Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-07 / 236. szám

3 A SZOT és a KISZ vezetőinek megbeszélése Hétfőn a SZOT székházában Baranyai Tibornak, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkár;inak és Hámori Csabának, a KTSZ KB első titkárának részvételevei a két szervezet képviselői áttekintették az együttműködés időszerű kérdéseit. A tanácskozáson nagy figyelmet fordítottak arra. hogy a KISZ és a szakszervezetek miként mozgósíthatják eredményesebben a fiatalokat az ország és a népgazdaság előtt álló feladatok elvégzésére. A KISZ vezetői részlete sen szóltak a fiatalok tár sadalmi helyzetéve!, szerepével, élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos törekvésekről. A SZOT képviselői egyetértettek a KISZ vezetőivel mindazokban a kérdésekben, amelyek az ifjúság foglalkoztatásával, elet- es munkakörülményeivel, lakáshelyzetével valamint fi fiatalok pályakezdésével, családalapításuk feltételeinek javításával kapcsolatosak. Fontosnak tartják, hogy ezekben a kérdésekbe! rendszeresen konzultáljanak. A továbbiakban a SZOT vezetői a szakszervezeti mozgalom feladatairól. ai ifjúsági tagozatok megalakulásával kapcsolatos lapasztalntokró.1 adtak tájékoztatást. A • megbeszélés résztvevői hangsúlyozták, hogy sokat várnak a -szakszervezeti ifjúsági tagozatok, tanácsok, megalakulásától. A KISZ támogatja és a maga eszközeivel segíti a szakszervezetek ifjúsági tevékenységét. Megállapodtak abban, hogy a törekvések valóra váltásához közös álláspontokat alakítanak ki, a együttműködnek a rendelkezésre álló összegek felhasználásában. a jog- és hatáskörök kimunkálásában. (MTI) Megyei párlklifriotlség . utazott Odesszába Paftküldöttség utazott — a testvérmegyei kapcsolatok, keretében — a szovjetunióbeli Odesszába Csongrád megyéből Horváth Károlynénak, a megyei pártbizottság titkárának vezetésével tegnap, hétfőn. A delegáció tagjai: Judik István, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a Nagyalföldi Kőolajlermélő Vállalat termelőmestere, Kereszly Béla, a megyei pártbizottság tagja, a megyei főügyészség vezetője. Oláh János, a hódmezővásárhelyi pártbizottság titkára és Pap István, a kisteleki városi jogú nagyközségi pártbizottság titkára. A megyei pártküldöttség a négynapos látogatás során tanulmányozza a pártszervezetek munkáját. A delegációt tegnap, Budapesten, a Ferihegyi repülőtéren Koncz János, a megyei pártbizottság titkára búcsúztatta. Tápai vasárnap Mihály-búcsú, Józsefnek Volt már tápai búcsú didergő hidegben, nyúlós-nyálas esőben, és olyan ajandekidöben is, mint a mostani, a vasárnapi. Mégis úgy tünt déltájban, mintha kevesebben lettek volna, mint máskor. Soha senki meg nem számolta, de a kifelé menő buszra is föl lehetett férni, és a piactéri fölhajtásban is jobban lézengtek az emberek. Talán azért, mert idén nem hívtak már vásáros népművészeket? Biztosan azért is, de ha jóf belegondolunk, azért nem hívták őket, inert egyre fogyott az ö közönségük is. Sértés ne legyen benne, de silányodták is alkotásaik. Minden mindennel öszszefügg tehát a búcsúban is. Ami a nagy banzáj mellett történt, csupán fölsorolva is megtöltene egy oldalt, ne várjon tehát tőlünk senki még tiszteletteljes leltárt se. Sok év óta hívják az ország legkülönbözőbb vidékeiről a hagyományokat őrző népi együtteseket, de most egy lapáttal rátettek a korábbi szokásokra. Szombaton délután már Szegeden, a Kárász utcában járták a menettáncol, meg-megállva a Klauzál téren és a Dugonics téren is, este pedig megyénk különböző falvaiban léptek fol vendégként. A szegedit akár közönségtoborzásnak is vehetnénk. Es mégis kevesebben voltak? Dehogy voltak kevesebben. Amikor a menettáncosok már a művelődési ház előtt járlak, alig fértek, annyian várták őket. Karikásostorral durrogtatott az egyik táncos, sokáig kellett söprögetnie, mire akkora helye lett, hogy zsugorítva durranthasson jó nagyokat. Meg is tapsolták érte. Nem kerülhetjük meg — nem is akarjuk; —, hogy a vasárnapi búcsú népművészeti műsorának volt még egy nagy szenzációja. Valamikor a nyár közepén operálták meg az együttes vezetőjét, Tórok Józsefet, és azóta egyfolytában az ágyat nyomta Amikor meglátták most együttesének tagjai, ölelgetlek, puszilgatták, cirógatták, simogatták, ajnározták. Amíg távol volt, felesege, Éva aszszony vezette az együttest, neki köszönhető, hogy a megrázkódtatás ellenére is színpadra állhatott a tápai csoport is. A Mihályokat köszöntötte a házigazda-együttes. igen szép dalokkal, de műsor közben a konferáló Lele József külön üdvözölte a megtért beteget, a kalocsai lányok pedig virágcsokorral kedveskedtek neki. Az osztrák határ mellől érkező szanyi csoport is a tápai együttesvezetőnek ajánlotta kitűnő műsorát. Ha létezik lelki gyógyszer akármilyen nyavalyára, ez a figyelem biztosan összekapcsolódolt az orvosi utókezeléssel A szanyiakat mi leginkább csak a szili kút, szanyi kút, szentandrási Sobri-kútból ismerjük, és nem is nagyon kerestük, hol lehet ez a falu. Az osztrák határ mellől jöttek, nyolc óra a busz ide, nyolc vissza, de ilyen műsorral érdemes volt ekkora utat megtenniük. Bolond gondolatok jártak közben a fejemben. Lehet-e mai korunkban népművészettel akár extázisba is hajtani közönséget? I-ehetett, pedig diszkószokott fiatalok is voltak szép számmal. Dörgő taps követelte vissza őket. Jó is volt, mert a színpad függönye megint elromlott. Eddig minden búcsúban elromlott. A pörbölyiek a szőlőőrzés szokásait igyekeztek bemutatni. A hajdani Sárköz minden madara a szőlőt dézsmálta, vigyázniuk kellett tehát rá. A torok elöl a templomba menekült egyszer a falu népe, és a török nem nagyon bánta, ha a gyaurok imádkoznak, de kívülről azért őrizte a templomot. A benti vénasszonyok ruháit vettek magukra a fiatal lányok, és hétrétgörbedve botoztak el a török elöl, ki a szőlőbe, madarat kergetni. Oregcsertö már közelebb van, Kalocsa mellett. Viseletén is rajta van a kalocsainak ismert bélyeg, halmozzák a díszítéseket, de két egyfoema mintát így se lehet találni ruháikon. Világjárta az együttes, most is nagyszerűen szerepelt. Váralja Nagvmányok és Kismányok melletti apró falu. de együttese naggyá teszi. Egyik műsoruk a csárdás, öregesen. Két öreg a középen meglehetősen fiatalosan járja, körben a többiek, ha lehet, még inkább. Csantavér a szomszédban van, a Vajdaságban. Vezetőjük elmondta', minden nemzetiségi egyenlő jogokat élvez náluk a papír szerint, és a valóságban is. A Bartók Béla művelődési egyesületük hazai lakodalmast mutatott be, akkora sikerrel, hogy visszakérő nagy taps következett utána. Hiába tapsolta azonban vörösre tenyeret a közönség, nem ismételhettek. Sietniük kellett haza. A kalocsaiak még csak kiálltak a színpadra, de már hatalmas taps fogadta okét. Azért talán, mert csupa fiatal volt ott? Biztosan azért is. És a ruhájukért is. Érdekes, köztudatunk ezt a század eleji mintát tekinti igazi népművészetnek, azért lelkesedik érte. A műsoruk mindenesetre még több tenyeret késztetett tapsra. Este a gyakorló iskola Bartók gyermekkórusa adott hangversenyt a templomban,a piactéren az Izisz együttes koncertjét tartották, a művelődési házban pedig diszkó ment, videóval kísérve. Hazafelé jövet mindenesetre tapasztalhattuk, talán semmivel se voltak kevesebben, mint masílcjr. Hármasával jártak a csuklós buszok, és az autók is a világvárosi csúcsforgalmat utánozták. Szegednek is szüksége van Tápé búcsújára. H. D. Start a nulláról // Bedolgozott" milliók A Kisteleki Üj Élet TSz sohasem dicsekedhetett látványos eredményekkel. A szövetkezetek rangsorában a középmezőnyben foglalt helyet. Ma is. Valami azért mégis más, a külső jelek egy csendes, hókuszpókusztól mentes nekirugaszkodást sejtetnek. A tavalyi fagykárok miatt 1985-ben komoly veszélybe sodródtak. 11 milliós veszteséggel zártak. Ez a mélypont elgondolkodtathatta a tagságot és a vezetőséget egyaránt: milyen labilis egy gyenge adottságú tsz gazdálkodása, ha kizárólag növénytermesztésből, állattenyésztésből akar megélni. * A tettekhez segítség, vagyis pénz és a helyiek elszántsága szükséges. Az elemi kár miatt egyedi rendej zessel az állam vállalta magára a veszteség rendezését. Tiszta lappal indulhatott a megújított vezetés. Jöttek új emberek is, egy részük fiatal szakember. Mára úgy érzik, összerázódott a csapat, s a sokféle hang ellenére bizonyosak benne, hogy egy'nyelven beszélnek. Kaezor Balazs elnökhelyettest is az új hullám hozta ide. Szavaiból világos, megfontolt elképzelések rajzolódjak ki. Hamiskás mosolyából olyasmit érzek, hogy meg meglepetéssel szolgálhat ez a szövetkezet. Mindjárt az elején leszögezi, nem akarnak ők semmit nagy-dobra verni, csendben dolgozgatnak. Ha sikerrel járnqk, úgyis felfigyel rájuk a környezetük, ha nem, akkor meg minek a kinyilatkoztatással „egetni" magukat. A tények azonban így is tények maradnak. A háromezer hektáros, gyenge talajokon gazdálkodó szövetkezet az alaptevékenységben nem léphet mérföldeseket. Egy fagy, egy aszály, s máris „leültek". Kell valami újat keresni, biztonsági szelepnek, állandó, és az időjárástól független bevételnek. Lázár Jenő, az ipari ágazat vezetője fiatalember, teli ambícióval. Nem győzöm hallgatni, mi mindent szeretnének gyártani, s mihez mennyi beruházás milyen gép kellene. Sorjáznak az ötletek, kibeszélnem illetlenség volna. Majd, ha megvalósulnak. Óvatosan fogalmazva'kedvezők a tárgyalások eredményei. S úgy néz ki. hogy a tsz-ben felépülhet egy jól felszerelt műhely, amit saját szakállamra kisüzemnek neveznék inkább. Addig azonban maradjunk a mánál, mert a tsz-ben én nem találtam semmiféle ipari részleget, holott hallottam, hogy vagy nyolcvanan dolgoznak benne. A magyarázat egyszerű, ha épület, eszköz nincs, bedolgozókkal dolgoztatnak. Egyelőre. Ha jól megy a bolt, a nyereségből futja majd saját beruházásra is, mert azért az mégis biztonságosabb. A bedolgozó, az átalánydíjas bármelyik pillanatban meggondolhatja magát, lehet belőle kisiparos, vagy más vállalat, szövetkezet „védőszárnyai alá" kéredzkedhet. Az ágazatvezető szerint a legelső teendő megkeresni valamely hiánycikket, vagy drága importárut, s körülnézni, kivel lehetne megcsináltatni. Ez lenne a sokszor emlegetett, s még alig létező piacorientált termelés. Elsősorban vasipari termékeket gyártanak, de vannak ruházati cikkeik és műanyag áruik is. Egyiket Szegeden, a másikat helyben, vagy éppen Szaiymazon. vagy Mártélvon gyártiák, de a megyehatár sem zárja le a vállalkozás terjedelmét. Az egyik átalánydíjas csoport acélszerkezeteket mázol, vándorova oda, ahol énp munkát kannak. A másik víz-, gáz- és központif ű tés-szereléssel fog la lk oz i k. most éppen Kisteleken, mert ott sokan vezetik a gázt. A legújabb részlee villanyszereléssel, épületgépészeti munkákkal tevékenykedik. ; * Az év közben indult vállalkozásból már az iden tízmilliónál több árbevételre számítanak. Még nem is annyira a nagyságrend a fontos, hanem a folyamatos bevétel. Kevesebb hitellel megélnek így, kinek hiányoznak a magas kamatok? Igaz. a/. irányítóknak van munkájuk bőven, de az is megtakarítás, hogy az általános költségek többfelé oszlanak. A részlegvezetők maguk is termelnek, csak az ágazatvezető a függetlenített. Ö mindkét végzettségét Mihály A munkásmozgalomban végzett tobb évtizedes kiemelkedő munkája elísmere.sekent, 75. i születesnapjá alkalmából tegnap delelőtt a városi pártbizottság épületében köszöntötték . Rébék Mihályt. A megyei és a városi pártbizottság ajándékait Szabó Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád Megyei Bizottságának első titkára és Székely Sándor, a városi pártbizottság első titkára adta át. Rébék Mihály 1911. október 2-án született Módmezővásárhelyen. Az eleini iskola elveszeset, követően köniüvessegedkent dolgozott. Korán kapcsolatba került a munkásmozgalommal. hiszen már 1927-ben részt vett a munkás eszperantó mozgalomban. A szociáldemokrata pártba 1932-ben lépett be, s kerületi bizalmiként Végzett pártmunkát. 1944. október 27-én belépett a Magyar Kommunista Pártba, és Szegeden tagja lett a polgárőrségnek. 1945-ben pártszervezetében titkárhelyettes volt. s a választási iroda vezetőjeként vett részt a választási harcokban. 1946-ban falujáró-felelős es agitációs felelős volt, 1947töl népnevelő és tízes bizalmiként dolgozott. 1949-et követően alapszervezeti elnök, majd 1951-tői alapszervezeti titkár. Egy évvel később már az egyetemi pártbizottságon dolgozott függetlenített munkatársként, majd 1954 és '56 között kerületi pártszervezetekben végzett munkát. Az ellenforradalmat követő konszolidáció időszakában az egyetemi könyvtárban dolgozott, majd a MÁV-igazgatóságon, s innen vonult nyugdíjba is. Mint a tegnapi köszöntéskor elhangzott: Rébék Mihály nyugdíjasként is segíti a mozgalmi munkát, a városi pártbizottságon vállal feladatokat társadalmi aktívaként. Munkásságát több magas kitüntetéssel ismerték el, így például tulajdonosa a Szocialista Hazáért Érdemrendnek is. Rébék Mihályt (képünkön középen) Szabó Sándor (képünk jobb oldalán) és Székely Sándor köszöntötte 75. születésnapján kamatoztatja, szakmai dolgokban a gépészetit, szerződéskötésekkor és az ellenőrzések során a jogit. A szövetkezetben sokat várnak tőlük, de jól tudják, nem ez a megváltás, csak a fő tevékenység kisegítője lehet a „mellékes". Az ipari munka mellett a kereskedést is most tanulják. Az új kisteleki és baksi fel vásárlótelepen a háztájiban megtermelt árut veszik át. Az első két hónapban 5 millió forint értékben vásároltak. Korábban egy tápboltjuk volt, most három. Ez önmagában annyi bevétel, mint amit a növénytermesztés, vagy az állattenyésztés produkál. A többől több marad, így az idén már 2-3 milliós szerény nyereségre számítanak. Azt, hogy a szorosan vett mezőgazdasági munkákról sem feledkeznek meg, bizonyítja, hogy az idén sem a növénytermesztés, sem az állattenyésztés nem lesz veszteséges. Itt is korrekciókra volt szükség. A szőlőre a jövőben is számítanak, 180 hektáron újítottak fel a fagy által károsított termőkarókat. Ez 2-3 év múlva mutatkozhat meg az eredményekben. A 25 hektáros almásban a termés kétharmadát 7 forintért elvitte a ,,Szedd magad" akció lelkes közönsége. Még szerencsi", mert nehéz az értékesítés, a megmaradtut csak léalmának tudják eladni. Jó is lenne ez, csak messzire a feldolgozó. Távlatokban bizonyára megérné valahol a környéken is ilyet, építeni. Talán éppen itt. Csakhogy ehhez is pénz kellene. Az idén hevesi dinnyéseket is ideszoktattak, s a jövedelmező napraforgót nagvobb területen termesztettek. A húsmarhatartás még éppen megéri, ha beleszámítjuk a nélkülözhetetlen szerves trágyát is. A tenyésztési munkában azért van még javítanivaló. marad feladat jövőre is. A hagyományos sertéstelepet, mint vesztesegforrást viszont megszüntettek. úgy gondolják, talán a libával többre mennek. Ez a szövetkezet csak egyike azoknak, amelyek igyekeznek megfelelni a gazdaság úi és újabb kihívásainak. Mindannyiunknak jó az, ha egy-egy kollektíva minél messzebb kerülhet a veszteséges termelés határmezsgyéjétől. Az eszközeik sokfélék, a leírtak csak egy variációiái mutatják a létért való '-M/Hetemnek. Tóth-Szeles István Településfejlesztési konferencia Az ENSZ Emberi Települések Bizottsága (Habitat) Kelet-Európai Információ'-; Irodájának rendezésében hétfőn a Habitat-Világnap alkalmából településfejlesztési konferenciát tartottal? a Magyar Urbanisztikai Társaság székházában. Szabó János akadémikus, a Társaság elnöke emlékezett meg a csaknem egv évtizede alakult ENSZ-bizottság munkájáról, amelyben hazánkkal együtt 56 tagország vesz részt Elmondote» t>o«v a szervezet a nemzetközi tapasztalatok összegyűjtésével es közreadásával elsősorban a fejlődő országoknak nyúlt segítséget városaik és falvaik tervszerű fejlesztéséhez. A konferencián Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter a társadulom és a településfejlesztés összefüggéseiről tartott előadást. » 1