Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-09 / 238. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! i/i DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam 238. szám 1986. október 9., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Finis a betakarításban A Forráskúti Haladás Tsz szárítóüzemének épületét mindenfelől paprikakupacok övezity. A folyamatosan üzemelő Binder-szárítón egy tízórás műszakban 8 vagonnyi fűszerpaprikái dolgoznak fel félkész termékké, amelyből a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál készítik a nyugat-európai piacokon is keresett őrleményt. Igaz, a kevés csapadék miatt közepes csak a termés, de a sok napfényt jó festéktartalommal hálálta meg a növény. Pár lépéssel odébb a burgonyaválogató • szalag is működik. Az idén jó piaca van a termésnek, az ásással párhuzamosan lehet szállítani a saját üzlethálózaton kívül a zöldért telepére is Lázár Mihály felvételei 99 II fillérre is vigyázunk 99 Igazán nagy a zsúfoltság a Minőségi Ruhajavító Ipari Szövetkezet Kígyó utcai helyiségeiben. A varrógépek mellett még csak-csak el lehet férni, de az elnök és a főkönyvelő irodája a raktárból lekerekített sarokba szorult. A vezetők nem panaszkodnak a munkakörülmények miatt. Megszokták már. Amióta a történetüket jegyzik, soha nem volt sokkal jobb. Meglepetten hallom, hogy hamarosan — ideiglenesen — még kisebb alapterületű telephelyre költöznek. A Kölcsey utcai, volt dohányraktárban lesznek társbérlők, a Delta Kereskedelmi Vállalat boltjával együtt. Ezek után talán természetes, hogy az elnökaszszonnyal, Benkóczi Edittel az első percekben az építőiparról beszélgettünk. Ahol fiLlérre számolják a ruhajavítási díjakat — érthetően — nagy meghökkenést okoz, hogy egy tízezer forintosra saccolt kisebb munkánál az építőipari vállalkozóktól bekért árajánlatok között húszezer forintos az eltérés.. Nincs minden rendben az ideiglenes telephelv helyiségei körül sem. Csak a tervek elkészítéséért 66 ezret kérne egy gazdalkodó egység. Nem nehéz megállapítani: vannak gondok az ajánlat tisztességes volta körül. Sokba kerül a költözés. Valószínűleg — talán három év múlva? — még többe a visszaköltözés. A bérleti díj — kisebb alapterületű helyiségért — egy csapásra 62 ezerről 121 ezerre ugrik. A szövetkezet eredménye évről évre súrolja a kritikus határt. Árbevételüknek általában a 6-8 százalékát tudják elkönyvelni nyereségként. Gyenge vigasz lehet csak, hogy nem egy hazai nagyvállalat rnár hosszú évek óta erre a produkcióra is képtelen. A szövetkezet árbevétele évente néhány százezer forinttal van túl a ¡5 millió forinton. Tavaly körülbelül 20 ezer ember nyitott be megrendeléssel a különböző részlegeikbe. Egy-egy vevő általában több munkát is hozott. A szűkítésért, bővítésért. cipzárazásért, koptatózásért általában húsz-harminc forintokat számláznak. Ügy mondják, akkor emelnek árat, amikor már ,,vonaglanak" a gazdálkodásukban. Hozott anyagból méretes szabói munkákat is vállalnak. Korábban konfekciós munkákat is végeztek. Matrózblúzok, lánykaruhák készültek náluk. Az idén igény sem nagyon jelentkezett, de kapacitással sem bírták volna a munkát. A vevők inkább olyan gyártókat keresnek, akik szerződést köthetnek. A szövetkezetnél első a javító tevékenység. csak az ilven munkacsúcson kívüli időben jutna energia a konfekeiózásrá. Ennek a oontos ideiét, nedie nehéz előre napra pontosan kiszámítani. Életszínvonalunk szorítása azon is lemérhető, hogy nagyon megnőtt az igény a ruhajavitások iránt. Mostanában a vevők is idegesebbek. Az üzletekben előfordul nemegyszer a vakolatot repesztő reklamáció. Volt rá példa, hogy egy kétszáz forintot érő blúz lehetetlen bővítése miatt jogtanácsosnak. elnöknek több-1 ször meg kell járnia a bíróság lépcsőit. A kívülről jött ember néhány szokásos racionalizálási lehetőségre csak rákérdez a gazdasági megszorultság láttán. Kiderül, hogy a kisszövetkezet! formára valói áttérés az adózás miatt lehetetlen. Nagy bedolgozóhálózatot azért nem tudnak kialakítani, mert így csak a konfekciós termékeket gyárthatnák. A javításokat, méretes munkákat maguk a dolgozók vállalják el, maguk foglalkoznak a vevőkkel B. I. Lázár György fogadta Gurij Marcsukot Lázár György, a Minisztertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Gurij Marcsuk miniszterelnök-helyettest, a Szovjetunió Tudományos-Műszaki Állami Bizottságának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen jelen volt Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Tétényi Pál és Gurij Marcsuk zárójegyzőkönyvet írtak alá Magyarország és a Szovjetunió tudományos-műszaki együttműködése helyzetéről és továbbfejlesztésének irányairól. Gurij Marcsuk szerdán elutazott Budapestről. Kádár János megbeszélése a holland vendégekkel Elutazott Beatrix királynő Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára az Elnöki Tanács tagja és felesége szerdán a Parlamentben találkozott Beatrix holland királynővel és Claus herceggel. A szívélyes légkörű találkozót követően Kádár János a holland vendégekkel hivatalos megbeszélést folytatott. Ezen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, valamint Várkonyi Péter és Hans van den Broek, a két ország külügyminisztere. Megelégedéssel állapították meg, hogy Magyarország és Hollandia kapcsolatai jól fejlődnek. Hangsúlyozták, hogy a két különböző társadalmi rendszerű állam rendezett viszonya nemcsak a két nép közötti jobb megértést segiti, hanem eredményesen járul hozzá az európai együttműködés, valamint a nemzetközi béke é& biztonság erősítéséhez is. A holland királyi pár a nap folyamán a főváros nevezetességeivel ismerkedett. Beatrix királynőt és Claus herceget elkísérte Kovács |László külügyminiszterhelyettes és Stadinger István, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese. Elsőként a Magyar Nemzeti Galériába látogattak el. a'iol Csorba Géza főigazgató-helyettes kalauzolásával megtekintették a múzeum régi magyar gyűjteményének kincseit, valamint a Mun(Folytatás a 2. oldalon.) VI Nívós" bemutató Árubemutatóval és gyártó —kereskedő találkozóval várták tegnap, szerdán délelőtt az érdeklődőket Szegeden, a Nívó Faipari és Játékkészítő Ipari Szövetkezetben. A harminchat éves múltra visszatekintő nívósok most első alkalommal rendeztek olyan találkozót, amelyen közvetlenül is bemutatkozhattak a kereskedelem szakembereinek, ahol sebtében megmérettethettek, mit gyártanak, mijyen minőségben ? A kétszáz fős kollektíva az elmúlt esztendőben 60 millió forintos árbevétel mellett 7 millió forintos nyereséggel zárhatta az évet. Termékeik közel fele a tőkés piacokon talált gazdára. De a hazai vevőket, a belföldi forgalomba való hatékonyabb bekapcsolódást sem szeretnék mellőzni. Ezt bizonyítja a tegnapi alkalom is. Mit láthattunk? A kínálatból természetesen csak Ízelítőt adhatunk most. Balkongarnitúrák, gyermekbútorok, vegyes fakellékek, cipőipari fa alkatrészek, és játékok jelentették a kínálatot. Az újdonságok közül említést érdemel a Renáta gyermekasztal, ami praktikusságával hívta fel magára a figyelmet, jelentős tőkés exportot is szeretnének bonyolítani ebből a termékből. Tetszést aratott az a zsúrkocsi, amelyet egyelőre még csak svéd exportra gyártanak, de idehaza is szívesen forgalmaznának. Hasonló a sorsa a Nikolett gyermekágynak, 2000 darab Etetőszék, sámfa van — kevés a szép fajáték készül belőle az idén a svéd gyermekek örömére. Üj termék még a Joli gyermekágy is, amelyik vasalás és lakkozás nélkül, csak természetes anyagokból készül. De vajon az-e legnagyobb gondunk a hazai gyermekbútor-kínálatban, hogy van-e benne csapszög, vagy nincs? Ki tudja? A termék sorsát majd eldöntik a vásárlók. Nagy Ernő, á szövetkezet elnöke arról is beszámolt, hogy a termékek korszerűsítésébe a jövőben igyekeznek iparművészeket is bevonni. A kezdeményezés első eredményét, a ma még fejlesztés alatt álló. állítható magasságú tanulóasztalt és széket már a bemutatón is láthattuk. Kevésbé volt színes a fajátékok kínálata (elsősorban táblákat vonultattak fel a gyártók), amire pedig minden bizonnyal volna kereslet. Ezt igazolja annak a Somogy megyei kereskedőnek a véleménye is, aki elsősorban ezért jött eL a bemutatóra. Ahogyan ő mondta, .játékokból most igencsak szegényes a kínálat. Szívesen láttunk volna még olyan kisbútorokat is, amelyek egyszerűek, praktikusak és nem utolsósorban olcsók. A fiatalok minden bizonnyal szívesen vásárolnák ezeket. S ha már elindult az a jó kezdeményezés, hogy tervezőket, művészeket is bevonnak az új termékek megkonstruálásába, miért ne lehetne éppen ilyen bútorokon kezdeni? S akkor talán néhány év múlva nívósabb bemutatót is láthatnánk a nivósoktól. R. G. Eszmecsere a vasúti együttműködésről Marjai József miniszterelnök-helyettes kedden a Parlamentben fogadta Ross Sayerst, az új-zélandi vasút elnökét, akivel augusztusi új-zélandi látogatásának során már találkozott. Megvitatták az azóta történt előrehaladást a magyar—új-zélandi vasúti együttműködésben, és áttekintették annak jövőbeni lehetőségeit. Az új-zélandi vasutak jelentős számban használnak Ganz-MÁVAG-vonatokat, a gyártó vállalattal jó kapcsolatuk van. Ross Sayers — aki meglátogatta a GanzMAVAG-ot és az Ikarust — elmondta, hogy mindkét vállalatnál kedvező benyomásokat szerzett. Envedl Zoltán felvétele Részlet az árubemutatóból ' jfiiMs/i m<