Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-07 / 236. szám

2 n Kedd, 1986. október 7. Az NDK nemzeti ünnepén Magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke; Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Erich Honecker elvtárs­nak, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­sága főtitkárának, a Német Demokratikus Köztársa­ság Államtanácsa elnökének; Willi Stoph elvtársnak, a Német Demokratikus Köztársasag Minisztertanácsa elnökének. Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Kozponti Bi­zottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és a magyar nép nevében elvtársi üd­vözletünket és szivből jövő jókívánságainkat küldjük Önöknek és a Német Demokratikus Köztársaság né­pének nemzeti ünnepük, köztársaságuk megalakulásá­nak 37. évfordulója alkalmából. Magyarország dolgo­zó népe ismeii és nagyra értékeli a;.okat az eredmé­nyeket, amelyeket az első német munkást-paraszt ál­lam a szocialista építőmunka terén megalakulása óta elért Meggyőződésünk, hogy a Német Szocialista Egy­ségpárt XI. kongresszusán elfogadott határozatok va­lóra váltása hozzájárul a szocialista társadalom si­keres épitéséhez. Örömünkre szolgál, hogy pártjaink, államaink és népeink széles körű baráti kapcsolatai a marxizmus—leninizmus és az internacionalizmus elvei alapján az együttműködés minden területén fej­lödnek. összefogásunk és szövetségünk gyümölcsöző. Nemzeti ünnepükön szivből kivánjuk Önöknek és a Német Demokratikus Köztársaság baráti népenek, hogy érjen el újabb kieptelkedó sikereket hazájuk felvirágoztatásában, a béke es a haladás ügyének szolgálatában. Fogadás Budapesten Karl-Heinz Lugenheim, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ün­nepe alkalmából fogadást adott hétfőn a nagykövet­ségen. A fogadáson részt vett Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első tit­kára, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Ka­pói yi László ipari, Medve László egészségügyi mi­niszter, öszi István, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője, Barity Miklós külügymi­niszter* helyettes, valamint politikai, gaz'dasági és kul­turális' életünk számos más vezető szemelyisege- A fogadáson jelen volt a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagjai is. RÁDIÓTELEX MARJAI JÓZSEF LENGYELORSZÁGI TÁRGYALÁSAI A magyar—lengyel gazda­sági és műszaki tudományos együttműködési bizottság társelnökei. Marjai József es Jozef Koziol miniszterelnök­helyettesek tárgyalásaik be­fejeztevel Varsóban jegyző­könyvet irtak alá. Marjai Jó­zsef hétfőn az esti órákban hazaérkezett. SZOVJET TENGERALATTJÁRÓ ELSÜLLYEDÉSE Hétfőn elsüllyedt a Ber­muda-szigetektől körülbelül ezer kilométerre szerencsét­lenül járt szovjet atommeg­hajtású tengeralattjáró. A legenység és más szovjet ha­jók személyzete három na­pon át küzdött a tengeralatt­járó megmentéséért, de a mentés nem sikerült. A le­génység életben maradt tag­jait kimentették, és más szovjet hajókon biztonságba helyezték. Mint arról beszá­moltunk, a tengeralattjárón pénteken tűz ütött ki. A le­génység három tagja meg­halt, többen megsebesültek. Folytatódik az elsüllyedés okainak kivizsgálása. A köz­vetlen ok az volt, hogy a ha­jóba hirtelen viz zúdult. A reaktort leállították. Szakér­tők kizárják a nukleáris robbanás vagy a radioaktív szennyeződés lehetőségét ORLOV NEW YORKBAN Vasárnap New Yorkba ér­kezett a Szovjetunióból Jurij Orlov és felesege A szovjet hatösagok amerikai keresre járultak hozza a korábban . szovjetellenes tevekenységért börtönbüntetésre, majd száműzetésre ítélt 62 éves egykori fizikus távozásához. Az erre vonatkozó megálla­podást Eduárd Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter tárgyalásain alakították ki. KlNAI—SZOVJET KONZULTÁCIÓ Hétfőn, helyi idö szerint a délutáni órákban megtartot­ták Pekingben a szovjet—kí­nai államközi kapcsolatok normalizálását célzó konzul­tációk 9. fordulójának első ülését. A konzultáción a szovjet küldöttséget Igor Ro­gacsov külügyminiszter-he­lyettes, a kínait pedig Csien Csi-csen külügyminiszter-he­lyettes vezeti. Hazánkba látogat a holland királynő Losonczi Pálnak, az Elnö­ki Tanács elnökének meghí­vására október 7-én, kedden, hivatalos látogatásra hazánk­ba érkezik Beatrix holland királynő. vsz­tanácskozás A Varsói Szerződés Tagál­lamai Külügyminiszteri Bi­zottságának soron következő ülését október második fe­lében Bukarestben tartják. r Uj bolgár nagykövet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn fogad­ta Venelin Todorov Kocevet, a Bolgár Népköztársaság új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét. aki átadta megbízóleve­lét. Az átadásnál jelen volt Barity Miklós külügyminisz­ter-helyettes. Interpol­közgyűlés Belgrád (MTI) Az új-belgrádi Száva kongresszusi kozpontban hétfőn délelőtt megkezdő­dött az Interpol 55. közgyű­lésé. A szervezet a nemzeti rendőrségek közötti együtt­működést segiti elő. Á köz­gyűlés munkájában 138 tag­ország küldöttségé vesz részt. A tanácskozásra érkezett magyar küldöttséget Siklói György rendőr vezérőrnagy, az ORl'K bűnügyi vezetőhe­lyettesc vezeti. A közgyűlés figyelmének középpontjában a törvényte­len kábítószer-kereskedelem, valamint a nemzetközi terro­rizmus elleni küzdelem idő­szerű kérdései állnak. Nemes János cikksorozata A szocializmus megújulásának útja 12. Mezőgazdaság átalakulása A gyors konszolidálódás­nak kifejező volt a paraszt­ság termelési kedvének nö­vekedése. A pártvezetés nem erőltette a mezőgazdaság nagyütemü átszervezését. A KB 1957. júliusi agrártézisei­ben igy fogalmazta meg né­zeteit: „A mezőgazdaság nagyüzemű átszervezése nem öncél, hanem eszköze, fő módszere a mezőgazdasági termelőerők állandó fejlesz­tésének, a dolgozó nép és ezen belül a parasztság jólé­te állandó növelésének." Kézzelfoghatóan be kell bi­zonyítani a dolgozó paraszt­ságnak a korszerű mezőgaz­dasági nagyüzemek fölényét a kisgazdasággal szemben, és csak akkor szabad lépni — ezt vallotta az MSZMP. En­nek helyességére az ötvenes évek első felében történt két sikertelen nekifutás tanulsá­ga figyelmeztetett Az agrártézisekben megfo­galmazott feltétel, hogy a nagyüzemnek bizonyítania kell fölényét a kisgazdaság­gal szemben, 1958 végén kez­dett teljesülni. Több mint 26 ezer traktor végezte a mun­kát a szocialista szektor földterületén; a műtrágya­felhasználás egy hold szántó­ra országos átlagban 11.4 kg volt, de ez a különböző szek­torokban így oszlott meg: ál­lami gazdaságok 41,4; szö­vetkezetek 24,4; egyéni gaz­daságok 4,5 kg-ot használtak fel. A termésátlagok a szo­cialista szektor javára for­dultak, ha az állattenyész­tésben még az egyéni gaz­dák álltak is az élen, a szán­tóterületen belüli arányuk­nál nagyobb részt adtak. En­nek ellenére a termelőszö­vetkezeti parasztság évi jö­vedelme 12 százalékkal túl­haladta az egyénileg gazdál­kodó parasztok átlagjövedel­mét. (Persfce az átlagon be­lül voltak azért egészen nagy jövedelmű középparaszt gaz­dák is.) 1958. december 7-i ülésén a Központi Bizottság elhatá­rozta a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejleszté­sét. De mennyire másképpen indult és ment végbe ez a harmadik nekifutás! Rendkí­vül körültekintően, a pa­rasztság gondolkodását a legmesszebbmenőkig tekin­tetbe véve. a gazdasági és politikai tényezőket mindig kombinálva, kellő körülte­kintéssel tettek meg min­den lépést. Mindez perszé nem jelen­tette azt, hogy e nagyfontos­ságú és valóban bonyolult feladat megoldásában elvi és gyakorlati viták, elvi és po­litikai bizonytalankodás le­küzdése nélkül lehetett vol­na célt érni. Az önkéntessé­get, mint alapelvet persze mindenki hirdette — ez a le­nini szövetkezeti elv elemi igazsága —, csak éppen az értelmezésben voltak nézet­eltérések. A szektás nézetek maradványaival .megvert elvtársak, megriadva az egyéni gazdaságok megerő­södésétől, csavartak volna a srófon, mert, szerintük, a jö­vedelmük csökkentése nél­kül nem lehet rábírni a pa­rasztokat, hogy a szövetkeze­tet válasszák. Az inkább re­vizionista szemlélet hatása alatt levő emberek viszont már a szervezés gondolatá­tól is irtóztak és — az ön­kéntességet valamiféle au­tomatizmusként szemlélve — teljesen az osztönosségre bíz­ták volna a szövetkezetesí­tést. A párt, szerencsére, mind a jövedelmet megnyirbálni akaróknak, mind az ösztö­nösség híveinek tanácsaitól elhatárolta magát. Helyes álláspontot alakított ki a vezetés a fejlesztési ütemről folyó vitában is. Minden siettetés — állapították meg — az erőszak alkalmazásá­nak veszélyét rejti magában. Viszont az az érvelés, hogy ha már minden gazdasági alap megvan az adott — tu­lajdonképpen így kellene mondani: jövendő... — nagyüzemben, csak akkor le­het szervezni a parasztokat a közös gazdálkodásra, ugyancsak elfogadhatatlan megközelítése volt a kényes feladatnak. A gazdasági fel­tételek jelentősége persze nem lebecsülhető, de azért az adott helyzetben a politi­kai feltételek voltak az el­sődlegesek. Megint — mert már az el­ső két nekifutáskor is — je­lentkeztek a nézeteltérések az úgynevezett kettős fel • adatról: egy időben történ­Koszorúzás Uradon és Eleméren # Arad (MTI) Koszorúzási ünnepséget tartottak hétfőn Aradon. Szüts Pál bukaresti magyar nagykövet, Vékás Domokos kolozsvári magyar fökonzul és Aradi Sándor alezredes, katonai és légügyi attasé hét­főn a Maros-parti városban megkoszorúzta a tizenhá­rom vértanú kivégzésének, színhelyén álló emlékoszlo­pot. A szomszédos Békés megye lakossága nevében koszorút helyezett el a sza­badságharc mártírjainak em­lékoszlopán a békés megyei­ek küldöttsége, amelyet Szik­szai Ferenc, a Hazafias Nép­front Békés Megyei Bizott­ságának titkára vezetett. Előzőleg megkoszorúzta az emlékművet Gheorghe Bur­dan, az Arad városi népta-. nács első elnökhelyettese és Marian Dinulescu elnökhe­lyettes. A hűvös, napos időben több ezer aradi és környék­beli lakos gyűlt össze az ara­di vár falaihoz közel eső em­lékműnél. Sok magyarorszá­i ———• Előkészületek Reykjavíkban t> Reykjavik (AP. AFP) A Szovjetunió elfogadta Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan hét végi tárgyalá­sainak színhelyéül a reyk­javíki városi tanács repre­zentációs célokra használt vendégházát, a Hofdi-kas­télyt — jelentette be vasár­nap Steingrimur Hermanns­son izlandi miniszterelnök. A Reykjavíki-öbölre néző, 1909-ben épült Hofdi-kas­tély, amelynek neve az iz­landi nyelvben „fokot" je­lent. a házigazdák szerint olyan bizalmas légkört tud biztosítani a tárgyalásokra, mint amilyet a ket vezető politikus tavaly Genfben „már megszokott". Hermannsson közölte még: a szovjet vezetés értesítette kormányát, hogy Mihail Gorbacsovval együtt a poli­tikus felesége, Raisza is áz izlandi fővárosba érkezik. A Fehér Ház szóvivőjének korábbi bejelentése szerint az amerikai elnök felesége „nem tervezi", hogy Reyk­javikba utazzon, ám néhány órával később jól értesült fehér házi források azt kö­zölték, lehetséges, hogy a „First Lady" mégis elkísé­ri az elnököt Izlandra Izraeli légitámadás C> Bejrút (MTI) Hétfő reggel, helyi idő szerint nyolc óra körül nyolc izraeli repülőgep légitáma­dást intézett az észak-liba­noni Tripoli környékén kü­lönböző célpontok ellen. Egy izraeli katonai szóvi­vő megerősítette, hogy a lé­gitámadás a tripoli kikötő közelében levő „terrorista" támaszpont ellen irányult. A szóvivő szerint a repülő­gépek „rendkívüli pontos­sággal" hajtották végre fel­adatukat. gi turista is ide látogatott. A tizenhárom vértanú kivégzé­sének 125. évfordulójára, 1974-ben felújított emlékmű­nél virágokat helyeztek el. Az emlékoszlopon tizenhá­rom tábornok neve olvasha­tó, akik közül tizenegynek a földi maradványai is itt nyugszanak. Az ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget. # Belgrád (MTD A vajdasági Eleméren hét­főn koszorúzási ünnepséget tartottak. Györké Sándor, hazánk belgrádi nagykövete október 6.. az aradi vértanúk kivégzésének évfordulója al­kalmából koszorút helyezett el Kiss Ernő tábornok sír­ján. A sírnál magyar nemzeti zászló lengett, s a jugoszláv néphadsereg katonái álltak díszőrséget. Az ünnepségen részt vettek a zrenjaninj (nagybecskereki) városi-kör­zeti, valamint a helyi köz­ségi tanács képviselői. A hős honvéd tábornok földi maradványai 1872 óta nyugszanak az eleméri csalá­di kriptában. Az emlékhely márványtábláin a magyar felirat mellett szerbhorvát nyelvű hirdeti: itt nyugszik Kiss Ernő tábornok, az oszt­rák önkényuralom elleni 1848-as felkelés egyik ki­emelkedő vezetője. jen-e a szocialista átszerve­zés és a mezőgazdasági ter­melés növelése? E kérdés­ben tulajdonképpen a két szélsőség, a bal- es a jobb­oldal egy platformra került: nem hitték lehetségesnek a kettős feladat megoldását; a balosok úgy vélték, a nagy cél oltárán áldozni kell, tu­domásul venni a termelés« visszaesését, a jobboldaliak a termelést, ellátást féltve inkább leálltak volna, vagy beláthatatlan jövőbe tolták volna az átszervezés lebo­nyolítását. Az MSZMP a ket­tős feladat egyidejű megva­lósítását választotta, és en­nek érdekében minden in­tézkedést megtett. Ebben a legfontosabb volt az önkén­tesség szigorú őrzése, é»s per­sze az is, hogy minden lépés után megerősítette a „talajt" és csak azután tette meg a következő lépést Vagyis miután 1959. elején a moz­galom 2 hónap alatt 342 ezer új taggal gyarapodva, a tsz­földek aránya 34 százalékra nőtt, leállt az átszervezés szorgalmazásával. 1959—60 tele volt a következő ütem, ekkor 380 ezerrel nőtt a tag­ság száma, és a terület már 56 százalék volt. 1960—61 te­lén ismét 340 ezer ember lé­pett a szövetkezés útjára, s ezzel a termelőszövetkezetek összterülete már a szántó­föld egészének 76 százalékát tette ki. Az új szövetkezetek meg­szilárdulásában fontos szere­pet játszott az is, hogy a be­vitt állatokért, eszközökért térítést, a földekért pedig földjáradékot fizettek. 1960­ban például a tagságnak ki­fizethető összes jövedelem 7 -8 százalékát földjáradék cí­mén fizették ki. Nagy hatást tett az is, hogy a társada­lombiztosítást, beleértve az öregségi nyugdíj fizetését fo­kozatosan kiterjesztették a termelőszövetkezeti tagok­ra. Nyugdíjas paraszt — ez valami egészen új, rendkí­vül vonzó volt a falusi la­kosságnak. Elkezdődött — a szóvetkezeti önállóság alap­ján — a jobban teljesítmé­nyekhez igazodó, ösztönző jövedelemelosztási rend­szerek kipróbálása és alkal­mazása is — az addig alkal­mazott egységes munkaegy­ségrendszer helyett. Üj, e valódi szövetkezeti elvet közvetítő gyakorlat volt az is, hogy egyre inkább a szö­vetkezeti tagságé lett a dön­tő szó a helyi vezetők kivá­lasztásában. Ennek eredmé­nyeként többnyire tisztelt és elismert gazdák kerültek a szövetkezetek élére, nemegy­szer olyanok, akiket — egy­kor indokolatlanul — kulák­listára tettek. Általában elv lett, hogy a tagokat soha nem régebbi osztályhelyze­tük, hanem a szövetkezetben végzett munkájuk alapján kell megítélni. Lehetővé vált, hogy a kulákok szin­tén tagjaivá váljanak a szö­vetkezetnek. Sőt, ha becsü­letesen dolgoztak, 2 év után tisztségeket is kaphattak. A mezőgazdaság átszerve­zése a szocializmus alapjai­nak lerakása szempontjából óriási akció volt, amelyben az oroszlánrész a falusi pártszervezetekre és a falu kommunistáira hárult, , és ehhez segítséget kaptak a munkás elvtársaktól is. A régi termelőszövetkezetek tagjai is jelentős munkát vé­geztek, az ő legfőbb érveik a saját termelőszövetkezetük eredményei voltak. A tapin­tat és megértés vezérelte a szervezők munkáját, hiszen meg kellett érteniük a pa­rasztok gyötrődését, át kel­lett élniük bizonytalankodá­sukat, kételyeiket, félelmei­ket — mindazt, ami az em­bert mozgatja, mikor élete nagy elhatározását teszi meg. (Következik: Értelmiség és a kulturális politika.) > -VWJOMfráte ,'V

Next

/
Thumbnails
Contents