Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-25 / 252. szám

Szombat, 1986. október 25. 3 Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka Hozzászólások, javaslatok Stadinger István (Budapest 6. vk.). az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának elnöke, a napirend bizottsági előadója beszámolt arról, hogy szakmai testütletUk a szokásosnál. is részletesebben tekintette át a posta tevékenységét. Megemlítette, hogy az Országgyűlés ipari bizottsága is napirendjére tűzte a posta jelentését. Az építési és közlekedési bizottság véleménye szerint — a beszámoló reális, önkritikus képet rajzol a szolgáltatások jelenlegi, nem mindig és minden területen kifogástalan minőségéről. Az értékelés korrekten elemzi a helyzetet, a jövőt illetően pedig helyesen állapít meg feladatokat, követelményeket, igényes munkacélokat. A bizottság ülésén több képviselő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi telefonfejlesztési program csak minimális terv legyen; ha az ország gazdasági lehetőségei megengedik, indokolt a gyorsabb fejlesztés. A távközlés új fejlődési pályája azonban nemcsak a telefonellátottság javítását ígéri. Az adatátviteli hálózatok bővítése az elektronika társadalmi-gazdasági elterjesztésének fontos tényezője. Mindemellett a terv eredményes végrehajtása társadalmi kérdéssé vált, nemcsak a célok, thanem az eszközök oldaláról is. A '.költségvetés fokozódó szerepvállalása mellett elengedhetetlen a tanácsi, a vállalati és a lakossági pénzforrások fokozott bevonása is. Kifejtette azt is. hogy az ismert elmaradásoknál is rosszabbá* a tényleges telefonálási lehetőségek a központok műszaki, fizikai leromlottsága miatt. Ezért a posta mellett a vállalatoknak és intézményeknek is tenni kell központjaik fejlesztése érdekében. Stadinger István ezt kővetően a posta hagyományos szolgáltatásairól szólt, megemlítve a munkaerőhelyzet feszültségeit, a szakemberek átképzésének fontosságát. Brezniczky József (Baranya m., 8. vk.), a Pécsváradi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet igazgatója kifejtette: a posta nem .teheti meg azt, hogy a gazdaságtalan szolgáltatásokat megszünteti, és csak a jövedelmezőket tartja fenn. Fontos népgazdasági szerepe kívánatossá teszi, hogy megkülönböztetett elbírálásban részesüljön a többi szolgáltató vállalattal szemben. Javasolta, a kormány ne csak ebben a tervperiódusban, hanem hosszabb távon is fordítson gondot a postára, fejlesztése élvezzen elsőbbséget. Gágyor Pál (Budapest, 13. vk.), az Ipari Informatikai Központ vezérigazgatója felszólalásában hangsúlyozta: az ország jelenlegi gazdasági nehézségei ellenére is elengedhetetlen, hogy felgyorsuljon a távközlés fejlesztése. Az reálisan nem várható el. hogy a hazai távközlés újra Európa élvonalába kerüljön, de beletörődni abba, hogy 5 év múlva és az ezredfordulón továbbra is Európa utolsó helyén maradjon az ország telefonellátás tekintetében, már több mint hiba volna. Nóvák Lajos (SzabolcsSzatmár m., 2. vk.), a Fémmunkás Vállalat nyíregyházi gyáregységének technológiai csoportvezetője rámutatott, hogy a megyében száz lakosra alig öt telefon jut. korszerűtlen a légvezetékes hálózat, a kézi kapcsolású — csak postai nyitva tartás idején működő — központok század eleji színvonalú szolgáltatásokra alkalmasak. A fejlesatés feladata már túlnő a posta keretein, s jelentős terheket ró a településekre. Mint ismeretes, új pályázati • rendszert vezettek be, amely szerint a fejlesztés felgyoritása érdekében a tanácsoknak legalább 40 százalékos részt kell vállalniuk a postai beruházásokból. Sajnos, a Magyar Posta a VII. ötéves tervben nem tette hozzá ebhez az összeghez a 60 százalékos saját részét. Végezetül megkérdezte a Magyar Posta elnökét: a gazdaságilag elmaradott területek — a Minisztertanács által is megtárgyalt — fejlesztési programját a posta milyen területeken és hogyan támogatja, s ez menynyiben járul hozzá SzabolcsSzatmár megye fejlesztését elősegítő feltételek megteremtéséhez. Bölcsey György (BudaDest, 63. vk.), a XXI. kerületi tanács elnöke rámutatott, hogy a posta dolgozói fontos szerepet töltenek be a közhangulat, a közérzet alakulásában, s ezt leginkább akkor érzékelik az emberek, ha esetleg valami fogyatékosság jelentkezik: későn érkezik a távirat, nem kézbesítik az előfizetett újságokat, minduntalan foglaltat .ielez a telefon. Az igazság kedvéért meg kell említeni, hogy a Magyar Posta munkájának az ilyen rendellenességek csak egy töredékét jelentik, sokkal inkább a tisztességgel elvégzett szolgáltató tevékenység a jellemző. Keszthelyi Zoltán (Borsod m., 1. vk.), a MAV Miskolci Vontatási Főnökségének d>zellakatosa felhívta a figyelmet, hogy a gazdaságilag elmaradott településeken az egyébként is szűkös fejlesztési forrásokat elsősorban a mindennapi gondok enyhítésére használják fel, így például út-, járda-, üzletek, elektromos hálózat kiépítésére. Arra már nemigen futja, hogy az olykor életmentő telefon fejlesztéséhez hozzájáruljanak. Szükség lenne arra, hogy a posta nagyobb anyagi támogatást kapjon a fejlesztéshez. Katona Sándor (Fejér m., 12. vk.), az Ikarus móri leányvállalatának igazgatója több képviselőtársával összhangban szorgalmazta a VII. ötéves tervben a népgazdaság fejlesztéseivel összhangban kapjon a pceta kiemelt beruházási lehetőséget. Javasolta.- a vidéki gócpontokkialakításának és fejlesztése ütemének meghatározásakor vegyék figyelembe az adott térségnek a népgazdaságban elfoglalt helyét, szerepét és feladatait. helyzet rendkívüli felelősséget ró a jelen Országgyűlésre — hangoztatta. Javasolta: váljék kiemelt kormányprogrammá a távbeszélő-fejlesztés feladata, s ne tárcaprogramként kezeljék, s az Országgyűlés kisérje figyelemmel illetékes bizottságai révén, hogy a posta miként használja fel megnövekedett anyagi eszközeit. Plecskó Ferenc (Somogy m., 12. vk.), a Kemikál Építőanyag-ipari Vállalat barcsi gyárának üzemvezetője szerint az 1964-es postatörvény megérett a felülvizsgálatra, egyes rendelkezéseit célszerű lenne az élethez igazítani. Sokan panaszolják, hogy a posta tevékenységében gyakran a hatósági jogkör érvényesül. Az erőteljesebb fejlődés zálogait így foglalta össze: új postatörvény elkészítése, a hitelfelvételi lehetőségek maximális kihasználása, a postát érintő gazdasági szabályozórendszer módosítása az alapvető népgazdasági érdekekkel összhangban, és a posta fejlesztési koncepciójának felülvizsgálata. Tóth Illés válasza Szatmári Lajos (Veszprém m., 6. vk.), a Veszprémi Szénbányák Vállalat várpalotai bányaüzemének főaknásza a telefonhálózatfejlesztés egyik hasznos kezdeményezésének mondotta a lakossági kötvény kibocsátását. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: az új telefonok elosztásánál feltétlenül szükséges, hogy a tervezettnél több készüléket szereljenek fel más, például szociális indokok alapján. Sátidor Gábor (Nógrád m., 5. vk.). az Üvegipari Művek pásztói szerszám- és készülékgyárának anyagbeszerzője utalt arra, hogy a posta vezetői jól látják a távközlés gondjait, s helyes, hogy igénybe veszik a fejlesztéshez a helyi erőforrásokat. A pályázati rendszerben lehetőség nyílik arra is, hogy a hozzájárulások körét a pénzbeni támogatáson túl más formákra is kiterjeszthessék. így a tanácsok területek, illetve épületek átadásával, földmunkával járulhatnak hozzá az új létesítmények kialakításához. Pálfi Dénes (Zala m., 3. vk.) a Növénytermesztési és Minősítő Intézet fajtakÍ6érleti állomásának vezetője hangsúlyozta: fontos, hogy a posta munkája a lakosság körében több megértésre és támogatásra találjon. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a közvélemény időbeni és őszinte tájékoztatása. Nóvák István (Vas m., 2. vk,). az Élgép szombathelyi, 4-es számú gyárának technológusa is részletesen szólt a telefonhelyzetről. Mint mondotta, a szombathelyi gócközpont és Szombathely góckörzet elkészültével megoldják a megye középső részének — Kőszeg és Vasvár vonalának — automatizálását. A megye 200 millió foc rint vissza nem térítendő támogatást ad a fejlesztéshez, a posta pedig ugyanennyi értékű lakossági kötvényt bocsát ki. Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.), a Budapest Galéria főigazgatója képviselői beszédekből vett szemelvényekkel mutatta be, milyen szerepe volt a Parlamentnek 1920 óta a távbeszélőfejlesztés, -fenntartás kérdésében. A maiakhoz esetenként szinte kísértetiesen hasonló megfogalmazásokat, több évtizede elhangzott felszólalásokat idézve megállapította: az Országgyűlés viszonylag keveset foglalkozott e témával, és az átfogó fejlesztés kérdése előbb fel sem merült, de később sem kapott elegendő hangsúlyt. Ez a tény és a kialakult Ezután Sarlós István bejelentette, hogy több hozzászóló nem jelentkezett, ismét megadta a szót Tóth Illésnek. A Magyar Posta elnöke köszönetet mondott a képviselőknek a posta helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről elhangzott beszámoló elemző megvitatásáért, a hetvenezer postás munkájának elismeréséért. Visszatért azokra a képviselői észrevételekre — egyetértőleg —, hogy a telefonnak meghatározó jelentősége van az egész országban. Reagált arra is, hogy az ügynevezett kötvényes területeken kevés a „keret" szociális szempontból feltétlenül indokolt telefonjuttatásra; a tapasztalatok alapján — mondta — semmi akadálya nem lehet annak, hogy ezt az arányt a mostani 5 százalékról felemeljék, legalább egy-két százalékkal. A postás dolgozók munkakörülményeivel és bérezésével kapcsolatos képviselői vélemények kapcsán említette meg Tóth Illés: a SZOT egyetértésével olyan döntés született, hogy a munkával mérhetően túlterhelt távbeszélő-kezelőknél at lehet térni a 36 órás munkahétre. Hogy a posta által kezelt takarékbetéteket esetleg fel lehetne-e használni a telefonfejlesztésre — miként az egyik képviselő felvetette —, az államtitkár kategorikusan válaszolt: nem lehet felhasználni. A posta az ilyen pénzügyleteket az OTP megbízásából mintegy szolgáltatásként végzi. Egyetértését fejezte ki azokkal a képviselői indítványokkal, hogy a telefonfejlesztés legyen önálló kormányprogram. Hozzátette: ez egybeesik a kormányzat szándékával. Csakúgy, mint az, hogy a ma meglevő telefongondokat egy korszerű technikai bázison kell megoldani. A postánál megtermelt javakat már ma fel lehet, fel is kell használni a gyorsabb ütemű postai fejlesztések érdekében. Legújabban rendelkezésre áll már a távközlési alap, s ebbe helyezik teljes egészében az idén végrehajtott tarifaemelésből származó pénzt. Helyesléssel szólt arról, hogy az ország elmaradt területeinek fejlesztésébe a postai lehetőségek, szolgáltatások javítását is bele kell érteni. Ehhez azonban a műszaki feltételeket is meg kell teremteni. Megismételte: a postai fejlesztéseknek az Országgyűlésen ismertetett terveit minimális programnak tekintik. Végül kérte a beszámoló és a válasz elfogadását. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Posta elnökének beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát — három ellenszavazat és három tartózkodás mellett — tudomásul vette. Az egészségügyi tárca véleménye a Celladamról Ezután Hutás Imre egészségügyi államtitkár válaszolt Király Zoltán Csongrád megyei képviselőnek még csütörtökön ismertetett kérdésére: mi az egészségügyi tárca véleménye a Celladamról, Kovács Adám és kutatócsoportja diagnosztikai módszeréről ? — Az elmúlt években a tömegtájékoztatási eszközök több alkalommal foglalkoztak Kovács Adám és munkacsoportja tevékenységével -— kezdte válaszát az államtitkár. — Kovács Adám úgy véli, hogy eljárást talált a rák korai felismerésére, rálelt olyan kémiai anyagra, amely a különböző rákfajták gyógyítására alkalmas. Az eddigi szakértői vélemények sajnos nem támasztották alá a reményeket. Ez év márciusában az Egészségügyi Minisztérium fölszólította az Országos Gyógyszerészeti Intézetet, hogy a Celladam nevű készítmény engedélyezéséhez szükséges eljárást indítsa meg. Májusban az intézet főigazgatója közölte az érdekeltekkel, hogy a rendelkezésre álló adatokból hiányoznak olyan alapvető fontosságú dokumentumok, mint például a vegyület kémiai összetételével, esetleges bomlékonyságával kapcsolatos adatok, mérgező hatására, illetve viszonylagos ártalmatlanságára vonatkozó bizonyítékok. Fölhívta Kovács Ádámot és munkatársai!, hogy a szükséges vizsgálati adatokat bocsássák rendelkezésre, hogy ennek alapján a módszer bevezetési folyamata és majd az emberen történő kipróbálása megindulhasson. Sajnos ez mind a mai napig nem történt meg, legújabb értesülésünk szerint 1987 februárra várhatók ezek a dokumentumok. Ugyancsak erre az időre ígérték a gyógyhatást bizonyító kórrajzok átadását, Ebben a programban az egészségügyi miniszter és Kovács Adám — néhány nappal ezelőtt történt személyes találkozásuk alkalmával — megegyezett. — Az egészségügyi törvény kimondja, hogy Magyarországon gyógyszerként még nem alkalmazott anyagot gyógyszerként csak akkor szabad emberen kipróbálni, ha az illetékes egészségügyi szerv a jogszabályban megállapított előzetes vizsgálat alapján ezt engedélyezte — emlékeztetett Hutás Imre. A Celladam esetén ez nem történt meg, így a miniszter kénytelen volt körlevélben felhívni az orvosok figyelmét az egészségügyi törvényben folaltak betartására. Ennek ellenére az egészségügyi intézmények természetesen továbbra is vállalkoznak arra, hogy a szerrel kapcsolatos laboratóriumi és állatkísérletes vizsgálatokat elvégezzék. * Az egészségügyi államtitkár válaszát követően a Parlament őszi ülésszaka — amelyen Sarlós István, Péter János és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt — befejezte munkáját. (MTI) ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Ausztria nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Kurt Waldheimet, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Franz Vranitzky szövetségi kancellárnak, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke Anton Benyának, az Osztrák Köztársaság Nemzeti Tanácsa első elnökének küldött üdvözlő táviratot. GORBACSOV— KIM IR SZENTALALKOZÓ Csúcsszintű szovjet—koreai tárgyalások voltak pénteken a Kremlben. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a KNDK elnöke meleg, szívélyes légkörű megbeszélést folytattak a szovjet—koreai kapcsolatokról és nemzetközi kérdésekről. MATEJ LÜCAN LÁTOGATÁSA Csehák Juditnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására október 22-től 24-ig Budapesten tartózkodott Matej Lúcan csehszlovák miniszterelnök-helyettes. Csehák Judit és Matej Lúcan a két ország közötti kulturális együttműködés -fejlesztésének lehetőségeiről folytatott tárgyalásokat. TISZTELGÉS A MAPUTÓI RAVATALNÁL Pénteken a helyszínre érkezett és megkezdte munkáját az a mozambiki—szovjet szakértői bizottság, amelynek feladata, hogy kivizsgálja a Samora Machel mozambiki elnököt szállít^ repülőgép október 19-1 katasztrófájának okait. A szerencsétlenül járt gép négy fekete dobozát hírek szerint már megtalálták. Közben az elnök földi maradványait tartalmazó urnát a maputói városi tanács épületében helyezték el. Az urna előtt pénteken a Frelimo-Párt és a köztársaság vezetői rótták le kegyeletüket. CSAPATÖSSZEVONAS, LÉGITÁMADÁS • Az iraki légierő több tucat repülőgépe pénteken csapatösszevonásokat és katonai parancsnokságokat támadott Irán nyugati és északi részén — jelentették be Bagdadban. A közlés szerint a támadások súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek, míg az iraki légierő gépei közül csupán egyet lőttek le. Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter pénteki, genfi sajtóértekezletén azzal vádolta Iránt, hogy „gyermekkatonákat" vetett be legutóbbi katonai offenzívéi során. Az iraki politikus a Nemzetközi Vöröskereszt értekezlete alkalmából tartózkodik a svájci városban. Aziz szerint az elmúlt hónapban mintegy nyolcszáz 14 és 17 év közötti iráni fegyverest ejtettek foglyul. REPÜLŐGÉPSZERENCSÉTLENSÉG Minden bizonnyal hibás manőverezés idézte elő azt a repülőgép-szerencsétlenséget, amely csütörtökön éjszaka történt az észak-pakisztáni Pesavar közelében. A Fokker F—27-es fedélzetén a személyzettel együtt ötvennégyen voltak. Hivatalos közlések szerint tizenhármán szörnyethaltak. Huszonhárom súlyosan sebesültet kórházban ápolnak. Több utast csak elsősegélyben kellett részesíteni, öten a csodával határos módon sértetlenül átvészelték a katasztrófát.