Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-28 / 254. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! v. y DEL M A öYAROR SZAG 7(i. évfolyam, 254. szám lí)8(i. október 28., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Minszk—Havanna KGST-megbeszélések Minszkben tartotta a KGST villamosenergia-ipari egyuttmük ödés i bi zot tságn 6!). ülését. A résztvevők hangsúlyozlak, hogy az utób­bi években több hatalmas energetikai objektum készült el, illetve most folyik az épí­tése; köztük atomerőműé Hmolnyiekijben és Dél-Uk­rajnában, a Szovjetunió— Lengyelország, valamint a Szovjetunió—Románia— Bulgária 750 kilovoltos rend­szerközi villamos távvezeté­keké. Az ülés résztvevői ki­emelt figyelmet fordítottak az egyesített villamosener­gia-rendszer keretében 2000­ig szóló villamos energetikai tuvlali fejlesztési tervvel összefüggő kérdésekre. Havannában tartotta 47. ülését a KGST élelmiszer­ipari együttműködési bizott­sága. A tanácskozáson meg­vitatták a KGST-országok 2000-ig szóló műszaki-tudo­mányos komplex programjá­nak megvalósításával össze­függő kérdéseket. A résztvevők értékelték a biotechnológia és biotechni­ka eredményeinek hasznosí­tásában való együttműködé­si megállapodás eredménye­it. Számba vették a robot­technika, a mikroprocesszo­rok és automatizált irányítá­si rendszerek élelmiszer­ipari alkalmazására vonat­kozó program eredményeit. Rektorok taoácskozása A szocialista országok kommunista és munkáspárt­jai politikai és pártföiskolái­nak, társadalomtudományi akadémiáinak rektorai — közöttük az MSZMP KB Politikai Főiskolájának és Társadalomtudományi Inté­zetének kepviselői — októ­ber 20—26. között Varsóban tanácskozást tartottak. ' A részt vevő küldöttségek ele­mezték azokat a feladatokat, amelyek a testvérpártok kongresszusait követően az oktatásban, a káderképzés­ben, a továbbképzés ós a tudományos kutatás terüle­tén jelentkeznek. A résztve­vők a további többoldalú együttműködés kérdéseiben is megállapodtak. Magyar-holland könyvtáros konferencia Érdekes programsorozat kezdődött Szegeden A holland kulturális he­tek, azaz a Hollandia Ma­gyarországon rendezvényso­rozat alkalmából háromna­pos,. kiállítással egybekötött magyar—holland kinyvtaros­konjerencia kezdődött teg­nap, hétfőn Szegeden, a So­mogyi Könyvtárban. A cím s egyben a tanácskozás két központi témája: a közmü­velödcsi könyvtárak fejlődési lehetőségei, illetve a hátrá­nyos helyzetűek, (elsősorban a vakok) könyvtári ellátása. Tóth Béla, a Somogyi Könyvtár igazgatója köszön­tötte a tanácskozás résztve­vőit, közöttük Balázs Józse­fet, a Művelődési Miniszté­rium nemzetközi főosztályá­nak vezetőjét és Valyi Gá­bort, az Országos Könyv­tárügyi Tanács elnökét. Hans de Boer, a holland Kulturális Minisztérium ál­lamtitkára nyitotta meg a konferenciát, továbbá az NBLC, a holland nyil­vános könyvtári és iro­dalmi központ által rende­zett, katalógusokat, külön­böző korszerű könyvtárhasz­nálati segédeszközöket és információs anyagokat be­mutató kiállítást. Beszédében utalt arra, hogy a maga nemében egyedülálló kozos programsorozat kezdődik Szegeden, s ez a nagyjelen­tőségű közös rendezvény nagymértékben hozzájárul majd a magyar—holland kapcsolatok további elmélyí­téséhez. Ezutáp Papp Gyula, a városi tanács elnöke üd­vözölte a holland vendége­ket, u tanácskozás résztve­vőit, s rövid tájékoztatót tartott Szeged kulturális életéről, a Somogyi Könyv­tárnak ebben betöltendő szerepéről, majd a vendégek még a délelőtt folyamán megtekintették magát az in­tézményt is. Délután megkezdődtek a szakmai tanácskozás előadá­sai: P. J. Th. Schoots, a rot­terdami városi könyvtár igazgatója, könyvtárának a holland közművelődési könyv­tári rendszerben betöltött funkciójáról, E. Duijker, az NBLC igazgatója a holland közművelődési könyvtárak számára nyújtott szolgálta­tásokról tájékoztatta a konferenciát, Juhasz Jenő, a Művelődési Minisztérium .könyvtári osztályanak ve­zetője pedig A magyar köz­művelődési könyvtárak és központi szolgáltatások cím­mel tartott előadást. Ma további előadások hangzanak el: az innováció­ról a holland közművelődési könyvtárukban, továbbá a közművelődési könyvtárak és a speciális céllal működő csoportok hollandiai kapcso­latáról. Ami a második nagy témakört illeti: Bartos Eva, a budapesti Szabó Ervin Könyvtár budakeszi l'iókjá­nax vezetője a hátrányos helyzetűek ellátásanak ma­gyarországi tapasztalatai­ról, Mocsai Zoltán az alko­holbetegeknél végzett biblio­terápiáról tart előadást. Ma délután zl vakok könyvtá­rai az információrobbanás korában, A modern számí­tástechnika hatása a Braille­írásra, továbbá Hangos­könyvtári szolgáltatás Ma­gyarországon címmel szere­pelnek előadáso* a prog­ramban. s külön bemutatják a Somogyi hangoskönyvtári részlégét is. A magyar—holland könyv­táros-tanácskozás holnap, szerdán három további elő­adással — az önkéntesek szerepéről a vakok könyv­tári ellátásában, a vakok oktatási rendszerében bekö­vetkezett változásokról, to­vábbá a vakok szövetségé­nek munkájáról —, valamint a magyar—holland könyv­tári együttműködés távlati lehetőségeiről, Rotterdam és Szeged nyilvános könyvtári kapcsolatainak fejlesztésé­ről szóló megbeszélésekkel véget. er D. L. Magyar közreműködéssel Korszerűsítések a szovjet könnyűipari üzemekben Magyar könnyűipari üze­mek — kamatoztatva szak­mai tapasztalataikat — a külkereskedelemmel együtt­működve eredményesen kap­csolódnak be szovjet üzemek termelésének korszerűsítésé­be. Két cipőgyárunk szerző­dést kötött arra, hogy tech­nológiájukat szovjet vállala­toknál is bevezetik. A szov­jet Zarja Cipőipari Egyesü­lés egyik tagvállalata a Mi­nőségi Cipőgyár technológiá­ját vette át tíz nőt lábbeli­modell gyártásához. A ma­gyar gyár vállalta azt is, hogy a felső-, á bélésbőrök és az úgynevezett aprókellé­kek kivételével a gyártás­hoz szükséges anyagokát — a talpat, a sarkat, a kér­get, a merevítőt és a közbé­lést — is szállítja. Az éven­te 24 millió pár, főként női lábbelit készítő szovjet üzem az idén 150 ezer pár cipőt gyárt magyar techno­lógiával. A magyar közre­működésért a szovjet part­ner nyers bőrrel fizet. Ugyancsak a Minőségi Cipő­gyár megbízást kapott a lát­ván SZSZK Bőr- és Cipő­ipari Egyesülésétől, hogy a minőség javítása, az anyag­felhasználás ésszerűsítése, a termelékenység fokozása ér­dekében szervezze át az egyesülés két vállalatát. Az előkészítő munkálatokat még ez évben megkezdik a ma­gyar szakemberek, és várha­tóan már a Jövő év első hónapjaiban elkezdődik az évi 10 millió pár cipőt gyár­tó egyesülés termelésének korszerűsítése. A Sabaria Cipőgyár azt vállalta, hogy Tbilisziben se­gíti a cipőgyártás költségei­nek csökkentését. Ennek ér­dekében a cipőgyár szabá­szatát átszervezik. Olyan el­járást vezetnek be, amellyel Rekonstrukció után - a szalámigyárban A Szegedi Szalámigyár és Húskombi­nátban az év elején készült el a régi ser­tés- és marhavágó-berendezések rekonst­rukciója. A világbank finanszírozta a be­ruházást. amelv 460 millió forintba ke­rüli. A felújításra, illetve a vágóvonalak modernizálására kiírt pályázatot, mint fővállalkozó, az NSZK-beli Kirchfeld cég nyerte el. A szakemberek nehany hónap alatt összeszerelték a berendezéseket, amelyeken naponta 1600 sertést és 240 marhát vágnak, illetve dolgoznak fel. Az űj vonalak megfelelnek a szigorú higié­niai követelményeknek is. A belföldi ellátásban a rekonstrukció fennakadást nem okozott, ugyanis ez idő alatt Hódmezővásárhelyen vágtak. A je­lentős beruházás elkészülte után pedig folyamatosan exportálják termékeiket a szocialista országokba, s a tőkés piacra. jelentősen csökkenthetik a fajlagos anyagfelhasználást. A szabás korszerűsítése a gyár 4 termékcsoportjára terjed ki. Magyar módszerekkel akar­ják korszerűsíteni Tbiliszi egyik legnagyobb gyapjú­kombinátjának munkáját is. A grúz partnerek felkeres­ték az Ipari Minisztériumot, a Richards Finomposztógyá­rat és a Magyar Posztógyá­rat, hogy tegyenek ajánlatot a fésűs- és kártolt gyapjú­szövetet gyártó üzem kor­szerűsítésére, a termékszer­kezet átalakítására. Az erről szóló szerződést várhatóan még aZ. idén aláírják. A Május 1. Ruhagyár — mint fővállalkozó — befe­jezte két szovjetunióbeli ru­hagyár rekonstrukcióját. Tbi­lisziben és Lvovban újítot­tak fel a magyar szakembe­rek irányításával egy-egy női, illetve férfi felsőruhá­zati üzemet. Nemcsak az épületeket frissítették fel, hanem a gépparkot is kor­szerűsítették. Ehhez a Pan­nónia Külkereskedelmi Vál­lalat szállított varrógépeket, speciális berendezéseket. A magyar ruhagyár szakembe­rei az itthon már bevált gyártási eljárások bevezeté­sére is vállalkoztak. Rész­ben a helyszínen, részben idehaza tanították be a két szovjet ruhagyár dolgozóit. Közreműködésük tapasztala­tai olyan kedvezőek, hogy a magyar vállalatok szervezőit további R szovjet ruhagyár helyzetének felmérésére kér­ték fel, és arra, hogy tegye­nek javaslatot a modernizá­lásra. A Bútoripari Fejlesztési Vállalat Krasznodarban kor­szerűsítette a bútorgyár munkáját. Szakembereket küldött a helyszínre, akik a gyár bútorszövet-szabászatát modernizálták. Üj gépeket állítottak üzembe, ésszerűb­bé telték a munkahelyek ki­alakítását, betanították a dolgozókat az űj munkamű­veletekre. (MTI) Marjai József Moszkvában Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese hét­főn Moszkvába utazott, ahol tárgyalásokat folytat a szov­jet kormány vezetőivel a gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés időszerű kérdéseiről. (MTI) Ma az szmt-ben Pedagógusok intenzív továbbképzése Érdeklődéssel várta Csong­rád megye pedagógusainak többsége a szakma tovább­képzésének megújulását, a szabályozó rendelet megjele­nését. Olyan új továbbkép­zési formát igényeltek, mely elsősorban a középső korosz­tály szakmai ismereteit fris­síti föl, s lehetőséget nyújl a legújabb tudományos is­meretek megszerzésére, kor­szerűbb szakmai műveltség elsajátítására. A túl hosszúra nyúlt vára­kozási idő miatt azonban meglepetésszerűen hatott a tavalyi tanév kezdete előtt kijött minisztériumi felhívás az intenzív továbbképzésre való jelentkezésre. Az első vélemények elismernek vol­tak, de olyanok is elhangzot­tak, hogy lehetett volna több időt hagyni, részletesebben, pontosabban tájékoztatni. A tapasztalatok alapján úgy fest a dolog, nem készítették elő kellően az intenzív to­vábbképzés bevezetését, rá­adásul szervezési gondok, tisztázatlan kérdések is ne­hezítették a tényleges mun­kát. A jelentkezéssel, beisko­lázással kapcsolatos szerve­zési ügyeket a Csongrád Me­gyei Pedagógiai Intézet vé­gezte, Az első év jelentkezé­sei után mindjárt október­ben i'j miniszteri rendelet jelent meg, mely bizonyos szempontból eltért a koráb­biaktól. s amelyről a jelent­kezők nehezményezték, hogy a béremelést nem kötelező­ként tüntette tol. Az 11IH5— 116-os tanévben tobb tárgy­nál meghaladta a jelentke­zők száma u lehetséges kere­teket. A kezdeti bizonytalan­ság később sem szűnt meg, ellenkezőleg. A kiadott irányelveket a képzésben részt vevő felsőoktatási in­tézmények sem értelmezték egységesen. A foglalkozások jelentós részét a tanítási szü­netekre. illetve hét végekre tervezték, minek következ­tében u pedagógusok nem ré­szesülhettek az egyébként számukra biztosított helyet­tesítési kedvezményben, de terhelésük is igencsak meg­nőtt. A többnapos tovább­képzési foglalkozások túlzott igénybevételt jelenleltek. A résztvevők képtelenek voltak figyelmesen közreműködni a napi 8—j) órás programokon. Mindezekről, a pedagógu­sok intenzív továbbképzésé­nek egyéb tapasztalatairól lesz szó a pedagógusok szak­szervezete megyei bizottsá­gának ma délelőtti ülésén Szegeden, az s/.mt székházá­ban. Pálmai Miklós közneve­lési felelős referátumához ezúttal Békés megyeiek is csatlakoznak, akik szintén az Intenzív továbbképzéssel kapcsolatos gondolataikat fogalmazzák meg. lévén, hogy a két megye pedagógu­sainak szakszervezeti bizott­sága kozos értekezletet tart

Next

/
Thumbnails
Contents