Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-04 / 234. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xJ 76. évfolyam, 234. szám 1986. október 4., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ma este Színházavató 1978. április 25. és 1986. október 4. F. ..ét dátum között ível a folyamat, a Sze­gedi Nemzeti Színház épületének felújí­tása, Ma este színházavatóra gyűlik hát a közönség: gálamiisori látni, és egy, — fél­milliárd forintért — megszépült-megújult épületet birtokba venni. Lapunk 5—8. ol­dalán a szegedi színjátszás, a színházépü­let krónikájával, a megújult épület be­mutatásával, s az építkezésben • közremű­ködök interjúival köszöntjük mindazokat, akiknek részük volt abban, hogy ismét felcsendülhetnek a Himnusz hangjai a so­kat megélt, sok sikert-kudarcot látott fa­lak között. A megújult színház ava­tási szertartása már teg­nap elkezdődött Szegeden. Délután a Hági étteremnél rendeztek rövid ünnepsé­get, az 1856. május 30-ári létesített első önálló szín­hez emléktáblájánál, ahol a színház fiatal művészei Vásári Mónika •és Kőszegi Ákos helyeztek el koszo­rút. Este a Horváth Mihály utcai képtárban Nikolényi István újságíró nyitotta meg a Móra Ferenc Múze­um Színház született című kiállítását, melyre a So­mogyi Könyvtárból és Le­véltárból. a Csongrád Me­gyei Tanácsj Tervező Vál­lalattól, az Országos Szé­chenyi Könyvtártól és a Színháztörténeti Múzeum­ból is hoztak anyagokat Tervrajzok, építkezési fo­tók, tanácsi határozatok emlékeztetnek a tárlókban és a falakon nemcsak a nagyszínház 1883-as avatá­sára, hanem nevezete-i leégésére, gyors újjáépítésé­re, valamint napjaink is­meretes rekonstrukciós munkálataira. Súgópéldá­nyok, műsorlapok, plaká­tok szomszédságában jel­mezt. nézőtéri és színpadi kellékeket is találni a Kovács Istvánná rendezte kiállításon. Este 7-től ős­bemutató színhelye volt a képtár melletti Kisszínház. Karinthy Ferenc—Fényes Szabolcs—G. Dénes György Leánykereskedő című zenés vígjátékát vitték színre Árkosi Árpád rendezésé­ben, Király Leventével és Janisch Évával a főszere­pekben. -h Közösen könnyebb Tanácsi területpolitikai te­vékenységről hoztak rende­letet még az év elején. Ezzel az volt a cél, hogy a tanács a lakossági kapcsolatok szer­vezett rendjét jogilag sza­bályozza. A választópolgá­rok megbízásából dolgozó tanácstagok igényelték, hogy a választókerületükben, va­lamint a lakóterületen a tár­sadalmi. élet eddigieknél ak­tívabb részesei, hatékonyabb alakítói lehessenek. Lehető­ség nyílik arra, hogy a köz­vetlen demokrácia fórumai révén a tanácsi testületek és a tanácstagok munkájában jobban támaszkodjanak a lakosság öntevékenységére. A helyi ügyek intézéséhez szükséges anyagi eszközök fontos intézménye a lakóte­rületi alap. Természetesen a tanács a rendeletet megelő­zően is biztosította, hogy a város lakossága véleményez­ze a különböző, időszerű programokat, felhasználta az állampolgárok közérdekű javaslatait, és lehetővé tet­te részvételüket a lakóterü­leten folyó fejlesztési és egyéb munkában. A lakóterületeken dolgozó tanácstagokból, társadalmi­politikai szervezetek képvi­selőiből, lakó- és utcabi­zottságok aktívádból és a gazdasági egységek küldöt­teiből lakóterületi bizottság alakult. Néhány fontos feladat: a várospolitika és a lakosság érdekei összhangjának elő­segítése, közérdekű kérdé­sekről tájékoztatás, a vá­lasztópolgárok észrevételei­nek, javaslaiainak össze­gyűjtése, továbbítása és a le­hetséges megvalósítás meg­szervezése. A bizottságok jo­ga állást foglalni a város­részt érintő fejlesztési, ren­dezési és fenntartási tervek megállapítása előtt. Javasla­tot tehet a lakóterületi alap terhére végzendő munkák­ra. Ez az alap a város fej­lődését, a lakók ellátásnak és életkörülményeinek ja­vítását, a környezet védel­mét szolgálja. Különösen fontos az utak és járdák építése, a bei- és csapadék­víz elvezetése, közművilágí— tás korszerűsítése, parkok, játszóterek, járműparkolók építése, fásítás és a környe­zetvédelem. A tanács által adott pénzeszközöket a la­kók saját anyagi támogatá­sával és társadalmi mun­kával egészítik ki egy-egy célfeladat megvalósításakor. Miket kértek a lakóterü­letek megépíteni? A 14 la­kóterület közül néhányat megemlítünk. Felsővároson játszóteret, parkokat, Tar­jánban autóparkolót, az északi részen utat, vízrende­zest, fatelepítést, csatornát, Alsóvároson gyalogjárdát, Petőfitelepen és Baktóban utat, belvízelvezető csator­nát, Algyőn teljes belvízren­dezést. Kiderül tehát a fel­adatok listájából kiemelt né­hány fontos dolog ismerte­téséből, hogy mennyire szé­les körű a lakók által kért munkák sora. Segítenek is rendesen. Szabadidejüket nem kímél­ve, fizikai erejüket a köz érdekének adják. Az emii­tett alap felhasználásából Szőregen, a Zsálya utcában készült el az első önerős, szi­lárd burkolatú út. A lakók, a tanácstag, a városgond­nokság és a városrészt pat­ronáló osztály közös össze­fogásának, áldozatos mun­kájának, önzetlenségének példás eredménye ez. A. S. Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint Vállalat és vállalkozás Közgazdasági napok — kételyekkel Megvallom, nem túlságo­san kényelmes dolog manap­ság leülni gazdasági szak­emberekkel egy asztalhoz. Merthogy ilyen esetekben — legyen az magán- vagy hi­vatalos beszélgetés — ha­marosan igencsak élesre fordul a szó, s ilyenkor nemcsak a szakembernek, de az újságírónak sincs so­káig kedve kertelni, kerül­getni a kényes témákat, mint macska a forró kását. Valahogyan így történhetett nemrégiben a technika há­zában is, ahol — a közgaz­dasági napok előkészítésé­nek sorában — amolyan ke­rekasztaL-beszélgetésre hív­tak össze újságírókat a szer­vezésben részt vevő szakem­berek. Viszonylag egyszerű volt elkezdeni a beszélgetést, hi­szen nagyjából csak azt szö­geztük le, hogy e sok éves rendezvénysorozat számos érdekes, izgalmas témával szolgált eddig is, amelyek sokban segíthették: a szak­emberek munkáját. Idei té­májuk pedig — a Vállalat és vállalkozás — telitalálat, hí­ren éppen gazdaságunk leg­égetőbb gondjait készülnek körüljárni. Nevezetesen azt, • hogy van-e igazán lehetőség és szükség a mai gazdasági viszonyok között arra, hogy' valódi vállalkozószellem bontakozhasson ki a gazda­ságban. Hogy a vállalkozás egyre kevésbé a lángossütői kisüzemet fémjelezze, ha­nem imindinkább azt a vál­lalati, nagyvállalati maga­tartást is, amelynek végül is a népgazdaság alapvető tendenciáit kell (kellene) megszabnia. A vállalatok vállalkozói attitűdjének követelményé­vel, gazdasági szükségessé­gével végül is mindenki ma­radéktalanul egyetértett a beszélgetés során, mint aho­gyan azzal is, hogy az MSZMP KB júniusi határo­zatainak végrehajtása, az elemzés tanulságainak levo­nása már-már létkérdés a mai magyar gazdaság szem­pontjából. Minden jelenlevő részérői egyértelműen meg­fogalmazódott a határozott cselekvés igénye, s az, hogy közösen próbáljuk meg­keresni a kiutat a ¡fej­lődést behatároló gondok, nehézségek közül. S éppen e témakörben alakult ki meg­lehetősen éles vita a részt­vevők között, amely előre jelzi azt is, hogy a közgaz­dasági napok rendezvényei aligha lesznek unalmasak. Úgy érzem, összefüggése­ikből kiragadva- is érdemes idézni néhány passzust az elhangzott véleményekből. Például: „A közgazdászok között nem folyik más, mint szabályozóvita. És lassan ki­alakul a tehetetlenség, az el­háríthatatlanság érzete, a ni­hilizmus, a közéleti passzi­vitás, a .fétisként' ható sza­bályozókkal szemben." Az­tán: „A vállalkozói maga­tartás ritka, elszórt ügy ma­radt, mert rendre kiszámít­hatatlan elemekkel találják magukat szembe az érintet­tek. A piaci változások, le­gyenek bármilyen nyakate­Immár sokéves hagyomány, hogy az MTESZ Csongrád Megyei Szervezete ősszel megrendezi a köz­gazdasági napokat. Az idén erre kilencedszer kerül sor, október 7. és 31. között. A szervezők között ott van a közgazdasági társulat, az szmt, a KISZ és a TIT megyei szervezete is. Az idén központi témául a Vállalat és vállalkozás címet választották a szerve­zők. Kedden, a technika házában, délután 2 órakor Dallos Vilmos, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója műszaki és közgazdasági témájú könyvek kiállítását nyitja meg, s ugyanazon a napon, délután fél 3-kor, Madarassy Attila pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár tartja meg az első plenáris előadást, pénz­ügypolitikánk aktuális kérdéseiről. A mintegy negy­ven rendezvényből álló sorozatot Rácz Albert állam­titkárnak, az ÁMBH elnökének a munkaerő-gazdál­kodás időszerű kérdéseiről szóló előadása zárja. kertek, bármily váratlanok, még mindig kiszámíthatób­bak, még mindig sokkal könnyebb hozzájuk alkal­mazkodni, mint a szabályo­zók módosulásaihoz." Vagy: ,A vállalkozás gazdasá­gi kategória: megéri, nem éri meg. Manapság vi­szont a gazdaságirányítás a vállalkozás fogalmát sokszor mozgalmi feladatként kezeli, tudati kérdésként, holott nem az. Máshol a világban a vállalkozás kényszer, mert a status quo fenntartása biztos csődhöz vezet. Nálunk általában mégis ez a biztos megoldás. Legalábbis a vál­lalat számára, pedig az or­szágnak ez a lassú vissza­esést hozza. S nemcsak a vállalatnak, a kormányzat­nak is kellene kockáztatnia, ha előre akarunk lépni." És a továbbiakban: „Jó lenne, ha a munka frontjá­ra kerülnének át végre a szociális frontról a társadal­mi fészültségek. Hogy végre ne a fogyasztás legyen a központban, az elosztás, hai­nem kerüljön mellé a javak megtermelése, az értékte­remtés is, egyenértékűen. És kényszerhelyzetre van szükség a munkavállalók esetében is, no meg való­ban; produkcióarányos jö­vedelmekre, legyen szó ve­zetőről vagy beosztottról..." Aztán: „Nem a bér az alap­vető gond. Hatalmas a költ­ségvetési deficit, s emiatt óriásiak az elvonások. Igaz, vissza is ad a költségvetés, de ki tudja, ki hogyan jut hozzá. Egyértelmű, hogy a költségvetési hiányt a gaz­daságnak kell rendeznie, de nem a mai a legszerencsé­sebb módszer. Legyen bár­milyen szigorú az adózási rendszer, elfogadjuk. De le­gyen világos és egyértelmű, mindenkire érvényes és elő­re látható, ne utólagos, kal­kulálhatatlan és esetleges." Még néhány idézet: „Nem lehet hobbivá tenni a vál­lalkozás kérdését, mert hisz manapság sokszor egy fillér sem marad az eredmény­ből." Aztán: „Aj sokféle szempont sokféle intézkedést eredményez, amikor is az egyik cél semlegesíti a má­sikat. Talán nem véletlen, hogy az elméleti közgazdá­szok és a kormányzat kö­zött éppolyan nézetkülönbsé­gek vannak, mint a kor­mányzat és a vállalatok kö­t. Úgy tűnik, hogy a meg­evő és lehetséges társadal­mi feszültségek sokkal in­kább befolyásolják a kor­mányzatot, mint a haté­konyság ügye." És végül: „Várható, hogy az 1987-re előrejelzett, biztató változá­sokkal szemben is tartózko­dó magatartást tanúsítanak majd a vállalatok, mert esetleg nem bíznak abban, hogy menet közben nem lesznek ismét változások, amelyek kárukra változtat­ják ésszerű döntéseiket. Normatív és hosszú távú szabályozásra van szükség, hogy a vállalat képes legyen számolni és stratégiát kiala­kítani. És hogy végre ne az járjon jól, aki taktikázik, mert ez bizalmi válságra vezet..." Folytathanám az idézetek sorát, mert alapvető gond­jaink millió aspektusa föl­merült e beszélgetés során. Az viszont tény, hogy mind­egyik véleményt áthatotta a szakmai tapasztalaton és tu­dáson kívül az ország, a nép és a gazdaság iránt ér­zett oszthatatlan gazdasági, politikai és közéleti felelős­ség. S az is tény, hogy a beszélgetés résztvevői vala­mennyien lényegében tisz­tában voltak és vannak az ország, a kormányzat na­gyon nehéz helyzetével, a beszűkült döntési lehetősé­gekkel. Konklúzióként még­is abban máradtak, hogy vállalkozni márpedig ebben a helyzetben is kell és le­het, mert az mégisosak ered­ményt, hasznot hoz. (A Ti­sza Volán esetében például a vállalkozások vagyonhasz­nosulási mutatója átlagosan 26 százalék, 0,8 és 57 szá­zalék között mozogva!) Azt is kifejtették viszont, hogy a kockázatvállalás elmélete, módszertana, feltételrend­szere kidolgozatlan. Ez is olyan adósság, amelynek csökkentésébe besegíthet a közgazdasági napok rendez­vénysorozata. S végül arra a konklúzióra jutottak, hogy az emberi erőforrások ki­használása alapvető problé­mája a jelennek és a jövő­nek, még inkább, mint a műszaki fejlesztés lehető­gei * A kerekasztal-beszélge­tésen részt vett: Mészáros Lajos (Metripond), Szűcs Gábor (KISZ megyei bizott­sága), Virág József (élelmi­szeripari főiskola), Sebők János (szmt), Kardos János (közgazdasági társaság. Vo­lán) és Bátyai Jenő (MTESZ), Szávay István

Next

/
Thumbnails
Contents