Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-24 / 251. szám

4 Péntek, 1986. október 24. MIP HOL? MIKOR? Tarthatatlan helyzet Mérnökképzés - számítógép nélkül? A The Economist című angol gazdasági hetilap híre szerint az Amerikai Egyesült Államok két vezető műszaki egyeteme számítógépesítési programot kezdeményezett saját berkein belül. A prog­ram kidolgozásában az érde­kelteket nem az vezérelte, hogy az oktatók és a hallga­tók nem ismerik korunk fej­lettségének reprezentánsát, a számítástechnikát, hanem az, hogy nem kellő színvona­lon hasznoístják azt. A kellő színvonalon a lehető legkor­szerűbb géptípusokat, vala­mint a diákok egyéni tanulá­sát közvetlenül segítő prog­ramcsomagok használatát értik az egyetemek vezetőit Félreértés ne essék, nem ar-1 ról van szó, hogy a diákok számítógéplervezövé vagy programozóvá kívánjak ké­pezni magukat, hanem arról, hogy az oktató-diák kapcso­lat teljesen számítógépesí­tetté (is) váljék, a vizsgára készülő diák saját terminál­jának felhasználásával ké­szülhessen mechanikából, angol nyelvből stb. úgy. hogy e kapcsolat révén végül is oly természetességgel hasz­nálja feladatainak megoldá­sához a számitógépet, mint jelenleg mondjuk a „Műsza­ki táblázatok"-at. Elavult eszközök A pfogram egyetemen­ként több mint 20 millió dollárt emészt fel. Sok ez a pénz vagy kevés? A mérle­geléshez néhány tény: az USA-ban az Európa-szerte oly divatos Commodore—64 típusú mikroszámítógépet sehol nem árusítják, mivel véleményük szerint annak kezelése túlságosan nehéz­kes, miközben nem ad telje­sítményt. A felhasználandó főiskolai számítógép az IBM egyik legújabb fejlesztése, az RC PC. Ennek közepes nagy­ságú képernyője 750 000 pont felbontású, memóriája 1 me­gabyte, másodpercenként 1 millió müvelet elvégzésére képes, darabja egyelőre tíz­ezer dollár. Ami a hazai felsőfokú tanintézetek számitógépesi­tettségét illeti, igen elmara­dottak vagyunk a szóban forgó amerikai példákhoz képest — ez tűnt ki a mű­szaki főiskolák matematika —fizika és számítástechni­ka-oktatóinak X. országos tanácskozásán, amelyre a közelmúltban került sor Bu­dapesten, a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán. Mondhatnánk, ne hasonlít­suk magunkat az USA-hoz. Tényleg ne hasonlítsuk. Am az említett tanácskozáson ki­tűnt még: nemcsak az ame­rikai egyetemek felszerelt­ségéhez, hanem önmagunk terveihez képest is igen nagy az elmaradásunk. — Magyarországon a szá­mítástechnika integrálódá­sa a felsőoktatásba körülbe­lül 10 éve kezdődött meg, és sok szempontból nézve még ma is kezdeti szakaszában van — minősíti a hazai fő­iskolák helyzetét Ats László, a pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola adjunktusa. — A számítástechnika az el­múlt években megfogalma­zott és megkezdett fejleszté­sek ellenére úgyszólván se­hol sem vált igazán szerves részévé az üzemmérnökkép­zésnek. vagyis korunk leg­korszerűbb technikája nem hatja át teljes körűen a mű­szaki főiskolák oktatómun­káját. Ez sajnálatos és véle­ményem szerint tarthatatlan. Korszerű technika korszerű módon való előállítására és működtetésére kell kiképez­nünk üzemmérnököket, ám eszközeink túlnyomó többsé­ge hagyományos, hogy ne mondjam, elavult. A tanácskozáson hallot­takból világossá vált, hogy a hazai műszaki főiskolákon kevés a számitógép, de nem csak ez a baj, hanem az is, hogy a tanítás túlzottan programozási nyelvcentri­kus és legtöbbször egy nyelv­re, a főiskolai szinten ma már túlhaladottnak tekint­hető BASIC-ra koncentrál. (Olyan ez, mintha a mai au­tószerelő ipari tanulókat az 50-60 éve futott F-Ford mo­delleken. azokból is keves példányon tanítanák meg a szakma rejtelmeire — pél­dálózott a tanácskozás szü­netében egy oktató.) Nem ismerik a komputert •— A gondok ott kezdőd­nek. hogy a főiskolákra fel­vételt nyertek túlnyomó többsége számítástechnikai­lag teljesen képzetlen — ma­gyarázza Fekete István, a Bánki Donát főiskola tan­székvezetője. — Ugyan ma már minden magyar közép­iskolában van legalabb egy mikrogép. de arra több száz diák jut, közülük nem sokan férnek hozzá. Pomázi Lajosnak, a Bánki Donát főiskola főigazgatójá­nak az a véleménye, hogy a számítástechnika felhasz­nálásában való elmaradá­sunk magában a felhaszná­lásban gyökerezik, mivel a számítástechnika alkalma­zásorientált fejlesztését szorgalmazza, korábban meg­fogalmazott és azóta is gyak­ran hangsúlyozott központi döntések csak részben érik el a céljukat. Fordítva kívánatos — A számítástechnikát — magyarázza a főigazgató — a magyar gazdálkodó szerve­zetek túlnyomó többsége az igazgatásban hasznosítja, a mérnöki munkában csak ke­véssé. Nálunk évente más­félszázán végeznek, közü­lük mindig vagy harmincan készen állnak a számítás­technika széles körű és ma­gas szintű alkalmazására, de csak alig néhányuk kerül olyan környezetbe, ahol ezt a tudást kamatoztathatják. A számítógép megfelelően programozva átveszi a mér­nöktől az időrabló rutinfel­adatokat. Csakhogy Magyarorszá­gon a számítógép egyelőre drága, az üzemmérnök pe­dig olcsó — folytatja a fő­igazgató — Ezért a válla­lat a rutinfeladatok elvégzé­sére is embert vesz fel, mert arra telik, számítógépre pe­dig nemigen. Ez fordítva lenne kívánatos. Amikor majd úgy lesz, akkor te­remtődik meg igazán a le­hetőség arra, hogy a számí­tástechnika teljes- körűen integrálódjék az üzemmér­nökképzésbe. Mónus Miklós Felmérés Milyen az egészségünk? A Központi Statisztikai Hivatal októberben és no­vemoerben országos repre­zentatív adatfelvételt végez a lakosság egészségi állapo­táról. A kérdezőbiztosok mintegy 45 ezer ember egészsége felöl érdeklődnek. A felmérés ki­tér a lakosság táplálkozási, dohányzási szokásaira, vizs­gálja az előforduló balese­tek jellegét, okát, a gyógyu­lás időtartamát. A kérdőíves vizsgálat legfontosabb témá­ja a betegségek és az egész­ségügyi panaszok felvétele, melynek során a kérdezőbiz­tosok tudakolják a betegség felismerésének módját, az ellátás körülményeit, a be­tegállományban, illetve kór­házban töltött időt és több más, az adott személy beteg­ségével kapcsolatos tudniva­lót. A kérdezőbiztosok igye­keznek képet kapni a lakos­ság gyógyszerszedési szoká­sairól, a munkahely és a la­kóhely egészségre káros kör­nyezeti ártalmairól is. Az így kapott információk választ adhatnak arra, hogy mely tényezők befolyásolják leginkább a lakosság egyes rétegeinek egészségi állapo­tát. A felmérés lehetőséget biztosit a szakembereknek arra is, hogy — a KSH ko­rábbi hasonló felvételeinek felhasználásával — elemez­zék az elmúlt évek során be­következett változásokat és azok okait. (MTI) Emlékezés Katona Ferencre Hetvenöt évvel ezelőtt, október 24-én Szegeden szü­letett. Munkásszüleinek minden erőfeszítése kevés volt ahhoz, hogy nyolc gye:mekü*et felneveljék. Hét testvére közül csak ketten érték meg a felnőtt kort. A gyermekkor nem gondtalan tanulóéveket je­lenteit számára, hanem a korai munkába állást — a nr.pszámosságot, a tanoncság kezdetét. Előbb az asztalos, majd a szobafestő és mázoló szakmát tanulta ki. Felsza­badulását követően külön­böző kisiparosoknál dol­gozott, s a segédek nem könnyű életét megismerve, ) inak okait >is keresni Kczdie. Ez vezette el a munkásmozgalomhoz, amely­be 17 éves korában kapcso­lódon be; ekkor lett az építőmunkások szakszerve­zete szegedi csoportjának tagja. A MÉMOSZ itjúmun­kás csoportjában végzett aki iv munkát. Ez az idő­szak a MÉMOSZ helyi szer­vezete baloldali tevékeny­ségének. megélénkülésével, osztályharcos megmozdulá­saival esett egybe. Ö maga is részese volt a szegedi feslómunkások. kezdemé­nyezte I934-es sztrájk-meg­mozdulásoknak. A harmincas évek köze­pén Budapesten talált mun­kalehetőséget. Itt is részt vett a szakma által kezde­menyezett. igen heves sztrájkharcokban, melyet a MÉRIOSZ-központ irányí­tásával a festő-, mázoló és fényező munkások vívtak. Minf sztrájkőr nem veszély­telen feladatra vállalkozott. Hazatérve, 1938-ban, mint tauasztalt, harcedzett veze­tőt fogadják a MÉMOSZ szegedi csoportjában, >és ha­marosan vezetőségi taggá választották. Részt vett az. illegális sajtó- és röpcédula terjesztésében, a Népszava, továbbá az országgyűlési, városi és községi választá­sok agitációs munkájában. Egy ideig a MÉMOSZ­könyvtár gondozója is volt. A II. világháború idősza­kában közreműködött a Vö­rös Segély akcióinak szer­vezésében, valamint a moszkvai rádió adásaiban hallott hírek rendszeres to­vábbításában. 1944 júliusában katonai szolgálatra hívták be, s a világháború forgatagából csak 1947 októberében került haza. Szegeden rövid időn belül belépett az MKP-ba, s fulytatta tevékenységét az építőmunkások szakszerve­zetében, ahol ismét vezető­segi tagnak választják. 1949­ben a Szegedi Magasépítő Vállalat személyzeti vezető­jeként dolgozott, majd 1950. január l-jétől az MDPSze­A hét filmje A forgatókönyv gyenge voltj és a for­gatókönyviró tudta, de bízott a rendező­ben. A rendező tudta, hogy a forgatókönyv gyenge, de bízott a kameramannban. A kameramann tudta, mi a helyzet, de bízott a színészekben. A színészek mindent értettek, de bíztak a kaszkadőrökben. A kaszkadőrök átlátták a helyzetet, de bíztak a maszkmesterben. A maszkmester remélte, hogy a paró­kások megteszik a magukét. A parókások az öltöztetőkben .remény­kedtek Az öltöztetők tudták, mi lesz ebből az egészből, de bíztak a pirotechnikusbap. A pirotechnikus a hangeffektusokban reménykedett. A hangtechnikusok intelligensek voltak, és mar regen felfogták, miről van szó, de bíztak a zenében. A zeneszerző tisztességes ember volt, így hát a zenekarban reménykedett. A zenészek tudták, hogy ez az egész mekkora ostobaság, de bíztak a karmes­terben. A karmester remélte, hogy jó lesz az akusztika. i Az akusztikai szakemberek a művészeti tanácsban bíztak, a művészeti tanács a kritikában bízott. A főkritikus a közönség megértésére számított. A közönség pedig remélte, hogy a film után levetítik A rózsaszínű párduc című filmet. Sz. T. gej városi Bizottságának munkatársa lett. A pártbizottságon a párt­tagnyilvántartás volt a szűken vett munkaterülete, melyet igen nagy lelkiis­meretességgel és pontosság­gal látott el, A gondosság, az elkötelezettség, az ügyek mögött az ember látása jel­lemezte akár a régi, mun­kásmozgalmi elvtársak, akár pétiig amikor az újonnan belépett párttagok dolgaival, problémáival foglalkozott. Az 1956-os ellenforrada­lom idején részese volty a munkáshatalom megvédésé­nek. A városi pártbizottság épületét el nem hagyva, ott fegyveres szolgálatot teljesí­tett. Majd az elsők között vett részt a párt helyi új­jászervezésében, járta az üzemeket, gyárakat, agitáll minden erejével segíltetté az ellenforradalom felszá­molását. A konszolidációért vívott politikai küzdelmek aktív résztvevője volt, se­gítette a munkásőrség meg­szervezését. Munkásmozgalmi tevé­kenységéért és az ellenfor­radalom idején tanúsított helytállásáért 1957-ben a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem és a Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozata, 1967-ben pedig a Szocialista Hazáért Érdem­rend kitüntetésekben ré­szesült. 1970 márciusában szakadt meg küzdelmekkel teli, a munkásosztály ügye iránt mindvégig elkötelezett élet­útja. Lelkiismeretes, odaadó munkájára, a türelmes és szerény emberi alakjára, melyet e sorok írója sze­mélyesen is ismert és tisz­telt, példaként emlékezik a ma generációja. Harangozó József Katona Ferenc születé­sének 75. évfordulója al­kalmából ma, pénteken délután 2-kor a Belvárosi temetőben koszorúzást rendez az MSZMP Szeged Városi Bizottsága és Sze­ged Megyei Város Taná­csa. 1986. OKTÓBER 24., PÉNTEK — NÉVNAP: SALAMON A Nap kel S óra 15 perckor, ós nyugszik 16 óra 42 perckor. A Hold kel 20 óra 41 perckor, és nyugszik 13 óra 2 perrkor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél csütörtökön plusz 108 cm (apadó). SZAZ EVE született G. K. Ordzsonikidze (1886—1937) szovjet államférfi, a munkásmozgalom kiemelkedő harcosa. 1930-tól az SZKP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Népgazdasági Tanács elnöke. NYOLCVANÖT ÉVE született Golub Rudolf (1901 — 1944) szociáldemokrata. majd kommunista bányamunkás. a magyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom nagyszerű harco­sa. mártírja. Az ellenállási moz­galomban megszervezte a bá-' nyászok. egységes ellenállási ak­cióját. 1944. október 30-án letar­toztatták. s a komáromi Csillag­erődbe. majd a daebaui kon­centrációs táborba hurcolták el, ahonnan többé nem tért viss/a. NYOLCVANEVES Ag István (sz. 1906) állami díjas kertész, 1951-ben a híres Sasad Tsz. alapító tagja, 1957-töl 1977-ig elnöke. HETVENÖT ÉVES A J. Rajkin (sz. (911) szovjet színházi rendező, színész, a sza­tirikus kabaré kiemelkedő kép­viselője. HATVAN ÉVE született Komor István (sz. 1926 —1974) Jászai-díjas rendező. 1957­töl 1969-ig a Szegedi Nemzeti Színház rendezője. NAGYSZÍNHÁZ este 7 órakor: Vérnász (Bemuta­tó 1—2. bérlet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Törvényes esküvő (szines szovjet film) délután fél 4. há­romnegyed 6 es 8 órakor: Fog­lalkozasa: Mesterlövész (szines, japán (llm. II. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Lutra (szines magyar film) negyed 6 és fél 8 órakor: Törvényes esküvő (szovjet film). Szabadság: délután fel 4. há­romnegyed 6 és 8 órakor: Piedone Egyiptomban (színes, m. b. olasz filmvígjáték. III. helyár!). Kiskórössy halászcsárda: (vi­deomozi) este 10 órakor: Fekete kalóz (színes, olasz kalandfilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-ig. Csak sUrgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel. sebészeti fel­vételi ügyeletet az I. sz. Sebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.), uroló­giai felvételi ügyeletet a II. Kór­ház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnöttlakosság részére: Szeged. Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap ós munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti kijrzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként réggel 8-tól déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégésze­ti ügyelet az Üjszegedi Gyer­mekkórházban van (Szeged, Odesszai, krt. 37.). Telefon: 22-655. Egyéb napokon a Fül-Orr-Gége Klinika tart ügyeletet (Szeged, Lenin krt. 111.). Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton "reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Tejefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7-töl reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. nar/j BUDAPEST 1. 9.05: Tv-torna 9.10: Puskin nyomában — szovjet rövidfilm 9.30: Gershwin : Kek rapszódia — NSZK film — (tsm.) 9.50: Mozgató 10.00: Nyugdijasok / délelőttje Kb. 10.30: Utazások a világ legnagyobb kis­vasütjain — angol rövidfilmsorozat — 3. — (ism.) Kb. 11.10: Egy kis ember nagy élete dok.-játékfilm — (Ism.) U.45: Kéoújság 15.00: ITV 16.05: Hírek 16.10: Három nap tv-műsora 16.15: Nem vagytok már gyerekek 16.20: cepmagnósok. figyelem! — (ism.) 16.45: Egy szó mint száz, — nyelvi fejtörőjálék 17.20: Képújság 17.25: Reklám 17.30: Az országházból Jelentjük ... 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.05-: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Unokáink sem fogják látni 20.30: UN1CEF Gála 22.00: Betüreklám 22.05: Akit visszavártak... — Czöbel Ernő, 1886—1986 22.55: Híradó 3. 23.05: Himnusz BUDAPEST 2. 18.55: Képújság 19.00: Kamera — az animációs film 19.30: Mese a levelibékáról — jugoszláv kisfilm 19.45: Tranzit — finn balett­film — (ism.) 20.00: Az alma — csehszlovák tv-komédia 20.40: Birkózó ABC — kötött­fogás 20.55: Híradó 2. 21.15: Kotóttfogású birkózó-vb 22.05: Zene. zene, zene 22.55: Képújság BELGRÁD T. 12.30: Elmulasztották — nézzék meg' 15.00: Francia nyelv 15.30: Mate Balota — művelődési műsor 16.00: Jó napot! — tájékoztató mozaik­műsor 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.25: Krónika 17.45: Sorozat gyerekeknek 18.15: Művelődési műsor 18.45: Tv-kalendárium 18.55: Szamok és betűk — vetélkedő 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Liton naplója — filmsorozat 20.55: Szórakoztató műsor 21.40: Tv-napló 21.55: Tíz után — kulturális magazin 23.25: Hirek ÚJVIDÉK 17.00: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Zenés műsor 18.15: Tv-magazin szlovákul 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Tv-filmsorozat 21.00: Zenés műsor 21.45: Híradó szerb­horvátul EHESS 8.20 8.50 9.33 9.53 10.05 10.10 11.00 11.45 12.30: 12.40 12.45 12.55 14.05: 14.10: 15.00 15.30 16.05 16.45: 17.00: 17.30 18.25 18.30: 19.15 20.15: 21.15: 21.29: 22.20: 22.30: 23.00: 23.49: 0.10: 0.15 4.20: 9.05: 12.10: 12.25: 12.30: 12.58: 13.05: 14.00: 15.05 ; 17.08; 17.30: 18.30: 19.05: 19.15: 19.50: 20.00: 21.05: 22.15: 23.20; 0.14: 0.15: 4.20: KOSSUTH Es nálunk? — (ism.) Nótacsokor Mi van a patakban? Lottósorsolás lehettem volna boldog" Liszt :Vie crucis Gondolat A Magyar Rádió és Televízió gyermek­kórusa énekel Ki nyer ma — Sárváron? Reklám Könyvszemle A zene is összeköt Műsorismertetés Utazunk A Magyar Rádió körzeti .stúdióinak műsoraiból Leoneavallo operáiból Széltoló BeszélgossUnk! Egészségesen dolgozni Idősebbek huPám­hosssjtán — (ism.) Könyvújdonságok Esti Magazin A Rádiószínház bemutatója: Nagyapa leszáll a tóba — Gobby Fehér Gyula hangjátéka Liszt nyomában Európában — 12. Béres János furulyázik Emlékezés Palányi Károlyra Tíz perc külpolitika Agrárolló van vagy nincs? Csernbalóművészek — 12. A Váci Vox Humana énekkar Brahms­kórusokat énekel Himnusz Éjfél után... PETŐFI Kalmár Magda operett­f elvételeiből Tíz perc külpolitika — (ism.) Napközben Nagy Tibor táncdalaiból Edes anyanyelvünk — (ism.) Népi muzsika Műsorismertetés Popzene sztereóban Péntektől péntekig Könyvről könyvért Fiatalok popzenei felvételeiből Ötödik sebesség Fiataloknak! Tudósítás a kötöttfogású birkózó-vb-ről A Fiataloknak! című műsor folytatása Egészségünkért! Nótakedvelőknek Senki többet? Harmadszor! Muzeumi séták \ Váratlan zenei fordulatok EJ fél után . .

Next

/
Thumbnails
Contents