Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-30 / 256. szám

4 Csütörtök, 1986. október 30. 4 MIP HOL? MIKOR? Nagygyörgy Máriára emlékezünk Szegeden, egy kovácsmester és egy kendergyári munkásasszony gyermekeként született 1911. október 30-án Nagygyörgy Mária, akine* életútja összefonódott a munkássofssal. A három gyerek közül ö a legidősebb, s az ellenforradalmi rendszer dolgozókat sújtó viszonyai arra kényszerítik, 12 éves korától a Szegedi Kenderfonógyárban cérnázólányként osztozzon a munkások nehéz életében. Az osztályharc embert formáló hatására, már aktiv résztvevője az 1928. évi nagy, 40 napig tartó kendergyári sztrájknak. Mint a sztrájk egyik szervezője és a gyári sztrájkőrség tagja, következetesen kitart a munkások követelése mellett. 1931-ben belép a Szociáldemokrata Pártba, majd ezt Követően tagja lesz a textilmunkások szakszervezetének. • Egyéniségének formálásához, önkifejezésének megvalósulásához jelentősen hozzájárult az a mozgalmas, sokszínű élet, amely a Hétvezér utcai Munkásotthon tevékenységét jellemezte. Nagygyörgy Mária tagja lesz a Munkás Színjátszó Csoportnak, a MunKásdalárdának. A II. világháború kitörése után a Szegedi Kenderfonógyárat is hadiüzemnek nyilvánítják, élére katonai parancsnokot neveznek ki. Nagygyórgy Mária ott van mindenütt, ahol felvilágosítani. nevelni, szervezni, mozgósítani, a bebörtönzötteket, vagy azok hozzátartozóit segíteni kell. A felszabadulás után a imár kiforrott, öntudatos munkás vezető ott van a Kendergyár termelésének megindítását kezdeményezők között, de egyike azoknak is, akire részesei az első, magyarországi Üzemi Bizottság megalakításának, amelybe 194(>-ban tagnak is beválasztották. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, s bekapcsolódott a Kendergyár kommunistáinak szervező tevékenységébe. A gyári munka mellett egyik irányitója a kendergyáriak falujáró mozgalmának, kezdeményezésére alakul meg a gyári szín játszócsoport, amelynek 1obb éven keresztül vezetője. Ugyanekkor szervezője és egyik irányitója az MNDSZ szegedi szervezetének is. 1948. március 25-én sor került a száz munkásnál többet foglalkoztató üzemek államosítására, s így a Szegedi Kendergyár is állami tulajdonba került. Az államosított gyár élére a prolctárhatalom Nagygyörgv Máriát — aki ebben az időben az üzem párttitkári funkciót is betöltötte — nevezte ki A 25 éves gyári tapasztalattal rendelkező igazgató elméleti tudását is tovább gyarapítja. 1948-ban háromhónapos pártiskolát végzett Miskolcon, majd 1950—1953 között elvégzi a Gazdasági-Műszaki Akadémiát (Vörös Akadémia), ahol a tanulás mellett alapszervezeti párttitkárként is tevékenykedett. Az akadémiai évek után visszatér a gyárba, s mint igazgató a néhéz körülmények kozbtt irányítja a Kendergyár munkáját. Gyakran emel szót a minisztériumban az irreális tervek ellen. Ugyanakkor magyarázza munkásoknak a már elfogadott tervek teljesítésének szükségességét. Nemcsak szóval, hanem tettekkel is agitál, példát mutatott. Gyárigazgatói munkája mellett részt vesz Szeged politikai és közéleti tevekenységében. 1948 és 1950 között, majd az Akadémia elvégzése után 1953 és 1956 között tagja az MDP Szeged Városi Bizottsága fegyelmi bizottságának. 1950-ben Szeged Városi Tanácsának tagjává választják, s egyben több éven keresztül tagja a tanács pénzügyi és költségvetési bizottságának is. 1956 októberében Nagygyórgy Máriát is azok között találjuk, akik elsőként szállnak szembe a néphatalomra törő, ellenforradalmi erőkkel. s védik a nép vagyonát. NapoKOn keresztül a gyárban tartózkodik, vállalva a veszélyt. Az ellenforradalom leverése után elvtársaival együtt azonnal hozzáfogtak az MSZMP szervezéséhez, a rend helyreállításához, a termelés megindításához. 1958 —1963 között tagja Szeged Megyei Jogú Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának. Jelentős munkát végez az MSZMP Szeged Városi Bizottsága Végrehajtó Bizottsága tagjaként is. 1962 novemberében. az MSZMP VIII. kongresszusán megválasztják a Központi Bizottság póttagjává, s negy éven keresztül végzi felelősségteljes munkáját. Életének 57 évéből 42 évet dolgozott, a Szegedi Kendergyárban, mint munkás, mint igazgató. Példamutatóan szerény, a munkások érdekeit képviselő, a szocialista eszmékhez. pártunkhoz mindvégig hű, igazi kommunista volt. Igazi munkásvezetöként dolgozott, együtt a munkásokkal, akik közül jött, s akiknek érdekeiért harcolt. Tevékenységét pártunk és államunk több alkalommal elismerte, így egyéb Kitüntetések mellett megkapta a Munka Érdemred arany fokozatát és a Szocialista Hazáért Érdemrendet. Nevét viseli a Kenderfonógyár egyik leányotthona. Fehér István Nagygyörgy Mária születésének 75. évfordulója alkalmából az MSZMP Szeged Városi Bizottsága és a városi tanács ma, csütörtökön 15 órakor koszorúzást rendez a Belvárosi temetőben. Rekorder légibusz A korszerű légibuszoknak a korábbiaknál jóval gazdaságosabb változata készült el a Szovjetunióban. Erről tanúskodnak az uj, IL—96300 típusú távolsági repülőgép műszaki adatai is. Hajtóművei utaskilométerenként 23 gramm üzemanyagot fogyasztanak. Ez fele a világon jelenleg üzemeltetett azonos kategóriájú gépekének. Az IL—96-300 gazdaságossága az egyenként 16 tonna tolóerejű négy légcsavaros hajtóműnek, és a különleges rzárnyprofilnak köszönhető, amely jelentősen növeli a repülőgép aerodinamikai tulajdonságait. Gyógyszer a tenger mélyéről A Csendes-óceáni Bioorganikus Kutató Intézet kutatói ritka mikroelemek gazdag választékát találták egy tüskés bőrű állatka, a tengeri uborka szöveteiben. A szovjet tudósok által javasolt módszerrel gombaölő glikocidokat, különböző enzimeket lehet nyerni. E gyógyító hatású anyagok előállítását már meg is kezdte a Dalriba ipari egyesülés. Maradandót alkottak Á Tisza két mérnöke Brandstetter Ferdinánd (Nándor) 1811. szeptember 12-én (vagy 6-án) született a régi Palánkon. Alaptanulmányait követően az 1782ben alapított, akkor már a ferencesek pesti kolostorának udvarában működött Institutum Geometrieumba (Mérnöki Intézet) iratkozott be, és ott szerzett diplomát 1834-ben. Gyakorlati mértanból és vízépitászetből tüntette ki magát elsősorban, és ezt a tantárgyat az Európa-szerte híres Schmidt János György professzora szerette meg vele. Ö értettette meg igazán hallgatóival, hogy az ország ' boldogulásához a kereskedelmet kell előmozdítani, és ehhez utak, csatornák szükségesek, valamint a folyók szabályozása. Ezeket követően kell különféle gyárakat létesíteni, külföldi gyártmányokat behozni, továbbá a művészi igénnyel dolgozó mesterembereket szaporítani. Brandstetter oklevelének megszerzését követően egy évig a horgosi uradalomban dolgozott, ahol mocsarak lecsapolásával foglalkozott. Részt vett a Maros szabályozási munkálataiban, majd 1836-tól , Lányi Sámuel mellett a Tisza hossz-szelvénye felvételén dolgozott. Innen került 1840-ben — évi 400 forintos fizetéssel — Reitter Ferenc (1813—1874), az egykori szegedi diák, a vasútHa Szeged technikatörténetét tanulmányozzuk, nem kerülhetik cl figyelmünket korai vízimérnökcink és munkásságuk, akik tevékenységükkel megalapozták a későbbi folyószabályozásokat vagy éppen részesei voltak. I)c foglalkoztak mocsarak és lápok lecsapolási munkálataival is. Ezek sorába tartozott az, a két vízimérnök. akik Szegeden születtek, itt iskoláztak, majd szereztek végbizonyítványt, a piarista gimnáziumban. (Az, érettségi vizsgát Magyarországon 1852-ben vezették be.) Nevük, szakmai tevékenységük ma már csak szűk körben ismert szülővárosukban. Szegeden is. Most, születésük 175. évfordulóján, nemzedéki kötelességünknek tartjuk rájuk emlékezni. Mindkettő a hazai nuíszaki-tudományos haladásnak olyan mérnökembere volt. akik emberségükkel és műszaki tevékenységükkel érdemessé váltak arra. hogy az utókor c néhány sorral emlékezzék rájuk. és vizépíteszetben, valamint a városrendezésben is érdemeket szerzett akadémikus vezette Duna—Tisza közén szintezett csatorna tervezéséhez, Dunaharaszti és Szeged végpontokkal. Keresztszelvényezési munkálatokat 1844-ben Szeged és Csongrád között végeztek. Brandstetter Ferdinánd 1872-ben halt meg. A hazai vízi munkálatok másik érdemes mérnöke, Vágner Adám 1811. szeptember l-jén született a Éelső vár oson. A piarista gimnáziumban folytatott tanulmányait követően előbb apja műhelyében dolgozott, majd csak 26 éves korában iratkozhatott be a pesti Instiíutum Geometrieumba, ahol főként a vízépítészetHangos méhtánc Ha^egy méh bőséges élelemforrást, például egy virágzó cseresznyefát talál, ezt a kaptárban közli társaival. Az úgynevezett méhtánccal jelzi a cseresznyeviraghoz vezető utat: egy lépsejten egyszer balra, ezután jobbra fordul; két félkor között egyenesen szalad előre, és közben annál gyorsabban mozgatja hátsó testét ide-oda, minél közelebb van az élelemforrás. Mozgásának iránya megmutatja, a cseresznyefa milyen szögben áll a Naphoz viszonyítva. Ha a méh függőlegesen szalad fel a lépen, akkor az otthon levőket a Nap irányába küldi; ha útja a függőlegestől jobbra vagy balra elhajlik, az elhajlás szöge azt a szöget jelzi, amellyel a cseresznyefa felé vezető űt a Nap felé vezető úttól eltér. Az, aki megfigyeli a méh táncát, és érti a méhek nyelvét, ezen adatok alapján megtalálhatja a cseresznyefát. A sötét kaptárban ez a tánc nem ennyire szemmel látható. A jó tapasztalatokkal hazatért méh ezért hangjelzésekkel csalogatja az érdeklődőket-— állapította meg A Michelsen, az odensei egyetem és W. H. Kirchner és M. Lidauer, a würzburgi egyetem tanára. Egy néma méh táncára a többiek nem figyelnek fel. Ha azonban a táncoló méh hangot ad ki — ezek frekvenciája körülbelül 280 hertz —, akkor hamarosan több méh követi. A vezető méhet követő többi méh sem marad néma. Időnként 320 hertz frekvenciájú hangot adnak. Így kérnek a táncoló méhtől nektárt, amely számukra nemcsak táplálék. Tájékoztatja őket arról, hogy milyen virágot találnak, ha a megadott utat követik. A táncoló méhtől eltérően, a többi méh a kiadott hanggal nemcsak a levegőt hozza rezgésbe, hanem a talajt is a lába alatt A levegő által vezetett hangok alig különbőznek a táncoló méhétől, amely az ilyen zajokra nem figyel. Csak ha a lép, amelyen táncol, rezeg, áll meg a táncoló méh, és ad kóstolót a talált nektárból. ben, a mechanikában és a fizikában jeleskedett, olyan profasszoroktól tanulva, mint Wolfstein József, Jedlik Ányos és Mayer Lombért. A fiatal mérnök igen nehéz időkben a kedves folyó, a Tisza felmérési munkálataihoz került, Balla Antal mellé, ahol a reformkori törekvések műszaki megvalóisitásának egyik legjobb szakemberévé vált. Kezdettől fogva hangoztatta, hogy a vizek kártétele elleni védekezéssel együtt kell foglalkoznia a mérnökembernek a vizek hasznosításának kérdéseivel, mert a rendezetlen vízviszonyok csak tovább rontják az Alföld egyébként is gyatra körül-' ményeit. Ezt a szemléletet Faliczky Mihály professzorától sajátította el, aki a mezőgazdaságtanra és technológiára tanította. Vágner munkássága a Tisza teljes szakaszára kiterjedt. de huzarmxsabb időt Ugocsa, Maramaros és Nagyszőlős térségében töltött. Vásárhelyi Pál mérnökeként mindig az ö szellemében dolgozott: nagyfokú részletességgel. alapossággal és pontossággal, a magyar mérnöki alkotóerő ma is egyik nagyszerű példaképeként. Halálának helyét ós idejét nem ismerjük. Két korai mérnökünk életmunkássága azért is érdemel említést, mert koruk társadalmi, politikai és műszaki viszonyai között is maradandót alkottak szilaj, és addig zabolázatlan Tiszánk megfékezési munkálataiban. Bátyai Jenő 1986. OKTÓBER 30., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: ALFONZ A Nap kel 6 óra 24 perckor, és nyugszik 16 óra 12 perckor. A Hold kel 2 Ora 38 perckor, és nyugszik 15 Ora 22 perekor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 109 rm (áradó). SZAZ ÉVE született Biro Mihály (1886— 1948) festő, grafikus es szobrász, a Tanácsköztársaság számos plakátjának és a Népszava híres kalapácsos emberének (1911) alkotója. SZAZ ÉVE született Zoe Akins (1886—1958) amerikai írónő. drámaíró és filmíró. A vénlány rimu filmjéért 1935-ben Pulitzer-dijat kapót. Két darabja magyar színpadra is került: 1937-ben a Vígszínház, bemutatta Ket asszony eimü szinfnuvét. 1939 februárjában a Pesti Színház Az asszony és az ördög cimü, W. Somcrset Maughammal közösen irt színmüvét. NYOLCVANÉVES A. Ny. Tyihonov (sz. 1906) szovjet matematikus és geofizikus, ny. egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. HETVENÉVES Szentgyörgyi Kornél (sz 1916) Munknesy-dtjas es Kossuth-díjas festőművész, számos kozépület dekoratív pannoninak, gobelinjének, . üvegablakának, tablakcpenek alkotója. NAGYSZÍNHÁZ este 7 órakor: Hegedűs a háztetőn (Blaha 1—2. bérlet). MOZIK » Vörös Csillag: délelőtt 10. délután fel 4. háromnegyed 6 es 8 órakor: Sólyomlédy (színes, m. b. amerikai film. III. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 órakor: Az állatok válaszolnak (színes magyar természetfilm) negyed 6 és fél 11 órakor: Első kétszáz évem (színes magyar film). Szabadság: fél « és fél 7 órakor: A befejezetlen játszma. .— II. rész (színes, kínai film. Dupla helyár!). Kiskorössy halászcsárda: (videomozi) este 11) orakor: A sikátor hereegei (színes hongkongi film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér .7. szám (13/57-os). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős cselben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvérei! ügyeletet a II. Körház (Tolbuhln sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a a felnőttlakosság részérc: Szeged. Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton. vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fel 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szombatonként reggel 8 órától déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégészeti ügyelet az Ujszegedi Gyermekkórházban van (Szeged, odesszai krt. 37). Telefon: 22655. Egyéb napokon a Fül-OrrGége Klinika tart ügyeletet (Szeged, Lenin krt. 111.). Telefon : 21-122. FOGORVOSI ÜGYÉLET Mindennap 22 órától reggel fi óráig, szombaton reggel 7 urától hétfú reggel 7 óráig: Szeged. Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. I Ili m 8.55 9.011 10.55 17.115 17.10 18.1.5 18.20 18.25 18.55 19.05 19.10 19.20 19.30 20.00 20.05 21.05 21.10 22.45 22.55 15.25 ia.50: BUDAPEST 1. Tv-torna Az eszkimó történelem forrásainál — francia rövidfilm Jutalomjáték — Körmendi Tanos vidám estje — (ism.) Képújság Hírek Olsanszkij herceg vára szovjet tv-film — 2. Képújság Reklám Legyen a vendégem! Reklám Tv-torna Esti mese Reklám Híradó 1. Reklám A velünk élö történelem A fordulat Betüreklám Szomszédolás — osztrákmagyar vetólkcdömiisor Híradó 3. llunnusz BUDAPEST 2. Képújság Zseo-tv — (ism.) 15.55: Történetek a kiskertekről — NDK tv-filmsorozat — 3. 16.55: Telesport — BSE— Partizán Belgrád — BEK — női kosárlabdamérkőzés 18.40: Pedagógusok fóruma — Nyakunkon a XXI. század 19.15: Holland kulturális hónap — holland játékfilm 20.40: Mi és a számitógép 21.10: Híradó 2. 21.30: Kockázat 22.00: Képújság BELGRÁD 1. 1.3.40: Elmulasztották — nézzék meg! 14.50: Andersen: A császár üj ruhája 15.10: A korrózió — művelődési adás 15.30: Természetbarátok 16.00: Jó napot! — tájékoztató mozaikadás 17 00: Magyar nyelvű tv-napló 17.25: Krónika 17.45: Adás gyerekeknek 18.15: Tudomány 18.45: Tv-Kalendárium 18.55: Számok és betűk — vetélkedő 19.15: Riport 19.30: Tv-napló 20.00: Színkép — politikai magazin 2L.00: Kiválasztott pillanat 21.10: Ut a tudás közepébe — vetélkedő 22.15: Tv-napló BEl.GRAD 2. 18.30: Zágrábi kórkép 19.00: Ifjúsági adás 19.30: Tv-napló 20.00: Az öreg tólgy árnyékában — filmsorozat 20.55: Hirek 21.05: Művészeti est: BITEF (Belgrádi Színházi Fesztivál) ÚJVIDÉK 17.00: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17 45: A kis lázadó 18.15: Dok.-műsorok 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Tv-film ruszinul 21.30: Híradó szerbhorvátul ESEil 8.20: 8.30 9.25: 9.45: 10.0.1: 10.85 10.30 11.34 12.30: 12.45: 13.00: 13.40: 14.10: 14.25: 15.00: 15.30 16.05: 17.00: 19.15: 20.15: 20.48 : 21.39 22.20 22.30 22.49: 22.59: 0.10: 0.15: 4.20: 8.05: 8.20: 8.50: 9.05: 12.10: 12.25: 12.30: 12.58: 13.05 : 14.00: 15.05: 15.10: 15.45: 16.00: 16.15: 17.08: 17.30: 18.30: 19.05: 20.00: 20.03: 21.05: 22.15: 23.20: 23.54: 0.14: 0.15: 4.20: KOSSUTH Pintér István jegyzete A bűvös vadász — részletek Wcber operájából Népdalok Nefelejcs Diákfélóra — (ism ) Vándormadarakról Zenekari muzsika Kun Béla — Szemelvények Kun Béláné visszaemlékezéseiből — 3. Ki nyer ma? PAF-müsor Lukács Pál bráesázik Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót A magyar széppróza századai — Szomory Dezső: Az Irgalom Hegyén — (ism.) Népzene a stúdióban A csodák birodalmában — 5. Fúvós muzsika Révkalauz — Közel a kés — Galgóczt Erzsébet kisregénye János vitéz — részletek Kaesóh Pongrác daljátékából Buda — 1686 — (ism.) Beszélgetés Cziffra ' Györggyel Nótacst Hol a helyünk . . . az égen? Ti/ perc külpolitika A Magyar Rádió és Televízió enekkara énekel Ordas Iván jegyzete A dzsessz vilaga Himnusz Éjfél után . . . PETOFI Bige József furulyán és dudán játszik A Szabó család — (ism.) Tíz perc külpolitika Napközben — zenés délelőtt Negyedóra háromnegyed ütemben Útikalauz üdülőknek Nemzetiségeink zenéjéből Műsorismertetés Nosztalgia hullám Hangemlékek a Finn Rádió 60 évéből Tudományos könyvespolc •Operaslágerek — (ism.) Törvénykönyv (ism.) Régi magyar muzsika Rockhangversenyckból A Wojciech Karolak— Tornász Szukalski— Czeslaw Bartkowski trió lemezeiből Kézfogások Slágerlista Operett kedvelöknek Reklámparádé A Poptarisznya dalaiból A Magyar Rádió Karinthy Szinpada: Karc — (ism.) Slkerlemezek CD-n Grófé: Grand Canyon — szvit Verbunkos muzsika Éjfél után ...