Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-24 / 251. szám

2 Csütörtök, 1986. október 2. Tanácskozik az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) közül csak IfiOO való olyan családból, ahol a szülők együtt élnek. Statisztikai adatok támasztják alá azt a tényt is, hogy a társadalmi beilleszkedési zavarok általában összefüggnek a családi viszonyok kedvezőtlen alakulásával. így: 1982-Ben a férfi bűnelkövetők közt az elváltak száma, mely évről évre nőtt, több mint négyszerese volt a házasokénak; a női bűnelkövetők között az elváltak* a férjesek háromszorosát tették ki. ,Az öngyilkosok között 1984-ben két és félszer annyi elvált volt, mint házasságban élő. A nyilvántartott iszákosok között háromszor annyi az elvált, mint az együttélő. Vitathatatlan tehát, hogy a kiegyensúlyozott házasság védelmet nyúj( mind a társadalomnak, mind az egyénnek a deviáns késztetésekkel, magatartásokkal szemben, a felbomlott családi élet viszont fokozza a veszélyt. Az előbbiekben is körvonalazott nyomós okok — társadalmi és egyéni érdekek — elkerülhetetlenné teszik államunk, kormányunk számára. hogy a családi viszonyok védelme és az ifjúság fejlődésének elősegítése terén eddig is tett erőfeszítéseit fokozza. A szükséges intézkedések kidolgozása a kormány népesedéspolitikai, szociálpolitikai. ' ifjúságpolitikai és egyéb társadalompolitikai határozatai alapján már folyamatban van. A jognak a házasélet demokratikus normáira való nevelő szerepe az utóbbi időkben elhalványodott: a házasságokat túlnyomórészt a felek közös kérelmére bontják fel, s a bíróság pem tájékozódhat ilyen esetben a házasélet történéseiről, a végleges megromlás okairól, nem értékelheti a felek magatartását, a házasság megszűnéséért viselt felelősségüket. Ez is hozzájárult bizonyos téves nezetek elterjedéséhez. A bíróságon a váló j°8> képviselőik többször adtak hangot annak a 1 véleményüknek, hogy a házasság a házastársak magánügye, úgymond „magánszerződés", amelynek megszüntetése csakúgy elhatározásukon múlik, mint a megkötése. A bíróság csupán adminisztrációs szerepet tölthet be a bontás kimondásánál, éppúgy, mint az anyakönyvvezető a kötésnél; ne is avatkozzon tehát be ügyeikbe. E felfogásból egyenesen következik az a másik téves feltételezés, hogy az állam — .a társadalom — érdektelen a házasélet alakulásával szemben, ezért nem támaszt a házastársak magatartásával és döntéseivel rfzemben követelményeket, amelyek megsértéséhez nem is kíván következményeket fűzni. A családi viszonyok megszilárdításában a szemléletformálásnak e formáját és eszközeit nem lehet alábecsülni: az elmúlt években például —- már a torvény tervezetének előkészítését megelőzően is — a jogászok felhívták a közvélemény figyelmét a családbomlásoknak az egyéni és társadalmi érdekekre hátrányos következményéire. a házastársi es Kzulöi felelősség fokozódásának szükségességere. Bizonyára e figyelemfelhívások Is közrejátszottak abban, hogy némi — szerény — eredményeket sikerült elérnünk. A statisztikák is jelzik, hogy bár a válások szám-t az utóbbi években összességeben nern csökkent, de az előző két évtizedben tapasztalt évenkénti ütemes növekedés 1982 óta megállt, stagnál; s különösen örvendetes, hogy a házasság első hat évében — a fiatalabb házasok kozótt — kevesebb a válás, mint korábban Bár a nemzetközi tapasztalatok szerint egy új törvény hatálybalépése kórüli időben némileg növekszik a bontóperek száma, remélhető, hogy a kedvező tendencia nem változik, s hosszabb távon a házassággal és a családdal kapcsolatos szemlélet és beállítódás a .fejlődés szükségleteinek megfelelően fokozatosan átalakul. Ehhez azonban szükséges, hogy a törvény egyértelmű legyen azokban a kérdésekben, amelyexben a közvélemény és a társadalmi gyakorlat " bizonytalanná vált. A beterjesztett javaslat szabályai kifejezésre juttatják, hogy a házasság nem magánszerződés, hanem olyan jogintézrnény, amelyet a bíróság közös nyilatkozat esetén is a vegleges és helyrehozhatatlan megromlás objektív tényének Vizsgálata és a békítés megkísérlése után bonthat csak fel. Az állam nem érdektelen a házastársi magatartásokkal szemben, előírja a felelős házastársi és szülői magatartást, s arra hárítja a családbomlás negatív jogkövetkezményeit, akinek ez a helyzet felróható. Torvényünknek — a közakaratot is kifejezve — a házasság szilárdságának és tartósságának követelményéből kell kiindulnia, ezt kell szabályaival elősegítenie. A házasságok sikerének, tartósságának alapvető •feltétele a helyes párválasztás. Ebben azonban a jog nem befolyásolhatja a férfiakat és nőket. Csupán annyit tehet, hogy az éretlen házasságkötési elhatározások elé korlátot állít a házasságkötési kqrhalár javaslat szerinti 18 évre való felemelésével. A válásra vonatkozó jogi szabályok módosításánál is az a kiindulási pont: a válás feltételeinek bizonyos fokú megszigorításával, a kenésetek gyakoribb elutasításával sem érhető el a*, h°gy a zátonyra futott kapcsolatból is házasság váljon a jogi kötelék fenntartásával. Végezetül a miniszter Olyan résztémákról beszélt, amelyek a törvényjavaslat előkészítésének menetében a legtöbb vitát váltották ki. A házasságkötési korhatárnak a .nők esetében is 18 évre felemeléséről egyebek között azt mondta: a javasolt új szabályozónak itt az a célja, hogy akadályozza meg az éretlen. fejjel, jóformán gyermekkorban kötött házasságokat. Az elváltak helyzetének, egyben a gyermekeik sorsának, nevelkedési felteteleinek javítása a célja — mondta — a javaslat azon szabályainak, melyek a gyermeküktől válás folytán különélő szülök jogkörét szélesitik. A kiskorúakról való állami gondoskodásnak a korábbinál differenciáltabb rendszerét épiti ki a javaslat, s a gyermek érdekéhez és a szülői felelősséghez igazodó, többlépcsős rendszert vezet be. (A kiskorúakról való állami gondoskodás teljes rendszerét, működési szabályait további magas szintű jogszabályok rendezik majd.) — A tartásdíjról és a házastársi volt közös lakás használatáról szóló új szabályozással az elvalt házasok — es gyermekeik — helyzetének méltányosabb rendezése a cél — hangsúlyozta Markója Imre. — A gyermektartásdíjról — folytatta — a gyermek tényleges szükségleteit, ' mindkét szülő kereseti-jövedelmi viszonyait figyelembe véve kell dönteni, s a körülményektől függően, az eddig mechanikusan alkalmazott 20—40 százalék helyett — gyermekenként — a kötelezett keresetének 15—25 százaléka közötti skálán, az eddigieknél rugalmasabban kell meghatározni. Megemlített«: a javaslat a házasok autonómiáját tovább bővítve, most azt is lehetővé tenné, hogy vagyoni viszonyaikat a törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer szabályaitól eltérő módon, szerződéssel rendezzék. Ennek az új jogintézménynek a bevezetését nálunk egyrészt az indokolja, hogy a magánszemélyek vállalkozásának kockázata és anyagi felelőssége növekedett. s e körülmények között lehetővé kell tenni, hogy az ilyen tevékenységet nem folytató házastárs mentesüljön a sikertelen gazdasági tevékenység következményei alól, melyek egyébként őt is terhelnék. E szabályozással másrészt az a cél, hogy a házasságkötés előttről származó jövedelmek, vagy a szülőktől, rokonoktól kapott jelentős vagyoni értékek különvagyoni jellegét a másik házastárs elismerje. Felhívta Markója Imre á figyelmet az apaság megállapítására vonatkozó szabályok korszerűsítésére. — A javaslat szerint — mondta — a származás bizonyosságáról minden perbe vitt esetben meg kell a bíróságnak győződnie, s részletes bizonyítás alapján kell dönteni abban az esetben is, ha az anya az apaként megjelölt férfivel huzamos ideig együtt élt, illetőleg huzamos időn át kapcsolatot tartott vele. Megszűnik az a — sok visszaélésre is lehetőséget adó — helyzet, hogy bármely férfi, aki az anyával a fogamzási időben érintkezett tartásdíj fizetésére kötelezhető. Ha ugyanis e férfi apasága nem állapítható meg, tartásdíj fizetésére sem lesz kötelezhető. Következetesebbé kívánja tenni tehát a javaslat azt az elvet, hogy az apaságnak a biológiai származás tényén kell alapulnia, s hogy a tartási kötelezettség a gyermek vér szerinti apját terheli. Befejezésül a miniszter kérte a törvényjavaslat elfogadását. Antalffy György előadói beszéde ja a közelmúltban megalkotott, az illetékekről szóló törvényt. Néhány képviselő indítványozta, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűlés két fordulóban tárgyalja meg, először az általános, majd a részletes vitára kerüljön sor, figyelemmel a törvényjavaslat jelentőségére, valamint arra, hogy az állampolgárok széles rétegeit érintő rendelkezéseket tartalmaz. A vitát követően a bizottság — az igazságügy-miniszter javaslatait is figyelembe véve — a képviselők által felvetett módosítási javaslatok közül többet elfogadott. Ezek közül megemlítem az egytől hat hónapig terjedő békülé6i idő elhagyását, és a házassági vagyonjogi szerződés közokiratba, vagy jogi A többi vitatott kérdés képviselő által ellenjegyzett közül csak néhányat említek magánokiratba foglalásának meg. így a felszólalók több- előírását, sége támogatta a nők házas- Az igazságügy-miniszter ságkötesi korhatárának 18 javaslatait figyelembe véve évre történő felemelését, fel- nem fogadta el ugyanakkor merült azonban olyan javas- a bizottság a házasságkötési lat is, hogy indokolt eset- korhatárral kapcsolatban a ben a tizennégy évet betöl- tizenhat éves kornál Hatatott lányok is kaphassanak 'abb korban kötött házassáházasságkötési engedélyt. S"k engedélyezésére irányuNéhányan felvetették, javaslatot, mert ez nemhogy az egyező akaratnyil- zetközi szerződésekben válvánitás alapján folyó bontó- 'alt kötelezettségeinkkel elper esetén még alternatív le- 'entétes lenne, és a hatályos hetőségként sem kell három- j°gi megoldást konzerválná, éves különélési időt előírni. Nem fogadta el a bizottság Az egyik felszólaló kifő- — többek között — azt a gásolta, hogy a törvényja- módosító javaslatot sem, vaslat megszüntette a csa- amely arra irányult, hogy a Iádba fogadás jogintézmé- gyámhatóság az örökbefoganyét, valamint azt a lehető- dóshoz szükséges szülői nyipnHpltetősüknek mee- séSet- hogyha a szülő nem latkozatot pótolhassa, Illetve társadalompolitikailag indo- V'L.kVn veii őini" járul hozzá a gyermeke a családbafogadás jogintézkolt. leiemen Ken emi. örökbefogadásához, nyilat- menyének fenntartását inCélia kézenfekvő- a család Tlsz«elt Országgyűlési kozatat a gyámhatóság pö- dítványozza. A jpgnyilatkointézményének ^negerös^téae, ^ládS" torvény Kifogásolta továb- »t pótlása a szülő alapvető az ezzel kapcsolatos feleli* S^sítlJról szóló torvény- ha a kiskorúakról való álla- jogainak elvonását jelenti, es tudatosság növelése, s talán ainak mertSL m', e°ncJoskodáf\ rendszeré- azt fejez. k. hogy a szulo meg a házasság intézményé- ffi é?SőSés kí^- n®k terveze" niodositása kó- teljesen alkalmatlan a gyérnek vonzóbbá tétele- hár « te^ 1 iTizotlsáa ütesén a bí- reb<?n azt> h°ey az intc'zetl ^vele.sere Ebben az te A bizottság uiesen a m nevedbe velt gyermek szü- esetben a szuloi felügyeleti zottság tagjain kiVul számos löjének felügyeleti joga mi- jogától meg kell fosztani. A képviselő is reszt vett. érl nem szüneleI változatla- M A törvényjavaslat élénk nu] automatikusan, vitát váltott ki. A felszólalá- Elhangzott olyan javaslat, örökbefogadáshoz, sok többsége egyetértett a hogy a házassági vagyonjogi Végül foglalkozni kívánok törvénymódosítás kitűzött szerződés érvényességéhez azzal az indítvánnyal, amely céljaival és jogi megoldásai- ne csupán az írásba fogla- á kétfordulós országgyűlési val, ugyanakkor jelentős lási, hanem a közokiratba, vitát javasolta Az Országhető hozzálíi'k * n'évánakVnr számú módosító javaslat is vagy jogi kepviselő által el- gyüles ügyrendje erre nem Ugyanakkor elhangzott lenjegyzeit magánokiratba ad lehetőséget. Egyetértés alakult ki ab- foglalást írja elő a törvény- Az ügyrend szerint a torban, hogy átfogó család- és javaslat, mert csak akkor' vényjavaslat általános és ifjúságvédelmi intézkedési remélhető, hogy a szerződés részletes vitája együttesen programra van szükség, tartalma a jogszabályoknak történik. | " " " Csak a hosszú, illetőleg Napjainkban egyre többet hallunk a családról. Koránt sincs minden rendben a családdal — kezdte beszédét az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója. Tény, hogy a házasságkötések száma csökken, a válások száma növekszik. A jelzett problémák időszerűvé teszik és indokolják azt, hogy a család jogi rendjének alapjait, családjogi törvényünket felülvizsgáljuk a jelenlegi társadalmi jelenségek tükrében. A benyújtott — és most tárgyalt — törvényjavaslattal kapcsolatban tehát előrebocsátható, hogy a kérdés újabb rendezése időszerű, mi nek vonzóbbá tétele; bár ez utóbbi inkább életfelfogás, mint jogi rendezés alakításának kérdése. Azt kell tehát megvizsgálnunk, hogy a tervezett újabb jogi megoldások várhatóan jól szolgálhatják-e ezeket a célokat, vagy csekély eredmeny reménye füzaz sem hagyható figyelmen kivül, hogy törvényi szabályozásról lévén szó, ennek az új rendezésnek némcsak a társadalompolitikai igényeszülői felügyeleti jog megszüntetése pedig utat nyit az ket hanem a iosi szakszem- mert a család szerepének megfelel, es hfven tükrözi a Csak a hosszú, illetőleg pontokat is ki kell elégíte- erősödése kizárólag a család- felek valódi akaratát, ha az középtávú népgazdasági térnie: ezek előzetes viz«Dli»te jog eszközeivel nem érhető okiratot szakember készíti vek es a jelentősebb koncepnie; ezek előzetes vizsgálata volt bizottságunk feladata el- Tbbb képviselő biralta el. Férfinak és nőnek ez a azonban a törvényjavaslatot törvényesített kapcsolata arra hivatkozva, hogy nehenemcsak azt jelenti, hogy Zl'bbt' tesz> a házasság felkölcsonősen kötelezetlséget bontását, holott — allasvállalnajt egymással es le- P°ntjuk szerint — az eljárás elhúzódása csak elmérkét foreiók tárgyalhatók dulóban. Különbizottságunk június 30-án együttes ülésen tárgyalta az egészségügyi és szociális bizottsággal a törendő utódaikkal szemben, de azt is, hogy mini egyének a kis közösségen keresztül kapcsolódnak a nagy közösséghez, a társadalomhoz. Ez alapozza meg a kapcsolatnak a társadalmi, áljami jelentőségét. A családjogi törvény eddigi módosításai értékelhetők úgy is, hogy a különböző változtatások egyre inkább a tényleges társadalmi valósághoz közelitettek, így az előfeltételezett erkölcsi elvárásoktól a tényleges erkölcsi szabályok irányába, ott pedig, ahol vagyonjogi kérdések merültek fel, az újabb és újabb megoldások a tényleges tulajdoni viszonyokhoz, es a forgalomhoz A házastársak lakáshasználatának rendezése körében tetszést váltott ki az az új szabályozás, amely szerint a bíróság a házastársak valamelyikének kérelmére a bor- vény koncepcióját, illetőleg lótársi jogviszonyt megs/ün- a törvény módosításának eltelheti, ha a Jkózos lakást ket veit is. így az Országgyűlés másik lakásra el lehet cse- j«»gi, igazgatási és igazságrélni, és a lakáscsere folytán ügyi bizottsága javasolja az mindkét hazasLárs megfelelő Országgyűlésnek, hogy a per során a bíróság egytől lakáshoz jut. torvényjavaslatot a bizotthat hónapig terjedő időtarta- Felmerült olyan észrevé- «ág által egyhangúlag elfomú békülési időt állapíthat tel is, hogy a törvényjavas- eaHott módosításokkal fomeg. lat szükségtelenül módosít- gadja el. Csehák Judit felszólalása gesili a családon belül kialakult feszült helyzetet. Erre tekintettel ellenezték a törvényjavaslatnak azt a részét, mely szerint a bontóCsehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyetlese bevezetőben kiemelte; a családjogi törvény módosításáról folytatott vita jó alkalmat kínál arra, hogy tágabb öszszeíiiggésben vegyük szemügyre a család társadalmi közelitettek. Ezek a torvény szerepét ^ azokat a fonto„javara- valtak: a módosi- iSabb tenyezőket, amelyek tasok után maradt a törvény konstans és korszerű is. A jelenlegi tervezetben a szerződésszerű elemek erősödnek; a polgári jogi — a családok életét befolyásolják. — A család társadalmunk alapegysége, amelynek léte és belső harmóniája nélkül a nagyobb közösség sem teazaz vagyonjogi _ elemek, vékenykedhet sikeresen. ElJol mutatja azt mar az 1. süsorban a család képes a szakasz is, amely egy tipikus megfelelő életvezetési minta szerzodesertelmezési elvet közvetítésére, a szocialista tesz általánossá a családjog társadalom által is becsült, egész területére. „E törvényt a közösség számára is elfoa társadalmi és egyéni érdek gadható életmód kialakítá- is, hogy fogyasztási, és guzosszhangjának biztosításával sára és átadására, a káros dasági egységként is tartus kell alkalmazni; a törvény- magatartásformák felisnicré- és mással nem pótolható ele- juk. akkor azt. tapasztaljuk, ben megállapított jogokkal sére. elutasitásara. Egyre in- me társadalmunknak ez u hogy megváltozott társadales kötelességekkel társadal- kább nyilvánvalóvá válik az kis közősség. mi-gazdasagi viszonyaink A család funkciói nemcsak az emberi élet során változnak, alakulnak, hanem a_ társadalom fejlődésének' megfelelően kapnak hangsúlyt egyes elemek, és veszítenek a fontosságukból mások. Tapasztalataink szerint a legkisebbek ellátásának, az érzelmi nevelésnek, a zavartalan társadalmi beilleszkedés biztosításának a fokozott igényére, a gondozó-betegellátó feladatok sokasodására a következő években is számitanunk kell. Őszintén és reálisan kell vizsgálnunk azt is, hogy a családok miként • tudnak megfelelni a sokféle és egyre inkább bővülő igénynek. Ha nem csupán a bajba jutott, vagy a gondokkal küzdő családok helyzetét vizsgál-