Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-25 / 252. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 76. évfolyam, 252. szám 1986. október 25., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Befejezte munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka Elfogadták a családjogi törvény módosítására vonatkozó javaslatot Tóth Illés beszámolt a posta munkájáról Péntek délelőtt folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Miután a családjogi törvény módosításáról beterjesztett törvényjavaslathoz hozzászólásra több képviselő nem jelentkezett — s a vitát ezért már csütörtökön berekesztették —, ismét megadta a szót dr. Markója Imre igazságügy-miniszternek. Markója Imre vitaösszefoglalója Dr. Markója Imre mindenekelőtt a Minisztertanács nevében köszönetet mondott a gondolatgazdag felszólalásokért. Elmondta, hogy a parlamenti vita során a törvény tervezetéhez két konkrét javaslat hangzott el, amelyeket az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága — a pénteki ülés kezdetét megelőzően — megvitatott. Erről — a Minisztertanács és a bizottság megbízásából is — Markója Imre a következőket mondotta: — Javaslom, hogy a családjogi törvény megfelelő paragrafusának módosításával a házasságkötés előtti 30 napos várakozási időt három hónapra emeljük fel. Ez az előzetes viták során nem merült fel, a módosítást a parlamenti vitában indítványozta egy képviselő. 6 az országgyűlési bizottság döntött az elfogadása mellett. A második javaslat: a törvény rendelkezzék úgy, hogy a szülő a gyermeke örökbefogadására irányuló hozzájáruló nyilatkozatát ne két hónap, hanem hat hónap elteltével tehesse meg. Itt az eredeti szándék az volt, hogy az örökbefogadási eljárás rövidebb legyen, a plenáris vita alapján azonban a jogi bizottság úgy foglalt állást — s ezzel a kormány is egyetért —, hogy fél év legyen a szóban forgó időtartam. Tehát e két indítvány elfogadását javaslom az Országgyűlésnek. A konkrét észrevételekre és javaslatokra — témakörönkénti csoportosításban — Markója Imre így reagált: — Több képviselő is úgy vélte, hogy talán jobb lett volna, ha az Országgyűlés együtt tárgyalja a kormány családpolitikai akcióprogramját, illetve intézkedési tervét és a törvénymódosítást Nem kívánunk e véleménnyel vitatkozni, csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy hasznosítani fogjuk a képviselők elhangzott tanácsait, s annak sem lesz akadálya, hogy az intézkedési tervről tájékoztassuk a Parlament illetékes bizottságait. — Számos képviselő fejezte ki aggályait a törvénynek az állami gondoskodásról, valamint a gyámhatóságok hatásköréről szóló — tervezett — új rendelkezéseivel kapcsolatban. Érthető, hiszen a megszokotton, több évtizedes gyakorlaton kell változtatni. Mégis úgy gondoljuk, hogy ezt a lépést meg kell tennünk. Lehet, hogy nehezebb lesz gyámhatóságaink munkája, bizonyos, hogy megnő a bíróságok munkaterhe — úgy vélem azonban, hogy nem szabad sajnálni a fáradságot, ha ezzel gyermekvédelmi munkánk hatékonyságát fokozhatjuk, és az eddiginél jobban szolgálhatjuk a gyermekek érdekeit. A szóban forgó döntések — mind az örökbefogadással, mind a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermekek intézeti nevelésével kapcsolatban — olyan alapvető emberi, állampolgári jogokat érintenek, amelyekben az állásfoglalásokat csak messzemenő törvényességi garanciákkal biztosított eljárásban lehet megnyugtatóan meghozni, ide értve'a bírósági hatáskör bővítését is. Határozathozatal következett: az Országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előzetesen írásban, illetőleg az ülésszakon szóban beterjesztett módosító indítványait öt tartózkodással, majd az 1952. évi IV. törvény módosítására vonatkozó javaslatot — egészében és részleteiben is — egy ellenszavazat és hét tartózkodás mellett elfogadta. Tóth Illés számolt be a posta munkájáról Ezután — a napirendnek megfelelően — az Országgyűlés rátért a Magyar Posta munkájáról szóló beszámoló tárgyalására. Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke kapta meg a szót. Elöljáróban utalt arra, hogy a posta most első ízben számolhat be tevékenységéről az Országgyűlésnek, majd emlékeztetett arra, hogy a világháború pusztításai nyomán tönkrement a kor színvonalának megfelelő postai hálózat jelentős része. — Az ország újjáépítésének első feladatai közé tartozott a különböző országrészek hírközlő hálózatának újjáteremtése, a posta működésének megindítása — mondotta. — Ennek megoldásával olyan postai szolgáltatási rendszert építettünk ki, amely a reá háruló feladatokat jó színvonalon látja el. —- Az újjáépítést követő túlfeszített iparosítás, az ennek nyomán kialakult politikai problémák emberi és gazdasági következményei, később a nagy befektetést igénylő mezőgazdasági kollektivizálás és a felhalmozódott szociális gondok megoldásának szükségessége miatt kevés pénz juthatott az infrastruktúra, benne a hírközlés fejlesztésére. Mindez azt jelentette, hogy az 50-es évek közepétől a hírközlés fokozatosan elvesztette kedvező induló helyzetét. Számottevően elmaradt a népgazdaság általános fejlődési ütemétől, és már a társadalmi-gazdasági fejlődés gátjává vált. Napjainkra a postának olyan sajátos arculata alakult ki, amelyben együtt vannak a jelen, a múlt eszközei, és a jövő technikájának egyes elemei. Az államtitkár ezután a hagyományos postai szolgáltatásokról szólt. — Munkánk során évente mintegy 870 millió levélpostai küldeményt továbbítunk, 1,3 milliárd sajtóterméket értékesítünk, az ország készpénzforgalmának 98 százalékát bonyolítjuk le. Ezek a számok érzékeltetik: mekkora feladatot jelent az a tény, hogy az egy lakos által feladott küldemények száma az elmúlt évtizedekben megkétszereződött. A küldemények feldolgozásának gyorsítását szolgálta a lakosság és a közületek együttműködésével bevezetett irányítószám-rendszer, amely lehetővé tette Budapesten az első levélirányító automata üzembe helyezését. Ezzel elkezdődött és tovább folytatódik az országos feldolgozó hálózat építése. Az alkalmazott technika a folyamatos korszerűsítés eredményeként a rádió és a televízió műsorait európai színvonalon továbbítja. — Eljutottunk ahhoz a kritikus szolgáltatási águnkhoz, amelynek alapján — a többi szolgáltatások elfogadható eredményei ellenére — •munkánkat megítélik: ez pedig a telefon. A tények e téren azt mutatják, hogy hosszú és nagyon kemény munka vár ránk. A hálózat elavult, csaknem fele cserére szorul. A központok túlterheltek. Ennek következményeit érzik a telefonok használói. A telefonra várakozók száma évről évre növekszik, hazánkban ma 450 ezer család vár telefonra, közülük sokan 10—15 éve. A telefongondok kihatnak a társadalom életére, a gazdasági fejlődésre. A telefonellátottság és a -működőképesség, a kialakult állapot tarthatatlansága, a változtatás kényszere, a feszültségek feloldására való törekvés és ezek konkrét teendői messze túlnőttek a Magyar Posta gondjain, napjainkra társadalmi üggyé és közös feladattá váltak. Nem öncél a telefon iránti felfokozott igény. Éppen ezért a kormány hírközlés politikájában — kiemelkedő (Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdődött a Palme-bizottság ülése Pénteken délután megkezdődött a Palme-bizottság ülése Budapesten. A háromnapos tanácskozást a kormány vendégházában Egon Bahr, a Német Szövetségi Köztársaság Nemzetgyűlésének tagja, a Bundestag leszerelési albizottságának, valamint a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökségének tagja, illetve az ülés elnöke nyitotta meg, majd Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára üdvözölte az európai biztonság és leszerelés kérdéseivel foglalkozó tizenhét tagú csoport jelenlevő tagjait. A neves politikusok — Georgij Arbatov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Tudományos AkadémiájaAmerikai Intézetének igazgatója, Egon Bahr, Józef Cyrankiewicz. a Lengyel Népköztársaság volt miniszterelnöke, államfője, Anders Ferm. Svédország volt New York-i állandó képviselője, a Palme-bizottság végrehajtó titkára, Róbert Ford, Kanada volt moszkvai nagykövete, a kormány különtanácsadója, Alfonso Garcia Robles, Mexikó volt külügyminisztere. a genfi leszerelési értekezlet küldöttségvezetője, Nobel-békedíjas, Chonira Relliappa Muthamma, India volt budapesti nagykövete, Olusegun Obasanjo tábornok, Nigéria volt államfője, Dávid Owen. a brit parlament tagja, volt külügyminiszter, a Szociáldemokrata Párt vezetője, Brian Urquhart, volt ENSZfőtitkárhelyettes, Joop den Uyl, Hollandia volt miniszterelnöke, parlamenti képviselő, valamint Cyrus Vance, az Egyesült Államok volt külügyminisztere — a magyar fővárosban mindenekelőtt az európai biztonságról és a nukleáris kísérletekről folytatnak eszmecserét. * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken a Parlamentben fogadta a Budapesten ülésező Palme-bizottság tagjait. A szívélyes légkörű találkozón — amelyen részt vett Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára — véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, az európai biztonság és a leszerelés időszerű kérdéseiről. Fiatal jogászok konferenciája Több országos szerv támogatásával a Csongrád Megyei Főügyészség KISZszervezetének rendezésében országos szakmai tudományos konferencia kezdődött tegnap Szegeden. fiatal ügyészek, bírák, ügyvédek, valamint az államigazgatás területén és a tanácsoknál dolgozó szakemberek részvételével. Az újszegedi oktatási központban tartott megnyitó ünnepségen Kereszty Béla megyei főügyész üdvözölte a megjelenteket — köztük Bódi Györgyöt, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét és Somogyi Ferencet, a megyei tanács vb titkárát —, majd Nyiri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese tartott bevezető előadást. A „Személyi körülmények felderítése és értékelése a büntetőeljárás egyes szakaszaiban" címmel megrendezett konferenciára hatvan fiatal jött el az ország különböző részeiből, s a két nap során összesen 35 előadást hallgatnak meg. Elsősorban annak szentelik figyelmüket: a földerített, bizonyított bűneseteknek hogyan lehet a családi hátterét, személyes tényezőket úgy földeríteni, hogy a büntetés kiszabásának szándékolt differenciálása megfelélő legyen. A résztvevők tegnap három szekcióban kezdték meg a tanácskozást, ami ma folytatódik, s a déli órákban plenáris üléssel fejeződik be. Országos vasúiorvosi napok Országos vasútorvosi napok kezdődtek pénteken Pécsett. A vasutasok gyógyítóinak első hazai szakmai fórumán száznál többSizemorvos, szakrendelőben, kórházban, szanatóriumban dolgozó egészségügyi szakember cseréli ki speciális munkája során összegyűjtött tapasztalatait. A tanácskozáson elhangzó több mint félszáz előadás főleg a vasutasok sajátos munkakörülményeiből eredő betegségek megelőzésének és gyógyításának legújabb eredményeível foglalkozik. A résztvevőknek módjukban van a Pécsett és Pakson bevezetett komplex számítógépes üzem-egészségügyi rendszer tanulmányozására is. A szombaton záruló kétnapos országos tanácskozáson többek között olyan jellegzetes „vasutasbetegségek" gyógyításával foglalkoznak, mint például a szabadban végzett munka és a fizikai megterhelés miatt gyakran előforduló mozgásszervi károsodás, vagy a zajártalom. Megvitatják továbbá a legújabb vizsgálati és mérési eljárások alkalmazásának, a betegségek megelőzésének lehetőségeit, és az egészségnevelés, az életmód-átalakítás orvosi teendőit is, A vasútorvasok szakmai tanácskozását a jövőben rendszeresen megrendezik. J» I