetjük olyan lépesekben, mint a gazdasági irá­nyítás merev módszereinek oldása, az iparban, és főleg a mezőgazdaság terüle­ten a személyes érdekeltség érvényesíté­se, és mindenekelőtt az életszínvonal-po­litikának homloktérbe állítása. Mindezzel természetesen nem azt akarjuk állítani, hogy már 30 évvel ezelőtt minden világos volt az akkori vezetés előtt, és «».óta 4ö­retlenül haladunk utunkon. Az. étet min­den területen SOK-SOK változás, modosuas — és elkerülhetetlenül tévedés is — sze­gélyezte azt az utat. Üjra és újra meg kellett, s meg kell birkózni az új jelen­ségek felismerésének, az új követelmé­nyekhez való alkalmazkodásnak fáradsá­gos munkájával. D e meggyőződéssel állítható — és a Magyar Szocialista Munkáspárt az­óta megtartott kongresszusai, min­den fontos állásfoglalása kiemeli ezt — hogy l'o elhatározásában és irányvonalá­ban. legmélyebb értelmeben a párt azt az utat követi, amelyre 1956. november 4-én lepett. Ennek a politikának pedig leglé­nyegesebb vonása. megváltoztathatatlan szabálya az, hogy csak a tömegekkel együtt, az ö naponta kivívott bizalmuk­kal, türelmet, fáradságot nem sajnálva meggyőzésük révén megszerzett támoga­tásukkal lehetséges a társadalmi megúju­lás. A szocialista társadalom pedig tud­valévően csak szüntelen megújulása út­ján képes betölteni történelmi hivatását. Ez az a legfőbb tanulság, amellyel 1956. november 4. a Magyar Szocialista Mun­káspártnak, az egész magyar népnek szol­gált. Nemes János Fűszerpaprika-mérleg f a Bukarestben megnyílt a KGST 42. ülésszaka A magyar küldöttséget Lázár György veieti Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke hét­főn küldöttség élén a KGST 42. ülésszakára Bukarestbe utazott. A delegáció tagjai: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának t«ig­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Marjai József minisz­terelnök-helyettes, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyet­tes, az Országos Tervhivatal elnöke, Tétényi Pál, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint Barity Miklós külügyminisz­ter-helyettes. Lázár Györgyöt és a dele­gáció tagjait Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes. Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter, Bányász Rezsó ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Nagy Gábor kül­ügy miniszter-helyettes bú­csúztatta a Ferihegyi repü­lőtéren. Ott volt Nicolae Ve­res! a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. Lázár György, hétfőn dél­ben küldöttség elén a KGST 42. ülésszakára Bukarestbe érkezett. Bukarestben csat­lakozott a küldöttséghez Szi­geti István, Magyarország ál­landó KGST-képviselőjének helyettese. A küldöttségét az otopeni repülőtéren Constanlin Das­calcscu, az RKP KB Politi­kai Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, miniszterelnök és más román vezetők fogad­tak. Megjelent. Vjacseszla v Szicsov, a KGST titkára. Ott volt Sziits Pál, bukaresti magyar nagykövet. A KGST 42. ülésszaka teg­nap megnyílt. megkezdte munkáját. (Lázár György fölszólalását a 2. oldalon ismertetjük.) Külpiacokon A gyárak és komplett be­rendezések exportjával fog­lalkozó Industrialexport to­vább szélesiti fővállalkozói tevékenységét, gyárépítéshez szolgáltatások, áruk külföldi S újabban a szükséges kiegészítő értékesítésére is vállalkozik. Ehhez a vál­lalat a közelmúltban kapta meg az engedélyt a Kül­kereskedelmi Minisztérium­tól. Az Industrialexport el­sősorban a Szovjetunióban, Indiában, Kínában, Nigériá­ban értékesiti termékeit. Az exportálandó berendezések jelentős hányadát a magyar ipar gyártja, de egyes fon­tos technológiai részegysé­gek csak a fejlett ipari or­szágokból szerezhetők be. Azt tervezik. hogy ezeket nemcsak megvásárolják, ha­nem hazai gyártásukat is megszervezik. Már megkezdték az eh­hez szükséges külföldi piac­szervezel kiépítését. A kö­zelmúltban Bécsben megala­kították első külföldi ve­gyes vállalatukat Wienna Trade néven. Avatás Csepelen, Nyíregyházán Papírgyárak rekonstrukciója A Papíripari Vállalat cse­peli es nyíregyházi gyára­ban befejeződött a nagysza­bású rekonstrukció, amely­nek eredményeként lénye­gesen növelik a hullámpa­pírból készült termékek gyártását. Ebből az alkalom­ból a Papíripari Vállalatnál hétfőn ünnepséget tartottak, ahol Kapolyi László ipari miniszter méltatta a fel­újítási munka jelentőségét. A miniszter elmondta: a most befejezett rekonstruk­ciók az egész könnyűipar, sőt az egész ipar szempont­jából igen jelentősek, mert mód nyílik a csomagolási kultúra jelentős fejlesztésé­re. Lehetővé teszik, hogy a magyar ipar és mezőgazda­ság termékei a mostaninál jobb minőségű, esztétiku­sabb csomagolásban kerül­jenek a bel- és külföldi vá­sárlókhoz. Emellett a papír­ipari beruházás szervezése az ipar más területein is jó például szolgálhat. Befejeződött a fűszerpap­rika szedése a szegedi táj körzetben. A Szegedi Pap­rikafeldolgozó Vállalat ter­meltetési osztályának leg­frissebb összesítő adatai szerint a szárazság ellenére jó közepes termést takarí­tottak be. Az idei termés 12 ezer tonnával haladja meg a tavalyit, és minősége felülmúlja a sokévi átla­got: az első osztályú áru aránya több mint 80 száza­lék. Az ösztönző rendelkezések, így az átvételi árak emelése, valamint a termelés, a fel dolgozás és az értékesítés összehangolása az erre a célra letrehozott gazdasági társaság révén, fokozták a termelési kedvet. Erről ta­núskodik, hogy a paprika termőterülete a tájkörzetben az idén 30 százalékkal na­gyobb volt a tavalyinál. Ez az 5000 hektár olyan opti­mális méretű terület, ame­lyen bármilyen természeti viszonyok között elegendő mennyiségű paprikát tud­nak termelni, és amelyről idejében, veszteségmentesen tudják betakarítani a meg­termeli árut. A kistermelők közül a ta­nyavilágban élők még köve­tik a hagyományt: a pap­rjkacsöveket hosszúkás necc­'^sákokba rakva utóérlelik az udvari ágasokon vagy a házak, gazdasági épületek ereszei alatt. Az ily módon szikkasztott, utóérlelt ter­mésből lesz a legpirosabb, kitűnő minőségű őrlemény. Ezért magasabb átvételi árat is fizetnek érte (MTI) Rugalmas munkaidőben dolgozik a jászberényi Lehel Hű­tőgépgyár ötezer dolgozója. Ezért — és a munkaidőalap védelméért — új, a számítóközponthoz kapcsolt blokkoló­órákat szereltek fel. Ezek a dolgozók adatait tartalmazó kódolt műanyag kártyával működnek, s a számítógép pon­tosan jelzi, ki, mennyit volt távol, mennyi idót töltött munkában két fizetés között. A korábban egy-egy félde­cire „kiugró" dolgozók becenevet is adtak már a készülék­nek, „rum"-rablónak nevezték el. Képünkön: blokkolás munkakezdéskor A 2.2 milliárd forintos be­ruházás eredmérnrefcént Nyíregyházán évi 8, Csepe­len 13 ezer tonnával nő a hullampapirból készült ter­mékek — dobozok és más csomagolóanyagok — gyár­tása. A beruházás két év­vel ezelőtt indult, mégpedig folyamatos termelés me'lett. A 15 külföldi és a 25 hazai vállalat az új gépeket, be­rendezéseket lépcsőzetesen állította üzembe. A két felújított termelő­üzemben világszínvonalú műszaki megoldásokat al­kalmaznak. A rekonstrukció mindkét helyütt a tervezett költségért és a kitűzött ha­táridőnél 5 hónappal ko­rábban készült el. A beru­házás mindkét gyárban ki­terjedt a hullamlemezgyár­tás korszerűsítésére, a belső anyagmozgatás és a hullám­lemez-feldolgozás felújításá­ra. valamint a gyártási el­járás ésszerűsítésére. A nyíregyházi-és a csepe­li papírgyár felújításával, korszerűsítésével a korábbi évi 17 ezer tonna hullám­dobozimport jövőre 1-2 ezer tonnára csökken, s ezzel több mint 12 millió dollár takarítható meg. Többel, jobbat Termelesnövelő és minő­ségjavító műszaki fejlesztést oldanak meg a Nagykanizsai Sörgyárban. Az év első fe­lében üzembe helyezték a palackozó gépsor teljesitme­nyét 20 százalékkal fokozó hűtőberendezést, és elké­szült az egyenletes vízellá­tást biztosító 700 köbméte­res, 36 méter magas víz­torony. Az NSZK-beli Hols­ten céggel kötött licencszer­ződés alapján hamarosan újabb technológiai berende­zésekkel gyarapodik a vál­lalat. November végére el­készülnek a szűrési kapaci­tást bővítő, a mechanikai szennyeződéseket és az élesztőt kiválasztó szeparu­tor beszerelésével,

Next

/
Thumbnails
Contents