Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-22 / 275. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 76. évfolyam, 275. szám 1986. november 22., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata A gazdasági munka megjavításának feladatairól és az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről A Központi Bizottság november 19—20-i ülésén áttekintette a népgazdaság helyzetét, a XIII. kongresszus óta végzett gazdasági munka tapasztalatait, és a kongresszuson elfogadott gazdasági program megvalósítása, a VII. ötéves terv teljesítése érdekében meghatározta a fő tennivalókat. A Központi Bizottság megállapította, hogy a XIII. kongresszuson elfogadott társadalmi-gazdasági program népünk egyetértésével találkozott. Ez kifejeződött az országgyűlési és tanácsi választásokon, a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront kongresszusain, és más felelős társadalmi fórumokon is. Az Országgyűlés elfogadta a kormány munkaprogramját, a kongresszuson elhatározott gazdasági célokkal és feladatokkal összhangban törvénybe iktatta a VII. ötéves tervet. foglalkoztatják és nyugtalanítják közvéleményünket, az általános követelményeket sértő rendellenességek, a helyi visszásságok felháborítják a túlnyomó többséget képviselő becsületesen dolgozó embereket. A Központi Bizottság elengedhetetlen és sürgős feladatnak tartja a gazdasági fejlődés élénkítésének útjában álló akadályok eltávolítását, az irányítás színvonalának emelését, a munka megjavításához szükséges politikai és társadalmi, szervezeti és személyi feltételek megteremtését. I. A kongresszusi határozatok végrehajtása megkezdődött. Tovább fejlődött a szocialista demokrácia, a társadalom életében erősödtek az önkormányzati elemek, szélesedett á társadalmi részvétel a döntések előkészítésében. Folytatódott a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése. Befejeződött az áttérés az új vállalatirányítási formákra. Törvény szabályozza a tisztességes gazdálkodás normáit, és a tisztességtelen tevékenység tilalmát. Folyamatban van a bankrendszer átalakítása. A Minisztertanács jóváhagyta a középtávú tervhez kapcsolódó szerkezetátalakitó és hatékonyságnövelő központi gazdaságfejlesztési programokat, döntött a szénbányászat, a vaskohászat, a húsipar, a magas-építőipar helyzetének rendezéséről. Elkészültek a vállalatok középtávú tervei. Számos nagyüzem, vállalat és szövetkezet kollektívája javítani tudta gazdálkodásának hatékonyságát, figyelemre méltó kezdeményezéseket indított el a termékszerkezet korszerűsítésében, a létszámgazdálkodásban, a vállalatok közötti együttműködőében. A kongresszus célul tűzte ki, hogy a gazdasági egyensúlyi viszonyok fenntartása és megszilárdítása mellett a VII. ötéves népgazdasági terv a hatékony és fokozatosan élénkülő gazdasági fejlődés programja legyen, alapozza meg a nemzeti jövedelem növekedését, a műszaki haladást, a lakosság életszínvonalának érzékelhető emelkedését, életkörülményeinek javulását. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági fejlődés élénkülése 1985— 1986-ban nem következett be, a VII. ötéves terv első évének eredményei nem kielégítőek. A kiadások — a nemzetközi fizetési kötelezettségek, a beruházások, a közkiadások, a személyi jövedelmek — meghaladták a bevételeket. Az ország többet fogyasztott, mint amenynyit megtermelt. A népgazdaság nem megfelelő teljesítményében szerepük van a számunkra kedvezőtlen nemzetközi körülményeknek, az értékesítési lehetőségek szűkülésének. Az elmúlt két évben jelentős exportcikkeink, példáuL a búza. a kukorica, a hús és húskészítmények, a növényolaj, az alumínium, a kőolaj-' származékok világpiaci árai 35—50 százalékkal csökkentek. Nehézségeinket fokozta a múlt évi hosszú, kemény tél, és a több éve tartó aszály. Az elmaradásban a rajtunk kívülálló tényezők mellett jelentős szerepe volt saját munkánk gyengeségének, az irányítás fogyatékosságainak. A népgazdasági tervezés, a szabályozás és az intézményrendszer nem biztosította kellő mértékben a külső és belső egyensúlyi viszonyok javítását, a gazdaság élénkítéséhez szükséges új források feltárását. Nem sikerült kielégítő módon összehangolni a népgazdasági és a vállalati érdekeket. Fontos export- és importgazdálkodási kérdésekben, a piac zavarainak megelőzésében és azok elhárításában késedelemmel történtek meg a döntések. A gazdaságirányítási rendszer elhatározott továbbfejlesztése nem valósult meg következetesen. Az irányítás fogyatékosságaiért, a végrehajtás és az ellenőrzés következetlenségeiért felelősség terheli a Központi Bizottság végrehajtó szerveit és a kormányt. A határozatok végrehajtásának szervezése segítése és ellenőrzése nem kielégítő a helyi párt-, állami ós társadalmi szerveknél sem. A vállalati és intézményi kollektívákban nem vált még általánossá az a szemlélet, amely abból indul ki, hogy első az eredményes munka. Indokolatlanul nagyok az eltérések azonos adottságú vállalatok, szövetkezetek teljesítménye között. Sok vállalat nem hasznosítja megfelelően erőforrásait, s nem a hatékonyság növelésével, a költségek csökkentésével, a munkaerő jobb kihasználásával, hanem költségvetési támogatással, indokolatlan áremelésekkel akarja növelni bevételeit. A hatékony gazdálkodást akadályozza, hogy sem az irányításban, sem a végrehajtásban nem érvényesítik az alapkövetelményt. hogy a jövedelmek a teljesítményekkel arányosan alakuljalak, ellenkezőleg, gyakori az elnéző magatartás a kötelezettségeiket nem teljesítőkkel szemben. Eltűrik, hogy büntetlenül megsértsék a szocialista normákat, a törvényes előírásokat, az államDolgári és a munkafegyelmet. Az ország népgazdaságának gondjai, a rendkívül lássú fejlődés, a kibontakozás nehézségei erőteljesen A Központi Bizottság a XIII. kongresszus határozatában megfogalmazott, a VII. ötéves tervben konkretizált gazdaságpolitikai célok elérését tartja a szocialista építőmunka legfontosabb feladatának. Ezt kell szolgálnia az 1987. évi népgazdasági tervnek is. Hangsúlyozza, hogy társadalmigazdasági programunk teljesítéséhez nincs más járható út, mint a munka megjavításával, az erőforrások észszerű felhasználásával a gazdasági fejlődés élénkítése.— Társadalmi életünk minden területén, az irányításban és a végrehajtásban egyaránt elengedhetetlen a céltudatos, a követelményeknek megfelelő, jól szervezett, fegyelmezett munka. — Javítani kell a vállalatok és a dolgozók érdekeltségét a teljesítmény növelésében. — Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy többet használunk fel, mint amenynyit megtermelünk. 4 A gazdasági fejlődés élénkítése megköveteli a termelési szerkezet korszerűsítését, a műszaki haladás gyorsítását, a szelektív fejlesztés érvényesítését, az anyag- és energiatakarékosság fokozását, az exportképesség javítását. Mindezt konkrét gyakorlati intézkedésekkel kell elősegíteni. — Növelni kell a vállalatok érdekeltségét a gazdaságos termelésben, a ráfordítások csökkentésében. Ezt a gazdaságtalan termeléshez nyújtott támogatások csökkentése révén felszabaduló forrásokból, adókedvezményekkel, alapjuttatással, kamat-visszatérítéssel, kamatkedvezménnyel és más alkalmas eszközökkel kell támogatni. Következetesen ösztönözni kell a jövedelmező export bővítését, az importot helyettesítő megoldásokat. Az exportképes termelés fejlesztését elősegítő pályázati rendszert a jövőben is fenn kell tartani, és egyúttal a technológiai korszerűsítés szolgálatába állítani. — Programot kell kidolgozni a veszteségesen és az alacsony hatékonysággal gazdálkodó egységek tevékenységének gazdaságossá tételére, a költségvetési támogatás fokozatos leépítésére, a gazdaságtalan termelés megszüntetésére. E folyamatban figyelmet kell fordítani arra is, hogy nélkülözhetetlen termékekből és cikkekből hiány ne keletkezzen. A szerkezetváltás nyomán felszabaduló munkaerőt a hatékony gazdasági ágazatokban kell foglalkoztatni. — A kutatásra és a műszaki fejlesztésre fordított eszközöket koncentráltan, hatékonyabban kell felhasználni. Az érdekeltség növelésével elő kell segíteni, hogy n kutatási eredmények gyorsabban hasznosuljanak a termelésben. A műszaki fejlesztést még inkább a nemzetközi versenyképesség és a gazdaságosság szolgálatába kell állítani. — Népgazdasági feladataink megoldásában támaszkodni kell a Szovjetunióval, a KGST-tagorsizágokkal folytatott gazdasági együttműködés lehetőségeinek jobb hasznosítására, a fejlettebb formák *— a kooperáció, a szakosítás, az üzemek közti együttműködés — kibontakoztatására, közös vállalkozások és közös vállalatok létrehívására. A fejlett tőkés országokkal, valamint a fejlődő országokkal törekedni kell a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és kooperációs kapcsolatok fejlesztésére, vegyes vállalatok alapítására. — Korszerűsíteni kell a külgazdasági tevékenység szervezeti és érdekeltségi rendszerét, a piacfeltáró és a kereskedelemfejlesztő munkát. Az export növelése megköveteli, hogy a vállalatok bővítsék és javítsák szolgáltatásaikat. A Központi Bízottság az 1987. évi terv és költségvetés legfőbb követelményeinek a gazdasági teljesítmény és hatékonyság növelését, a külkereskedelmi és a pénzügyi mérleg javítását, a gazdasági szerkezet változtatását, a műszaki fejlődés gyorsítását, az életkörülmények jobbítását tartja. Az éves terv, a gazdasági s;abályozás és az irányítás összpontosítson a gazdasági növekedés szelektív élénkítésére. A versenyképes termelés és kivitel erőteljesebb növelésével meg kell alapozni a gazdasági és pénzügyi folyamatok jobb összhangját. A költségvetés hiányát mindenekelőtt a kiadások mérséklésével, széles körű takarékossági intézkedésekkel kell csökkenteni. Az 1987. évi népgazdasági terv a nemzeti jövedelem legalább 2 százalékos növekedését irányozza elő. Az ipari termelés 2,5—3 százalékkal emelkedjen. Meg kell gyorsítani a versenyképes termékeket előállító ágazatok és vállalatok (Folytatás a 2 oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács pénteki ülésén megvitatta az 1987. évi népgazdasági tervjavaslatot és a végrehajtással összefüggő kormányzati tennivalókat, egyidejűleg megtárgyalta a hitelpolitikai irányelveket. A kormány jóváhagyta az 1987. évi állami költségvetésről szóló törvény tervezetét és úgy határozott, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács tájékoztatót hallgatott meg a nemzeti parkok létesítésének és fenntartásának tapasztalatairól, és módosított egyes természetvédelemről szóló rendelkezéseket. (MTI) Csatornázás, szennyvízelvezetés Kilométere 6-8 millió forint Szegeden már 1840 táján is voltak szennyvízelvezető csatornák, s a hálózat azóta is folyamatosan bővült. Mégis, csupán a lakások 63 százaléka van a hálózatba bekötve. A legnagyobb mértékben a belváros és az új lakótelepek, legkevésbé a kertvárosok, a családi házas övezetek a csatornázottak. A még ellátatlan területek minél gyorsabb ütemű csatornázása a korlátozottan rendelkezésre álló állami és vállalati pénzeszközök, valamint a lakosság önerejének optimális felhasználásával — nos, e probléma ugyancsak feladja a leckét a szakembereknek. Az elmúlt csütörtökön a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi területi szervezete felkérésére Kováts Gábor, a vízmüvek főmérnöke e kérdéskörről tartott előadást a Technika Házában. .Mondandójának összefoglalására kértük őt. — A csatornák hiánya nemcsak jelentős környezetszennyező tényező, de a normális vízhasználatnak is gátjává válik. — Évente legalább 3,5 millió köbméter szennyvíz szivárog a talajvízbe. A szennyvizek elszikkasztása ma már nem követhető megoldás. A, csatornázás létesítményei sokat fejlődtek, különösen a legutóbbi évtizedekben. Az elmúlt esztendők beruházásaként elkészült például mind a szegedi, mind az újszegedi oldalon a főgyűjtő csatorna. Két új szivattyútelep emeli a Tiszába a szenny- és a csapadékvizeket. — A csatornázás a drága közműépítések közé tartozik. — Költségei magasak, hiszen a szegedi talajadottságok miatt és a meglevő közművek által kialakított helyzet következtében egy kilométer szennyvízcsatorna költsége 6-8 millió forintnál kezdődik. A legkedvezőbb helyzetben a Móraváros van, e városrész csatornázása társulati beruházás formájában rövidesen meg is valósulhat. Itt a megépítendő mellékcsatornák a már meglevő főgyűjtőre közvetlenül ráköthetők. — További városrészek csatornázására is készültek tanulmánytervek? — Alsóváros, Baktó, Petófitelep, Üjszeged, Ságváritelep és Hattyastelep csatornázására is, de ezek csak egymást követően, a pénzeszközök szüköíéége miatt lftssabb ütemben építhetők meg. Nem bizonyos, hogy az ezredfordulóig minden igény kielégíthető. A jövő fontos beruházása a szennyviztisztitó telep megépítése iz — Minden szennyvizet ide kell majd terelni, ami azzal is jár, hogy a ma még üzemelő két kisebb szivattyútelepet is előbb-utóbb meg kell szüntetni. A minden tisztítási igényt kielégítő tisztítótelep költsége nem lesz alacsony, ezért ezt megelőzően más, , kevéssé beruházásigényes műszaki megoldásokkal is megpróbálkozunk. A műszaki gyakorlat minden szakembere igyekszik olyan megoldásokat keresni, amelyek a pénzeszközök szűkössége mellett is viszonylagosan megfelelő módon szolgálhatják az elérendő célt. Együttműködés a Volkswagennel Hosszú lejáratú keretmegállapodást írt alá pénteken Budapesten Tóth László Pál, a Mogürt vezérigazgatója és Horst Münzner, a Volkswagen ÁG elnökhelyettese. Az aláírásnál jelen volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Több magyar vállalat már évek óta«' szállít különféle ipari termékeket a Volkswagen ÁG-nak. A most megkötött keretmegállapodás előirányozza a Volkswagen konszern magyarországi vásárlásainak növelését, egyúttal új magyar ipari, mindenekelőtt járműipari termékek szállítását. Fontos eleme a megállapodásnak az egyes termékek, mindenekelőtt járműipari szerelvények gyártásfejlesztésében való együttműködés. Az 1990-ig szóló keretmegállapodás szerint az elkövetkezendő években a magyar szállítások ellenében Volkswagen személygépkocsikat vásárolunk. A jövő év végéig már 500—1000 Volkswagen személygépkocsi érkezik Magyarországra, bővítve a megvásárolható személygépkocsik választékát. A későbbi években a beérkező Volkswagen személygépkocsik száma növekszik (MTI)