Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-25 / 252. szám

2 i Szombat, 1986. október 25. Befejezte munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka jelentőségének megfelelően — központi szerepet szán a távközlés fejlesztésének. A kormányzat a VII. ötéves tervben a távközlés fejlesztését az ezredfordulóig tartó új pályára állította. Ennek lényege, hogy a jelenlegihez hasonlóan -bővülő beruházási lehetőségek mellett a 90-es évek végére felszámoljuk távközlési hálózatunknak az ország társadal-' mi-gazdasági fejlettségéhez viszonyított elmaradását. Ez egyúttal szélesre nyitja a kaput a számítástechnika alkalmazása előtt, az új informatikai szolgáltatások feltételeinek megteremtésével. Milyen feltételek szükségesek a távközlés-fejlesztési program teljesítéséhez? A népgazdaság VII. ötéves tervtörvénye egy rekonstrukcióval egybekötött, gyorsított fejlesztési programot határozott meg. A program a népgazdasági terv fejlesztési célkitűzései között is prioritást élvez. A kormányzati szervek meghatározták, hogy legalább 282 ezer telefonállomás épüljön, azzal, hogy a távbeszélő-fejlesztés VII. ötéves tervét nyitottan kell kezelni. A terv nyitottsága abban jut kifejezésre, hogy befogad minden pótlólagosan bevonható forrást a fejlesztés további gyorsítása érdekében. Gazdaságszervező munkánk során sikerült olyan pótlólagos forráslehetőségeket és érdekeltségi formákat feltárni, amelyeket korábbi gyakorlatunkban nem alkalmaztunk. Ilyen a lakossági és a közületi telefonkötvény, amely a fejlesztésre kijelölt körzetekből több mint 3 milliárd forint bevonását ígéri. Ugyanilyen nagyságrendű pénzforrást biztosít a vállalati, tanácsi eszközök telefoníejlesztésre történő átadása. Ez pályázati rendszer keretében történik, amelyben minden „külső" 40 forinthoz a posta 60 forinttal járul hozzá. A közös munka eddigi eredményeiért köszönetet mondok a tanácsoknak, a vállalatoknak és a kötvényt vásárló állampolgároknak. A pótlólagos források bevonása végül is 75 ezerrel több telefon építésének pénzügyi feltételeit teremti meg — mondotta az államtitkár. Bejelentette: — Tárgyalásaink a Magyar Nemzeti Bankkal eredményre vezettek, és így 1990-ig 400—420 ezer telefonállomás megépítésének pénzügyi feltételei teremtődtek meg. Ebből 140 ezret az elodázhatatlan rekonstrukcióra kell felhasználni, így 260—280 ezer új telefonállomás létesül. A VII. ötéves terv fejlesztési forrásai közül a visszterhes források a távközlésfejlesztés forrásainak mintegy 20 százalékát érhetik el. Törlesztési kötelezettségei a következő 10—15 évet terhelik. Ahhoz tehát, hogy a VIII—IX. ötéves tervidőszakban ne csökkenjenek a fejlesztési lehetőségek — a visszafizetési kötelezettség miatt —, szükséges időben új forrásokat feltárni, esetleg új formákat bevezetni, és növelni a szolgáltatás Jövedelemtermelő képességét. A távközlés-fejlesztési program feltételeiről szólva elmondotta: Az ipar a megemelt program túlnyomó részét gyártmányaival, szállításainak ütemezésével. Jelentős szervező-fejlesztő intézkedésekkel képes teljesíteni. A távközlés fejlesztéséhez szükséges berendezések, anyagok mintegy 80 százalékát a hazai ipar szállítja, a fennmaradó hányad importból biztosítható. Az üzemeltetésfenntartás postán belüli feliéielei ma még nem elegendőek, azokat a posta önmaga valószínűleg nem is tudja megteremteni. Ennek megoldására várhatóan összkormányzati összefogásra lesz szükség. Szeretnék szólni távközlés-fejlesztési programunk területi tervezéséről, és a pótlólagos helyi források kapcsolatrendszeréről. A telefonhálózat kiépítése műszakilag egyfajta egymásra épülteéget igényel. így került sor arra, hogy azokban a megyékben, városokban, vagy városrészekben hirdettünk pályázatot és bocsátottunk ki kötvényt, ahol a hálózati rendszer egymásra épültsége műszakilag lehetővé teszi a fejlesztést. Így fordulhat elő, hogy ahol nincsenek meg a hálózatfejlesztés feltételei, azokon a területeken egyelőre bármilyen magas összegű hozzájárulás megajánlása esetén sem tudunk telefonállomásokat létesíteni. A távbeszélő-elosztásban még jó néhány éven keresztül — bár csökkenő mértékben, és a területek közötti erős differenciáltsággal — a hiánygazdálkodás kényszerű gyakorlata fog érvényesülni. Ezért, és a megváltozott finanszírozási formák miatt, amelyek megbontják a telefonelosztás eddigi rendjét, indokolt, hogy a Magyar Posta felülvizsgálja és korszerűsíts? azt. A kormánynak a hosszú távú tervezésre vonatkozó munkaprogramja alapján már folyik az informatikai rendszer, benne a hírközlés felzárkóztatására, bővítésére vonatkozó munka. Ez megalapozhatja egy legalább 10 —15 éves időtávú, önálló távközlés-fejlesztési kormányprogram kialakítását is. Tóth Illés beszámolójában mintegy hetvenezer munkatársa nevében biztosította az Országgyűlést, hogy a Magyar Posta dolgozói, a postások jó hagyományaihoz híven igyekeznek dolgozni. — A postások döntő többsége lelkiismeretesen és elkötelezetten végzi munkáját. Ezért hadd mondjak nekik köszönetet. Ugyanakkor nevükben is elnézést kérek a néhány, rosszul dolgozó postás mulasztásaiért, hibáiért — mondotta végezetül. Bibók Istvánná felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Divat mostanában bírálni a postát; foglalkozik vele a kabaré, sajtó, rádió. En úgy gondoltam, akkor leszek igazságos, ha elmondom hibáit, de az eredményekről is szólok. Nem lehet csodálkozni, hogy mindenki „ért" a posta munkájához, hiszen mindennapjainkhoz szorosa n hozzátartozik ennek az intézménynek a tevékenysége. Én is egyik ügyfele vagyok a postának. Mint magánember és mint képviselő is régóta figyelem munkáját. Most meg Csongrád megyére vonatkozóan külön adatokat is gyűjtöttem össze. Az ország közel 3 ezer 200 postahivatalából Csongrád megyében 81 látja el, biztosítja a megye postai szolgáltatásait. A hatodik ötéves tervben 4 új postahivatal épült, Mórahalmon, Nagymágocson, Pusztamérgesen és Deszken. Hódmezővásárhelyen a hivatal bővült és megújult; két városi posta (Szeged és Makó) rekonstrukciója jelenleg is folyik. A megyében még 33 helyen működik olyan postahivatal, amelyben a postás dolgozók munkakörülményei nem megfelelőek. A VII. ötéves terv során a legjelentősebb postaforgalmi beruházás Szentes 1. postahivatal-épülete. A város postája jelenleg földszintes épületben működik. A városatyák már 1908-ban szükségesnek tartották a városhoz méltó postahivatal építését. Almuk, tervük 80 év után válik csak valóra. Szeged Európa-hírű szép főterét nem csúfítja so^ káig már az állványerdővel körülvett jelenlegi „főposta". A tervekben szerepel a kedvezőtlen elhelyezésű postahivatalok egy részének kisebb belső korszerűsítése is. Hogy ez hány helyen valósulhat meg, az függ a rendelkezésre álló pénzek felhasználási lehetőségétől, az árak várható alakulásától, és a kivitelezőktől. Az említett nehézségek ellenére a megye postásai mindent megtesznek annak érdekében, hogy zavartalanul kiszolgálják közönségüket. A megye egyik .sajátossága, hogy jelentős tanvavilággal rendelkezik, és a tanyák nem válnak kihalttá, hanem egyre több fiatal vállalja a tanyai életformát. A külterület postai ellátását leginkább a gépkocsis kézbesítők biztosítják, akik jellegzetes, meghatározó személyiségei lettek területüknek. Nemcsak kézbesítési feladatokat látnak el menetrend szerint, hanem bármilyen postai küldeményt fel lehet náluk adni. A támpontokon élénk, szinte közélet folyik, ahol. napról napra találkoznak az emberek, s egymás gondjátörömét is megbeszélik, amíg a „postás bácsit" várják. A kézbesítők nagyon fontos emberek. Talán nem is gondolunk arra, hogy a magányos embernek napról napra egyetlen vendége a postás. Nem véletlen, hogy a levelek mellett gyógyszerek kiváltását is szolgáltatásai közé sorolta a posta. Megyénkben közel hatszáz beteg embernek a postáson kívül nem volt más, aki kiváltsa a gyógyszerét. Csongrád megyében az értékesített hírlapok példányszáma 1985-ben meghaladta a 60 millió darabot. Ennek 79 százaléka kézbesítés útján került az előfizetőkhöz. Büszkék vagyunk rá, hogy éppen megyénkben, Opusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban a hetedik ötéves terv során postatörténeti kiállítóhely létesül. A postások és munkájuk részei életünknek. A postai szolgáltatásoknak jó színvonalon történő végzése a gazdaságra, a gazdálkodásra is kihat, emellett közhangulatot is befolyásolló tényező is. Tisztélt Országgyűlés! Hozzászólásom második részében a telefonnal szeretnék foglalkozni. A telefon ma mind jobban életünk egyik meghatározó elemévé kezd válni, és mind jobban érezzük hiányát. Bosszankodunk, ha van. és működése kívánnivalókat hagy maga után. Ha jól működik, ezt szinte észre sem vesszük. Tanulmányoztam a posta elnökének beszámolójában a térképet, melyen vonalkázás jelzi azokat a területeket, ahol az előfizetők automata távbeszélőközpontokhoz kapcsolódnak. Az ország délkeleti részén — Szeged környékén — ez a vonalkázás területi kiterjedése első pillantásra megragadja a figyelmet. Talán a Budapest körül elhelyezkedő lerületet kivéve, a legnagyobb összefüggő terület, ahol a távbeszélő-szolgáltatás már automatikus, és nemcsak a városokban, a községekben, hanem az igen kiterjedt tanyavilágban Is. Szegeden 1977-ben új korszerű távbeA családjogi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták a képviselők. Mit lehet erről még beszélni? — kérdezheti az olvasó, hisz az elmúlt években, a hosszú előkészítő szakasz idején oly sokszor volt már erről szó a sajtóban, rádióban, televízióban. Olyan ügyról hallhattunk. melyről a törvény módosítása után ugyanúgy kell beszélni, mint ahogy az előtte lefolytatott sok-sok vita sem lehet hiábavaló. Nem hiszem, hogy szükséges lenne ecsetelni a családok széthullásának okait, a válásokról, alkoholizmusról, öngyilkosságról szóló statisztikákat újból elővenni ahhoz, hogy túlzás nélkül állíthassuk: sorskérdésről van szó. Ne gondolja persze senki, hogy törvénnyel, adminisztratív módon megoldhatók a gondok. Sokkal összetettebb cselekvéssorra van szükség. S hogy mire, illetve a tőrvény ebben hogy segíthet? Parlamenti hallgatózásom szünetében erről kérdeztem néhány Csongrád megyei kepviíelőt. Csókást Zoltánné, a Szalámigyár és Húskombinát szakmunkása: „Kicsit kevés volt az idő a törvényjavaslat megismerésére, különösen a magamfajta munkásombernek, aki nehezebben igazodik el a paragrafusok közölt, összességében jónak tartom ezzel együtt a javaslatot. Hogy mit emelnék ki? Szerencsés, hogy a házassági korhatárt fölemelik 18 évre. Jó dolog a javaslatban a házasság előtti vagyoni szerződés lehetőségei bár szerintem kevesen fogják kihasználni. Parlamenti beszélgetés Amikor még dúl a szerelem, ki gondol arra, hogy később milyen problémák adódhatnak a vagyonelosztáskorl? Hogy milyennek látom az országgyűlési hangulatot? Örülök, hogy rengeteg vélemény ütközhet, talán a hozzászólók száma sok." * Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára négy gyermek apjaként különös figyelmet szentelt a családjog témakörének. — Megyénkben különösen magas a válások, öngyilkosságok száma, ezért az új törvénynek is különös figyelmet kell szentelnünk. — mondta az első titkár, aki Hódmezővásárhelyen képviselő. — A törvény azonban csak lehetőséget ad a családvédelemre, hogy ebből fejlődés, előrehaladás legyen, ahhoz egyénnek és intézménynek sokat kell tennie. Olyan kövétkezetes emberi magatartás, hozzáállás szükséges, ami jelenleg hiányzik. S persze, egészségügyi, szociális intézkedések sorára van szükség a mostani rendelettel párhuzamosan. Alapvető feltétel ezzel együtt a családok anyagi biztonságának megteremtése. — ön, mint apa, megfelelőnek tartja a nagycsaládosokról való gondoskodást? — Sokkal több támogatást érdemelnének a nagycsaládosok, mint amit a társadalom jelenleg nyújtani tud nekik. A családi pótlék önmagában kevés: a férj jövedelmét úgy kellene alakítani, hogy a feleség — ha akar — csak a gyermekneveléssel foglalkozhasson, s ezek az évek számítsanak munkaviszonynak. Ez a jövő feladata. — Az országgyűlési vitáról mi a véleménye? — Ügy érzem, a hozzászólók többsége még mindig alapkérdéseket feszeget. Több élő vitára lenne inkább szükség, úgyhogy nem vagyok teljesen elégedett. * A gyerekneveléssel kapcsolatos kérdésről hasonló módon beszélt Takács Imréné szegedi képviselő, a Textilművek párttitkára is. „Lehessen választani: aki úgy érzi, gyereket akar nevelni, annak legyen erre lehetősége. Aki pedig dolgozik, az ne vállaljon emiatt irreálisan sokat. Mindez persze igencsak komplex intézkedést igényel ; nagyobb ütemben kell fejleszteni a szolgáltatásokat, a félkésztermékgyártást, és sok mindent. S az árrendszert is felül kell vizsgálni: mirelit árut venni például luxusnak számít, pedig ez is a nő helyzetének könnyebbedésével függne össze. S persze, az apáknak is nagyobb szerepet kellene vállalni az otthoni családi feladatokból — erről például kevés szó esett a vita során. Egyébként úgy érzem, sokan a jogi szabályozástól •a családi gondok megoldását várják, pedig ez tévedés. Csak segítségről van szó. például a válásnál! a tárgyalás előtt a bíró négyszemközti békítő beszélgetést folytathat, s ez a közvetlenebb, őszintébb hangnem eredményes is lehet." A hosszú csengetés nemcsak az iskolában a nebulókat, a parlamentben a képviselőket is a terembe invitálja. S folytatódott a hozzászólások 'sora. Egy budapesti képviselő a há* zasságok számának csökkenésével összhangban a házasságok ellen ható tényezőket. rendeleteket sorolta, melyek a törvény szellemével ellentétesek. A falu megtartó erejével is kapcsolatba hozta egy másik honatya a törvényt, amikor azt kérte: a születendő gyermekeket ott lehessen anyakönyvezni, ahol a szülő lakik, s ne ott, ahol épp a szülőotthon van. Volt, aki alkoholellenes törvény megalkotását is szükségesnek látta. Király Zoltán, szegedi képviselő nem hazudtolta meg televízió-riporter foglalkozását: nagy tapsot kiváltó, szokatlan személyes hangú beszédét rögtönzésszerüen tartotta, többek között kijelentette: sokaknak nincs megfelelő alternatívája a kiegyensúlyozott családi életre. mert gazdasági kényszer számukra a többletmunka, ami nem teszi lehetővé a törvény alkotói által szándékolt családi harmónia kialakítását. A család, a gyerek érdekében hozott halasztást nem tűrő intézkedések sorában sokan emlegették, sürgették. a gazdasági helyzet javítását. A pénz azonban itt sem kizárólagos gyógyszer, Jövőnk érdekében szemléletváltásra is szükség van. Balogh Tamás szélöközpontot helyeztek üzembe. A dinamikusan fejlődő nagyváros szinte pillanatok alatt „felélte" az 1977-ben megépült központ kapacitásút, és a telefonra v; rakozók minden eddigit meghaladó emelkedésével, szinte kétségbeejtően reménytelen telefonhelyzet alakult ki. 1984-ben került sor Szegeden és körzetében a telefonkötvény meghirdetésére. Eleiben ettől is idegenkedtünk. A kötvény segítségével — a telefonra várakozók anyagi erejét is igénybe véve — azonban jelentős fejlődés indulhatott meg, a szegedi távbeszélőközpont jelentős bővítésére is sor került. De nem mondhatjuk el, hogy most már minden rendben van, mert — különösen Szegeden — még mindig sok a telefonra várakozó. Szólni kell a megye — telefonellátását tekintve — még igen hátrányos helyzetben levő két körzetéről. Szentes város és Makó körzete az, ahol még a községek nagy hányadában csak a nappali órákban lehet telefont használni, A megye városai közül csak Szentesen nincs automata központ. A városban sok igénylő várakozik telefonra. Elmondhatom. ezen ötéves tervidőszakban a szentesi új távbeszélőközpont ügye kedvező fordulatot vett, az új műszaki és postaforgalmi épü. let pillérei már kiemelkedtek a földből, s a tervidőszak végére Szentesen is megoldódik a hosszú évek óta húzódó probléma. Az új távbeszélőközpont 4 ezer előfizető bekapcsolására lesz alkalmas, és Szentes is bekapcsolódik az országos távhívó hálózatba. Makó helyzetéi, nagyban javította a közelmúltban telepitett két konténerbe szerelt, ideiglenes távbeszélőközpont. A makói előfizetők már tudják értékelni a távhívás előnyeit, de további bekapcsolásokra itt is csak a végleges központ megépítése után kerülhet sor. Kérjük, hogy a szentesi városatyák 80 éves álma mielőbb váljon valóra. Szólni kell még egy nem kimondottan postai szolgáltatásról, de aminek létrejöttéhez a posta segítségére volt szükség. Ez a kábeltelevízió. Szegeden, de a megye más városaiban is, igy Hódmez.őváf>árhelyen a városi vezetés kábeltelevíziós hálózat kiépítését határozta ei. A posta a kábeltelevíziós hálózat megépítésére rendelkezésre bocsátotta saját alapépítmény-hálózatát, és szakmai segítséget nyújt a városok vezetésének. Szegeden most folyik a több ezer lakás ellátására szolgáló eLsö ütem megvalósítása, majd ezt követően az összes nagy szegedi lakótelep ellátása megvalósul. Tisztelt Országgyűlés! A posta akkor végzi jól szolgáltatását, ha valóban észre sem veszik, természetesnek tartják tevékenységét. Sok embernek, nyugdíjasnak. tanyán élőknek, a postás az egyedüli vendége. Ezeknek az embereknek a postás a kapocs, melyen keresztül a társadalommal érintkeznek. Engedjék meg, hogy a Baranyí-versidézet két gyönyörű sorára emlékeztessek : „Higgyétek el: nem d.ídergünk a földön, / Csak a postás naponta ránk köszönjön" — fejezte be hozzászólását Bibók István ne,