Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-10 / 239. szám

4 Péntek, 1986. október 3. HIIP HOL? MIKOR? A természetesség dicsérete Népi kerámiákat, majd' diaképeket nézegetünk a Sajtóház klubjában. Hétfó este van: mégis kevesen vagyunk. Pedig a Polner Zoltán által szervezett müvészklub hónapról-hónapra érdekes, tanulságos programokat kínál. Most például Keszthelyi Béla áll a vetítő mögött,, s úti élményeiről beszél. Szerényen, közveH lenül és lakonikusan. Nem. akar versenyre kelni a színes felvételek részletező gazdagságával. Inkább azt sugallja: figyeljétek csak meg kicsit alaposabban a kanadai és az osztrák tájak különösségét. Beszélnek azon önmagukért is. Sőt, az sincs kizárva, kedvet kaptok ti is az utazásokhoz. És téhyleg: miközben a szédítő nagyvárosok épületkolosszusaiban, szobraiban, aztán a romantikus hegyvonulatokban és szerpentinekben gyönyörködünk. gondolatainkban ön, kéntelenül is elkalandozunk. Először valami szégyenfélét érzek . .. Milyen keveset jártam még külföldön! Iga-, zában milyen keveset is tudok a világról! Itt látom magam előtt Henry Moore egyik rangos plasztikáját, amelyről hirtelenjében kiselőadást tarthatnék. É'ői valóságában ellenben metí egyetlen művével sem .találkoztam. Mint ahogy a jelen* tósebb európai múzeumok) anyagát is többnyire csak reprókbó|. hallomásból ismerem. S hol van még mindehhez az a tapasztalat, ami az elevenebb táj- és népismeretekre vonatkozna, Tudom: szerencse, pénz is kell az efféle világDolgársághoz. De más is. Például erős akarat, egyben igazi kíván-, csiság. Közben ismerős embereket látunk az osztrák képek között. Weininger Richárd jellegezetes sziluettje tűnik fel, mellette meg ott állnak muzsikusai. Kicsi a világ —, gondoljuk magunkban. g máris a zenére terelődik a szó. Béla bátyám ugyanis nemcsak művelt, világjárt ember, hanem a zene sze-( relmese is. Értő szőreim»««» Jóformán alig akad valamirevaló koncert vagy színházi előadás, ahol ne találkozhatnánk kedves. fegyelmezett alakjával. Mond iák: hihetetlen gazdag lemezgvűjte-1 ménnyel rendelkezik. Polner Zoltán meg azt kérdezi tőle: hogy is van ez a sokféleség. Mert hát alapvetően mégiscsak gyógyszerész-kémikus, s csak másodsorban világjáró és zeneszerető ember. Egyszerű választ kapunk. A szakmai kaDcsolatok iótékonvan feldúsították külföldi utazásai körét, a zene vi* szont nyilvánvalóan hozzátartozik az élethez. Akár a víz, akár a levegő. Mi tagadás: kicsit félve beszélek Keszthelyi Béláról. Nem ismerem öt közelebbről, ráadásul nincs is erre felhatalmazásom. Ennek ellenére miért ne mondhatnám el, hogy egyszerre irigylem és tisztelem is egyéniségét. Valami olyasmit tud, amit zaklatott, tülekedő korunkban egyre kevesebben tudnak és mernek csinálni. Vagy is Béla bátyám természetes, karakteres és nyitott értelmiségi Imagatartására gondolok. Tisztában van vele: mi a, fontos a. számára. Ugyanakkor nem dől be a technicizációból adódó közvetettség mítoszának. Inkább fordítva. Kíváncsi lélekkel, nyitott szemmel és füllel jár mindenfelé. Ha úgv adódik: a fényképezömasinát is ;( nyakába veszi. A lehetőségeken belül azonban a konkrét. elsődleges élményekhez ragaszkodik. Am távol áU tőle bármi fellengzőség. Nem kepzeli magát se többnek, se kevesebbnek, mint. ami valóiában Főként a világ praktikus és esztétikus dolgaival van elfoglalva, nemi pedig önmagávai. Nézem a jól komponált, ízléses diaképeket, s akaratlanul is a fotókultúra dzsungelere asszociálok. Ahol id a legszélsőségesebb színvonalú munkák képviselik a mufai színeit. Néha elég egy kontrasztos beállítás, egy szokatlanabb premierplanos felvétel, s az illető művek máris újságba, falra kerülnek. A szerzők pedig rövidesen úgy érzik: az & tevékenységük lényegében a művészet szférájába tartozik. Holott legtöbbször szó sincs erről. Maga a jelenség viszont egyre általánosabbá válik. Míg az egyik oldalon félelmetesen megcsappant az irodalmat, .fotót, zenét vagv képzőművészetet értő és szerető emberek tábora, ad-i dig a szemközti oldal egészségtelenül felduzzadt. Némi túlzással azt mondhatnám: aki manapság tollat, ecse-1 tet vagy gitárt vesz a kezébe, az hamarosan a szakmai elhivatottjának érzi magát. De honnan ered ez a hamis öntudat? Ilyen mértéktelenül nagy lenne a művé-' szet presztízse? Vagy mostanában ennyire kifizetődő bármiféle műtárgyak létrehozása? Nem tudom pontosan. Emlékszem azonban! Miklós Pál egyik szellemes kritikájára, amelyben eev országos kiállításról elmélkedett. Arról beszélt: micsoda kirakati és reklámkultúrát tudnánk teremteni, ha a festők egy része autentikusabb helyen kamatoztatná manuális képességeit Vagy gondoljunk csak a gvakran emlegetett vizuális kultúrálatlanságra! Hol tartana most ez a terület, ha af rajztanárok jelentős hánvaHa nem a művészeti pálya' felé kacsintgatna. hanem saját ..kertieit" gondozhatná, gvaraoítgatná? Bizonyára előrébb. Csupán azért is, mert a józan, alapos, egészséges műveltség és fogé-j konyság becsülete fokozatosan a háttérbe szorul. Mintha egyre többen csak értelmezni, magvarázni és láttatni szeretnék bonyolult éi szépséges világunkat. Pedirj alapvetően élveznünk, értenünk és alakítanunk kellene. Valahogv úgy. ahogy ezt Keszthelyi Béla csinálja. Szuromi Pál A földgáz útja A földgázt sokáig nem tartották gazdaságos energiaforrásnak a szállítási és eladási nehézségek miatt. Napjainkban viszont — miután a modern technika segítségével úrrá lettek a nehézségeken — egyre nagyobb becsülete van ennek az energiahordozónak. S noha a földgáz útja a kűttól a felhasználóig elég bonyolult, mégis kifizetődő a szállítása. Leggazdaságosabb a csővezetékes szállítás. Előnyei közé sorolható, hogy kicsi a fajlagos energiaigénye, folyamatos, az időjárástól és a terepviszonyoktól független, környezetkímélő és biztonságos. A kitermet földgáz útja a felhasználásig öt nagy szakaszra bontható föl. Első fázis maga a felszínre hozatal, a második szakaszban az úgynevezett gyűjtő-mérő fejesébe kerül a gáz, ezután a harmadik szakaszon komprimálják, összenyomják és hűtik, tisztítják és dúsítják. Innen vagy tárolókba kerül, majd különféle termékeket állítanak elő belőle, vagy tovább szállítják, és az országos nagy nyomású távvezetékeken keresztül megtörténik az elsődleges elosztása. Ekrtor a gáz nyomása hozzávetőlegesen 50— 60 bar, hőmérséklete 20 Celsius-fok. Ezután a nagy nyomású távvezetéki leadóállomásokon a középnyomású elosztóhálózatf;i át 1 bar körüli nyomáson jut a fogyasztóhoz. Anekdoták Tápéról Tápén mindig egynapos lagzik voltak. Ám a zenészek számára addig szólt az egyezség, amig az utolsó kedves vendéget ki nem kisérték. Ha a koma viszont nagyon jól érezte magát, akkor csak déltájban ment el. Humoros kedvű sógorok leterítettek az udvar közepére egy gyékényszőnyeget, rárakták a borosüvegeket, -poharakat. Körül ülve dalolgattak, jókedvükben némelyek bukfenceztek is. A zenészeket arra kérték, hogy térdeljenek le, úgy . fújják ki a dudábój a belerekedt nótákat. Ezekért a muzsikálásokért mindig busásan fizettek a másnapos vendegek. Amikor már úgy ereztek, most mar hazafelé kellene fordítani a kocsiruff Utazás /# az agy központjához A szovjet Orvostudományi Akadémia Agykutató Intézetének és a szovjet Tudományos Akadémia Akusztikai Intézetének tudósai közösen fejlesztettek ki egy univerzális ultrahangos szondasugárzót. Ennek a műszernek a segítségével tanulmányozhatók az agy felső részei, vértelen műtétek végezhetők az agyban. Ez a szonda-sugárzó igen 'kevéssé hasonlít 'egy hagyományos sebeszeti műszerre: gyakorlatillag egy vezetékhez csatlakozó igen kisméretű kerámia tablettáról van szó. Hogyan lehet ezzel a műszerrel operálni? — A szike élét ultrahang helyettesíti — mondta N. Vihcdcev. az Agykutató Intézet munkatársa. — Az ultrahang rezgései akadálytalanig áthatolnak az élö szöveten, miközben az energia a szonda-sugárzó fókuszában koncentrálodiK. Ennek a fókuszpontnak a mérete: a milliméter tört részcinek felelnek meg. Hasonló műtéteknél még a közelmúltban is a legjobbnak a kriogén, azaz fagyasztást alkalmazó szikét tartották. Ennek alkalmazása során folyamatos rontgenellenörzés mellett a sebész az agyba egy vékony ttü- kanült (punkciós-tűt) vezetett, amelyen keresztül r. beteg részhez juttatták a megfelelő folyékony nitrogén adagot. A tü átmérője maximum két milliméter lehetett. Az agy bonyolult felépítése miatt azonban még egy ilyen finom műszer is veszélyes lehet, hiszen megsértheti a fontos vérereket is. Az ultrahangos szonda-sugárzó segítségével a koponya megnyitása nélkül is végezhető agyműtét. A«, ultrahangsúgár a fókuszpontban roncsolja a beteg sejteket, miközben semmiféle káro5 hatást nem okoz a szomszédos egészseges szóveteknek. dat, fölkerekedtek és elballagtak. Még az ötvenes évek derekán történt, hogy egy ilyen másnapos iagzis társaság az akkor népszerű Bodó kocsmában danolászott, a zenészek meg dudáltak hozzá. Az idő már délutánra járt, hogy egynémelyik gazda a lovát, tehenét itatta az utcai vályúnál. A szürke is ott ivott, gazdája meg belépett a kocsmába, megivott egy fröccsöt. Szállt a dal, a muzsika is nagyon vendégmarasztaló volt, a szürke ló gazdája bentfelejtkezett. A ló meg, miután ivott, várt egy kicsit, aztán odament a kocsmaajtó elé, egész közel, és nézett befelé. A zenészek éppen csöndeskedtek. Észrevették, hogy a szürke ott áll az ajtóban, és néz befelé. A hangászok szép csöndesen fölkeltek, a hátsó ajtón kijöttek, s a ló mögé állva egyszerre fújtak bele dudájukba. Tari Tóni meg hatalmasat ütött a dobra. Szegény pára úgy megijedt, hogy nagyot durrantva beugrott a kocsmába, egyenesen a söntéshez. Mivel a kocsma rövid volt, a ló nyaka átnyúlt a kocsmáros orra közelébe. Bodó kocsmárosunk ijedtében csak enynvit tudott szólni; Mit kér? Nem kért az bizony semmit se. De hagyott akkora rakást, hogy vödörrel kellett kihordani. Hiába olajozták föl a helyét, hiába meszelték át a falat, hetek múltával is lehetett érezni, ló járt.a kocsmában. A régi tápai emberek eszes leleményessége mindig derűre fakasztotta az idegent. Igaz, olykor boszszúságot is okozott az, amelyre példa lehet az alábbi kis történet. Gyékényt szedni volt az egyik banda a hajdúsági réteken. Köztudott. hogy gyékényszedés idején hétről hétre krumplistarhonyán vannak a gyékényszedő bandák. Esténként, miután az aznapi szedéssel végeztek, elmentek a közeli kocsmába, boroz gattak, dalolgattak. Mivel néhány napos esőzés a szedés idejét megnyújtotta, akárhogyan takarékoskodtak is, csak elfogyott az utolsó fillérük, de az ennivalójuk is. Csupán egy kiIónyi tarhonyájuk maradt. Mi lesz? Hogyan megyünk haza, hisz nincsen vonatra való garas se. Egyikük fölajánlotta, hogy ki tudja ficamítani kezeit-lábait, és úgy néz ki, mint egy nyomorult; kiül a templom elé koldulni. Nos, ez bevált, de nem hozott elég pénzt. Ekkor jutott az eszébe egy másik társnak, nevezett Kószó Kúdús Andrásnak, hogy adják el a megmaradt tarhonyájukat, mint jó) és bőven termő étkezési növénymagot. Nemigen húzódoztak, mert mindegyikük szeretett volna mielőbb hazajönni. Meg aztán arrafelé úgysem ismerték a tarhonyát. András bácsi az egyik utcasarkon talált egy érdeklődót. annak rögvest elmondta, hogy ez a tarhonya olyan mag, amelyik az erre való földben nagyon jól fizethet. Csak a földet alaposan meg kell először trágyázni, és rónára kel) vetni bele a tarhonyát, úgy húsz centis sortávolságra egymástól. Szegény hajdúsági ember mit sem sejtve leszámolta a2 összeget, András bácsiék meg még aznap haza tudtak jönni Tápéra, hogy egy kis pénz még maradt is a huncutpénzből. Nagyon jó gyékényt hoztak onnan, ahova máskor is jó lett volna elmenni gyékényért. De senki se merte kockáztatni, nehogy megismerjék őket, mert akkor ügy jöttek volna vissza, hogy a kezdősebességet a hajdúságiak adták volna meg szegény atyafiaimnak. A történet emléke Tápén ma szólásban él. Ha valaki valamilyen magot vet, és az nem kel ki, akkor mondják: no, ez is kikelt am, mint a Kúdús András tarhonyája. Ifj. Lele József 2986. OKTÖBER 10., PÉNTEK — NÉVNAP: GEDEON A Nap kel 5 óra 55 perckor, és nyugszik 17 óra 8 perckor. A Hold kel 14 óra 5 perckor, és nyugszik 21 óra 46 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél csütörtökön plusz 88 cm (apadó). Wé»*.,, SZÁZHUSZONÖT EVE született Fridtjof Nansen (1861— 1930) norvég sarkkutató, zoológus és politikus, aki elsőként hatolt át a gröndlandi jégmezőn kelet—nyugati irányban. Az első világháború után a Népszövetségben a fogoly- és menekültügyekkel foglalkozott. Kezdeményezésére született meg a hontalanok életét megmentő ,,Nansen-utlevél": okmány. amely megkönnyítette a letelepedésüket és munkavállalásukat. E tevékenységének elismeréseként 1922-ben Nobel-békedijat kapott. ÖTVEN ÉVE hunyt el Hock János (1859—1936) katolikus pap. politikus és Iró, 1916-ban a Nemzeti Tanács elnöke, Karolyi Mihály harcostársa. Emigrációjában írásaiban leplezte le az ellenforradalmi rendszert. SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ 7 órakor: Hegedűs a háztetőn (bérlctszünet). KISSZINHAZ 4 órakor: A félszárnyú tündér titkai (bérletszünet). STUDIO fél 8 órakor: Maria Magdolna — Himnusz (bérletszünet). MOZIK Vörös rsillag: délelőtt 10. délután fél 4. háromnegyed 6 órakor: Fektelenül (színes, szovjet krimi) este 8 órakor: Indiana Jones és a végzet temploma (színes. fantasztikus amerikai kalandfilm. '14 éven felülleknek! Kiemelt helyár!). Fáklya: délután háromnegyed 3 Órakor: Vitya iskolába megy (színes, m. b. szovjet film), délután negyed 6 és fél 8 orakor: Keserű igazság (magyar film). Szabadság: délután fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Break 2. (színes, zenés amerikai film. Kiemelt helyár!). Kiskőrössy halászcsárda: (videomozi) este 8 orakor: Borsalinó és tarsa (színes francia bűnügyi film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Fste 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÖG1AI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket a II. Kórház (Tolbuhtn sgt. 57.) veszi fel, sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórnáz tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig s felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 9 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GEGESZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szombatonként reggel 8-tól déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégészeti ügyelet az Újszeged! Gyermekkórházban van (Szeged, Odeszszal krt. 37.). Telefon: 22-655. Egyéb napokon a Fül-Orr-Gége Klinika tart ügyeletet (Szeged. Lenin krt. 11?.). Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 órá'g, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged. Zöld Sándor u 1—3. Telefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7ktől reggel 7 uiuig. leieion: 11-000. 19.00: 19.05: 19.10: 19.20: 19.30: >0.00: 20.05: 21.20: 23.35: 23.40: 23.50: 19.05: 19.10: 19.30: 19.40: 20.00: 21.00: 21.20: 22.00: 22.25: 16.00: Reklám Tv-torna Esti mese Reklám Híradó 1. Reklám Különleges színészmúzeum — Kellér Dezső Sldney Lumet-sorozat — Sirály — angol film Betüreklám Híradó 3. Himnusz BUDAPEST 2. Képújság Ötletek J. S. Baeh: Kilenc korálelőjáték — NDK film — (ism.) Delhi — szovjet kisfilm — (ism.) Péntek Esti Randevú Híradó 2. Beszelgetések a Kossuthklubban — Petrovics Emil ősbemutató — Petrovics Emil: VI. kantáta — Megpihenünk Képújság BELGRÁD 1. Jó napot! — Tájékoztató mozalkmüsor 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.25: Krónika 17.45: Sorozat gyermekeknek 18.15: Művelődési műsor 18.45: Tv-kalendárium 18.55: Számok és betűk — vetélkedő 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Sherlock Holmes kalandjai — filmsorozat 20.55: Szórakoztató műsor 21.40: Tv-napló 21.55: A szív kultúrája 23.25: Hírek BELGRÁD 2. 18.30: Zágrábi körkép 19.00: Tudományos beszélgetések 19.30: Tv-napló 20.00: Komoly zenei műsor 20.45: Tegnap, ma. holnap 21.00: Négy sors, egy halál — dok.-műsor 21.50: A Rolarrü-ének — francia játékfilm ÚJVIDÉK I7.00: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Doni kozákok 18.15: Tv-magazin szlovákul 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Scherloek Holmes — tv-film 20.50: A nukleáris orvostudomány 22.20: Híradó szerbhorvátul EEEKxl KOSSUTH 8.20: Koránkelök 8.50: Népdalcsokor 9.33: Óvodások műsora 9.53: Lottósorsolás 10.05: Szécsi Margit versel 10.10: Csembalómüvészek — II. 11.00: Gondolat 11.45: Zenés játékokból 12.45: Czine Mihály könyvszemléje 12.55: A zene is összeköt 14.10: Válogatott perceink 15.30: Népzene a stúdióban 16.05: Kard ós kocka 16.50: Sehirmer: Szólistaparádé 17.00: Növekvő fehér föltok 17.30: Idősebbek hullámhosszán 19.15: Embermesék 20.15: Évfordulók nyomában 21.05: Ricky King gitározik 21.30: Gos/.tolai gesztenye szelíden szedve Tíz perc külpolitika A szó értéke Operaest 22.20 22.30 23.00 0.15 4.20: Éjfél után ... nní/j BUDAPEST 1. 9.00: Tv-torna 9.05: A természet akváriuma — NSZK ismeretterjesztő film 9.50: Mozgató 10.00: Nyugdíjasok délelőttje Kb. 10.30: Utazások a világ legnagyobb klsvasütjain — angol rövidfilmsorozat — 1. — (ism.) Kb. 11.10: Hcltal Jenő: Naftalln — Bohózat — (Ism.) Kb. 12.15: Képújság 15.35: ITV 16.30: Hírek 16.35: Három nap tv-műsora 16.40: Postafiók 250 16.55: F.gy szó mint száz — Nyelvi fejtörőjaték 17.35; Képújság 17.40: Tv-Tükör — dr. Szecskö Tamás jegyzete 17.55: Reklám 18.00: Ablak PETŐFI 4.05: Az izraelita felekezet negyedórája 8.20: Legénybúcsú — részletek Oscar Straus operettjéből 8.50: Tíz nerc külpolitika — (ism.) 8.05: Napközben 12.10: A Budapesti Koncertfúvószenekar felvételeiből 12.25: Edes anyanyelvünk — (Ism.) 12.30: Népi muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől péntekig 15.05: Könyvről könyvért 15.15: A Péntektől péntekig c. műsor folytatása L7.08: Fiatalok popzenei felvételei 17.30: Ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Nótakedvelőknek 21.05: Rádiószínház — Verniszázs — Galsai Pongracz hangjatéka 21.59: Halló. Berlin — Halló. Budapest! — közös tánczenei műsor az NDK Hangja radtoval 23.20: — o.t4:- Rockpanoráma 0.15: — 4 20' Éjfél után •fC'j, A-•- >