Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-11 / 240. szám

98 Szombat, 1986. október 4. 1 II nemzetközi gazdasági helyzet időszerű kérdéseiről Utalt arra, hogy a tartós és viszonylag gyors világgazdasági fellendüléssel kapcsolatos remények az elmúlt év során csak kis részben teljesültek. Különösen aggasztó jelenség, hogy az erősödő protekcionizmus, továbbá a nyersanyagok és a mezőgazdasági eredetű termékek árainak irreális mértékű csökkenése a külső feltételek rosszabbodását idézte elő az egyensúlyjavitásra törekvő országok számára. Ezen belül a nyersanyag-, az élelmiszer- és az olajexportőr országok kilátásai romlottak leginkább, az exportbevételek jelentős csökkenése miatt. A fegyverkezési verser.v hatalmas költségei, a nemzetközi gazdasági és pénzügyi-monetáris rendszerben tapasztalható feszültségek súlyosbítják a helyzetet. A nyolcvanas években a nemzetközi árupiacokon kialakult helyzet alapvető sajátossága, hogy nem a korábbi években tapasztalt ciklikus világpiaci telítettségről, hanem strukturális túlkínálatról van szó. A kereslet összetételében az utóbbi évtizedben bekövetkezett gyors változásokat a világpiaci kínálat még nem tudta követni. A világkereskedelem strukturális egyenlőtlenségein túlmenően nem enyhültek a nemzetközi pénzügyi rendszer zavarai ,sem. Az adóssághelyzet konszolidálása — az elmúlt években elért bizonyos javulás ellenére — csak átmeneti jellegű. Az egyensúlyjavítás eszköze ugyanis az országok többségében az erőteljes importvisszafogás, a szigorú belföldi keresletkorlátozás, ami a gazdasági növekedés lassulásához és belső feszültségekhez vezetett. Ilyen körülmények mellett a hitelezők vonakodnak attól, hogy növeljék kintlevőségeiket az érintett országokban, amelyek így elesnek a korábbi évek finanszírozási lehetőségeitől. Növekedett az adós országok sebezhetősége a külső feltételek változásával szemben, fejlődési kilátásaik pedig romlottak. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy ilyen körülmények között különös jelentősége van a bizalom helyreállításának a A nemzetközi gazdasági helyzet időszerű kérdéseiről szóló vitában pénteken az ENSZközgyűlés II. bizottságában felszólalt Horn Gyula, külügyminisztériumi államtitkár, az ENSZ közgyűlése 41. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője. nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Horn Gyula aláhúzta, saját fúzdasági «feladataink megoldása terén jelentős eredménynek tekintjük, hogy megállítottuk az eladósodási folyamatot, megőriztük nemzetközi fizetőképességünket. A világgazdasági környezet viszont Magyarország ez évi fejlődését újólag kedvezőtlenül befolyásolta. Az elmúlt három év folyamán például csak a marhaés sertéshús árának több mint negyvenszázalékos esése következtében ötszázmillió dollárt veszítettünk. Az utóbbi években jelentós erőfeszítések révén 6i került a magyar gazdaság külpiaci egyensúlyát megteremteni, annak ellenére, hogy a gazdaságunkat sújtó cserearányromlás nem állt meg. A magyar gazdaság számára kiemelt feladatnak tekintjük a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel hatékonyabbá tételét, belső erőforrásaink jövedelemteremtő képességének növelését, a belső és külső egyensúly fenntartása mellett a növekedésorientált gazdaságpolitika érvényre juttatását. Ahhoz azonban, hogy az egyensúlyjavításra törekvő országok, beleértve Magyarországot is, tartós növekedési pályára állhassanak, megfelelő pótlólagos finanszírozási forrásokra és a világkereskedelem jelentős liberalizálására van szükség. Horn Gyula külügyi államtitkár beszéde végén hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság a regionális gazdasági integráció előnyeit felhasználva, a KGST-kapcsolatokra támaszkodva is igyekszik elmélyíteni a világgazdaságban való részvételét. Nemes János cikksorozata Országgyűlési bizottságok ülése Pénteken a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. Medve László, egészségügyi miniszter előterjesztésében a képviselők megtárgyalták, véleményezték azt a munkaanyagot, amely az egészségügyi törvény módosításának elveiről és a kapcsolódó jogszabályi rendelkezések korszerűsítésérői- készült, tervezetként. A vitában felszólaltak Karácsonyi Sándor, Eke Károly Csongrád megyei képviselők is. Az Országgyűlés ipari bizottsága Gorjanc Ignác elnökletével tartott ülést, ugyancsak pénteken. Kapolyi László ipari miniszter előterjesztésében a képviselők az energetika hosszú távú fejlesztéséről, valamint az COMMODORE—64-ES ADATAIT TOVÁBB KIVANJA FELDOLGOZNI? A Délép számítóközpontja megoldja ezt a gondját, floppyn tárolt adatait szabvány mágnesszalagra konvertálja. — Érdeklődni: Sára Endre főmérnöknél, a Szeged, 14-412-es telefonon. atomenergetikának a hazai villamosenergia-igények kielégítésében betöltött szerepéről tanácskoztak. Ezt követően a képviselők tájékozódtak arról, hogy az iparnak milyen feladatai vannak a Magyar Posta szolgáltatásainak fejlesztésében. A vitában felszólalók közül többen rámutattak, hogy a távközlés által biztosított információnak, mint egyfajta új erőforrásnak, meghatározó szerepe van a népgazdaság fejlődésében. Éppen ezért különösen fontos az adat- és információátviteli rendszerek fejlesztése, hiszen amint azt egy OMFB-tanulmány is kimutatja: a hazai távközlés elmaradottsága a VII. ötéves tervidőszak alatt 60—70 milliárd forintnyi veszteséget okozhat a népgazdaságnak. A vitában felszólalt Juratovics Aladár, Csongrád megyei képviselő is. í Ht>''.— W% A szocializmus megújulásának útja 16. Leraktuk a szocializmus alapjait Az MSZMP VII. kongreszszusa, amely 1959. november 30-tól december 5-ig tanácskozott, miután elynezte az ellenforradalom leverése óta eltelt időszak tapasztalatait, célként tűzte ki, hogy a következő években befejeződjön a szocializmus alapjainak lerakása Magyarországon. Ezt szolgálta az 1956-ot követő átmeneti 3 éves terv (1958—1960) sikeres teljesítése. A nemzett jövedelem az előirányzott 13 százalékkal •szemben 20 százalékkal, az ipari termelésé a 22 százalék helyett 40 százalékkal nőtt, a mezőgazdasági termelés 11 százalékkal, az árutermelés és -felvásárlás 15 százalékkal növekedett. A második ötéves terv (1961 —1965) már 36 százalékos nemzetijövedelem-. 48-50 százalékos iparitermelés-, 22 -23 százalékos mezőgazdaságitermelés-növekedést irányzott ' elő. E viszonylag — más szocialista országok terveihez képest — szolid mennyiségi növekedések a minőségi tényezők fejlettebb színvonalával párosultak; a gazdaságosság követelményei, mindenekelőtt a munkatermelékenység fokozásának előirányzatai kerültek előtérbe. Az új ötéves terv második évének végén, 1962. november 20—24-én tanácskozott az MSZMP VIII. kongresz-. szusa, amelyet történelmi határkőként tartanak számon az ország és a párt történetében is. A VII. kongresszuson kitűzött alapvető célt elértük, a szocialista forradalom győzött a társadalmi-gazdasági életben. „A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. A magyar nép új történelmi jelentőségű győzelmet aratott, a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett" — állapította meg a kongresszus határozata.' Ez a változás így tükröződött a számokban: 1957-ben az összes keresők 55 százaléka volt munkás és alkalmazott. 1962-re részarányuk 65 százalékra növekedett. 1957ben a keresők 6 százaléka ras n lIlH RADIOTELEX A Bélmegycri Cjbarázda M|j. Termelőszövetkezet IPARI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ BRIGÁDOK JELENTKEZÉSÉT VARJA átalányelszámolásos rendszerű működésben Jelentkezni lehet: Kisvállalkozásokat Szervező és Ellenőrző Iroda, Békés, Szabó D. utca 56. Telefon: 66/41-335. A CSONGRÁDI VÖRÖS CSILLAG TSZ ipari főágazata vállalja ' rozsdamentes és alumíniumlemezek darabolását plazmavágó berendezésével, 25 mm lemezvastagságig. Érdeklődni: a 31-626-os telefonon, vagy a szövetkezet központjában, Hunyadi tér 18., 7—15 óráig. SIMON PERESZ LEMONDOTT Pénteken lemondott Simon Peresz Izrael miniszterelnöke. Lépése megfelelt az 1984 szeptemberében kidolgozott paktumnak, amely szövetséget kovácsolt össze a Munkapárt, illetve a Jichak Samir vezette, jobboldali-konzervatív Likud-tömb között. Mind a kormányszövetség, mind pedig az, ami ezután következik, példátlan Izrael állam történetében. Peresz helyet cserél Samirral, vagyis a továbbiakban külügyminiszter lesz, a hetvenegy éves Samir pedig kormányelnök. MARXISTA—KATOLIKUS PÁRBESZÉD Pénteken Budapesten befejeződött a marxista és katolikus tudósok nemzetközi szimpóziuma. A 15 országból érkezett filozófusok és teológusok a harmadik., zárónapon a munka marxista és keresztény felfogását vitatták meg, délután pedig a társadalmi együttélés és együttműködés ateista és vallásos megítélésével foglalkoztak. KÜLÜGYI MEGBESZÉLÉS Bényi József külügyminiszter-helyettes október 7től 9-ig Budapesten tárgyalást folytatott Mats Bergqvistel, a svéd külügyminisztérium politikai főigazgató-helyettesével az európai biztonság és együttműködés időszerű kérdéseiről európai fegyverzettkorlátozási témakörökről és a kelet-nyugati viszony javításának kilátásairól. A FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER BELGRÁDBAN Jean-Bernard Raimond francia külügyminiszter pénteken hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett, ahol röviddel ezt követően megkezdte tárgyalásait Raif Dizdarevics jugoszláv külügyminiszterrel a két ország Ygyüttműködésének fejlesztéséről és időszerű nemzetközi kérdésekről. Belgrádban nagy jelentőséget tulajdonítanak a látogatásnak. Hangsúlyozzák, hogy a jugoszláv —francia kapcsolatok hagyományosan jók, s Raimond megbeszélesei újabb ösztönzést adnak további elmélyítésükhöz. volt szövetkezeti tag és segítő családtag, 1962-re részarányuk 30 százalék lett, vagyis a kongresszus idején már a dolgozók 95 százaléka szocialista állami vállalatokban és intézményekben, illetve szövetkezetekben dolgozott. Ekkoriban, 6 évvel az ellenforradalom után már kevés szó esett az 1956-os év eseményeiről, hiszen ez végleg lezárt periódusa volt a párt és az ország életének. De azokban a kérdésekben, amelyeket a tanácskozás számba vett, az elemzésekben és a feladatok kijelölésének módjában ott munkáltak, hatottak a harcban szerzett tapasztalatok. Mindenki érezte és értette, miért hangsúlyozta kongresszusi zárszavában, a tanácskozás hangulatának és fő törekvésének hangot adva Kádár János: „Kifejezésre jutott az a bizonyosság, az a mély meggyőződés, hogy politikánkban semmiféle lényegbe vágó változás nem lehet. E politika fő jellemvonása, hogy a marxista—leninista elveken -nyugszik, torzítás nélküli kommunista politika. E politika lényegét és fő irányát meg kell őrizni." És a továbbiakban még egyszer visszatérve e gondolathoz a kongresszus résztvevőinek egyetértő tapsától kísérve kijelentette a párt első titkára: „Pártunk politikai irányvonalával nemcsak a kongreszszus küldöttei, hanem egész párttagságunk, nemcsak a magyar munkásosztály, hanem az egész dolgozó nép legszélesebb tömegei egyetértenek, helyeslik és támogatják azt. És ami szintén nagyon jó: már nem is foglalkoztatja őket a gondolat, hogy ez a politika valamilyen irányban változhat. Az a kötelességünk, hogy a népnek ezt a bizonyosságát még jobban megerősítsük. A mi marxista—leninista politikánkban nem lesznek cikcakkok, sem kitérők, sem törések. Az a feladatunk, hogy ezt a helyes politikát szilárdítsuk, fejlesszük, és következetesen alkalmazzuk az élet minden területén." Sok más méltatást és elismerést kapott a kongresszuson a szövetségi politika, mint amely jelentős mértékben hozzájárult az eredményekhez. Az új helyzetben, amikor már a szocializmus alapjain a teljes felépítés feladatai kerültek napirendre, a szövetségi politika is fejlettebb szakaszába került: a szocialista nemzeti egység fejlesztése, erősítése lett a cél. A társadalom valamennyi osztályát és rétegét kellett a közös munkára, az együttműködésre ösztönözni. A párt hangsúlyozta, hogy a szocialista nemzeti egység politikája nem jelenti azt, hogy Magyarországon az osztályharc befejeződött. Szó sincs arról, hogy a párt az osztályharc éleződésére törekedne; ellenkezőleg: az országnak, a népnek, a pártnak mindig az az előnyös, ha az osztályharc hevessége csökken, formái kevésbé élesek. De persze, különösen az imperialista környezetben, nem lehet kizárni azt sem, hogy rövidebb-hosszabb ideig bizonyos osztályellentétek vagy rétegek érdekösszeütközései élesebb formákat öltenek. Még e kedvezőtlenebb lehetőség esetére is a szövetségi politika sikerei, a szocialista nemzeti egység politikájának fokozatos erősödése kedvezőbb pozíciókat teremtett a part, a munkásosztály, a haladó erők számára. A politikai harc döntő sikerei után, még az eddiginél is inkább, a gazdaság került a figyelem középpontjába, és a gazdasági munka általános fejlesztése vált a társadalomépítésben kulcskérdéssé. A kongresszus ugyan még inkább csak irányvétel szempontjából, keresve a megoldások módját, érintette azokat a kérdéseket, amelyeket a következő években már mélyebben elemeztek. A kiindulópont a kongresszusi határozat értelmében az volt, hogy: „A munka termelékenységének emelése, a gazdaságosság fokozása, a termelés növelése ma a fő front, amelyen a küzdelem a szocializmus teljes felépítéséért hazánkban folyik." Látható, hogy ugyan szó volt a termelés mennyiségi emeléséről is, dé az első helyen a minőségi tényezőket: a munka termelékenységének növelését, és a gazdaságosságot említette a határozat. A továbbiakban ezeknek a teendőknek részletezésében az ipar ágazati arányainak javítása, a szakosítás és a kooperáció, a gazdaságtalan, elavult termékek helyett korszerű, gazdaságos^ a hazai és a nemzetközi igényeknek egyaránt megfelelő áruk előállítása volt az elérendő cél. Még azt is kimondta ez az állásfoglalás, hogy a gazdasági munkában az eredményeket a legfejlettebb országok színvonalával kell mérni. Ugyancsak a majdani gazdasági reformmal összecsengő volt az a megállapítás is, hogy az anyagi érdekeltség következetes megvalósítása nagy lendítő ereje a szocialista gazdaságfejlesztésnek. A gazdasági irányítás módjának megváltoztatására utalt a határozatnak az a követelése, hogy kapjon nagyobb teret az alkotó kezdeményezés, a döntések legyenek megalapozottak, előrelátók, épüljenek gondos számvetésre. A kongresszuson szó esett már arról is, hogy növelni kell a termelés irányításáért közvetlenül felelős vezetők hatáskörét önállóságát és felelősségét — az aprólékos főhatósági irányítás korlátozása révén is. A gazdasági mechanizmus változtatására irányuló elképzelésekkel párhuzamosan, azok logikus kiegészítéseképpen sok szó esett a kongresszuson a szocialista rendszer demokratizmusának szélesítéséről. „Szocialista államunk továbbfejlesztésének, az egyetemes népi állam kialakulásának kulcskérdése a szocialista demokratizmus mind szélesebb körű kibontakoztatása" — állapította meg a határozat. Minden szinten növelni kívánták azokat a hatásköröket, amelyekben az állami vezető szervek, illetve a helyi, államirányítási szervek a lakosságot közvetlenül bevonhatják a döntésekbe, a közügyek intézésébe. Kemény fellépést követelt a határozat a szocialista demokrácia fejlődését akadályozó, a lakosság öntevékenységét korlátozó bürokratikus gyakorlat és szellem ellen. E tekintetben is kedvező jelenségként értékelte, hogy önigazgató funkcióval mind több feladat kerül állami szervek hatásköréből a társadalmi szervek és a tömegszervezetek hatáskörébe. A párt VIII. kongresszusa tehát számos területen és kérdésben gazdagította és segítette elő a szocializmus megújulásának programját és gyakorlatát. (Következik: Az új mechanizmus.) / 4 4 4