Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-07 / 236. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 76. cvlolyam, 236. szám 1986. október 7., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Exportkörkép '86 A ruha is teszi a kivitelt Ez az iparág nálunk is hosszú ideje néz „farkasszemet" a megváltozott világpiaci feltételekkel. Az elkövetkezendő esztendőkben mindenekelőtt szerkezetátalakításra. gyökeres megújulásra lenne szükség ahhoz, hogy a komoly múlttal rendelkező ágazat fokozza nemzetközi versenyképességét, növelje jövedelemteremtő képességét, s így devizaszerző tevékenységét is. Jelenleg azonban textiliparunk termelékenysége jóval elmarad a fejlett országokétól: alig több, mint negyedét képes nyújtani a fejjelt textiliparral rendelkező országok termelékenységének. Míg a hazai vállalatoknál az egy főre jutó évi termelési érték félmillió forint •körül alakul, addig a fejlett textilipari országokban ennek 7—O-szeresét képes hozni ez az iparág. A textilipari termelés szerkezetének átalakítása elsősorban a konvertibilis piacok forgalmába való hatékonyabb bekapcsolódásra irányul. Az ezredfordulóig az iparág jelenlegi felszereltsége 16 milliárd forintnyi beruházással bővül a tervek szerint, A várható fejlesztések azonban így is szerények, s további gondot-okoz az, hogy meglehetősen elavult alapra épülnek rá. Bonyolítja a fejlesztéseket az is, hogy nincs szerves kapcsolat az ágozat vállalatai között. így fordulhat elő az is, hogv a drága alapanyagokból itthon előállított jó minőségű félkészlermekek olykor áron alul kénytelenek megjelenni a világpiacon, ezzel párhuzamosan — a növekvő belső hiány miatt — fokozódik a konfekcióipar által Importólt gyengébb minőségű, de drágább alapanyagok behozutula. A szerves kapcsolat laza. «aga, vagy hiánya vetít árnyékot a Szegedi Textilművek elmúlt esztendeire is. A munkahelyteremtő beruházásként 1950-ben létrehozott fonoda mellé csak n évvé' később építették a szövődét de az utolsó fázis, a kikészítő üzem helyi telepítése elmaradt, így a gyakorlatban közvetlen piaci kapcsolatokra alkalmatlan alapanyaggyártó üzem jött létre szegeden, amely a mai napig a Budaprint kebelén belül működik. A vállalat igy a külföldi piacokon csak közvetetten — a budapesti anyavállalaton keresztül — képes jelen lenni. Az iparágban (is) működő belső elszámolási rendszer a piac értékítéletét azonban legtöbbször csak torzítva képes tükrözni. Az mindenesetre mára' már itt is világossá vált, hogy az alapítással egyidős, jelentós, részben nullára kopott gepekkel nem tartható fenn huzamosabb ideig olyan termelés, amely versenyképes termékkel jelentkezhetne a külpiacokon. Jelentős fáziskéséssel ugyan, de a fejlesztések az elmúlt években megindultuk — Az elképzelések szerint a vállalaton belül profiltisztítást hajtunk végre mondja Nógrádi István főkönyvelő. A szegedi gyárat az igényesebb textilalapanyngok gyártására jelölték ki. A fejlesztések is ebbe az A textil- és ruházati ipar termelésének több mint fele a hazai fogyasztást szolgálja, 16 százaléka rubel-. 26 százaléka pedig dollittelszámolású kivitelre kerül. A belföldi szükséglet több mint háromnegyedét képes fedezni a hazai ruházati ipar. irányba hatnak. A jövő év végére például saját eérnázó üzemrészt alakftunk ki, ezt a tevékenységet eddig bérmunkával oldotta meg a vállalat. A beruházás végére a cérnatermelés megháromszorozódik. A holtpontról való elmozdulás első jeleit már érzékelhetjük. Kár, hogy a fejlesztések a minőség javítása mellett ma még kevésbé képesek az olcsóbb termelés irányába halni. A világpiaci megjelenéshez azonban ez is döntően hozzátartozik. Talán a külföldi piacokkal való szorosabb kapcsolat — azaz az önállóság — hosszú távon képes lenne ezen js változtatni. A Szegedi Ruhagyárból külföldre utazó áruknál is Jelentkezik az a gond, hogy a hazai alapanyagok világpiaci mértekkel mérve túl drágák. A tőké« exportra kerülő öltönyök, zakők felsőanvagában mindössze 15—20 százaléknyi u hazai alapanyag. A legtöbb esetben a külföldi megrendelő hozza a szövetet, s rendeli mellé a fazont. Így ugyanis jobban jár. S bár a ruhagyáriak jó évét zártak tavaly az export szempontjából Is, ezt az eredményt azonban a bérmunka magas arányával érték el. A népgazdaság egésze számára azonban az Jelentené az igazi sikert, azaz a magasabb jövedelmet, ha a külföldre kerülő konfekcionált termékekben nemcsak a munkát, hanem a hazai alapanyagokat is értékesíthetnénk. Ez azonban igazán nem a ruhagyáriakon múlik Az erősödő világpiaci konkurencia ugyanis kiszorítja a versenyből az ár fölött kínált textiliákat. A szegedi vállalat tavalvi árbevételének több mint 10 százaléka, körülbelül 100 millió forint a tőkés exportból származott. 40—50 millió forint körül alakult a szocialista országok piacain értékesített termékekből származó bevétel ls. Angliát. Ausztriát, Svájcot, Hollandiát már a hagyományos vevők közé sorolhatják, de a kanadai, amerikai és kuvaiti piacokon Is szép sikerekel értek el a szegediek. A kivitelben a hagyományos férfiöltönyök, -zakók mellett, a divatban egvre inkább teret hódító sportosabb ruhanemük is helyet kapnak. — A fokozódó minőségi követelmények mellett a divat diktálta gyonsaság Is fontos a ruházati iparban — egészíti ki az eddigieket Szigeti Ferenc kereskedelmi főosztályvezető. — Egy belga vevőnk, miután ötezer darab nadrágot rendelt tőlünk próbaként, kétszázezres rendeléssel jött vissza. Ezt azonban mindössze néhány hónap alatt kell megcsinálnunk, szállítanunk. Első hallásra elképesztő mennyiség ennyi idő alatt, hát ilyen a ruhapiac... A Pannónia Szőrmekikészítő, Konfekcionáló és Kereskedelmi Vállalat termékeinek 40 százalékát értékesíti tőkés piacokon. Hasonló arányt mondhat magáénak a szegedi, .'). számú gyár is. Az idén közel hétezer kabátot kell gyártaniuk ehhez. A jelentős árbevétel mellett, természetesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy a bundagyártás Igen csuk importigényes vállalkozás: a nyers bőr, a cserző- éR festékanyagok árai azonban évről évre feljebb kúsznak a világpiacon. Így a termelés szinten tartásához — főleg pedig a növeléséhez — egyre jelentősebb többletexportot kell bonyolítani. Importálni ugyanis csak az eladott mennyiségek arányában lehet. — Az „anyavállalatunk." három éve kapta meg az önálló külkereskedelmi jogot — mondja Takáés Miklós, a szegedi gyár igazgatója. — A szőrmekereskedőinken igencsak sok múlik. A közvetlen piaci kapcsolat nyújtotta előnyök mellett, magát a termelést is jól szolgálja, serkenti a hatekpny piaci munka. Termékeinket gyorsabban hitelesítheti, vagy éppen elutasíthatja így a piac. A szűkös fejlesztési lehetőségek miatt a textil- és bőriparban is egyre általánosabbá válik a bérmunka, a gépbeszerzéseknél a lízing. Lehet, hogy az elmozdulás irányait éppen ezek az erőfeszítések képesek a jövőben kicövekelni? A bátrabb vállalkozókedvre szerencsére néhány jó példa már ma is akad. Rafai Gábor Magyar-holland közművelődési tanácskozás Magyor—holland közművelődési tanácskozás kezdődött hétfőn a debreceni akadémiai bizottság székházában a Hollandia bemutatkozik rendezvénysorozat részeként. A tapasztalatcsere jellegű megbeszélésen hiindkét részről felnőttoktatással és közművelődéssel foglalkozó egyetemi oktatók és kutatók vesznek részt. Az első nap előadásai alapján egyetértés alakult ki abban, Irogy a kéf ország közművelődését elősegítheti az együttműködés. szehívták az Országgyűlést > A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa áz Alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján október 23-án 10 órára összehívta az Országgyűlést. A Minisztertanács indítványozza, hogy az ülésszak tűzze napirendjére a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosítására és egységes szövegére vonatkozó törvényjavaslatot, valamint a Magyar Posta munkájáról, a fejlesztés lehetőségeiről szóló beszámolót. Sarlós Istvánnak, az Országgyűlés elnökének vezetésével hétfőn az Országházban megbeszélést tartoltak az Országgyűlés tisztségviselői, az ájlandó bizottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok vezetői. A résztvevők meghallgatták Pctrik Ferenc igazságügyminiszterhelyettesnek, illetve Tóth Illés államtitkárnak, a Magyar Posta elnökének tájékoztatóját a várhatóan az őszi ülésszak napirendjén szereplő kérdésektől. (MTI) Bővülő közműhálózat, új utak társadalmi munkával — Korábban főképpen a gyermekintézmények, óvodák. iskolák fejlesztése szerepelt a vállalások élén. Most előtérbe került a közművek: a víz- és csatornahálózat. utak, járdák építése — tájékoztatták a Hazafias Népfront Országos Tanácsának illetékesei Szilágyi Gábort, az MTI munkatársát. Ez továbbra is főként állami, tanácsi feladat, de sokan nem várják ki, amíg ily módon rájuk kerülne a sor. Szeretnék, hogy a lakásuk, házuk, lakókörnyezetük mihamarább korszerű közművekkel, utakkal legyen ellátva. Ezért a célért szívesen dolgoznak sokan társadalmi munkában. Az MTI tudósítói négy megyéből gyűjtötték össze a társadalmi munka eredményeit, a máshol is hasznosítható tapasztalatokat. Zala megyében az első félévben a lakosok több mint háromszázmillió forint értékű munkával összesen félmilliárdnyi értéket teremtettek. Például a Becsehely községhez tartozó szőlőhegyen két kilométer utat építettek. Molnári és Zalacsány községekben járda épült, több kilométeres husszon, Nagyobbrészt társadalmi munkával készült el a pórszombati óvoda, ahol harminc gyerekről tudnak gondoskodni. Lentiben egy 16 termes általános iskola, Türjén pedig egy tornaterem A hatodik ötéves terv során 52 milliárd forint értékű társadalmi munkát végeztek hazánkban a lakosok, lakóhelyük, tágabb környezetük fejlesztéséért. Az idei esztendő első félévében is több millió forint értékű már a térítés nélküli, a köz javat szolgáló társadalmi munka, amelynek szervezői, kezdeményezői a területi népfrontszervezetek. Budapestre érkezeti Gutij Marcsuk miniszterelnök-helyettes A koómány meghívására hétfőn delegáció élén Magyarországra érkezett Gurij Marcsuk akadémikus, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a tudományos-műszaki állami bizottság elnöke. A küldöttséget a repülő, téren Tétényi Pál akadémi. kus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke fogadta. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A szovjet miniszterelnökhelyettest fogadta Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságban megkezdődtek a tárgyalások a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésének és a KGST tudományos-műszaki komplex programja végrehajtásának kérdéseiről. (MTI) Az Iparművészeti Múzeum a múzeumi és műemléki hónap alkalmából rendkívüli akciót hirdet látogatói számára. Felkészült muzeológusok október 11én, szombaton 10 és 13 óra között a látogatók régi porcelánjairól, 18-án, szombaton ugyanebben az Időben egykori viseletekről és kiegészítőkről, 25-én, ugyancsak szombaton 10—13 óráig pedig a pipázással. szivarozással kapcsolatos tárgyakról mondanak díjtalan szakvéleményt a múzeum épületében. épült társadalmi összefogással. Kissziget lakói a faluban a vezetékes ivóvízhálózatot bővítették. A határ menti Szentgyörgyvölgy községben a lakosok ötezer munkaórát dolgoztak a művelődési ház felújításán. A nemesapátiak, akik tavalyi munkájuk nyomán elnyerték a HNF nemzeti zászlóját, most a volt tiradalmi kastélyt újították fel, és adták át idősek klubjának; továbbá új sportpályát is építettek. Meghaladta a kétmilliárd forintot Vas megyében a társadalmi munka értéke az előző tervidőszakban. A megyei tanács és a Hazafias Népfront ismét meghirdette a településfejlesztési társadalmi munkaversenyt, és évente jutalmazzák a legkiemelkedőbb eredményeket felmutatókat. A versenyhez ebben a megyében minden település csatlakozott, és az emberek vállalkoztak arra, hogy mar lí)H6-ban 500 millió forint értékű munkát végeznek. Az eddigi számítások azt mutatják, hogy vállalásukat az év végéig túlteljesítik. Vas megyében még ebben az évben tizenhét település egeszseges ivó víz-ellátását oldják meg. Ez annak eredménye, hogy a vízmüvek építésében a lakasok különösen nagy értékű társadalmi munkát vállaltak és telJesítettek. Sokan dolgoznak Celldömölkön, Jánosházán, Kőszegen, Körmenden és Sárváron a gázvezeték kiépítésén is. Bár a megyében mindenütt megszavazták a településfejlesztési hozzájárulást, ezen túlmenően is szívesen hoznak az emberek alduzatot lakóhelyük gazdagodásáért, modernizálásáért, Nemcsak a társadalmi munkák értéke nőtt a megyében, hanem a munkában résztvevők száma is. Negyedszer nyerte cl tavaly a megyék között az első helyezést Bács-Kiskun a településfejlesztő társadalmi munkában. A megye lakossága már az év első felében 750 millió forintnyi társadalmi munkát • végzett. A közmüvek fejlesztése és a környezetvédelmi célokat szolgáló létesítmények létrehozása mellett a zsúfoltságot enyhítő általános és középiskolai tantermek építése is sokakat mozgósított. Izsákon H tantermes iskola készült igy. Martán és Fülöpházán pedig bővülhetlek az oktatási •intézmények. Az utóbbi, kis lélekszámú településen vezetékes vízhez is társadalmi munkájuk révén jutottak a lakosok. A tanyák további villamosítása, a megye községeiben villany-, víz-, út- és járdahálózat építése nagyobbrészt lakossági összefogással hulad. A kiskunmajsaiak három kilométernyi kerékpárutat készítettek, a tiszakécskeiek pedig — vállalásuk szerint — minden lakóház elé virágoskertet telepitettek. Csongrád megyében. Szentesen az év első felében már 1500 forint volt az egy lakosra jutó munkaérték. Tobb ezer méterre bővítették a gázhálózatot ügy, hogy minden lakó maga ásta ki az utcai vezetékek árkát, és fizette a vezetékek költségeit. Ugyanígy, társadalmi munkában, öte;.er négyzetméter utat Is építettek. Tovább villamosították az alsóréti. a berki, a nagyhegyi és a nagymágocsi tanyákat. Csanyteleken, a teljes elkészültekor 48 millió forintba kerülő új vízmű építése jó ütemben halad, az év második felében is, a község Lakosai társadalmi munkájúnak köszönhetően, (MTI)