Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-24 / 251. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 251. szám 1986. október 24., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Tanácskozik az Országgyűlés ülésszaka Módosítják a családjogi törvényt— Beszámoló a Posta munkájáról — Kérdés a miniszterhez Csütörtökön 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. (Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke betegsége miatt nem vesz részt az őszi ülésszak munkájában.) Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az őszi ülésszakot. Bejelentette: dr. Horváth Mária Anna, Budapest 16. számú választókerületének képviselője — férje tartós külföldi kiküldetése miatt — mandátumáról lemondott. Az Országgyűlés tudomásul vette dr. Horváth Mária Anna lemondását, s az Országos Választási Elnökség javaslata alapján a budapesti 16. számú választókerület eddigi pótképviselőjét, Orosz Adélt országgyűlési képviselőként igazoltnak jelentette ki. A törvényhozó testület tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az Országgyűlés június 26-án berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését. Sarlós István közölte, hogy Király Zoltán Csongrád megyei képviselő kérdést intézett az egészségügyi miniszterhez: mi a véleménye a Celladamról. Kovács Ádám és kutatócsoportja diagnosztikai módszeréről. A kérdésre az egészségügyi államtitkár ad majd választ az ülésszak végén. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról : 1. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló. 1952. évi IV. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat tárgyalása; 2. Beszámoló a posta munkájáról, fejlesztésének lehetőségeiről. Ezután — az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően — dr. Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. :•> : % M mm < ' H tK* Í\ * WÊtm At V158 \ " M ' mmm , ! I .T. - I- ; «ï t S . Jmik. < m , ,fV w^èm H* ''' - ^ > % J sZ * L. A. * 1 - ^JSil r" ) -»» " v. « % ' • Az igazságügy-miniszter expozéja — Családjogi törvényünk, az 1952. évi IV. törvény több mint harminc éve van hatályban — mondta bevezetőként a miniszter. — Alapvető elvei időtállónak, helyesnek bizonyultak. A módosítást a családi kapcsolatok további erősítése, a gyermekek fokozottabb védelme, valamint a jelenleginél differenciáltabb, a társadalom i.gazságérzetét jobban kieléfí.'tő jogalkalmazási gyakorlat kialakítása teszi szükségessé. A családi otthon megteremtése. a tisztességes megélhetés, a gyermeknevelés, az idősebb generáció segítése azonban — az állam gondoskodása, növekvő erőfeszítései mellett is — fokozódó áldozatokkal jár a családok számára. Ezek a körülmények a családi életvitel, a családi munkamegosztás megszervezésében, a családi funkciók betöltésében bizonyos nehézségeket okoznak. Az, hogy a terhek az igények objektív szintjéhez képest egyenlőtlenül oszlanak meg. egyrészről a társadalom és a család, másrészről a családtagok között, megnehezíti a családtagok alkalmazkodását egymáshoz és a megszokott, hagyományos feltételektől eltérő körülményekhez. és konfliktusokat is kiválthat. Ezt a részben negatív hatást csak fokozza a családi élettel kapcsolatos szemlélet megváltozása, az értékrend elbizonytalanodása, amelynek következtében számos esetben kedvezőtlenül alakulnak a családok belső, erkölcsi-érzelmi kapcsolatai. A családot összetartó erőknek ez a meglazulása mindenekelőtt a válások magas számában nyilvánul meg, amely tíz év alatt, 1975-től 1985-ig ezer lakosonként 2,2-ről 2,7-re emelkedett. A válással érintett kiskorúak száma is jelentős: az 1985ben felbontott, mintegy 29 ezer házasság csaknem 30 ezer gyermek életére hatott ki. Ugyanakkor 1980 óta a házasságkötések száma 20 százalékkal csökkent, főleg az 'újrahózasodások elmaradása következtében. Az elvált férfiak újraházasodása 1970 óta több mint felével, az elvált nőké pedig több mint egyharmadával esett vissza. Az elváltak száma így évről évre nő, s 1985-re körülbelül félmillió lett. Köztük mintegy 120 ezer az olyan fiatal, 40 év alatti korban levő nő, akiknek többsége új házasság esetén szívesen vállalna még gyermeket. Az elvált nők nagyobb fele azonban nem köt újabb házasságot. Így a családok 13 százaléka egyszülős család, s ezekben a gyermekek 15 százaléka nevelkedik. Ezek a körülmények az egyéni sorsokra is rendkívül kedvezőtlenül hatnak. Az elváltak általában hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mind az anyagiak és a teherviselés egyéb formái, mind pedig az érzelmi kiegyensúlyozottság terén. Ez is hozzájárul esetenként házasságkötési esélyük csökkenéséhez. Gyakori az elváltaknak a vagyon miatti és a gyermekekkel kapcsolatos, nyugalmukat feldúló, sokszor évekig tartó perlekedése. Egyesek — főleg az otthontalanság és a tartási terhek következtében — a társadalom perifériájára sodródnak. Mégis, a gyermekek azok, akiknek zöme a legtöbbet veszíti szülei válása következtében. Életszínvonaluk, nevelkedési feltételeik romlanak, érzelmileg megviseltté válnak, sokuk személyiségfejlődésében zavar keletkezik. E nehézségeket csak fokozza. hogy mivel a házasságban élők a nem házasokkal szemben bizonyos korlátozások alá esnek a tulajdonszerzés, a lakásjog, az özvegyi nyugdíj terén, előfordulnak e hátrányok elhárítása érdekébeh látszatválások, sőt valóságos érdekválások. Ugyanezek a körülmények a házasodási szándékot is — főleg az elváltakét és az özvegyekét — visszafogják, s házasságkötés helyett lazább párkapcsolatra, rövidebb-hoszszabb ideig tartó élettársi viszonyra késztetnek. A továbbiakban a miniszter a családbomlások társadalmi következményeiről szólt. Egyebek közt elmondta— A születések számának kedvezőtlen alakulásában a válások magas száma is közrehat. Nemcsak azzal, hogy a fiatal elvált nők újraházasodásának elmaradása következtében több tízezres nagyságrendben maradnak el születések, hanem azzal is, hogy a családtervezésnél szerepet játszik a válás eshetőségének kockázata, amely a többgyermekeseket hátrányosabb helyzetbe hozza. Vitathatatlan, hogy a születések számának kívánatos növekedéséhez — az egyéb feltételek mellett — a házasság szilárdságára, tekintélyének növekedésére, az iránta való nagyobb bizalomra is szükség van. A házasság szilárdsága a gyermekek eredményes felnevelésének is a legbiztonságosabb feltétele. Természetesen a túlzó általánosításoktól is óvakodnunk kall. Nem szabad azt állítani — mert nem így van —. hogy minden kétszülős család kiválóan neveli a gyermekét, ezzel szemben az egyszülős családban, vagy szülő nélkül nevelkedő gyermekek mind veszélyeztetettek, helytelenül neveltek. Mindamellett gondolni kell a bírósági statisztika adataira. A gyermekek veszélyeztetettségének legdrámaibb mutatója a fiatalkorúak bűnözésének statisztikája. E statisztika szerint a gyermekek 15 százaléka nevelkedik egyszülős családban, illetőleg szülők nélkül. Közülük kerül ki — arányukat két és félszer meghaladóan — a fiatalkorú bűnözők 43 százaléka. Az évente állami gondozásba kerülő, mintegy 4800 gyerek (Folytatás a 2. oldalon.) llvaro Cunhal befejezte magyarországi látogatását A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására október 21—23. között látogatást tett hazánkban Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára. Kíséretében volt Domingos Lopes, a PKP Központi Bizottságának póttagja, a külügyi osztály helyettes vezetője. Kádár János, az MSZMP főtitkára megbeszélést folytatott Alvaro Cunhallal. A PKP főtitkárával találkozott és tárgyalt Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára. A két párt vezetői véleményt cseréltek a nemzetközi élet. valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom legfontosabb időszerű kérdéseiről. A szívélyes, eivtársi légkörű megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, pártjuk tevékenységéről, és áttekintették az MSZMP és a PKP közötti kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeit Alvaro Cunhal csütörtökön reggel elutazott Budapestről. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára búcsúztatta. (MTI) Lázár György fogadta Matej Lúcant Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Matej Lúcan csehszlovák miniszterelnök-helyettest. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Csehák Judit miniszterelnök-helyettes, jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Á verseny szerepe a szolgáltatásokban Csütörtökön Egerben megkezdődött a fogyasztási szolgáltatásokkal foglalkozó gazdálkodó és irányító szervek harmadik országos konferenciája. A napirenden a szolgáltatásokban kialakulóban levő verseny körülményei és szerepe, a gazdaságos vállalkozások számának növelése, a VII. ötéves terv szolgáltatásokkal kapcsolatos célkitűzései, a fejlesztések fő irányai, és a szolgáltató egységeknél alkalmazható vezetési és szervezési módszerek szerepelnek. A szolgáltatások további fejlesztésének, mint az első napon rámutattak, jó alapja az, hogy az utóbbi 15 évben kialakult az egyes szolgáltatási ágak országos hálózata, az utóbbi esztendőkben végrehajtott. szervezeti korszerűsítés hatására pedig növekedett a közvetlen vevőkapcsolatokkal rendelkező kisszervezetek száma és aránya is. Ma már az utóbbiak végzik az összes lakossági szolgáltatások 75 százalékát. A fogyasztási szolgáltatások értéke 1985-ben 50 milliárd forint volt, amelynek kétharmadát a lakosság vette igénybe. Ez az összeg kereken 75 százalékkal nagyobb, mint az ötödik ötéves tervben volt. Az 50 milliárd forint értékű szolgáltatást 3 ezer 400 vállalat és szövetkezet, továbbá mintegy százezer kisiparos végezte. A lakossági ellátás színvonala azonban több területen még így sem kielégítő Nem csökkentek kellően az ország egyes vidékei közötti különbségek, a vártnál lassabban javulnak a vevökapcsolatok, sok gondot okoz az alkatrészhiány. Ezeknek a problémáknak döntő okát ® konferencián a szolgáltatások nem megfelelő jövedelemtermelő képességében, a fejletlen gazdálkodási módszerekben, valamint a vezetési és érdekeltségi viszonyok elmaradottságában jelölték meg. A konferencián éppen ezért ajánlásokat dolgoznak ki a lakossági szolgáltatások szervezeti és érdekeltségi viszonyainak fejlesztésére. (MTI) Országos konferencia kezdődik Szegeden A KISZ Központi Bizottsága kezdeményezésére, a KISZ Csongrád Megyei Bizottsága támogatásával a Csongrád Megyei Főügyészség KISZ-szervezete országos konferenciát rendez az ifjúsági napok keretében a „Személyi körülmények felderítése és értékelése a büntetőeljárás egyes szakaszaiban" témakörben. A tanácskozást október 24én és 25-én a Csongrád Megyei Tanács Oktatási és Továbbképzési Intézetében (Szeged, Közép fasor 1—3.) tartják, A megnyitót pénteken fél 12-kor Kereszty Béla, Csongrád megye főügyésze tartja, a bevezető előadást Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese. Ezt követően délután 2 órától megkezdődnek a szekcióülések 60 résztvevővel, 35 előadással. Fiatal ügyészek, bírák, rendőrök, ügyvédek, az államigazgatás területén a tanácsoknál dolgozó szakelőadók cserélik ki tapasztalataikat a fent említett témában.