Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-27 / 279. szám

Csütörtök, 1986. november 27. 3 Komfortos vállalkozások Fest, mázol, takarít — Szigorú vezetőnek merik? HVG az elnök asztalán. Kinyitva. Persze, megakadt a tekintetem a jogosan el- . ismert lapon. — Nem hiszem, fnkabb olyannak, aki fegyelmet kö— Csodálkozik? Nagyon vetei Állíthatom, a munkaszeretem a Heti Világgaz- társaim elégedettek. Bizodaságot, rengeteget lehet be- nyítja talán az, hogy 90 fő lőle tanulni, bővíti az ember évente 40 milliós árbevételt már névjegyüket szakmai ismereteit. * Elősze- produkál, így a jobb szakretettel tanulmányozom a munkások évente 120 ezret külföldi cégeket bemutató keresnek, s az idén 85 ezer írásokat. Kicsiben ugyanazt forint lesz az átlagjövedea menedzselést alkalmazom. iem Dolgozóim nekem munkatársaim. Maximális önállóságot élveznek — magyarázkodott így Szendrey Gábor, a Komfort szövetkezet elnöke. — Hogyan értsem az önállóságot? — Én csupán segítséget és — Találó a név: Komfort. A megrendelőik is úgy érzik, komfortos munkát kapnak a pénzükért? Egyáltalán, milyen területen szolgáltatnak? — Az első kérdésre egyértelmű igennel válaszolhatok. Aránylag kevés a kifoa lehető legjobb feltételeket gás. Melyek a szolgáltatásaadom-biztosítom a munkához. Amit csinálnak a szakemberek, tegyék azt legjobb tudásuk szerint. Nem teszek különbséget a fizikai és a szellemi dolgozók között. Mindenki a saját posztján álljon helyt. Azért kerültek munkaterületükre, mert ahhoz értenek legjobban. Egyetlen feladatuk: végezzék el munkájukat pontosan, ami akkor van kész, amikor a pénz a szövetkezet egyszámláján van. ink? Többek között lakáskarbantartás, ezen belül szobafestés, tapétázás, mázolás, hideg- és melegburkolás. kőműves átalakítás. Mi csak javítunk karbantartunk, újat nem csinálunk, de újjá „varázsoljuk" a lakást, bútort. Akárha százévesek is azok. Gyakori, hogy üdülni utazik a megrendelő, s mire hazaér, kész az átalakítás, átveheti a kitakarított lakást. — Tudomásom szerint jelentős az üvegesrészleg tevékenysége. Kincskeresés A rádióban nemrégiben Weöres Sándorral és feleségével, Károlyi Amyval beszélgetett valaki gyermekkorukról és gyerekverseikről. A rádiós megkérdezte Weöres Sándortól, mikor írt verset először. — Két- vagy hároméves koromban már afféle kis mondókákat szereztem. El is ritmizálta az egyiket, amelyben újra meg újra a Zeppelin szó tért vissza („Zeppelin, csomacsoma"). Ha figyelünk a gyerekeinkre, mi magunk is följegyezhetünk hasonlókat, már csak az a kérdés, hogy lesz-e belőlük Weöres Sándor vagy sem. Inkább nem, mint igen, de olvasó mindenkiből válhat. Gyermekeink azonban ahogy nőnek, egyre kevesebbet olvasnak manapság. Áttérnek a képregényekre — igen sok gyermek- és ifjúsági lap azt is kínálja nekik —, a hanglemezekre, a magnószalagokra, s újabban a videokazettákra. Azok sem rosszak, miért is volnának azok, csak nem volna jó, ha a könyvek helyébe lépnének. Kilenc esztendeje fölismerték, hogy a könyvekre jó lesz vigyáznunk, hogy amikor elérkezik a karácsony előtti nagy ajándékozás ideje, jó lesz a könyvállalkozók leporellói azonban a legtöbbször elképesztő klapanciákat tukmálnak ránk, a szülők pedig igazi versként olvassák őket esténként, elalvás előtt a gyerekeiknek. (Pici koromból én is emlékszem egyrekettöre.) Az a baj, hogy beléjük is ragadnak. Nos, a gyermekkönyvhét verses kínálata kivételes — igazi irodalmat nyújt. S ha a többi könyvet nézzük, akkor is csak jót mondhatunk. Móra Ferenc Kincskereső kisködmönét immár 28szor jelenteti meg a róla elnevezett ifjúsági könyvkiadó. A klasszikusokból sohasem elég. Sütő Andrástól, az egyik legnagyobb mai magyar írótól pedig az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó kínál mesejátékot Kalandozások Ihajcsuhajdiában címmel. A természet kifogyhatatlan világáról Schmídt Egon egyszerre két könyvet is írt: az Ezer ágán ezer fészek című védett madarainkról, A madáretető vendégei pedig a madarak téli gondozásáról szól — mind a kettő örök tárgy, jó, hogy ismét ilyesmit adhatunk gyermekeink kezébe. Az állatokról még egy mú jelenik meg: Vargha Béla Kisállatok a lakásban című könyve. Történelmi, zenei, múvéki vekre külön is fölhívni a szülők, a gyerekek figyel- szeti könyvek egészítik mét. Az idén ugyanis már a kínálatot, kilencedik alkalommal rendezik meg az országos gyermekkönyvhetet. (Csongrád megyében tegnap kezdődtek meg a rendezvények.) Az ajánlat: huszonnégy mű, amelyből öt verseskönyv, a többi pedig mese, történelem, ismeretterjesztés. A verset tehát még mindig nagyon fontosnak tartja a magyar könyvkiadás. Nem is tudom elképzelni másként: az óvodásoknak, a kisiskolásoknak ebből az ősi világból kell elindulniuk. Ha a könyvesboltokat, az újságospavilonokat járjuk, minden verses leporellókat kínálnak nekünk, s bizony a nem olvasó szülő sem sajnálja arra a pénzt, hogy a gyerekének vegyen belőlük. Csak később szokik le róla. Az ilyen-olyan üzleti Hogy ez a 24 mú sok vagy kevés, nem tudom megítélni. Természetesen arrafelé hajlok, hogy nem elég. Igaz, a téli könyvvásárra még külön is ajánl könyveket a Móra Kiadó. A Móra Kiadó, csak a Móra Kiadó. Igen. Az országos gyermekkönyvhétre, amely elnevezés kissé hangzatos, a többi nem rukkol ki szinte semmivel. Az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, a Múzsák Közművelődési Kiadó és a Zeneműkiadó jelentkezett még gyermekkönyvvel, de éppenhogy. A máskor tevékeny gmk-k hol maradtak? Az országos gyermekkönyvhét ugyanis több kell hogy legyen üz-r létnél. Tudniillik gyermekeinkről van szó. F. L. — így igaz. Javítást és új épületek teljes üvegezési munkáját elvégezzük, az országban kapható valamenyn.vi üvegből. A hőszigetelőkből is. Az ország bármely részén vállalunk munkát. Szakembereink otthagyták Keszthelyen és Kisvárdán is. Egyébként 6 év garanciát vállalunk az üvegekre. Ha akad valahol hiba, s az gyártásra vezethető vissza, ingyen cseréljük ki. Amennyiben típusméret, 8 napon belül; ha egyedi, megrendeljük a gyártól, s amíg az nem szállít, addig egy rétegű üveggel látjuk el az ajtót vagy ablakot. — Készítenek tükröket is ... — Természetesen. sőt egyéni ízlés szerint csiszoljuk azokat. Tervezzük: ha lesz igény, különböző, homokfúvott poharakat is kínálunk. Ezek a megrendelőirodában már láthatók. — Kérem, ismertesse valamilyen különleges szolgáltatásukat! — Végzünk garanciális és fizető bútorjavítást, kárpitozást. Gyártottunk már színpadi függönyt és drapériát. Ezeken túl, nem lényegtelen a képkeretezés és a cipőjavítás. Az előbbi évente egymilliót, az utóbbi pedig kettőt hoz a „konyhára". Szolgáltatásaink közé tartozik a költöztetés, vidékre is. Nagy vonalakban ismerve a szövetkezet munkáját, a Bartók tér 9. alatti központi irodában a rövid beszélgetés alatt az elnök meggyőzött: komfortosan szolgáltat a Komfort. Ács S. Sándor Lakásokról fl megyei neb megbeszélése Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Makón vizsgálódtak az év első hónapjaiban, majd szeptemberben újra a népi ellenőrök, hogy a lakásépítések minőségének és a szavatossági kötelezettségek teljesítésének helyzetét feltérképezzék. A tapasztalataikat összegző jelentést tegnapi, szerdai ülésén vitatta meg a Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. (A megállapításokra . lapunkban visszatérünk.) A neb-ülésen a testület beszámolót hallgatott meg a makói, városi népi ellenőrzési bizottság munkájáról. A mérnök fizetése Nem tudom, pontosan hány. de minden bizonnyal több száz újságcikk, rádióés tv-músor bírálta az utóbbi években az értelmiség, azon belül különösen a műszaki értelmiség kereseti viszonyait. Mindahányuk megállapította, hogy az egyetemet és főiskolát végzettek erkölcsi és anyagi megbecsülése fölöttébb mérsékelt, a legkevésbé sem ösztönöz a következetes szorgalomra, az egyenletesen magas színvonalú tevékenységre és különösen nem biztat szellemi újdonságok létrehozására. 0 E szempontból a helyzet kedvezőtlenebb, mint volt akár 4-5 éve, és még kedvezőtlenebb a 30-40 évvel ezelőttinél. 1938-ban az átlagos mérnökkereset háromszor volt több a szakmunkásokénál, ez az arány az ötvenes évektől fokozatosan csökkent, beleértve az újságcikkdömping időszakát is. az elmúlt 5 évben a Ez idő tájt az átlagos mér- iati átlagbérekhez nökkereset már mindössze sokkal erőteljesebben nőtt a romszor többet keressen a kevésbé iskolázottnál, pusztán azért, mert egyetemet végzett., (Magam, beszéltem vállalati főmérnökkel, aki egyik beosztott mérnökéről szólva kijelentette, az illető még azt a kevés pénzt sem érdemli meg, amit fizetésként kap). Eszerint az lenne kívánatos, ha nem az alapkeresetekben, hanem a teljesítmények elbírálásában valósulna meg egyenlőség. Eszerint a juttatások a végzett munkával, annak értékével lennének arányosak. A teljesítmények pedig hol mérhetők? A gazdálkodó szervezetekben. A vállalatok közül jó néhány a maga kezébe vette az ügyet. Amint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének legutóbbi tisztújító közgyűlésén Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára elmondta: „A rendelkezésemre álló adatokból kitűnik, hogy a műszaki alkotó munka értékét felismerő vállalatoknál vál Laképest csak 15 százalékkal több az átlagos munkáskeresetnél. A valóságos helyzet azonban még ennél is rosszabb. A statisztika ugyanis a keresetek alakulásának szempontjából a mérnököx közé sorolja az irányító szervekben és a vállalati vezető beosztásokban tevékenykedő műszakiakat is, akik köztudottan lényegesen vastagabb borítékra tesznek szert, de nem azért, mert mérnököd, hanem azért, mert vezetők. Ha őket kivesszük a statisztikai tömegből, akkor alighanem úgy módosul a kimutatás, hogy az átlagos mémökkereset semmivel sem magasabb az átlagos szak m u nk áskeresetnél Szakértők — vizsgálódásukból — azt a következtetést vonták ,Le. hogy — az elveket tekintve — nem általában véve az alapfizetések hibádzanak, hanem a teljesítmények értékelésének módszerei és lehetőségei. Magyarán: nem feltétlenül indokolt, hogy az egyetemet végzett dolgozó kétszer-hámúszakiak átlagbére. Igv van ez a Magyar Vagon- és Gépgyárban, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhely Gyárban, az MGM Automatika Művekben, a Híradástechnika Szövetkezetben, és még sorolhatnám a példákat..." Való igaz, • leírhatnánk még a MOM, a Medicor és még jó néhány más magyar vállalat nevét is. De nem a többségét. Pál Lénárd sem rejtette véka alá. hogy a gazdálkodó szervezetek többségében még nem ez a helyzet a jellemző. Ha ugyanis az volna, mást mutatna az országos statisztika is. Vajon ezek a vállalatok miért nem ismerik fel a mérnöki munka fontosságát? Nem hiszem, hogy a vezetők közül bárki is ne tudná, mi hozza meg vállalatának a nyereséget, saját magának pedig a nyereségprémiumot. Inkább az lehet a helyzet, hogy a hazai gazdálkodó szervezetek nagyobbik fele napjainkban sem a műszaki haladással, a technikai-technológiai korszerűsítéssel juthat számottevő nyereségtöbblethez. Kifizetődőbb számára az eddigi tevékenység kockázatmentes folytatása, esetleg extenzív úton való bővítése. A Magyar Vagon- és Gépgyár — például — termékeinek túlnyomó részét éles konkurenciaharcban, külföldön értékesíti. Rákényszerül a folyamatos korszerűsítésre, ez hozzáértő és szorgalmas mérnökök nélkül nem megy, meg kell hát fizetni őket, különben kilépnek, vagy főmunkahelyükön mérsékelten fárasztják magukat, hogy legyen erejük a mellékkereset megszerzésére. Más a helyzet az államközi szerződéseknek és az úgymond ellátási felelősségnek köszönhetően biztos piacokra termelő vállalatok esetében. Számukra nem létszükséglet, hogy megújulásra állandóan kész inérnökgárdájuk legyen. Sőt, még kényelmesebb is, ha a mérnökök — látszatra — elégedettek a műszaki színvonaLlal. így kevesebb a gond, a „zavaró" esemény. Ebből már az is kiviláglik, mire volna szükség a vállalatok gazdálkodásában. Olyan közgazdasági környezetre, érdekeltségi viszonyokra, amely szerint minél korszerűbb termék, szolgáltatás, szervezet, annál nagyobb nyereségtöbbletre tesz szert a vállalat. Ellenkező esetben pedig fölöslegessé, sőt, lehetetlenné válna a léte is. 3. A folyamatos megújulás alkotó értelmiség nélkül elképzelhetetlen. Ha az állandó megújulás nemcsak szavakban, hanem pénzben számlál hatóan követel ménynyé nemesedik, akkor keresetté válik a jó mérnök és közgazdász. S akire nagy szükség van, azt úgyis megfizetik. M. M. Meteorológia és mezőgazdaság Előrejelzés műholdvevővel A hazai meteorológiai szolgálat, amely mind több mezőgazdasági nagyüzemmel, termelési rendszerrel és élelmiszerfeldolgozó vállalattal épít ki szoros kapcsolatot jövőre új, nagy teljesítményű műholdvevő berendezést kap. Ezt is bejelentették a meteorológusok szerdán kez- távra szóló előrejelzéseket. A dődött kétnapos tudományos műszerpark fejlesztése során ülésén, amelyen a meteorológia és a mezőgazdaság kapcsolatát elemzik. Elmondták, hogy a műholdvevő készülék üzembe állításával pontosabbá tehetik a rövidebb és a hosszabb Hét intézmény és vállalat támogatásával hirdették meg Debrecenben az első országos népibútor-pályázatot. A zsűri a beérkezett müvek közül 32 alkotó 104 munkáját tartotta kiállításra érdemesnek. Az első díjat Császi Ferenc fafaragó nyerte. Képünkön: a hajdúszoboszlói művész, alkotásaival speciális eszközt vásárolnak a fotószintézis mérésére, igy folyamatosan figyelhetik a növénytakaró fejlődését. Tovább korszerűsítik az agrometeorológiai hálózatot azzal is, hogy szélesebb körben bevezetik az izotópos talajnedvesség-mérést. Az országos meteorológiai szolgálat 24 nagyobb mezőgazdasági üzemmel és élelmiszerfeldolgozó vállalattal működik együtt. Mej^'éndelésükre heti két alkalommal adnak előrejelzést, segítve az időszerű növényápolási és -betakarítási munkákat. A Nyíregyházi Konzervgyár, a miskolci és a békéscsabai hűtőház körzetében a zöldségnövények termeltetéséhez adnak prognózist. Másutt, mint például a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen közös kísérleteket folytatnak az öntözés hatékonyabbá tételére. Szarvason, Keszthelyen és Martonvásáron az agrometeorológusok kísérletekkel igyekeznek tisztázni, hogy milyen összefüggés van az időjárási tényezők és a műtrágyák hasznosulása között. Hazánk részt vállal a fejlődő országok agrometeorológusainak továbbképzéséből. Jövőre 15-20 külföldi szakemberrel féléves tanfolyamon ismertetik meg a magyar agrometeorológusok munkáját.