Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-21 / 274. szám

Péntek, 1986. november 21. Dr. Berencsi György 1913-1986 Rövid, súlyos betegség után tegnap, csütörtökön elhunyt dr. Berencsi György, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Közegészségtani és Járványtani Intézetének nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára. Berencsi professzor 1913. június 3-án született Budapesten, orvoscsaládban. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Fakultásán végezte, ahol 1939-ben sub auspiciis Gubernatoris kitüntetéssel avatták doktorrá. Tanulmányainak befejeztével a kórtani és bakteriológiai intézetben kezdte tudományos tevékenységét. 1945-ben az egyetem „Népbetegségek patológiája" tárgykörből magántanárrá habilitálta. A 40es évek második felében körjzetorvosként dolgozott Püspökladányban. ezt követően a Debreceni Állami Tüdőbeteg Gyógyintézet laboratóriumvezető főorvosa, majd az egyetem tbc-klinikájának docense lett. 1958-ban védte meg kandidátusi értekezését a „Tuberkulózis bakteriohisztológiája" témakörben. 1966. február 6-tól 1984. június 30-ig volt a SZOTE Közegészségtani és Járványtani Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára, majd nyugállományú tudományos tanácsadója. 1968—71 között a SZOTE Általános Orvostudományi Kar dékánja. majd 1973-tól 1976-ig az egyetem oktatási rektorhelyettese volt. Szakmai tevékenységét számos témakörben megirt, több mint 400 tudományos közleménye fémjelzi, melyek rangos hazai és nemzetközi szaklapokban, monográfiákban jelentek meg. Tagja, vezetőségi tagja volt számos bel- és külföldi tudományos társaságnak és egyesületnek. Szakmai és oktató-nevelő munkássága elismeréseként megkapta a Fodor Józsefemlékérmet, a pozsonyi Komensky Egyetem Aranyérmét, a Högyes Endre-dijat, az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, valamint a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést. 1978-ban a Halle— Wittenbergi Martin-Luther Egyetem Honoris Causa díszdoktorává avatta. Tudományos és oktatótevékenysége mellett széles körű közéleti társadalmi munkát fejtett ki Tagja volt a Magyar Vöröskereszt Csongrád Megyei Vezetőségének, hosszabb időn keresztül elnöke, majd vezetőségi tagja a Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottságának. Megkapta a Magyar Vöröskereszt Emléklapját és Centenáriumi Érmét is. Távozásával a hazai és nemzetközi közegészségügy és járványügy fejlesztését, az egyetemi oktatást és nevelési pótolhatatlan veszteség érte Vállalati tanácstagok képzése A mezőgazdasági nagyüzemek és az élelmiszer-ipari vállalatok, erdőgazdaságok vállalati tanácsainak tevékenységét, munkáját segítő tanfolyamokat szerveznek a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézetének rendezésében. Az oktatás iránt nagy az érdeklődés. 1986-ban a tanácsok elnökeinek és elnökhelyetteseinek számára hét központi konzultációt tartottak, ezeken csaknem kétszázan vettek részt. A vállalati tanácsok vezetőit a szervezetek működésével kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatták, továbbá átfogó ismereteket kaplak a gazdasági és pénzügyi szabályozó rendszerről, az agrárgazdaság előtt álló feladatokról, és a vállalati döntési rendszerekről. A tanácstagok kihelyezett képzésen vettek részt. Az intézet — az üzemek, gazdaságok megkeresésére — jól felkészült előadókat küldött a helyszínre, és ott általában 4 napon keresztül foglalkoztak e vállalati szervezetek tevékenységének kérdésével, öszszesen 44 vállalatnál biztosi lották eddig az intézményes képzés feltételeit, és csaknem 1200-an szerezték meg a vállalati tanácsi munkához szükséges ismereteket. Küldöttek a baráti társaságból • • Ötvenéves városkapu Rerrich Béla nagyszerű tervének, a Dóm téri épületegyüttesnek kialakításakor vetődött fel a Hősök Kapuja létesítésének gondolata, hogy ezzel is fokozzák az. egyete*. mi épületek városképi hatását. A térveket Pogány Móric (1878—1942) neves budapesti építész készítette, aki korábban Töry Emillel és Györgyi Dénessel közösen jelentós alkotásokat hozott létre. A tervek elfogadásával a polgármester úgy rendelkezett, hogy a Gizella (ma Aradi vértanúk) tér parktükreinek átrendezése is szükségas. A több apró parktúkröt egyesíteni kell, hogy nagyobb és egységes park terüljön el a Hősök Kapuja előtt. A tervbírálat és az -elfogadás során számos kérdés felvetődött, többek között a szobrokat illetően is. ,,Szeged város társadalma azt szeretné, ha a Hősök Kapujára tervezett szobormunkik megalkotására szegedi művészek kapnának megbízatást." (Delmagyarország 1936. jan. 9.) Két fiatalra, Tápai Antalra ét; Löte Évára gondoltak. A tanítói internátus építését 1935 őszén kezdték meg, majd a következő év márciusában folytatták. Ekkorra készültek el a tervmódosítások, amelyeket a Hősök Kapuja miatt kellett végrehajtani. (Ez az épület ad otthont a Ságvári Endre Gimnáziumnak.) Miután a kormány jóváhagyta az együttes kivitelezési tervet és költségvetést is, az építési bizottság: Szöllössy Aurél minisztériumi tanácsos, Ottó László. a .kultuszminisztérium képviseletében, Pogány Móric, az építésztervező, Bánó László, a fűtési munkálatok tervezője, a városi mérnöki hivatal, az államépitészeti hivatal, valamint a kereskedelmi és ipa-kamara képviselője, meghatározták a további munkálatok ütemét. A hatalmas objektum természetes centruma a Hösök Kapuja, amelynek építészeti hangsúlyát a hármas boltozat adja. A 15 méteres hármas iv két középső pillére előtt Löte Eva egy-egy katonaszobra (az élőé és a holtté) fokozza a művészi hatást, de egyben emlékeztetnek az első világháború áldozataira is, mintegy tízezer emberre. A kivitelezési munkálatokat a tervező ^folyamatosan ellenőrizte, amit egyik nyila tkozütá (P„slm agyarország 1936. okj. 18.) így Brokít meg: „Legkedvesebb müveim közé számítom - ezt az alkotásomat, és éppen ezért mindenre nagyon vigyáztam, mindent magam nézek meg, és mindent magam ellenőrzők." Az épületegyüttes kivitelezési munkálatait jobbára szegedi iparosok végezték. A föld-, a kőműves-, a magasépítési, a vasbeton- és műkömunkálatokat Erdélyi András és Fiai cég, valamint Ottovay István végezték. Az üvegezési munkálatokat Körösi Géza (Mérey u., itt ma üzemorvosi rendelő van) vállalata végezte. Érdemes erről a vállalkozó szellemű mesteremberről megjegyeznünk, hogy ő honosította meg Szegeden az üvegcsempét. A villamosszerelési feladatokat egy pesti cég kapta meg, de a szegedi Fonyó Soma fejezte be. A munka legbonyolultabb részét, a boltozat alatti áthidalást végezte. A bádogos munkákat Balogh János bádogos és vízvezeték-szerelő kapta. A vászon redőnyöket a budapesti Halász és Herlinger vállalat szállította. A tetőcserepezés Rózsa Ist~ ván munkáját dicséri. Auer Sándor süttői kőbányájából kerültek ki a szobrok és mészkölapok kőanyaga. A vízvezetéket, a csatornát és a melegvíz-berendezést Sebestyén József készítette. Az ácsmunkák Korom Mihály szaktudását idézik. Az egész épületegyüttes összes fémmunkája Barna Endre Rigó utcai gyárából (jelenleg Kéziszerszámgyár) ¡került ki, amely korábban vasszerkezetekben, épület- és lakatos munkálatokban országosan alig volt verhető. Itt készültek a kovácsoltvas díszítőelemek, zászlótartók, erkélykosarak és a járda melletti vaskorlátok is. A tervezési és a kivitelezési munkálatok összesen 400 ezer pengőbe kerültek (Berzenczey Domokos városi főmérnök adata). A Délmagyarország 1936. november 5-i száma irja: „Pogány Móric jelenti a polgármesternek, hogy a szobrok elkészültek és a két díszes örökmécses is, amely a kapu bolthajtása alá került. A hatalmas méretű örökmécses bronzból készül, és díszítésképpen ¡elírást is kap." Több idézetet. jelszót terveztek az épületre, amelyek vagy nem kerültek fel, vagy időközben lekerültek onnan. Mindenesetre korabeli felvételeken jól látható az állomás felöli fronton a következő felirat: ,.Haladás útja a dicső múltból a diadalmas jövőbe vezet." Az épületegyüttest éppen 50 éve, 1936. november 19-én adták át a kivitelezők az építtetőnek, de felavatására nem került sor. Az Aradi vértanúk (korábban Gizella) terének déli oldalára emelt nagyszabású épületegyüttes ma is városképi jelentőségű, egyik meghatározója a tér architektúrájának. Imponáló méreteivel, a művészi megoldásokkal valamiféle egyedülálló eredetiséget fejez ki, egy darabkát a két világháború közötti magyar épitőművészetböl. Lehet vitatkozni az ablakkiképzésekről, a túlságosan komor felületszínezésről, de az egész együttesről megállapíthatjuk, hogy hangsúlyozott felületeket ad mindkét irányba, nem térpazarló és funkcionalista épület. Bátyai Jenő Holnap, szombaton, az Országházban gyűlnek egybe a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjainak képviselői nyolcadik országos értekezletüket megtartandó. Megyénk 20 küldötte közül kettőt mutatunk be: Szendrei Jánost, a tanárképző főiskola főigazgatóját, és Flender Mátyást, a szegedi nagyállomás állomásfőnökét. „Néhány évvel ezelőtt felkértek egy ukrán irodalmi est megnyitóbeszédének elmondására. Noha mindig is szerettem az irodaLmat, és sokat olvastam, bizony, semmit sem tudtam az ukránok költészetéről, prózájáról. Elő hát a Babits- és a Szerb Antal-féle irodalomtörténeteket, gondolván, e két kiváló anyagban majd útmutatást találok. Nem így történt." A történetet Szendrei János, a tanárképző főiskola főigazgatója mesélte, akivel éz alkalommal nem mint az oktatási intézmény legfőbb vezetőjével, hanem mint az itt működő Magyar—Szovjet Baráti Társaság ügyvezető elnökével, az országos elnökség tagjával beszélgettem. Mesélte a történetet annak bizonyítására, .miért tartja fontosnak a sztereotípiákon túllépve, újabb tartalommal tölteni a baráti társaság munkáját, a másik kultúrájának mélyebb ismerete és az emberközeli kapcsolatok ápolása révén. Azt vallja, a barátsági munkában a legfontosabb, hogy az emberek a saját szakterületükön feltétlenül ismerjék a baráti ország eredményeit. E tekintetben a helyzet a legrosszabb a természettudományok terén. Szendrei János — lévén matematikus — a maga szakterületét ismeri, kiváltképp a hiányosságokat. Nem hiszi — mint mondotta —, hogy a szűk szikmai körön kívül sokan lennének olyanok, akik említeni tudnának legalább két nagyhírű szovjet matematikust. De sajnos. így van ez a biológia, a fizika és a kémia területén is. Ügy vallja, hogy a barátsági munka „hétköznapiasítása" az az eszköz, amely közelebb hoz egymáshoz két népet. Ez az elméleti irányvonal határozza meg a tanárképző főiskola ügyvezető elnökének és tagcsoportjának munkáját. Ennek okán nemcsak az évfordulók méltó megünneplésére törekednek, hiszen sok lehetőséget látnak a kapcsolatok ápolása terén. Példának okáért egy olyan gazdaságföldrajzi sorozat bemutatásában, amelyből a Szovjetunió különböző köztársaságainak életébe pillanthatnak be, megismervén a legfrissebb szovjet eredményeket. Avagy az Odesszai Pedagógiai Főiskolával való többéves kapcsolat, amely .lehetővé teszi, hogy a nem nyelvszakos hallgatók is eltölthessenek néhány hetet nyelvgyakorlás céljából. Lévén a jövő pedagógusainak képzője a/ intézmény, nem mindegy, milyen eszközöket, módszereket mutatnak, adnak útmutatásul a hallgatóknak, a népek közötti barátság ápolására. A módszer „egvszerű": rámutatni a másik ország értékeire, a zene, a természettudományok, az irodalom, az élet minden területén, a barátsági munka legbiztosabb záloga. Ettől válik emberközelivé. telítődik értékes tartalommal. Aranykoszorús jelvénnyel tüntetik ki holnap az Országházban. Flender Mátyás, a szegedi állomásfőnök erre azt mondja: „Az MSZBT legmagasabb elismerése személyemen keresztül a MÁV szegedi tagcsoportjának szól, hiszen mind megyei, mind városi szinten, úgy érzem, jó munkát végzünk a magyar—szovjet barátság ápolásában." Szűkítve a köri, a kitüntetés minden bizonnyal a kisebb közösségnek, a nagyállomás MSZBT-tagcsoportjának is szól, amelynek munkáját immáron 11 esztendeje Flender Mátyás irányítja, szervezi és fogja öszsze. Másik megyei küldöttünk, Szendrei János fentebb úgy fogalmazott, a legfontosabbnak tartja a barátsági munkában, hogy az emberek minél előbbre tartsák saját szakmájukban megismerni és figyelemmel kisérni a másik nép eredményeit. Pontosan így gondolja ezt az állomásfőnök is, s ezért emeli első helyre azt a baráti-szakmai megállapodást, amelyet az Odesszai Vasúti C.somópont kollektívájával kötöttek, és amely mindkét lelet — nyolc esztendeje már — versenyre ösztönzi. A szakmai téren többet és újat felmutató kollektíva nyeri el — évente mindig más — a vándorzászlót. Az eln.últ esztendőben ezt a nagyállomás nyerte. A munkaverseny új módszerek, technikák egymás közötti cseréjét szolgálja. A szakmai cserelátogatások alkalmával pedig nemcsak az ismeretek bővülnek, hanem baráti kapcsolatok is születnek. Nagyon fontosak a hétköznapi kapcsolatok — állítja a szegedi állomásfőnök —, ezen nemcsak az ünnepi alkalmakkor megrendezett baráti találkozók értendők. Ugyanilyen fontosak azok az alkalmak is, amikor a pályaudvaron a barátság csupán egy útbaigazítás erejéig mutatkozik meg. A szegedi nagyállomás főnöke, jóllehet több mint tíz esztendeje munkálkodik az MSZBT-ben, most vesz részt első alkalommal a társaság országos' ertekezletén megyei küldöttként. Ha az idő engedi, lehet, hogy hozzászól a testület tanácskozásán. Kérést tolmácsolna. Szeretnék, ha az utazási irodák több segítséget nyújtanának a barátsági munkához, konkrétan úgy, hogy a nem hivatalos látogatásra utazó csoportokat segítenék szakmai programok megszervezésében. Papi békegyűlés Szegeden A Hazafias Népfront Csongrád megyei és városi bizottsága, a megyei Római Katolikus Papi Békebizottság elnöksége, valamint megyénk egyházközi békebizottsága tegnap, csütörtökön papi békegyűlést rendezett. A megjelenteket Imre Ernő lelkész, a megyei egyházközi békebizottság elnöke köszöntötte, majd felkérte előadásának megtartására Sebestyén Nándornét, az Országos Béketanács elnökét, a Békevilágtanács alelnökét. Orvosoktól a diákokig Kevés a főfoglalkozású üzemorvosok száma a megyében. Sokan csak ideigóráig vállalják a gyógyítómunkát a gyárakban. A gazdasági vezetők félvállról veszik az üzemegészségügyet. Több helyen nincs a rendelőkben telefon. A felszereltség rossz. Ezekről a kérdésekről beszélt dr. Kovács Katalin, üzemi szakfőorvos tegnap a megyei munkavédelmi bizottság ülésén. A testület arról is vallott, hogy a rehabilitációs bizottságokra nagy szerep vár a megfelelő munkalehetőségek kialakításában. Az üzemegészségügyi munka népszerűtlenségét növeli a gyári rendelőkben dolgozók roppant alacsony keresete. A továbbiakban megismerkedhettünk az oktatási intézményben folyó munkavédelmi munkával. Gargyán Zoltán igazgató, a Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola cselekvési programját ismertette. Itt a munkakörülmények a korábbi évekhez képest romlottak. A mindennapi munkát veszélyeztető tetőbeázások megszűnése majd csak a jövő évre várható. A 600. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben ebben az évben ti zenhat esetben fordult elő baleset tanulókkal. A kiesett munkanapok száma 252. Javult a baleseti statisztika a 602. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben, ahol beszerezték és kötelezővé tették a védőeszközök használatát. A gyűlés szónoka mindenekelőtt köszöntötte Udvardi József megyés püspököt, aki a napokban ünnepelte az egyház szolgálatában eltöltött 50 esztendejét. Az Országos Béketanács elnöke ezt követően előadói beszédének első részében a nemzetközi helyzetről szólt, emlékeztetve a közelmúltban megtartott reykjaviki nagyhatalmi találkozóra. Az Országos Béketanács elnöke előadásának következő részében az elmúlt hónapban megtartott koppenhágai béke-világkongresszus munkájáról beszélt. A minden eddiginél nagyobb szabású találkozón a békebiztonság ügye mellett nagy hangsúlyt kapott a gyarmati sorban élő népekkel való szolidaritás, az éhezés elleni harc. A papi békegyűlés előadói beszédének utolsó témaköre a magyar békemozgalom időszerű kérdéseivel, a XI. Országos Békekonferencia előkészítésével foglalkozott. Ennek kapcsán Sebestyén Nándorné elmondta, hogy országszerte folynak az előkészületek, amelyek során a különböző békeközösségek értékelik az elmúlt két esztendőben végzett munkájukat, és megbeszélik további békeprogramjaikat. Az elmúlt időszak magyar békemozgalmára viszszatekintve hangsúlyozta, hogy a mozgalom belpolitikai szerepe növekedett. Eredménynek tekintette az ifjúság körében végzett munkát, a munkások, szocialista brigádok aktivitásának fokozódását a mozgalomban. Elismeréssel szólt a „Pedagógusok a békéért", valamint az „Orvosok a nukleáris háború ellen" elnevezésű békeakcióról. Hiányolta viszont a művészeket, falusi fiatalokat a békéért folytatott hazai megmozdulásokból. Az egyházak békemunkáját dicsérendő hívta fel a figyelmet azokra a gyűjtésekre, amelynek célja az éhező afrikaiak megsegítése. Az Országos Béketanács elnöke végezetül hangsúlyozta. napjainkban minden eddiginél fontosabb szerepe van a békemozgalomnak. Eredményes munkálkodása a világ békeszerető erőinek együttes fellépését követeli. A papi békegyűlést követően Sebestyén Nándornét Molnár Sándor, a népfront Csongrád megyei bizottságának titkára látta vendégül, és tájékoztatta a XI. Országos Békekonferencia helyi előkészületeiről. K. K.