Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-09 / 238. szám

2 Csütörtök, 1986. október 9. Elutazott Beatrix királynő (Folytatás az 1. oldalról.) kácty Mihály és P"ál László művészetét bemutató tárlatot. A múzeumi séta során a vendégek hosszasan elidőztek M. S. mester XVI. század elejéről származó táblaképe előtt; a hazánkban egyedülálló szárnyasoltár-részlet Mária és Erzsébet találkozását jeleníti meg. A vendégek a Budavári Palotából siklóval ereszkedtek le a Clark Adám térre. Ütjv-k innen a Nemzeti Múzeumhoz vezetett, ahol Kovács Tibor főigazgatóhelyettes kalauzolásával a magyar koronázási ékszereket tekintették meg. A királynő és Claus herceg ezután — a járókelők gyűrűjétől övezve — rövid sétát tett a Belvárosban. A Váci utcában betértek egy népművészeti boltba; Beatrix királynő hímzett gyermekblúzt, Claus herceg pedig pásztorbotot vásárolt magyarországi emlékül. A Képcsarnok Vörösmarty téri bemutatótermében mai magyar festők képeit nézték meg. A séta a Gerbaud cukrászdában ért véget. Ugyancsak a nap folyamán Várkonyi péter külügyminiszter es Hans van den Eroek. a holland diplomácia vezetője partnertárgyalást tartott a külügyminisztériumban. Megbeszélésükön áttekintették a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseit. különös tekintettel a műszaki-tudományos együttműködésre. A nemzetközi élet kérdéséi között hangsúlyt kapott a helsinki folyamat, illetve az ennek részeként hamarosan sorra kerülő bécsi utótalálkozó; a megbeszélés fontos témája volt Gorbacsov főtitkár és Reagan elnök reykjavíki találkozója. Hivatalos látogatása befejeztével Beatrix holland királynő és kísérete délután hazautazott Budapestről. Az uralkodót Losonczi Pál és felesége, valamint Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Várkonyi Peter búcsúztatta a holland és a magyar nemzeti lobogókkal, üdvözlő feliratokkal diszílett Ferihegyi repülőtéren, ahol csapatzászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada. A búcsúztatáson jelen volt Iván Tivadar hazánk hágai, valamint Godert Willem de Vos van Steenwijk Hollandia budapesti nagykövete. Beatrix királynő Losonczi Pál társaságában fogadta a díszszázad parancsnokának jelentését. A magyar és a holland himnusz elhangzása után az uralkodó vendéglátója társaságában ellépett a felsorakozott katonák sorfala előtt. Ezután a vendéglátók és a vendégek kölcsönösen elköszöntek egymástól: úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a királyi párnak. Beatrix királynő különgépe a magasba emelkedett. (MTI) Líbia Elaknásított tengerpart Mi London, Tripoli (Reuter, AP) Moamer el-Kadhafi líbiai vezető egy keddi beszédében az Egyesült Államokkal szembeni védelmi erőfeszítések fokozására szólította fel honfitársait — jelentette a JANA líbiai hírügynökség. Kadhafi szerint a „líbiaiaknak aknamezőket kell kialakítaniuk, a líbiai partok mentén védelmi sáncokat kell létrehozniuk, és jól felfegyverzett erődökké kell átalakítaniuk a líbiai városokat" — idézte a JANA hírügynökség Kadhafinak Szirt városában elhangzott szavait. A líbiai vezető az országában állomásozó olasz katonák távozásának 16. évfordulója alkalmából mondott beszédet. Kínos incidens Ci Kommentárunk A tagadás egyértelmű és általános. Semmi közünk hozzá — így ieneine összefoglalni a hivatalos amerikai intézmények és személyek nyilatkozatát, akik az elmúlt órákban a nicaraguai határ közelében lelőtt fegyverszállító gépről fejtették ki véleményüket. Elhatárolta magát az esettől az USA külügyminisztériuma éppúgy, mint a Pentagon vezetése vagy a titkosszolgálat. A kifogások persze meglehetősen átlátszóak, hiszen a managuai kormány ellen harcoló kontrák utánpótlását szállító repülő személyzete amerikai állampolgárokból állt, s pilótája js Salvadorban szolgált katonai tanácsadóként. Az a megoldás pedig, hogy a felszerelést vivő gépek névleg „független kisebb légitársaságokhoz" tartoznak, s a számlát is ..magánszemélyekből álló csoportok" állják, aligha tévesztheti meg a középamerikai válság történetét jobban ismerő megfigyelőkét. Előfordult már ilyen közvetett beavatkozás számtalanszor, különösen ameddig a washingtoni törvényhozás húzódozott a kontraxnak szánt százmillió dolláros anyagi és katonai segély megszavazásától. De hát nyilvánvaló, hogy nem olyan apró dolgokról van szó, mint a fegyverszállító gépek hovatartozása vagy a pilóták nemzetisége A lényeg, a Reagan-adminisztrácio elszántsága a sandinista kormányzat helyzetének aláásására és lehetőség szerinti megdöntésére. Változhatnak a módszerek és az eszközök, a cél azonos maradt: gazdasági, diplomáciai és katonai lépések sorozatával elérni, hogy a Nicaraguában győzelemre jutott forradalom ne terjedhessen tovább a kényes stratégiai helyzetű karibi térségben. Hiába érzékelhető az amerikai közvélemény tekintélyes részének aggodalma, sőt az Egyesült Államok számos szövetségesének fenntartása, a Fehér Ház álláspontja az elmúlt hónapokban sem módosult. Noha épp most jutott el a nicaraguai rendszer egy fontos választási Ígéretének, az új alkotmány kidolgozásának szakaszáig, amely az „össznemzetl egyetértés kialakítására" vonatkozó washingtoni követeléseknek is megfelelhet Az alaptörvény egy részét már végleges formába öntötték, s a parlamenti vita során messzemenően figyelembe vették és veszik az ellenzéki pártok véleményét is. A körülmények aligha kedveznek a békés belső fejlődésnek. A repülőgép-incidens csak egyetlen apró esemény abban az engesztelhetetlen harcban, amelyet a sandinlstaellenes e.rök a managuai kormányzat ellen folytatnak, s amelyben — biztosra lehet venni — a mostani kínos eset sem készteti visszakozásra a Fehér Házat. RÁDIÓJELEN AZ IRÁNI MINISZTERELNÖK HAZÁNKBA LÁTOGAT Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Mir Hoszein Muszavi, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterelnöke. KISZ-KÜLDÖTTSÉG SZÓFIÁBAN Hámori Csabának, a KISZ KB első titkárának vezetésével szerdán Szófiába érkezett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának küldöttsége. A delegáció a Dimitrovi Komszomol KB meghívására tesz baráti látogatást Bulgáriában. A magyar delegációt Andrej Bundzsulov, a Dimitrovi Kommunista ifjúsági Szövetség KB első titkára és közvetlen munkatársai fogadták a szófiai repülőtéren. A KISZ KB küldöttsége megkoszorúzta a Georgi Dimitrov Mauzóleumot, majd megkezdte tárgyalásait Bolgár Kommunista Ifjúsági Szövetség vezetőivel. MARXISTAKATOLIKUS PÁRBESZÉD A társadalom és az etikai értékek címmel 15 ország marxista és katolikus tudósainak részvételével nemzetközi szimpózium kezdődött tegnap Budapesten, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ tanácstermében. A tudományos tanácskozás védnökei a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége és a Vatikáni Nem Hívők Titkársága. Az eszmecsere lebonyolítását az MTA Filozófiai Intézete és a Római Pápai Gergely Egyetem vállalta. A konferencia szellemét tekintve dialógus, azaz párbeszéd a két világnézet képviselői között. Nemes János cikksorozata A szocializmus megújulásának útja 14. Aki nincs ellenünk, az velünk van Már a rend helyreállításának időszakában, majd később, a konszolidálódás folyamatában még inkább, az újjászülető pártnak erős fegyvere volt a helyes szövetségi politika. A munkásosztálynak a szövetségeseihez való viszonya, a kommunistáknak a pártonkívüliek nagy tömegeivel való kapcsolata alapvető gondja volt a marxista elméletnek és a szocialista gyakorlatnak— a hatalomért folytatott küzdelem idején csak úgy, mint az új társadalom felépítésének egymást követő lépéseikor. Magyarországon ez a szövetségesi viszony, illetve kommunista—pártonkívüli kapcsolat drámai megjelenési formákban romlott meg, helyette bizalmatlanság és széthúzás kerekedett felül. De az érzékeny reagáláshoz nagymértékben hozzájárult az is, hegy a tömegek vigyázó szemmel figyelték, vajon az MSZMP szakítani tud-e és akar-e az MDP-nek e téren kifejtett, sokak ellenérzését kiváltó gyakorlatával. Hiszen még élénken élt az emlékekben a bizalmatlanságnak az a légköre, amely a jóindulatú, de politikai kérdések iránt nem nagyon érdeklődő emberekben nem megnyerhető szövetségest, hanem potenciális ellenséget gyanított, most már nem is beszélve azokról, akiknek kifejezett fenntartásaik voltak a rendszerrel és vezető erejével, a párttal szemben. Az MSZMP szövetségi politikájára, történeti visszateReykjavik kedvező eredményeket hozhat A Pravda cikke A reykjavíki találkozó kedvező eredményeket hozhat az atomfegyverek korlátozása terén, és kell is hoznia — állapította meg tegnap a moszkvai Pravdában Viktor Afanaszjev, a lap főszerkesztője. — Mivel érkezik Reagan az izlandi fővárosba? — tette fel a kérdést. Az amerikaiak reykjavíki célkitűzése igen-igen mérsékeltnek tűnik: meghatározni az Egyesült Államokban sorra kerülő csúcstalálkozó időpontját. Hogy az izlandi fővárosban tartandó csúcstalálkozó ne volna ennél többre hivatott? M.i nem így gondoljuk — hangsúlyozta Afanaszjev, s leszögezte, a találkozó hozhat, és hoznia is kell eredményeket. Az emberiség abban reménykedik, hogy a találkozó a hideg Izlandon elkezdi felolvasztani a hidegháború és a szovjet—amerikai viszony jegét, hogy a nemzetközi kapcsolatok egészükben fölengednek. A reykjavíki találkozó a múlt évi genfi megállapodások valóra váltására hivatott. Vita a BT-ben Irak-Irán háborúja New York (MTI, TASZSZ, AFP) Több ország, köztük a Szovjetunió és Kína képviselője fejtette ki kedden országa álláspontját az iraki— iráni háborúval kapcsolatban az ENSZ Biztonsági Tanácsának e kérdésről folytatott vitájában. Felszólalt több el nem kötelezett ország, továbbá Dánia és Ausztrália küldötte is. A testület a múlt hét végén ült össze, az Arab Liga hét tagországának kérésére. Valamennyi felszólaló mély aggodalmának adott hangot a két közép-keleti ország között elhúzódó háború miatt. Rámutattuk, hogy mindez a legsúlyosabb következményekkel járhat a nemzetközi béke és biztonság számára. Mint a TASZSZ jelentette, a vitában felszólaló szovjet íiio-dó FNSZ-képviselő, Alekszandr Belonogov kifejtette: a Szovjetunió a konfliktus kirobbanása óta azon az állásponton van, hogy az Irak és Irán közötti vitás kérdéseket ne erőszakkal, vagy a vele való fenyegetéssel oldják meg. Ellenkezőleg, csakis békés, politikai eszközökkel, kölcsönösen elfogadható alapon találjanak orvoslást a problémákra, figyelembe véve a két ország és a két nép törvényes érdekeit. Belonogov rámutatott: ebből a háborúból csakis azok húznak hasznot, akik érdekeltek Irak és Irán meggyengítésében, abban, hogy a térség helyzete bizonytalanná váljék. A Szovjetunió továbbra is fellép az ellen, hogy a konfliktust ürügyként felhasználva, bárki beavatkozzon a térség országainak belügyeibe — szögezte le Belonogov kintésben, előszeretettel alkalmazzák a rugalmas jelzőt. S valóban, e politikának egyik — az MDP-jével öszszevetve feltétlenül új — vonása a rugalmasság volt. Formájában e szövetségi politikának mégsem a rugalmasság, hanem az elvszerüség volt a legfőbb törvénye. A tömegek érdekeiből indult ki már akkor is, amikor azok jó része még nem értette meg a párt politikáját, és bizalmatlanul figyelte azt. Szilárdan, ha kellett eréllyel képviselte fő célját, a hatalom megszilárdítását, és éppen ennek érdekében volt a szövetségesek iránt megértő, türelmes. Alkalmazta — ahol csak lehetett — a meggyőző szót a hatalmi intézkedések, az erőszak helyett. A munkásosztály vezető szerepének helyreállítására, a munkás-paraszt szövetség megszilárdítására mindenekelőtt a legszilárdabban a néphatalom mellett álló erőket tömöritette. Az ellenforradalmárok iránt kíméletlen harcot folytatott. A városi kispolgári, értelmiségi rétegeket, amelyek ingadozása, kiábrándultsága igen nagy volt, kezdetben semlegesíteni próbálta. Amilyen mértékben haladt előre a konszolidáció — s ennek gyors volt az üteme —, úgy fejlődött, finomodott a szövetségi politika. Előtérbe kerültek a különböző osztály- és rétegérdekek, és szükségszerűen a köztük meglevő részleges érdekellentétek is. Ezek egyeztetése, feloldása kompromisszumokat is feltételez. (Alapvető elvi kérdésekben persze nem lehetséges kompromisszum.) Jó példája volt ennek az elvileg szilárd, megoldásaiban rugamasan kompromisszumokra is hajló politikának: miközben a párt egy pillanatra sem tagadta, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtését tűzte céljául, az egyéni kisgazdaságok termelési kedvét a legkülönbözőbb eszközökkel ösztönözte. Ugyancsak ez irányú érzékenységet mutatott az az intézkedés is, hogy a szövetkezetben tömörült parasztok megítélésében nem korábbi osztályhelyzetüket, hanem a közösen végzett munkájukat ajánlotta figyelembe venni. Hasonlóan a kispolgári, értelmiségi rétegek iránti figyelmét és rugalmasságát jelezte, hogy miközben a leghatározottabban fellépett a nacionalizmus minden megjelenési formája ellen, a nemzeti érzelmek és hagyományok kérdéseiben nagy tapintatot tanúsított (nemzeti címer megváltoztatása, a katonai uniformis kialakítása, március 15-e megünneplése stb.). Az átgondoltabb szövetségi politikának fontos feltétele volt, hogy a párt jobban megismerje az abban résztvevők természetét, igényeit, törekvéseit. Ebből a szempontból is jelentős lépés volt az a széles körű vizsgálat, amelyet a munkásosztály helyzetéről, a munkásosztály körében végzett politikai munkáról kezdeményezett a pártvezetés. A parasztság helyzetét, és a munkás-paraszt szövetség megerősítésének érdekeit szolgálták, az ugyancsak beható vizsgálat és elemzés alapján készült agrárpolitikai tézisek. Az értelmiség álláspontját és viszonyát a szocialista átalakulásban, egész sor — már említett — dokumentum kidolgozásúval igyekezett tisztázni. Hogy milyen körültekintéssel és nagy politikai érzékenységgel kezelte az MSZMP, már tevékenykedése első szakaszában is, a szövetségi politikát, erre jó példa a Kozponti Bizottság 1957. november 2-i, a Hazafias Népfront-mozgalom megerősítéséről szóló határozatának egyik megállapítása: „A Hazafias Népfrontnak fonios szerepet kell betöltenie a középrétegek, az értelmiségiek és a kispolgárok körében. E rétegek társadalmi súlya nagyobb, mint számarányuk, megnyerésük a népi demokrácia, a szocializmus számára az ellenforradalmi események után fontos feltétele előrehaladásunknak." A szövetségi politika érvényesülését segítették az állam és az egyházak viszonyának és együttműködésének érdekében tett lépések. Ez a katolikus egyház esetében lassabban ment, hiszen a Mindszenty-ügy és a Valikán álláspontja akadályozta a hazai papságot abban, hogy az e tekintetben mind pozitívabb törekvéseit érvényesítse. De azért fokról fokra előre lehetett lépni, hiszen a vallásos tömegek megbékülését a rendszerrel, majd mind erőteljesebb támogatásukat, nemcsak az alsóbb papság, de a főpapság is érzékelte, és ezekkel számolniuk kellett. A vallásszabadság alkotmányos jogának biztosítása egyrészről, másrészről a párt- és állami vezetésnek az az elvi álláspontja, hogy a szocialista építés érdekeit illetően hívők és nem hívők tökéletes egységben lehetnek, mindmáig szilárd alapját képezik az állam és az egyházak együttműködésének. A szövetségi politikának kifejezési formája volt, hogy' 1962 Ö6zén az MSZMP vezetése elhatározta, és a VIII. kongresszus el is fogadta az egyetemi és főiskolai felvételeknél a származás szerinti kategorizálás megszüntetését. A származás szerinti kategorizálás, amely korábban a történelmi igazságszolgáltatást és késés behozását szolgálta a munkásosztály és parasztság tehetséges gyermekeinek érvényesülésében, az adott pillanatban társadalmi szempontból már ártalmas volt. Igazságtalanul korlátozta szüleik egykori osztályhelyzete' miatt az olyan, arra alkalmas fiatal emberek továbbtanulását, akik már a felszabadulás után születtek, és a szocialista társadalomban élték életüket. A származás szerinti kategorizálás megszüntetése a szövetségi politika előremutató lépése volt a szocialista nemzeti egység megteremtéséhez. A 60-as évek elején Kádár János egy beszédében, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsában mondott el, kifejtette, hogy az MSZMP szövetségi politikáját e jelszóval lehetne egyszerűen jellemezni: „Aki nincs ellenünk, az velünk van!" Utalás volt ez arra, hogy a Rákosi-féle pártvezetés, „az osztályharc a szocializmusban egyre éleződik" felfogás értelmében, a szerint a jelszó szerint járt el, hogy „aki nincs velünk, az ellenünk van". Azóta Kádár Jánosnak az ezzel merőben ellentétes álláspontja és jelszava már szinte szállóige lett, bejárta az egész világot, és mindenütt jellemzéséül szolgál a szocialista berendezkedési rend magyarországi formájának. Kifejezi a szocializmus megújulásának politikáját, azt az emberek iránti humánus bizalmat, amely meggyőződéssel vallja, hogy jó ügyek támogatására a la* kosság túlnyomóan nagy többsége megnyerhető, hogy a szocializmus csak az egész nép, az egész nemzet érdekeinek megfelelően, egyetértő cselekvésükkel építhető fel (Következik: A bizalom jegyében.) ... _ «... mj,