Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-22 / 275. szám

I Szombat, 1986. november 22. Il Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata (Folytatás az 1. oldalról.) fejlesztését, az ipar szerke­zetének korszerűsítését. Az energetikai és alapanyagipar egyes területein folytatni kell a gazdaságtalan kapa­citások leállítását, a munka­erő átcsoportosítását. A fel­dolgozó ipar, ezen belül a fejlett technikát megtestesí­tő elektronikai szakágazatok, a gyógyszeripar, a műanyag­feldolgozás, a járműipar és a mezőgazdasági gépgyártás termelése az átlagot megha­ladó mértékben emelkedjen. Lehetővé kell tenni az esz^ közök ésszerű átcsoportosítá­sát is a gazdaságtalanul ter­melő vállalatoktól. Általá­ban gondoskodni kell arról, hogy a rendelkezésre álló termelési kapacitásokat a népgazdasági céljainknak megfelelően maximálisan hasznosítsák. A mezőgazdasági termé­kek termelésének az ideihez képest 4,5—5,5 százalékos növekedését kell előirányoz­ni. A termelés szerkezete rugalmasan igazodjon a mi­nőségi követelményekhez, és az exportlehetőségekhez. Az ideinél nagyobb gabonater­mést szükséges elérni. Emel­kedjen az állattenyésztés színvonala. Növekedjen a vágósertés- és vágóbaromfi­termelés. A sertés- és juhál­lomány növekedése járjon egyiitt a tenyészállomány minőségi cseréjének meg­gyorsításával. Az élelmiszer­ipar növelje a magas fokon feldolgozott és jó minőségű termékek arányát, és csök­kentse a termelés fajlagos költségeit. Az építőipar legfontosabb faladata a lakásépítés minő­ségének és ütemességének, valamint gazdaságosságá­nak javítása. Fokozni kell a munka szervezettségét, emel­ni az irányító- és vezetői munka színvonalát. A termelő infrastruktúra területén a meglevő kapaci­tások jobb kihasználásával kell a termelés és a lakos­ság szükségleteit kielégíteni. Nagy figyelmet kell 'fordí­tani a távközlési hálózat re­konstrukcióval egybekötött fejlesztésére, az áruszállítá­sok ésszerű szervezésére. A természeti környezetet óvni kell, az ezt szolgáló rendel­kezéseket szigorűan be kell tartani. A . beruházási eszközöket elsősorban a termelés és az azt közvetlenül szolgáló inf­rastruktúra korszerűsítésé­re, a jövedelemtermelő ké­pesség növelésére kell fel­használni, ideértve a hitel­nyújtást és az alapjuttatást is. A népgazdaság beruházá­si ráfordításaiban növeked­jen a technológiai korszerű­sítést szolgáló vállalati be­ruházások aránya. A termelés, a jövedelmek, és az árak megfelelő össze-, hangolásával biztosítani kell az 1985—1986. évi életszín­vonal stabilizálását, és az életkörülmények szerény javitását. Gondoskodni kell a lakosság kiegyensúlyozott áruellátásáról. Az egyes dol­gozók, kollektívák jövedel­mének alakulása teljesítmé­nyükkel arányos legyen. Béremelésre mindenütt csak a már elért eredmények alapján, az anyagi fedezet megteremtését követően, differenciáltan kerüljön sor. A gazdaságosan termelő vállalatoknál az átlagosnál nagyobb béremelésre, a fog­lalkoztatottság növelésére legyen lehetőség; az ala­csony jövedelmezőségű, tel­jesítményeiket nem, vagy alig növelő vállalatok a bé­rek szinten tartására, illetve mérséklésére, ésszerű lét­számgazdálkodásra kény­szerüljenek. A jó munka­hely legyen megbecsült ér­ték a dolgozók számára. 1987-ben a külkereskede­lemre is növekvő feladatok várnak. A külkereskedelmi vállalatok javítsák együttmű­ködésüket a termelökkel Tö­rekedjenek a piaci lehetősé­gek jobb kihasználására, új piacok megszerzésére, a kül­kereskedelmi és kooperációs tevékenység javítására. A ru­bel viszonylatú kereskede­lemben bővülő és kiegyenlí­tett áruforgalomra kell töre­kedni. A nem rubelelszámo- désekkel és eszközökkel lású áruforgalom egyenlegé- segíteni kell. ben 1986-hoz képest határo­zott javulást kell elérni. A csaknem két évtize­is daságfejlesztési programok, többek között az elektronizú­— A jogi szabályozás is ció, á gyógyszer- és növény­kövesse a fejlődést, és segít- védőszer-gyártás, az energia­O A csaknem két évtize- se a gazdasági munkát. Szűn- racionalizálás, a hulladék- és de bevezetett gazda- jön meg a túlszabályozás. A másodlagos anyagfelhas/.ná­ságlrányítási rendszerünk gazdasági kötelezettségeket lás programjának megvalósi­működőképes, folyamatosan rögzítő szerződéseket be tásáról. fejlődik, a, gazdaságra és a kell tartani, és be kell tar- Átgondolt intézkedéseket társadalmi életre gyakorolt tatni. Az ellenőrzés a .társa- kell tenni a költségvetési in­hatása összességében kedve- dalmi-gazdasági élet minden tézmények, intézetek gazdál­ző. A megtett útra visszate- területén tárja fel a szabály- kodásának javítására, szerve­kintve, a tapasztalatokat ér- talanságokat. A törvényes zeti rendszerének korszerű­tékelve megállapítható, hogy előírások megsértését az ed- sítésére, A meglevő .eszközöli a reform bevezetésekor sem diginél következetesebb fe- célszerű felhasználásával ar­a központi irányító szervek, lelősségre vonás kövesse. ra kell törekedni, hogy fel­sem a gazdálkodó szerveze- — A gazdaságirányításban adataikat — kevesebb lét­tek nem voltak megfelelően erősíteni kell a hitel és a számmal, takarékosabb gaz­felkészülve az űj követeimé- pénzügyi eszközök szerepét, dálkodással — az eddiginél nyékből fakadó feladatokra. A Magyar Nemzeti Bank1 színvonalasabban lássák el Ezt a gyengeségünket még a pénzkibocsátási és deviza- A becsületesen élő és dol­mai napig sem sikerült tel­jesen felszámolni. A kongresszus határozatá­nak végrehajtása, a VII. öt­éves és az 1987. évi terv cél­igényel. Q A tanácsok dásának gazdálko­korszerűsí­monopóliuma változatlanul gozó túlnyomó többség se­fennmarad. A működésüket gítségével, a törvényes esz­1987. január elsejével meg- közök alkalmazásával hatá­kezdő kereskedelmi bankok rozottan kell védeni a társa­tevékenységüket rugalmasan dalmi tulajdont, felelősségre jainak alátámasztása szük- végezzék, és azt az üzleti, jö- kell vonni a munkájukat el­ségessé'teszi, hogy a gazda- vedelmezőségi megfontolások hanyagoló, a kisebb és a na­ságiranyítás átfogó tovább- vezéreljék. gyobb közösségeket megká­fejlesztéséről szóló 1984 áp- — Elő kell készíteni egy rosító, a törvényeket, szocia­rilisi központi bizottsági ál- űj vállalati és személyi jö- lista normáinkat megsértő lásfoglalásban kijelölt fel- vedelemadó-rendszer beve- személyeket. Ez összehangol­adatok végrehajtása meg- zetését. tabb politikai, gazdasági, jo­gyorsuljon. A vállalatoknál olyan adó- gi és hatósági tevékenységet — A szabályozó rendszer rendszert kell alkalmazni, és demokratikus ellenőrzést segítse elő, hogy a vállala- amely a jelenleginél egysze­tok jövedelmezőségükkel rűbb, jobban megfelel mind arányosan gyorsabban fejlőd- a vállalati önállóságnak, jenek. Az árrendszer fejlesz- mind pedig a szükséges jö- tése növelte önállóságukat, tésével is biztosítani kell, vedelem-központosítás szem- felelősségüket, önkormány­hogy a nyereség a valódi tel- pontjainak. i zaü lehetőségeiket, jesítményt fejezze ki. Gátat A személyi jövedelemadó- A tanácsok gondoskodja­kell vetni az indokolatlan rendszer érvényesítse az nak arról, hogy az irányítá­áremelésből, költségvetési tá- igazságos közteherviselés el- suk- illetve a felügyeletük mogatásból származó válla- vét. Bevezetése ne csökkent- alá tartozó vállalatok a gaz­lati nyereségnövekedésnek, se a bérből és fizetésből daságpolitikai célokkal össz­Olyan kereset- és bérszabá- élők főállásból származó net- hangban javítsák gazdálko­lyozást kell alkalmazni, tó keresetét, ne gátolja a sasukat, termelésük, szol­amely biztosítja a teljesítmé- teljesítmény növelését galtatasaik igazodjanak a la­nyek és a jövedelemkiáram- — A szociálpolitikában kos,sag igényeihez. Az ügy­lás összhangját, elősegíti a végre kell hajtani azokat a mtezest egyszerűsíteni, munkaerő ésszerű átcsopor- korszerűsítő és módosító lé- szakszerűségét gyorsasagat tosulását. a hatékonyabb péseket amelyek biztosít- ^okoz"'ke ' Ugyanakkor le­munkaerő-gazdálkodást. A ják, hogy az egves juttatá- ¡következetesebba ha­bértömeg-gazdálkodást és a sok, szolgáltatások jöbbán SiSSL^AV^ létszámot mérséklő más igazodjanak a szociális hely­megoldásokat fokozatosan zethez és a tényleges rászo­általánossá kell tenni. A rultsághoz. Bővüljön a helyi szükséges munkaerő-átcso- állami szervek szociális te- ^vékenvsését portosítást központi intézke- vékenysége tevekenyseget. lasztptt testületek rendsze­resen ellenőrizzék a végre­hajtó szervek és a szakappa­II. Központi Bizottság rületükön milyen hatásfok­hangsúlyozza: legfontosabb feladat az elfogadott gazda­ságpolitikai célok és terv- megvalósítását, előirányzatok megvalósítá- Az eredményes kai tudják segíteni a daságpolitika gaz­Á A vállalatok éljenek a nagyobb önállósággal, a gazdasági szabályozás adta lehetőségekkel. Az új vállalatvezetési for­mákban gazdálkodó szerve­zeteknél a vállalati tanácsok gyakorlati a íö figyelmet fordítsák a rendeltetés szerinti működés a szocialista mi.nta kialakítására, VÍV«» lA*tulh illV{j«UlV>31K|- tj uiiuuivuruo iILLÍlli\d . . . . , sát szolgáló szemléleti és fontos feltétele a káderpo- t„ulajd1°""al val0 hatékony cselekvési egység megterem- litikai elvek érvényesítése. fa..al , as.ra' a„ mu , Ia~ tcse, a társadalmi aktivitás A Központi Bizottság vég- ¡J^^f^ f nh^nfni^otíc* rehajtó szervei, a pártszer- sara' az ,gazgat0 hataskoré vek és -szervezetek kezde­kibontakoztatása. Az egész társadalomban nagyobb rendre és fegyelem­re van szükség. Ehhez elen­gedhetetlen a pártfegyelem erősítése, az ellenőrzés, a megteremtését. Következe­számonkérés rendszeressé tesen lépjenek fel azért, tek gazdálkodásának ered­tétele, a központi és a helyi hegy a vezetők munkájában ményességét mindenekelőtt nek és felelősségének érvé­,. , a - f i nyesítésére. A vezető testű­menypzzék a gazdasági fel- leteket keU óvni a for_ adatok sikeres megoldását máH bürokratikus> öncélú biztosito szemelyi feltetelek munkátói A vállalatok, szövetkeze­irányító szervek, illetve ve­zetőik felelősségének hatá­rozottabb érvényesítése. A hhoth sadalmi intézmények mind- séget, az igénytelenséget, a gál'ó" a vállalat hatékony, az Önállóság megfelelő fele- a főmunkajdöben végzett fe­leséggel párosuljon. Ne tur- vékenység határozza meg. jék el a káder- es személy- Továbbra is szükség van a zeti munkában az elvtelen- népgazdasági érdeket szol­egyike adjon meg minden támogatást a gazdasági munka megjavításához, a szubjektivizmust. • 2 Növelni kell a Minlsz gazdaságos működését ki­egészítő, kisegítő tevékeny­tertanácsnak a gazda- ségekre. Meg kell követelni fejlődés élénkítését Szolgáló ság irányításában, a fő folya- a törvényes előírások sze­erőfeszítésekhez. mátok összehangolásában, az rinti munkát; az állami szer­>1 A párt társadalmunk- országos tennivalók konkrét vek, a vállalatok, a szövetke­'* nak, a szocialista épí- meghatározásában, az akudá- zetek vezető testületei lép­tőmunkának elismert veze- lyok elhárításában, a végre- jenek fel a negatív jelensé­tő ereje, ezért népünk most is hajtás megszervezésében és gekkel szemben, elvárja, hogy utat és példát ellenőrzésében betöltött sze- C A sajtó, a tömegtájé­időszerű gaz- repét, felelősségét. Munka- koztatás dolgozói min­jában erősítse a testületi jel- dennapi munkájukkal szol­leget és a személyi felelőssé- gálják társadalmi, gazdasá­mutasson az dasági feladatok megoldá­sában. Előrehaladásunknak /alapvető feltétele a párt get, fordítson különös fi- gi programunk végrehajtó­gyelmet a távlati és a napi sát. Cikkeikben. műsoraik­feladatok összehangolt meg- ban ismertessék, képvisel­oldására. jék és magyarázzák a párt A kormánynak és irányító álláspontját, a kormány in­szerveinek fontos feladata, tézkedéseit. terjesszék az hogy gondoskodjanak a VII. előremutató tapasztalatokat, ötéves tervben előirányzott vitatkozzanak a téves néze­a szerkezetátalakító és haté- tekkel. bírálják a politikánk, és konyságnövelő központi gaz- kal ellentétes gyakorlatot. és a tömegek közötti biza­lom, a párt és a nép egy­sége. A Központi Bizottság és végrehajtó szerveinek leg­fontosabb feladata a gaz­daságpolitika stratégiai cél jainak meghatározása, végrehajtás irányítása ellenőrzése. A budapesti és HH a megyei pártbizottságok A Közp0nti Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a tevekenységeben kapjon na- kommunistákat, párton kívüli szövetségeseinket, a szocia­gyobb hangsúlyt a gazda- iizmus híveit, a társadalmi és tömegszervezeteket — min­ságpolitika kepviselete. el- denekelőtt a szakszervezeteket és a Kommunista Ifjúsági Szövetséget —, a vállalati tanácsokat, a vállalatok veze­tőit, a dolgozó kollektívákét, hogy a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtását, az idei és az 1987. évi terv vállalati, szövetkezeti és teljesítését minden termelő egységben és munkahelyen intézményi pártszervek és következetesen támogassák. -szervezetek legfontosabb A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a feladata a politika, s azon rendelkezésre álló erőforrások jó hasznosításával, a fe­belül a gazdaságpolitika gyelmezett munkával meggyorsíthatjuk gazdasági előre­képviselete. Munkájuk mér- haladásunkat, biztos alapot teremthetünk az életszínvo­céje, hogy tevékenységi te- nal további javításához, népünk boldogulásához fugadtatása, helyi érvénye sítése és a mozgósítás' a végrehajtásra. A területi, Tanácskozott a KISZ KB Ülést tartott a KISZ Köz­ponti Bizottsága pénteken a szövetség székházában. A testületet Hámori Gsaba, a KISZ KB első titkára tá­jékoztatta az MSZMP KB november 19—20-i üléséről, s az ott elfogadott határo­zatról. A KISZ KB ülésén részt vett és felszólalt Bal­lai László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai ' osztályá­nak vezetője. A tájékoztatót követően a KISZ Központi Bizottsága kinyilvánította, hogy cselek­vően támogatja a pártnak a gazdasági munka megja­vításával kapcsolatos elha­tározásait. A KISZ szerve­zeteinek js elsőrendű fel­adata, hogy a jobb gazda­sági munkát elősegítsék. Szükségesnek tartja az if­júsági szervezet, hogy a teljesítményelv szélesebb körben érvényesüljön a tár­sadalmi és gazdasági élet­ben. Az ország előrehaladá­sának egyik záloga, hogy a fiatalok alkotó energiái mind teljesebben kibonta­kozzanak. Ehhez szükséges az, hogy növekedjenek az eléjük állított követelmé­nyek, s ugyanakkor a je­lenleginél több lehetőséget kapjanak a bizonyításra. A KISZ feladatait a párthatá­rozat végrehajtásában a KISZ KB a közeljövőben részletesen is kidolgozza — döntötték el a pénteki ülé­sen. Ezután a KISZ KB mellett működő hat rétegtanács és két bizottság feladat- és hetáskörére tett javaslatot vitatta meg a testület. Az ifjúsági szervezet ve­zető testülete a továbbiak­ban munkacsoportokban tárgyalta meg a KISZ tevé­kenységének tapasztalatait a műszaki fejlesztés meg­gyorsításában. A Központi Bizottság ér­tékelése szerint az 1983. évi határozat alapelvei, általá­nos célkitűzései helyesek voltak, ám ezeket csak részben sikerült megvalósí­tani. A testület hamarosan újra áttekinti a tapasztala­tokat a KISZ részvételéről a műszaki fejlesztésben, és — a következő évek követel­ményeire figyelemmel — megjelöli a tennivalókat. Vasárnap kezdődik a DÍVSZ Xll. közgyűlése Vasárnap Budapesten megkezdődik a Demokrati­kus Világifjúsági Szövetség XII. közgyűlése; a tanácsko­zásnak a szervezet történe­tében másodszor ad hazánk otthont. A DÍVSZ legfelső fórumára 270 tagszervezeté­nek, valamint — meghívott­ként — 140 nemzeti és 55 nemzetközi, vagy regionális szervezetnek együttvéve, mintegy 700 képviselőjét várják. Az ifjúsági világszervezet Budapesten működő Köz­ponti Irodája a közgyűlés politikai vitájának jelmon­datát így fogalmazta meg: „Együtt a békéért, az atom­fegyvermentes világért, a népek jogáért a szabadság­hoz és függetlenséghez. A DÍVSZ a változó világban: folyamatosság és megúju­lás". Vasárnap délelőtt, az Épí­tők Rózsa Ferenc Művelődé­si Házában ünnepélyes ke­retek között nyitják meg a XII. közgyűlést, s a politikai beszámolókat — várhatóan két és fél napon át — plená­ris üléseken vitatják meg. Ezt követően öt regionális tanácskozás — Közel-Kelet, Latin-Amerika és a karib­tengeri országok; Afrika; Ázsia és Óceánia; valamint Európa és Észak-Amerika — fő feladata lesz az, hogy megvitassák e térségek ifjú­ságának politikai problémá­it, majd kidolgozzák a köz­gyűlésnek az. egyes régiókkal foglalkozó határozatterveze­teit. A regionális tanácskozá­sok után a DÍVSZ munká­jának továbbfejlesztésével foglalkoznak szekcióüléseken a küldöttek. Szóba kerül a DÍVSZ munkája a béke és a leszerelés érdekében, a szer­vezet szolidaritási tevékeny­sége, az ifjúság jogainak biztosításáért folytatott küz­delme, a világ globális prob­lémáiról kialakított állás­pontja, továbbá a világszer­vezet együttműködése más mozgalmakkal, szerveze­tekkel. A munkabizottságok ajánlásokat fogalmaznak meg a DÍVSZ végrehajtó szervei számára. A program szerint, no­vember 29-én munkáját ple­náris ülésen, határozatban összegezik a közgyűlés mun­káját, és ekkor választják meg vezető szerveit Is. A közgyűlési tanácskozá­sokat színes ifjúsági progra­mok kísérik. Budapesten és az ország hat más városá­ban béke- és szolidaritási nagygyűléseket tartanak, melyeken DlVSZ-küldöttsé­gek is részt vesznek. Novem­ber 26-án a Budapest Kong­resszusi Központban „Gyer­mekek a békéért" címmel nagyszabású gálaestet ren­deznek. A közgyűlés alkal­mából hazánkba érkező de­legációk kétoldalú eszmecse­réket is folytatnak egymás­sal, s baráti találkozókon ha­zánk fiataljaival ismerked­nek. A DÍVSZ közgyűlésével egy időben szakosított szer­vei is tanácskoznak. A CÍ­ME A, a Gyermek- és Ser­dülőkori Mozgalmak Nem­zetközi Bizottsága november 26—28. között tartja VII. közgyűlését. Magyar—osztrák megállapodás ® Pamhagen (MTI) Magyarország és Ausztria akaratának megfelelően 2007-ig meghosszabbították a Fertő vidéki helyiérdekű vasút koncesszióját. A bur­genlandi Pamhagenben ez alkalomból tartott ünnepsé­gen jelen volt Rudolf Streicher, az Osztrák Köz­társaság állami ipar- és köz­lekedési minisztere és Úr­ban Lajos, a Magyar Nép­köztársaság közlekedési mi­nisztere, akit osztrák part­nere és a burgenlandi kor­mányzó, Theodor Kery és Burgenland több vezető sze­mélyisége fogadott Az ün­nepségen, amelyet a helyi gimnáziumban tartottak, ott volt Nagy János, hazánk bécsi nagykövete is. Oroszvári László, a Győr —Sopron—Ebenfurti Vasút vezérigazgatója ünnepi be­szédében méltatta a magyar és osztrák közös üzemelteté­sű vasút jelentőségét, amely egyedülálló Európában. A közös érdekeltségű vasút azért is jelentős, mert két különböző társadalmi beren­dezkedésű ország példás együttműködésén alapul — hangsúlyozták Pamhagen­ben

Next

/
Thumbnails
Contents