Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-30 / 256. szám

Csütörtök, 1986. október 30. 3 Legyen választási lehetőség fi pszichiátriai betegek rehabilitációjáról Hazánkban évente 40—45 ezer ember egészségi állapota indokolja, hogy rokkantnak minősítse az egészségügy. s közülük 10—12 százalék az, akit valamilyen pszichiátriai betegség juttatott erre a sorsra. Három éve 110 ezer pszichiátriai beteget tartottak nyilván, s megdöbbentő, hogy 45 százalékuk az aktív korosztály, a 31—50 évesek csoportjába tartozik. A SZOTTI pszichiátriai osztályára 1985-ben 3097 beteget vettek föl, körülbelül egyharmadukat sürgős ellátásban kellett részesíteniük a szakembereknek. Akkora rehabilitációra szorultak közül UH-on igyekeztek segíteni, s a klinika szociális gondozónőjének köszönhetően sikerült 91 embernek rendezniük munkahelyi gondjait. Azóta azonban lényegesen több a pszichiátriai beteg, s a korábbiaknál nagyobb arányban válnak emiatt rokkanttá. Sorsuk, jövőjük, megélhetésük gondja nem lehet csak az egészségügyé. Ezekről a tényekről, a pszichiátriai betegek rehabilitációjának nehézségeiről Pető Zoltán egyetemi docens tájékoztatta a résztvevőket tegnap, szerdán, a megyei területi rehabilitációs bizottság ülésén. Egyebek közölt elmondta még azt is, hogy a megkérdezett' szakemberek válasza szerint a megye más városaiban is hiányzik a megfelelő védő és védett munkahely, átmeneti intézmény. Ez azt.jelcAti. tuigy a kórházból szárnyára bocsátolt" ember munkájú révén alig-alig képes jövedelemhez jutni, többnyire a szociális segítségre támaszkodhat. Márpedig ha valaki az egészségi állapotának megfelelő, a korábbi jövedelmi színvonalával csaknem azonos feltételeket nyújtó munkához jutna, talán rá se szorulna a rokkantositásra. javaslatként hangzott el, hogy össztársadalmi szinten javítani kellene a rehabilitáció presztízsét. összehangolt, célirányos módon kellene több ágazatnak is törődnie a valamilyen oknál fogva korlátozott emberek újbóli, társadalmi beilleszkedésével, egyebek között átképzéssel, továbbképzéssel. Különböző szintű, átmeneti intézményekkel választási lehetőségek egész sorát kellene fölkínálni kinek-kinek állapota és körülményei szerint, segítve ezzel a dolgozó családtagokon és az egészségügy gondjain ás, hogy végső esetben ne az aktív kórházi ágyak rovására enyhüljenek ezek a gondok. Végül, noha ez az igazi rehabilitáció, a megelőzés alapja: önvizsgálatot, tudományos fölmérések sorát igényelné a kérdés', hogy mi vezet ezekhez a szomorú, gyakori pszichiátriai kórképekhez. A rehabilitációs bizottság tegnapi ülésének másik előadója Allorjay István egyetemi tanár a szülészeti rendellenességben szenvedők, illetve a gyermekkorban sérüllek rehabilitációjáról tartóit tájékoztatótíw* Ch. A. Aranykulcs Portástovábbképző Iskola Jövő év januárjában megkezdi működését az Aranykulcs Portástovábbképző Iskola — jelentették be szerdán a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán tarttott sajtótájékoztatón. Elmondták, hogy az iskolát külföldi tapasztalatok alapján, a Nemzetközi Aranykulcs Szervezet (ICI). a Belkereskedelmi Minisztérium, valamint az Országos Idegenforgalmi Hivatal között idén kötött megállapodás értelmében hozzák létre. A portástovábbképző iskola a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola keretében működik majd, mint a főiskolai továbbképzési rendszer egyik céltanfolyama. Tehát nem a hiányzó portás-szakmunkásképzést hivatott pótolni, hanem a már szakmai képesítéssel rendelkezők számára nyújt magasabb szintű ismereteket. A felvételhez a szakmai gyakorlat mellett szükséges legalább egy középfokú nyelvvizsga és egy másik nyelv beszédszintű ismerete, valamint vállalati ajánlás. A képzés időtartama 9 hónap. Az elméleti képzés során idegenforgalmi és szállodai ismeretekre, az idegenforgalmi földrajzban való jártasságra, számítástechnikai, pszichológiai és etikai, beszédtechnikai és jogi ismeretekre tesznek szert a hallgatók. Az első tanfolyamra a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolában december 15-ig lehet jelentkezni. A megyei neb vizsgálata Földművelés a nagyüzemen kívül „Csongrád megyében a földhasznosítás és -védelem pozitív tendenciái az elmúlt években tovább erősödtek, a termőföld megbecsülése egyre inkább, közüggyé vált, hasznosításában differenciált módszerek alakultak ki. A gazdaságok a szétszórt, a gépekkel nem vagy nehezen művelhető, nagyüzemi termelésre alkalmatlan területek hasznosítására. keresték a tartós használatba adás. a haszonbérbe adás, a részesművelés, illetve a szakcsoportokon belüli művelés lehetőségeit. Így jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy Csongrád megyében évek óta nincs számottevő parlagterület, mindössze 25 hektár, s az országos átlagot meghaladó arányban lelassult a termőföldek csökkenése." E megállapításokban foglalhatók össze a megyei népi ellenőrzési bizottság tegnapi ülésén megtárgyalt vizsgálati tapaszlalatok. A népi ellenőrök a tartós használatba adásról azt állapították meg, hogy az elfogadottá vált, a zártkertté nyilvánítás szempontjainak megfelelően szervezett, nem sérti a nagyüzemek érdekeit. A tanácsok által használatba adott terület együttesen 640 hektár, a szövetkezetek pedig 90 hektárt adtak át tagjaiknak. Így Csongrád megyében 6 ezer 560-an jutottak müvelésre átadott termőterülethez. De mint a népi ellenörök észrevételezték: a tanácsok bátrabban élhetnének a haszonbérleti dijak differenciálásának, sőt elengedésének lehetőségével. Azért is, mert újabb zártkertek kialakítására — legalábbis a korábbi ütemben — már nincs igénylő. Kivéve Szegeden ... Szétszórt területeiket a szövetkezetek főként haszonbérbe adással hasznosítják — igy adva lehetőséget tagjaiknak kiegészítő jövedelem szerzésére, s olyan, a munkaigényes növénykultúrák megmentésére, amelyeket a piac igényel, de a nagyüzemek nem pártolnak. Ezen a módon 595 hektárt hasznosítanak. A neb-vizsgálat megállapítása szerint azonban a haszonbérLő és a szövetkezetek között nem mindenütt alakult ki a művelést segítő kapcsolat. A részesművelési formát alkalmazó szövetkezetek az önszervező tevékenység fokozását (családtagok bevonását a munkába), a rejtett munkaerők megtalálását tartják elsődlegesnek, de elismerik: a jövedelmezőség nem mindig alakult kedvezően, s az elvégzett munka elszámolására sem alakult ki egységes gyakorlat. A népi ellenőrök megállapították: az elmúlt években a részesművelés területe általában csőkkent, kivéve az Asotthalmi Felszabadulás Tsz-t, mely jelentősen fejleszti e művelési formát. A szakcsoportok működése — így összegezték a népi ellenörök — megfelelően szabályozott. Például a szentesi kertészeti szakcsoport működését a tsz külön felvásárlótelep kialakításával segíti, ahol raktár, csomagolótér. hűtőház, gépesítés áll a termelők rendelkezésére. A röszkei gyümölcstermelő szakcsoport tagjait pedig a szövetkezeti tagokkal azonos szolgáltatások illetik meg. Am ez a termesztési forma mégsem terjedt el kellőképpen Csongrád megyében, a tsz-ek nem használják ki a szakcsoportosításban rejlő lehetőségeket — állapítja meg a neb elé került jelentés. A megyei népi ellenőrzési bizottság tegnap megtárgyalta a Csongrád megye gépiparának műszaki fejlesztéseit elemző utóvizsgálat öszszefoglaló jelentését is. Interpellációk nyomában.. „Csiki-csuki" élelmiszerüzletek — A peremkerületekben ütköznek az érdekek Egy hete ismét árusítanak a Földműves utca és a Mátyás tér sarkán levő, nem nagy alapterületű, de a környék lakóinak annak ellenére igen kedvelt élelmiszerüzletében. Az Elikcr igazgatónője az 59-es számmal jelölt móravárosi. Hajnal uteai élelmiszerbolt kinyitására is ígéretet tett a városi tanács kereskedelmi osztályvezetőjétől a múlt pénteken szerzett értesülésünk szerint. A többi bezárt, jórészt magánházban bérelt, egyre romló állapotú üzlethelyiség kinyitásáról nincs információnk. Képünkön az egyik ilyen, a Pásztor utcai ... Nem túl gyakori, hogy a tanácsülésen elhangzó interpellációkra adott választ a testület nem fogadja el. Október 16-án, mint arról lapunkban is beszámoltunk, mégis megtörtént: a tanács tagjai az öt, szót kérő tanácstag érveit találták meggyőzőbbnek, s felhatalmazták a kereskedelmi osztályt, folytasson tárgyalásokat a peremkerületi bezárt boltok ügyében. Ehelyütt azonban úgy kellene inkább fogalmaznunk: a tárgyalások folytatására ösztönzött a felkérés. Az utóbbi néhány hónapban ugyanis többször ültek tárgyalóasztalhoz a városbeli alapellátás felelősei. A tét: miképp legyen úrrá az. élelmiszer-kereskedelem a nyomasztó munkaerőgondokon, melyek következtében az újonnan átadott ABC-áruházakba csak belső átrendezéssel, áthelyezésekkel jut eladógárda. Hogyan állíthatnák meg azt a folyamatot, hogy a nagyobb' üzletek elszívják a kicsikből a munkaerőt, miképpen tehetnék vonzóvá e peremkerületi kisboltokat a növekvő költségek, bérleti díjak, az egyre emelkedő átalánydíjak, haszonkulcs-változások ellenére. . . S ami még e kérdések mögött rejlik: egy önállóvá lett kereskedelmi vállalatot az alapító, a városi tanács, milyen eszközökkel befolyásolhat a vállalati, várospolitikai és kereskedelmi érdekek összhangja érdekében? Ez ugyanis szétesni látszik, ha egy-egy városrészben — az üzletek gazdaságtalan üzemeltetésére, s létszámhiányra hivatkozva — valóságos vándorútra kényszeritik az ottlakókat, akik alapvető élelmiszeréket sem szerezhetnek be, csak kilométeres gyalogtúra után. A városi tanács ez ügyben illetékes szervezete, a kereskedelmi osztály immár jogi szankciók és felügyeleti jogkör nélkül, pusztán a fogyasztói érdekek védelmezőjeként léphet föl. Azt jelentheti ez, hogy az önállóvá lett vállalat saját belátása szerint rendelkezhet nyitva tartásról vagy bezárásról? — kérdeztük Réti Csabáné kereskedelmi osztályvezetőt. ,.A hatósági eszközök beszűkülésével sem kell azért ettől tartani, gazdasági eszközeink megmaradtak. Az a kereskedelmi vállalat részesül a hálózatfejlesztés anyagi támogatásában, amelyik maga is érdemben hozzájárul a fejlesztésekhez, és a magáévá teszi a várospolitikai, kereskedelmi-ellátási célkitűzéseket, a külső városrészek ellátásának javítását, illetve szinten tartását. Hadd mondjak egy jó példát! A DélTisza Menti Afész az elmúlt három évben a peremkerületi boltokra 20 millió körüli összeget fordított felújításra, korszerűsítésre. . Választóik véleményét, ellenzéseit tolmácsolva, az érintett külső kerületek tanácstagjainak mégis hadakozásba kellett kezdeniük a közelmúltban. (E folyamat „látványos" állomása volt az október 1 e-i tanácsülés.) Ahogy egyikük fogalmazott: „az emberek a választókerületben a bizalomért cserébe elvárják, hogy tanácstagjuk az ő érdeküket képviselje a hivatalos fórumokon. S ha ez nem hoz átmenetileg kézzelfogható eredményt, joggal kérdik: de hát, mit csinál a tanácstag? És mindenkihez nem mehetek oda, hogy részletezzem, mit tettem eddig az ügyben ..." Most. hogy a két városrész, Alsóváros és Móraváros két, súlyponti helyen levő üzletének sorsa rendeződni látszik, a kedélyek talán megnyugszanak. De változatlanul érvényben marad, és nem téveszthető szem elől az a megállapítás, amelyet a kereskedelmi osztály vezetője így fogalmazott meg: „A vállalati tanácsoknak fel kell nőniük a feladatukhoz: -úgy alakítani a vállalati stratégiát, hogy gazdasági érdekeik és. a várospolitika — ellátáspolitika — összhangba kerüljön. Ne csupán egy-egy üzlet esetében mérlegeljék: érdemes — nem érdemes, hanem a kereskedelmi hálózat egészét nézzék, még ha a jövedelmezőség mutatóit hozzák is szóba." Pálfy Katalin Jól bánnak a pénzzel Kistermelői állattartás és -takarmányozás Változások a vágósertés íetvásárlási árakban • Mágocsra és Hevesre utaztak Üllésről tapasztalatot kérni. Ott jártak, kértek és kaptak gyakorlati tanácsot. Arra voltak kíváncsiak a nagyközség takarékszövetkezetének vezetői, hogyan kell megszervezni az iskolai takarékszövetkezetet. Mágocs azért fontos, mert az országban ott volt az első ilyen az elmúlt évben, Heves pedig azért, mert az ottani takarékszövetkezet az idén járt az élen az iskolai takarékszövetkezet szervezésében. Az üllésiek a helyi sajátosságokra alakították az ötleteket, és lett itt is iskolai takarékszövetkezeti csoport. A gyerekek teljes önállóságot kaptak. Mint a „nagyoknak" van pénztárosuk, bizonylatot vezetnek, intézőbizottságuk felügyeli munkájukat és ők is 9 százalék osztalékot kapnak, ahogy a felnőttek. Mi több: a küldöttközgyűlésen teljes joggal képviselik magukat. Munkájukat dicséri, hogy ez ideig mindössze egy bizonylatot rontottak el Az iskolában üzlethelyiséget alakítottak ki, a páncélszekrényben őrzik az értékeket. Betétállományuk 300 ezer forint. A diákok szabadon gazdálkodnak a pénzükkel. A betétből bármikor kivehetnek és visszarakhatnak. A spórolt összegre 4 százalék kamat jár. Az eladott totó-, illetve lottószelvények után jutalék a jutalmuk. így dolgoznak hát az üllési pénzkezelő fiatalok. AZ iskolában takarékszövetkezeti csoport megalakításával — egyebek között — azt a célt kívánták elérni, hogy a diákokat takarékosságra neveljék, tudjanak bánni a pénzzel, tanuljanak meg szervezni. Ezek a gyerekek pénzzel játszanak, komolyan. A. S. Az utóbbi időszakban, főként a takarmányozási és a közgazdasági feltételek kedvezőtlen alakulása miatt, csökkent a sertéstartási kedv. A tegnap, szerdán, Szegeden, a szalámigyárban megtartott tanácskozáson a megyei tanács. a mezőhegyesi sertéstenyésztő rendszer, valamint a húskombinát szakemberei, ezúttal a kistermelőknek mondták el véleményüket, tapasztalataikat az állattartásról. A rendezvény célja végül is az volt, hogy a jelen levő sertéstartókkal megismertessék a minőségjavítás lehetőségeit, amely mindkét félnek — tenyésztőnek és felvásárlónak egyaránt — anyagi érdeke. A választott sertésfajták tulajdonságairól, a takarmányozás szerepéről Benkó Lajos, a mezőhegyest ISTR vezetője tartott előadást, hangsúlyozva a helyes fajtaválasztást a minőségi sertéshústermelésben. Manapság a kevés zsírt, ám sok húst adó fajták, hibridek felelnek meg a húsipar kívánalmainak. Hegedűs Péter, a szalámigyár osztályvezetője előadásában arról szólt, hogy az utóbbi tiz évben 26,3 százalékkal esett vissza a sertéstartás, ennyivel kevesebb vágóállatot adtak át a kistermelők a húsiparnak. Az állománycsökkenés megakadályozása érdekében a kormányzat, s a vállalat is több intézkedést hozott. A központi árak egyértelműen a jobb vágóértékű sertések tartására ösztönöznek. A minőségi árut adó sertések kilója 41 forin 20 fillér lesz, az úgynevezett színes sertésekért 39 forint 30 fillért fizetnek. Az exportár egy forinttal nő, s kilónként 5 forinttal többet kap leadott sertése után az a kistermelő, aki nagysúlyú, „szalámisertések" tartására vállalkozik. Az első osztályú sertések kilónkénti felára 5 forint 80 fillér, a harmadosztályúé 1 forint 20 fillér lesz. A résztvevők az előadások meghallgatása után bemutatón vettek részt a szalámigyárban