Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-21 / 274. szám

2 Péntek, 1986. november 21. NIIP HOL? MIKOR? Hálunk is ez a jövő w Újságkészítés-számítógéppel A Hungaroringen megtar­tott Forma—l-es világbaj­noki futamról tudósító új­ságírók közül az amerikaiak többsége számunkra szokat­lan szerkezettel dolgozott. Az aktatáskányi alkalmatos­ságon voltak billentyűk, mint az írógépen, volt azon egy képernyő, mint a tévé­készüléken. és volt rajta egy csatlakozókábel. A tudósító bebillentyűzte a híranyagot, ellenőrizte, ja­vított rajta a képernyőn, majd keresni kezdett a saj­tóhelyiség falán valamit, amihez csatlakoztatható az a bizonyos kábel. Nem ta­lálta, mivel olyasmi nem volt. Így hát tudósítását le­adta a náluk már kissé el­avultnak tekintett telexen. Mi lett volna a híranyag sorsa, ha van csatlakozó, vagyis a tudósítás megjele­nik a New York-i, detroiti stb. szerkesztőség terminál­ján? Akkor ott azt ellenőr­zik, javítják, programozzák a megfelelő utasításokat a szerkesztésre, a tördelésre vonatkozólag, majd újabb gombnyomással elindítják azon az úton. amelynek vé­gén kész az újság, a hagyo­mányos nyomdaipari közre­működés nélkül elkészült kiadvány. A teljes egészében számí­tógépes újság- (könyv, pla­kát, műszaki táblázatok) ké­szítés már több helyütt va­lóság, ám elterjedése nem mentes a zökkenőktől. Emlé­kezetes példa erre a közel­múltból Eddie Shah esete Angliában, Eddie Shah ez év tava­szán a hirdetéspiacon koráb­ban megszerzett tőkéjével létrehozta a brit szigetek rö­vid ideig talán legnaevobb példányszámú, azóta viszont megbukott magazinját. a Today (magyarul: Ma) című gépes újságkészítés Magyar­országon is. A módszer iránt honi Derkekben korábban is megvolt az érdeklődés, de az alkalmazáshoz csak mosta­nában kezdenek megterem­tődni valamelyest szélesebb körben a személyi és tárgyi feltételek. A veszprémi Pannon Nyomda kolLektivája példá­ul jó néhány éve hozzákez­dett a modernizáláshoz. El­ső lépésben meghonosította az ofszetnyomást. Az eljá­rás bevezetése csak félolda­las korszerűsítés, mivel az azt megelőző munkafázisok hagyományosak maradtak, vagyis a címeket címszedő, a kézirat sorait gépszedő szedte és szedi a hagyomá­nyos módon. Munkájuk eredménye a tördelt levonat, azt szerkesztők és korrekto­rok javítják, a nyomdászok végrehajtják a levonat sbe­próbálkozik, többek között Egerben, Szekszárdon; a bu­dapesti nagy nyomdák egy­némelyike náluk is előbbre tart. Képzeljük el, hogy az Oj Impulzus szerkesztősége már áttért a számitógépes mun­kára. Akkor az újságíró úgy végzi a dolgát bent a szer­kesztőségben, ahogy USA­beli kollégája azon az akta­táskányi elektronikus szer­kezeten. Vagyis kész a ri­port, egy gombnyomásra van szükség, hogy az anyag megjelenjék a nyomdai ter­minálon. De ez nem igy lesz, hanem a képernyőn megszerkesz­tett irás a kiírón keresztül papírra kerül majd, ' aztán elviszik a nyomdába, ott új­ra bebiLlentyüzik. Talán mégsem papírt, hanem mág­neslemezt visznek majd a lére jegyzett utasításokat. Az szerkesztőségből a nyomdá­ba — ez lenne a korszerűbb és az olcsóbb. Annyi biztos, immár kész anyagokat — kézi munkával — úgy ren­dezik oldalba, ahogy az majd megjelenik. Ekkor fo­tót készítenek róla, negatí­vot, majd bizonyos munkák elvégzése után elkészül az ofszetlemez, és így tovább. A Pannon Nyomda a kö­zelmúltban az NSZ K-ból megvásárolt elektronikus szerkezeteivel egyes kézira­tokat már számitógépes el­járással gondoz. ahogy az lényegében a korábban em­lített USA-beli szerkesztősé­gekben és nyomdákban is történik. Az eljárás egyelő­re nem teljes körű, hiszen bizonyos munkafázisokat — ellentétben az amerikaiak­kal — még nem a nyomda, vagy a szerkesztőség által programozott számítógép végez el, de remélhetőleg rövid időn belül teljes kö­rűvé válik. Hasonló kezde­ményezésekkel — ha más bulvárlapot. A kiadvány szervezésben is — tobb ha­nem szerkesztése, hanem zai nyomda és szerkesztőség előállításának módja, helye- —mm—^^mmmmmmmm^mmm^m sebben az akörül keletkezett társadalmi viharok miatt vált világszerte híressé-hír­hedtté. Az tortént, hogy Ed­die Shah lendületes táma­dást intézett az újságkészí­tés hagyományos technoló­giája ellen azzal, hogy Ang­liában több korszerű, telje­hogy a kézirat továbbítása nem egy gombnyomással történik majd, mivel arra nem lesz mód, nagyjából azért nem, amiért az ame­rikai újságírók ott a Hun­garor ingen nem találtak csatlakozót. Az a csatlakozásra alkal­mas valami ugyanis nem azért nem volt ott a falban, mert nem kapni, hanem — a többi között — azért nem, mert hiábavaló lett volna. Hogy az elketronikus-kép­ernyős írógépből a hír egy gombnyomást követően száz vagy ezer kilométerekkel tá­volabbra, egy alkalmas ve­vőkészülék képernyőiére ke­rüljön, ahhoz megbízhatóan és zavarmentesen működő távbeszélővonalra van szük­ség. Ez pedig ez idő tájt ná­lunk nemigen biztositható, mivel a hazai telefónia c'yan, amilyen. Mónus Miklós Hosszabb lesz a GYSEV Meghosszabbítják a GYSEV-nek a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút üzemel­tetésére kapott engedélyét — jelentette be Oroszváry László, a Győr—Sopron— Ebenfurti Vasút vezérigaz­gatója szerdai sajtótájékoz­tatóján. A Fertővidéki Helyiérde­kű Vasút Részvénytársaság 102 kilométer hosszú vonala, Celldömölktől Nezsider állo­másig 1897-ben készült el, s a GYSEV kapott — 90 évre szóló — engedélyt e vasút­vonal üzemeltetésére. Gaz­dasági okokból a helyiérde­kű vasút magyar szakaszán, Celldömölk és Fertőszent­miklós között 1979-ben meg­szüntették a forgalmat. Je­lenleg 11 kilométeres ma­gyarországi és 38 kilométe­res osztrák szakasza van a Fertővidéki vasútnak. Ezen a mellékvonalon évente körül­belül 100 ezer tonnányi árut fuvaroznak. A vonalon fő­ként helyi jellegű személy­forgalmat bonyolítanak le, a határon át csak az osztrák turisták részére indított nosztalgiavonatok közleked­nek. Az ötvenes évektől folya­matosan végzik a vasút fel­újítását. A munkálatokkal az országhatártól Boldogasz­szonyig, illetve Nezsidertöl Gálosig készültek eddig el. Körülbelül tíz kilométernyi vágányrész szorul még fel­újításra. A rekonstrukció befejezésével 22 tonnára nö­vekszik a vonal tengelynyo­mása, s így az is lehetővé válik, hogy a vonatok órán­ként 60 kilométeres sebes­séggel közlekedjenek. A Fertővidéki vasút üze­meltetésére kötött szerződés hamarosan lejár, ezért a magyar és az osztrák kor­mány nevében a két ország közlekedési miniszterei a napokban aláírják az üze­meltetésre vonatkozó kon­cesszió 2007-ig szóló meg­hosszabbítását. sen elektronizált nyomdát állított fel. Ezekben a szer­kesztett hírekből, tudósítá­sokból, fotókból úgy ilesz újság, hogy a munkában nincs szükség hagyományo­san értelmezett tördelésre, gépszedői munkára, és így tovább. Ami addig a jól fi­zetett, úgymond fehér gallé­ros szakmunkások, techni­kusok feladata volt, azt e helyeken mind elvégzi a számitógép Ami miatt a szakszervezetek elementáris erővel tiltakoztak, de mint a számítógépes módszerrel készülő újságok számának növekedéséből látható, nem sok sikerrel. Terjedni kezd a számító­Vadvacsora Sáfldorialván november 28-án és december 12-én VADÉTELEK TKLJES VALASZTEKAVAL (fácánleves és -sillt, óz-, vaddisznó-, szarvaspörkölt, sUlt és párolt pecsenyék). a Fehér Akác élteremben Előzetes asztalfoglalás mindkét estre: GERA JÁNOS üzletvezetőnél. Hagyományok Tápén Vőfélyek Régies nevükön vöfények. A lakodalmak szertartás­mesterei. Ilyenkor, kisfar­sang idején fölidézödik a hajdani lakodalmak szokás­világa: szemünk elé kerül­nek a hagyományos díszük­ben pompázó tisztségviselők, közöttük a vőfélyek is. öreg­vőfély nevük már alaposan kikopott, mint ahogyan a mellettük szorgoskodó segít­ségük sem viseli már a kis­vöfély megnevezést. Mind­kettőjük fogadott volt: az öregvőfély rutinos, tapasztalt ember, aki magával vitte (fölfogadtatta) a maga kis­vőfélyét. Amíg az öregvő­fély neve ma már csak vő­félyre egyszerűsödött, addig a kisvőfély neve teljesen ki­veszett, s nem is fogadják föl. Szerepét és funkcióját a rokonságból kikerülő tán­cos-dalos természetű ember vette át, akit a lagzit tartó család erre külön föl szokott kérni. Ujabb neve, mivel legtöbb dolga a tánccal van, táncmestör. Aki csak a czépen földíszí­tett vőfélyt látja, talán föl sem tűnik, hogy a vőfélyke­dés igen komoly, sokoldalú fölkészültséget kíván. Első­sorban a jó kiállása, szép, tiszta és érthető rigmusmon­dása (régebben éneklése), verselése fontos. Ehhez ter­mészetesen sok vöfélyverset kell tudni, s alkalomhoz illő­en rögtönözni, improvizálni. A túlozó, hadonászó vőfélyt nem szeretik. A vöfélyköny­vek a 18. században jelentek meg a ponyvairodalomban. Azokat falusi kántorok és ta­nítók egy-egy adott helység szokásaihoz igazítva átírták; némelyek elhagytak belőle, mások megtoldották. Ugyan­akkor hozzáértő vőfélyek is szívesen alakítgatták a ma­guk szövegeivel. Érdekes, hogy azt a parasztembert, aki valamikor vőfélykedett, s valami okból fölhagyott vele, de jó humorát és poé­tázó természetét azután is megőrizte, Tápén vőfélyös­embörnek montíják ma is. Mert vőfélynek csakis jó táncos, szép dalhangú ember való. Asszonyvőfélyről sen­ki sem hallott errefelé. A vőfélyt tisztségére a vőle­gény (lányos háznál általá­ban csak a hívogatás idejére a menyasszony) szülei kérik föl. Fizetsége a század ele­jén egy tál paprikás, egy li­ter bor és egy fonott kalács volt. ötven évvel később ezek mellé a gazda adott ne­ki egy százast, ami már ki­alkudott bér volt. Az előb­biek, az étkek és a bor, ettől fogva csak kedves ráadás, ajándékféle lett. A vőfély dí­szeit a lány szülei állították elő: a kalapvirágot, a mell­virágot, a botvirágot, a vő­félykendőt és a botra való szalagokat. Ugyanők, illetve a koszorúslányok (régies ne­vükön nyoszolyúlányok) vet­ték meg a koszorúslegények (régiesen kardoslegények) és a vendégek díszítésére szol­gáló kitűzővirágokat is. A vőfélybot igen fontos eszkö­ze volt a vőfélynek. Ha szól­ni akart, azzal veregette meg a mestergerendát, sátoros lagziban meg azt az asztalt, amelyik a násznagyok előtt állt. A botjára tűzött rozma­ring a házasulandó fiatalok féltve őrzött szüzességét jel­képezte. Rozmaring volt a vőlegény csizmaszárában, és a menyasszony kezében levő kiskendőben is. A vőféllyel az örömszü­lök mindent apróra megbe­széltek, hogy „úgy csinálja 188«. NOVEMBER 21., PÉN TEK — NÉVNAP: OLIVÉR A Nap kel (1 óra 57 perckor, és nyugszik 16 óra 3 perekor. A Hold kel |3 óra 34 perrkor, és nyugszik II óra 38 perekor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél rs (törtökön plusz 102 rm (áradó). kend vőfényuram, hogy min­dönki mögemligesse a gye­rök lakodalmát". A vőfély a lagziba már az esküvő nap délelőttjén megérkezett. Min­dent ő irányított, mert a gaz­dáék erre fölhatalmazták. Munkájában utóbban a tánc­mester segítette, akivel min­dig szemmel tartják egy­mást. Tisztségük a búcsúz­tatás, a vendégek beköszön­tése, az asztalok terítése, az ételek beköszöntése, a zene, a múlatás folyamatossága, a jó hangulat megteremtése és fönntartása volt. Tisztsé­gük éjfél után, az újasszony (újabban újpár) táncát kö­vetően ért véget. Régen konty tekerésnek mondták ezt az időt. Tápén egy-egy időszakban kevés, de mindig jóhírű vőfélyek voltak. Vő­fényös Ördög Sándorra már csak a legidősebbek emlé­keznek. Időben (és korban) ördög József, Dávid Vaskó József, Traván István, Kó­szó Palika János, ifjabb Ör­dög József, Miklós Böde István, Márta József, Török Pál, ifjabb Miklós István, majd a tápai réti tanyák között is kedvelt Tápai Ist­ván, Makra Antal és az al­győi Tóth János következ­tek. A mai Tápén vőfélyfia­talítás vari. A régiek közül a fiatalabbak még el-eljárnak vőfélyeskedni, ám sokan hívják a vidéki fiatal vőfé­lyeket is. Tápén csak az utóbbi esztendőben tűnt föl egy nagyszerűnek ígérkező utód: Molnár János. Sal­Iangmentes rigmusai a leg­régebbi ismert vófélyversek­böl valók, melyeknek halla­tán évszázados tápai vőfé­lye* múltba tekinthetünk vissza. Ifj. Lele József SZÁZHETVENÖT ÉVE hunyt el Helnrlrh von Kleist (1777—1811) német drámaíró és elbeszélő, a novellairás nagy né­met mestere. Legragyogóbb epi­kai alkotása a vllághirii Kolhaas Mihály (1810). Ez ihlette Sütő András drámáját, az Egy lócsi­szár vlrágvasárnapja cimút. NYOLCVAN ÉVE született Sós József (1906—1973) Kossuth-díjas orvos, egyetemi tanár, akadémikus. 1948-tól a budapesti egyetem kórélettani intézetének igazgatója, 1964—67 között a Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem rektora. Ku­tatási területe a táplálkozástudo­mány, a néptáplálkozás kórélet­tana, az aminosav okozta elvál­tozások és a pajzsmirigy műkö­dése. HETVENÉVES Csorba Gyözö (sz. 1916) kétsze­res József Attila-díjas költö, műfordító, könyvtáros, folyó­irat-szerkesztő. Pécsett él. NAG.YSZINHAZ Este 7 órakor: Vérnász — Eg­ressy Béni 1—2. bérlet. KISSZINHAZ Este 7 órakor: l.eánykereske­dö — Radnóti Miklós 1. bérlet. MOZI Vörös Csillag: délelőtt 10. dél­után fél 4 órakor: Aranyeső Yuccában (színes, m. b. olasz filmvígjáték, háromnegyed 6 és 8 órakor: A bál (színes olasz film. II. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Tündér Lala (színes ma­gyar mesefilm) negyed 6 és fél 8 órakor: Szerelem első vérig (szines magyar film. II. helyár!). Szabadság: délután fél 4 és háromnegyed 6 órakor: Táma­dás a Krull-bolygo ellen (színes, m. b. amerikai film. III. hely­ár!), este 8 órákor: A rejtőzkö­dő (szines magyar film). Kiskörössy halászcsárda: (vi­deomozi) este 10 órakor: Halá­los játszma, II. (színes hongkon­gi karatefilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvé­teli ügyeletet n II. Kórház (Tol­buhln sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részére: Sze­ged, Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Le­nin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben törté­nik a sürgős esetek orvosi ellá­tása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYÉLET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8 órától déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégé­szeti ügyelet az Üjszegedi Gyer­mekkórházban van (Szeged, Odesszai krt. 37.). Telefon: 22­655. Egyéb napokon a Fül-Orr­Gége Klinika tart ügyeletet (Szeged. Lenin krt. IU.). Tele­fon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggél 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14­420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennao este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. ifíTfra BUDAPEST 1. 9.10: Tv-torna 9.15: Martha — angol tv. film — (ism.) 9.40: Mozgató 9.50: Lottósorsolás 10.00: Nyugdijasok délelőttje 10.30: A hiba nem az almában van — tv-játék — (ism.) 11.40: Magyar tájak — (ism.) 12.20: Sportmúzeum — (ism.) 12.40: Képújság 14.55: 1TV 16.05: Hírek 16.10: Három nap tv-műsora 16.15: Egy szó mint száz — nyelvi fejtőröjáték 16.55: Sárga tengeralattjáró 17.45: Képújság 17.50: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.05: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 1. 20 00' Reklám 20.05: Szeszélyes évszakok 21.25: Betüreklam 21.30: Beszélgetés Faragó Andrással 22.15: Eroiea — lengyel film 23.35: Híradó 3. 23.45: Himnusz BUDAPEST 2. 18.55: Képújság 19.00: A szomjas henger — angol rövidfilm 19.30: Shakespeare összes müvei — Coriolanus — angol tv-fllm Közben: 21.05: Híradó 2. 22.15: Képújság BELGRÁD 1. 12.40: Elmulasztották — nézzék meg! 15.00: Francia nyelv 15.30: Fran Galovic — művelődési músor 16.00: Jó napot! — tájékoztató mozaik műsor 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.25: Krónika 17.45: Kezdettől befejezés nélkül — sorozat gyermekeknek 18.15: Beszéljünk az egészségről — művelődési műsor 18.45: Tv-kalendárium 18.55: Számok és betűk — vetélkedő 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Liton naplója — , filmsorozat 21.05: Szórakoztató műsor 21.50: Tv-napló 22.05: Pénteken 22-kor — kulturális magazin 23.35: Hírek BELGRÁD 2. 18.30: Zágrábi körkép 19.00: A tudomány világából 19.15: Tudományos könyvek kirakata 19.30: Tv-napló 20.00: A zene körül — komoly zenei műsor 20.45: Tegnap, ma, holnap 21.00: Esküdtszék — dok.­müsor 22.05: Fontos, hogy szeressünk — francia játékfilm ÚJVIDÉK 17.00: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Gyermekműsor 18.15: Tévémagazin 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Lytton naplója — tévéfilmsorozat 21.05: Évfordulók 22.35: Híradó szerbhorvatul EEExI KOSSUTH 8.20: Tudomány és gyakorlat — (Ism.) 8.50: A magyar népdal hete 9.27: Metra: Szerenád 9.33: Óvodások műsora 9.53: Lottósorsolás 10.05: Pilinszky János verse — (ism.) 10.10: Zenekari muzsika 11.00: Gondolat 11.45: Katanics Mária Bartók­kórusokat vezényel a HVDSZ Szilágyi Erzsébet nöi kara élén 12.30: Ki nyer ma? — Dunakeszin 12.40: Reklám 12.45: Könyvszemle 12.55: A zene is összeköt 14.10: Fűtől fáig 15.00: Erről beszéltünk... 15.30: Jascha Heifetz hegedül 16.05: Széltoló 16.45: Beszélgessünk! 17.00: Ki tévedett... 17.30: Idősebbek hullám­hosszán — (ism.) 19.15: Rádiószínház: A kör négyszögesítése — Valentyin Katajcv komédiája 20.22: Örökzöld dallamok 21.04: A magyar népdal hete ­Találkozásom a nép­zenével 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Eltérő nézetek rá gazdáik a stúdióban 23.00: Operaest 0.10: Himnusz 0.15: — 4.20: Éjfél után ... 8.05: 8.50: 9.05: 12.00: 12.10: 12.22: 12.27: 13.05: 14.00: 17.08: 17.30: 18.30; 19.50: 20.00: 21.05: 22.22: 23.20: 24.00 : 0.14: 0.15: 4.20: PETŐFI Házy Erzsébet és llosfalvy Róbert operett fel vételeiből Tíz perc külpolitika — (ism.) Napközben Hírek németül, oroszul és angolul A Tabanyi-együtes felvételeiből Édes anyanyelvünk — (ism.) A magyar népdal hete Popzene sztereóban Péntektől péntekig Fiatalok popzenei felvételeiből ötödik sebesség Fiataloknak! Egészségünkért) Nótakedvelőknek Senki többet? Harmadszor! Emlékkönyv A mai dzsessz A eirkuszhereegnő — részletek Kalman Imre operettjéből Éjfél után ,

Next

/
Thumbnails
Contents