Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-27 / 279. szám

4 Csütörtök, 1986. november 27. MIP HOL? MIKOR? Elfelejtünk szeretni A vitaindító cikkel és az azóta megjelent hozzászólá­sokkal egyetértve, szeretnék néhány gondolattal én is hozzászólni a témához. Bár még csak 26 éves, ha­jadon vagyok, nyitott szívvel, szemmel és füllel járva, munkám révén is, mint em­berekkel foglalkozó munka­ugyi szakember, naponta ta­lálkozom korunk nagy prob­lémájával, amely, vélemé­nyem szerint, minden emberi kapcsolat (házasság, gyerek­szülő viszony, barátság, munkatársi kapcsolat) meg­hidegülését, majd az egyén boldogtalanságát okozza. Elfelejtünk szeretni! Le­szokunk arról, hogy őszintén adjunk embertársainknak, Goethe szavaival élve: „Jó szót. bátorítást, mosolyt és hitet, és sok-sok önzetlen, tiszta szeretetet." Bizonyára a felgyorsult élettempó, a megélhetési nehézségek, csa­ládalapitási gondok, pálya­kezdés stb. mind-mind mé­lyen befolyásolja az egyén hangulatát, formálja szemé­lyiségét, mégis úgy vélem, ha jelen társadalmunk emberei nem lennének ennyire önzők, habzsolok, anyagiasak, türel­metlenek, ridegek, megért­hetnék, megéreznék végre, hogy a belőlük kisugárzott szeretet éppúgy ,,gyümölcsöt terem", mint az, ha neuroti­kusán, rosszkedvűen, elége­detlenkedve, netán italozás­sal teszi tönkre nemcsak ön­magát, de családját, munka­társait, barátait; egyáltalán mindazokat, akik közelében élnek! Szeretet. Sok ember azt hi­szi, hogy szeretni nem kell megtanulnia, az jön magá­tól. Sajnos csak a jelen bizo­nyítékai mutatják azt, hogy ez mennyire nem így van, és szeretni igenis meg kell ta­nulnunk, tanítanunk! Igye­keznünk kell teljes személyi­ségünket minden erőnkből gyümölcsözővé fejlesztani — ellenkező esetben kudarcra vagyunk ítélve. Be kell lát­nunk, hogy az egyéni szere­tet nem nyújt kielégülést, ha hiányzik az embertársunk iránti szeretet képessége, a valódi alázat, bátorság, hit és fegyelem. A szeretet művészet. Leg­több ember a szeretet lénye­gét abban látja, hogy őt sze­retik, és nem abban, hogy ö szeret, hogy képes a szere­tetre! Ezért hiszik azt, hogy Vita Lapunk november 1-jci számában Csa'ád­épités és társadalom« címmel vitaindító cik­ket közöltünk napjaink egyik legégetőbb, mind­annyiunkat érintő kér­déséről. Folyamatosan közöljük a témával kapcsolatos hozzászólá­sokat, s továbbra is várjuk olvasóink írá­sait. * A vitához eddig hoz­zászóltak: Szabó Lász­lóné (november 12.), Ábrahám Illésné (no­vember 12.). Laczkónc Albertus Margit (no­vember 19.), Szüts Péter (november 19.), B. A. (november 24.), Tóth Péter (november 24.). szeretni egyszerű, csak a megfelelő „tárgyat" nehéz megtalálni a szeretetünkhöz, szerettetésünkhöz. Egész je­len kultúránk a vásárlókedv­re alapoz. Manapság az em­bereket az az izgalom teszi boldoggá, ami az üzletek ki­rakatai előtt elfogja, hogy mindent megvesz, megszerez, amit csak készpénzért — vagy részletre megvehet. Ha­sonlóképpen nézi az embere­ket is. A férfi egy vonzó nő­re, a nő egy vonzó férfira pá­lyázik. Vonzó: ez takaros „készletet" jelent a szemé­lyiségpiacon népszerű tulaj­donságokból, s hogy valaki mitől lesz vonzó, az testi és szellemi téren az adott idő­szerű divattól függ. Sokan összekeverik azt a kezdeti él­ményt, amikor beleszeretünk valakibe, azzal a tartós álla­pottal, amikor szerelmesek vagyunk. Ha két, addig ide­gen ember egyszerre minden falat ledöntve szoros közelsé­get érez, egynek érzi magát a másikkal — az lelkesítő, felvillanyozó. Am a szeretet­nek ez a fajtája múlandó. A két ember alaposan megis­meri egymást, meghittségük — csalódottsággá válik, míg kölcsönös unalmuk, szembe­fordulásuk el nem pusztítja a kezdeti lelkesültség marad­ványait is. A/.t hiszem, aligha talál­nánk még egy tevékenységet, amely olyan vérmes remé­nyekkel és kilátásokkal in­dul, s mégis rendre kudarcot vall, mint a szeretet. Minde­nekelőtt tisztában kellené lenni azzal, hogy szeretni művészet, éppúgy, ahogy élni is művészet! Meg kell tanulni először az elméletet, azután a gyakorlatát, végül akkor válik az ember mesterré, ha mindez személyiségének ré­szévé válik. De hiába a mély­séges vágy a szeretetre: ma­napság szinte minden mást fontoSabbnak tartanak a sze­retetnél. Sikert, pénzt, ha­talmat — és minden energiá­jukat — arra használják fel, hogy ezeket elérjék, arra pe­dig már nem jut semmi, hogy megtanulják a szeretet mű­vészetét, amely minden em­beri lény végső, valódi szük­séglete. Azoknak, akik komo­lyan veszik a szeretetet, mint egyetlen racionális választ az emberi lét kérdésére, arra a következtetésre kell jutniuk, hogy társadalmi struktúránk­ban fontos értékrepdváltozá­sokra van szükség ahhoz, hogy a szeretet ne individuá­lis, hanem társadalmi jelle­gűvé váljon! Miközben isme­retanyagot tanítunk gyerme­keinknek, elmulasztjuk azt a tanítást, amely az emberi fejlődés szempontjából a leg­fontosabb; a nevelést, a sze­mélyiségformálást, amit nem adhat meg más. csak egy érett szerető ember puszta jelenléte, a „minta", például az édesanya, a pedagógus, a nevelő. Hogyan tegyen szert ilyen tapasztalatokra korunk gyer­meke, ha ő maga nem éíi át élete során, s hogyan vigye tovább az ő utódainak? Ta­lán nevelési elveinket ennek tudatában nem ártana revi­deálni. Ha minden ember csak annyit tenne a „cél" ér­dekében, hogy önmaga sze­mélyiségét fejlesztve leg­alább szűkebb környezete, családja boldogságát segíti elő, már az élet nagy kihívá­sainak is derűsebben meg tudnánk felelni. Ne csak az egyes ember, hanem társa­dalmunk minden hatni tudó embere tegyen meg mindent azért, hogy neuralgikus pontjaink, mint a női fog­lalkoztatás kérdései, a szol­gáltatások bővítése, szerve­zése, a lakáselosztás igazsá­gosabbá tétele, a gyerekneve­lés presztízse, a szociálpoli­tikai és egyéb kedvezmények elősegítsék az égetően szük­séges nagy cél megvalósulá­sát, a család és általa a tár­sadalom építését." Söszler Gertrúd Három műszak - gyereknevelés Szinte nap mint nap olva­som azokat a cikkeket az újságban, amelyeket a csa­láderősítésről. a családössze­tartásról, a gyermekekkel való törődésről és a nevelés­ről írnak. Ez késztetett arra, hogy írjak önöknek. Bizony, nagyon elgondolkoztató e-z a dolog, ha főleg egyedül ne­veli az ember a gyermekeit, és a munkahelye reményte­len helyzetbe sodorja. Két gyermekem van, egy 11 éves és egy 14 hónapos kisfiam. Jelenleg otthon va­gyok, de rövidesen lejár a gyedem, és anyagi helyze­tem miatt vissza kellene mennem dolgozni, de hová? Nővér vagyok, és három műszakban dolgoztam eddig, betegágy mellett, 14 évig becsülettel láttam el a mun­kám. Most, hogy kértem a munkahelyemet: egy mű­szakban dolgozhassam, el­utasítottak. Illetve azt java­solták, hogy menjek a ren­delőbe, és dolgozzam ott, De kérdem én, hát ott is két műszak van, és olyan kevés a fizetés, hogy két gyerme­ket nevelni és lakásrezsit fizetni abból képtelenség. Hát lehetséges ez. hogy egy egészségügyi intézmény megtehet ilyesmit? De ha ott is hagynám a munkahe­lyem, mindenütt először csak szerződéssel vesznek fel, ós ha beteg lesz a kis­fiam, akkor a szerződést felbontják, és ott állok munkahely és fizetés nélkül. Hát ilyen körülmények kö­zött neveljen nyugodtan gyermekeket, az ember? Pokorny Gáborné A méler győzelmének útja A méterrendszer gondo­lata a francia forradalom idején született. A francia alkotmányozó nemzetgyűlés 1791. március 30-án fogadta el Talleyrand püspök elő­terjesztésére az új mérték­rendszer bevezetését célzó határozatot. A Francia Tu­dományos Akadémia tudó­sai az egységes mértékrend­szer érdekében azt javasol­ták, hogy az új mérték­rendszer alapja egy olyan méret legyen, amely a Föld bármely részén, bár­mely időben nagy pontos­sággal megállapítható. A kiküldött bizottság kimond­ta azt is, hogy a hossz.mér­ték megállapításában a ter­meszei adta méretek közül csak a földi meridián (dél­kör) jöhet számításba. Az új mértékegység a meri­dián egynegyedének (meri­diánkvadráns) tízmilliomod része; ezt a hosszat nevezte az akadémiai bizottság a görög metrón szóból méter­nek. Megállapították, hogy a meridiánkvadráns hossza 5 130 740 ól, illetőleg 3 láb és 11 296 vonal, azaz 10 000 000 méter. A hosszúság mértékegy­ségének platinából készült etalonját Párizsban, a Köz­társasági Levéltárban he­lyezték el, és később ezt levéltári méternek nevez­ték. A méteretalonok (a mértékegységek gondosan ellenőrzött mintadarabjai) elkészültével a méter 1709­ben „fizikailag" is megszü­letett. 1 Ma flhár tudjuk, hogy a kitűzött célt gyakorlatilag nem sikerült elérniük, a iFöld alakja ugyanis csak megközelítően forgási ellip­szoid, valójában geoid; a meridiánok hossza tehát kálönbözö. A méter elfogadása ma­gában Franciaországban is lassan ment, kereken 100 évre volt szükség, hogy ki­zárólag a métert használják hosszmérésre. 1870-ben ala­kult meg Párizsban a Nem­zetközi Méter Bizottság, mely az utókornak való megőrzés céljából a levél­tári métert platinairidium­ból (90 százalék platina, 10 százalék iridium) készült rúdra vitte át, ezt nevezik „nemzetközi méternek". Az egész világon, így hazánk­ban is a mérőrudak pontos hosszát nemzetközi méter­ben fejezik ki. 1888-ban a Nemzetközi Méter Bizottság 30 db platina-irídium mé­terrudat készített, amelyet sorsolással juttatott el tag­államainak. Magyarország­nak a 14. sorszámú méter­rúd jutott, amelyet a Mé­résügyi Intézetben őriznek-. A méter hosszának meg­őrzésére 1892—93-ban fény­hullámokkal kísérleteztek, minthogy a platina-irídium 'méterrúdon a molekuláris változások u megjelölt hosz­szúság megváltozását ered­ményezhetik. Az újabb ku­tatások 1948-ban kezdődtek, s 1960 októberében megszü­letett az „optikai méter". Robotgyártás, összefogással Együttműködési szerződést kötött a Technoimpcx Kül­kereskedelmi Vállalat a győri Rekard Me/.ögazdas^­gi és Mechatronikai Gép­gyárral, valamint a Video­ton Elektronikai Vállalattal, ipari robotok és robotokkal működő technológiai rend­szerek fejlesztésére, gyártá­sára és értékesítésére. A megállapodás alapján a győ­ri üzem az alapgepek előál­lítására vállalkozik. a Vi­deoton a robotvezérléseket készíti majd, a Technoim­pex pedig a komplett robot­rendszerekhez exportpiacot keres. A hazai feldolgozó­ipar igényeit is kielégítik a következő években ilyen ro­botokból. A Rekard gyárban tavaly kezdték meg licenc alapján egy ívhegesztő robot előál­lítását, s az együttműködés­ben részt vevő vállalatok ezt tekintik a következő évek fejlesztési munkáinál alaptípusnak. A Technoimpex egy má­sik szerződést is létrehozott ezekkel a vállalatokkal, s to­vábbi partnerként bevonta a Ferroglobust is. A szerző­dés szerint 80 millió forint alaptőkével, 1987. január 1­jei hatállyal termelőszerve­zetet alapítanak a robotok­hoz kapcsolódó kiegészítő egységek, úgynevezett peri­fériaelemek gyártására. Ezek a robotrendszer értékének általában 50-60 százalékát adják. Hazánkban jelenleg kétfé­le nagy teljesítményű robo­tol készítenek licenc alap­ján, a mostanj együttműkö­désben részt vevő Rekard­nál és a Csepeli Egvedi Gépgyárban. Ezeken kívül a Tungsramban is előállítanak szovjet kooperációban ki­sebb robotokat. Számos ipar­vállalatnál készülnek mani­pulátorok is. összességében azőnban a robotok előállítá­sában és alkalmazásában ha­zánk elmaradott a fejlett ipari országokhoz képest. A most kialakított együttmű­ködés, vállalati összefogás gyorsíthatja a robotgyártást, es e berendezések elterjesz­tését. (MTI) 1986. NOVEMBER 27.. CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: VIRGIL A Nap kel 7 óra 5 perekor, és nyugszik 15 óra 58 perckor. A Hold kel 1 óra 29 perckor, és nyugszik 13 óra 42 perekor. VtZALLAS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 97 cm (áradó). KÉTSZÁZNYOLCVANÖT ÉVE született Anders Celsius (1701— 1744) svéd csillagasz és fizikus, az altala tervezett, s máig Is ál­talánosan használt hőmérséklet­skála felfedezője. 1742-ben. halá­la előtt 2 évvel jelent meg dol­gozata a hőmérséklet méréséről. HETVEN ÉVE hunyt el Emil Vcrhaercn (1855— 1916) flamand származású, fran­cinul író belga kőltő és dráma­író. Költészete modern, nagyvá­rosi líra, a századvég dekaden­eiájával szemben optimista hit­vallás. József Attila is fordítot­ta. NAG YSZfNIlAZ Este 7 urakor: Hegedűs a ház­tetőn (bérletszünrt). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. há­romnegyed 6 és 8 órakor: Gyil­kosság a Nemzeti Szenátusban (szines. m. b. argentin film) fél 4 órakor: Kórhinta (magyar film). Eáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Kérek egy elefántot (szí­nes. m. b. lengyel rajzfilm), ne­gyed 6 órakor: Moszkvai esata, I—If. rész (színes, m. b. szovjet ftlm. Dupla helyár!). Szabadság: fél 4. háromne­gyed 6 és 8 órakor: Mária sze­relmei (szines. m. I). amerikai film. Csak 16 éven felülieknek!). Kiskőrössy halászcsárda: (vi­deomoz.i) este II) órakor: A ha­lál keze (szines hongkongi ka­ratefilm) . Éva presszó: (Oskola u.) este 9 órakor: Egy millió évvel idő­számítás előtt (amerikai film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám ((3/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti fel­vételi Ugyeletet az I. sz. Sebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4 ). uroló­giai felvételi ügyeletet a II. Kór­ház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnöttlakosság részérc: Sze­ged, Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon T3 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél R órától másnap reggel fél 8 óráig a Le­nin krt. 29. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben törté­nik a sürgős esetek orvosi ellá­tása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8 órától déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégé­szeti ügyelet az OJszegedl Gyer­mekkórházban van (Szeged, Odesszai krt. 37.). Telefon: 22­655. Egyéb napokon a Fül-Orr­Gége Klinika tart Ugyeletet (Szeged, Lenin krt. ILI.). Tele­fon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14­429. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-090. EMf/j BUDAPEST 1. 9.35: Nagyon különleges - ügyosztály — amerikai film — (ism.) 10.00: Törők Gyula: A zöldköves gyűrű — tv-film — (ism.) 11.20: Képújság 16.45: Hírek 16.50: Szovjet est — bevezető 16.55: Korcsolyázik a cirkusz — szovjet cirkusz film (ism.) 17.40: Blohin, Beloglazova, Hubka és sokan mások ... 18.20: Dinamizmus — dok.­összeállltás 18.50: Mókás mesék 19.30: Híradó 1. 20.00: A Szovjet est folytatása 20.05: Kék hegyek — szovjet film 21.35: Evek es napok — dok.-filnt 22.10: Moszkvai koncert 23.15: Híradó 3. 23.25: Himnusz BUDAPEST 2. 17.25: Képújság 17.30: Pedagógusok fóruma — Háttér 18.05: Történetek a kis­kertekről — NDK tv­filmsorozat — 7. — (Ism.) 19.05: Telesport 19.30: Barnngolás Észak­Magyarország történelmi tájain — rövidfilm 20.00: Nemzetközi gálaest közvetítése Moszkvából 21.00: Híradó 2. 21.20: Reklám 21.35: Mint az életben — NSZK Ív-film 22.40: Képújság BELGRÁD 1. 13.40: Elmulasztották — nézzék meg! 14,55: I. H. Mázuranlc: Strlbor erdeje — művelődési műsor 15.10: Fizika a hajógyárban — művelődési műsor 15.30: Természetvédelem 16.00: Jő napot! 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.25: Krónika 17.45: A győzelem napja 18.15: Tudomány 18.45: Tv-kalendárium 18.55: Számok és betűk — vetélkedő 19.15: Riport 19.30: Tv-napló 20.00: színkép — politikai / magazin 21.00: Kiválasztott pillanat 21.10: Szórakoztató műsor 22.L5: Tv-napló BELGRÁD 2. 18.30: Zágrábi kórkép 19.00: Ifjúsági televízió 19.30: Tv-napló 20.00: Apák és fiúk — film­sorozat 20.55: Hírek 21.05: Művészeti est ÚJVIDÉK 17.00: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Gyermekműsor 18.15: Tudományos tv-mozaik 18.45: A Zombori Népszínház 40 éves 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Dráma 21.10: Híradó szerbhorvátul EH?i1 KOSSUTH 8.20: Darvast István Jegyzete 8.30: Anyegin — részletek Csajkovszkij operájából 9.20: Nóták 9.42: Dallal üzen Azsla 10.05: DiakfClóra — (Ism.) 10.35: Hétszinvirág — (ism.) 11.05: Németh Sándor operett­dalokat énekel 11.19: A kölcsönkért gyufa — Maiju Lassila regénye — 6. — (ism.) 12.30: KI nyer ma? 12.45: Intermlkrofon 13.00: Barokk szonáták 13.40: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót 14.10: A magvar széppróza századai — Kaffka Margit: Színek és évek — 5. 14.24: Népdalok 15.00: A csodák birodalmában — 6. 15.30: Magyar fúvós­együttesek felvételeiből 16.05: Révkalauz 17.00: Az én hobbym 17.49: Zenekari muzsika 19.15: Sorshelyzetek 19.52: Könnyűzene. hangszerszólók 20.15: Kedves zenemüveim 2L.34: Nyomozás az AIDS ellenszere után 22.15: Sport — tudósítás a sakk­olimpiáról 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel 22.48: Peres, poros iratok 22.58: operaest 0.15: — 4.20: Éjfél után . . . PETŐFI 8.05: Nóták 8.20: A Szabó család — (Ism.) 8.50: Tíz pert: külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben 12.10: Fúvós nyitányok 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből 13.05: Nosztalgianullám 14.00: Trió 15.05: Tudományos könyvespolc 15.10: operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Régi magyar muzsika 16.15: A Prognózis együttes hangversenye 17.08: A llodapest Ragtime Band játszik 17.30: Visszaadni az emberek hitét... — 4. 18.23: Vidor Miklós verse 18.30: Slágerlista 19.05: Tudósítás a sakk­olimpiáról 19.10: Opercttkcdvplőknek 30.05: Reklámparádé 20.08: A Poptarisznya dalaiból 21.10: Kabarécsütörtök — Sikerlista '86 22.22: ..Legszebb, legédesebb dalom .. •" Sport 23.13 23.20 0.14: Kockpanoráma 0.15 4.20 Éjfél illán . .. 3. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva — (ism.) 9 23: Mahler: VI. szimfónia 10.41; Operanegvesek 11.05: Pillanatképek li.ui: A Tátrai-vonósnégyes játszik 11.56 :Bergeni Fesztivál — 4. 13.05: Hírek, érvek, vélemények 13.35: Paganini: Szívdobogás 13.48: Jos van Immcrseel " hangversenye 14.50: Pophultám 16.00: Két kantáta 16,21: Zenekari operarészletek 17.00: Diákfélóra 17.30: Zenektizeiben a magnósok 18.30: In limba maierna — a Magyar liádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szolnokról 19,05: Dmitrij Soszlakovics müveiből — 10, 20.30: Lapozgató 21.00; cliff Richárd összes felvétele — 42, 21.40; Romantikus kamara­muzsika 22,29: Napjaink zenéjo

Next

/
Thumbnails
Contents