Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-23 / 250. szám

2 Csütörtök, 1986. október 23. MIR HOL? MIKOR? Mindenki képességei szerint Hogyan történt, nem tudom. Volt egy ideológiai tételünk: „Mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint." A mondat első felét elfelejtettük, a második felét agyonhangsúlyoztuk. Lett belőle munka szerinti elosztás elve, teljesítmény szerinti differenciálás elve, gyakorlatban pedig „kis pénz — kis foci" elve. Most újra rádöbbentünk, hogy a mondat egyik fele csak a másikkal együtt igaz. Csak akkor dolgozok képességeim szerint, ha rendesen megfizetnek. Csak akkor tudnak rendesen megfizetni, ha képességeim szerint dolgozva ennek a fedezetét létrehozom. önelszámoló brigádokban, végéemkákban, nyereségérdekeltségű termelő- és kereskedelmi egységekben, háztáji gazdaságokban ez nyilvánvaló. Néhány évtizeddel ezelőtt a „képesség szerinti munka" elve még önálló életet élt — meglehetősen feltupirozva.. Állítottuk, hogy a munka minden munkaképes polgárnak szent kötelessége, becsületbeli ügye. A kapitalizmusban a munkafegyelem a munkás kiszolgáltatottságán, félelmén alapul; a szocializmusban pedig az elvtársi kapcsolaton és a kölcsönös segítésen. A szocializmusban a tudatos fegyelem alapja a kizsákmányolás alól felszabadult emberi munka, amelynél minden munkás a szocialista társadalomért dolgozik, nem pedig a tőkés és a földesúr számára. A kapitalizmusban a munkás a gép toldaléka, egyetlen műveletet végez reggeltől estig. Ez a munka szellemileg és fizikailag megnyomorítja az embert. A kapitalizmusban a munka elsőrendű életszükséglet helyett átokká válik a munkás számára, kiszívja a vérét. Csak a proletár, szocialista forradalom szabadítja fel a munkást a kizsákmányolás alól. Csak a szocializmusban bontakozik ki a munka igazi rendeltetése: itt nem csupán a létfenntartás forrása, hanem az alkotó önmegvalósítás lehetősége is. Ne higgye a kedves olvasó, hogy most csúfolódok, szép gondolatokat kicifrázok. Ez akkoriban „hivatalos álláspont" volt. Sztálin fogalmazta meg mindezt a legszebben: a munka, melyet korábban szégyellnivaló és súlyos tehernek tekintettek, becsület dolgává, dicsőség dolgává, merészség és hősiesség dolgává lett. Meg is született a reakciós mondás: nálunk a munka becsület és dicsőség dolga, Nyugaton pedig megfizetik. A tréfa lényege persze nem volt reakciós. Arra utalt, hogy a képesség szerinti munka első feltétele, hogy megfizessék. Ma már alapvető jognak tartjuk, hogy a munkásember, a tisztviselő saját kezdeményezésével — több és jobb munkával — növelhesse keresetét, önmaga és családja jólétét. Ezt a jogát ma sérti a központi keresetszabályozás és az akadozó anyagellátás. Sok vállalat nem tud ösztönző bérformákat alkalmazni, mert a többletteljesítmény nem hozza létre a hozzá tartozó többletbér adójának fedezetét. Akit csak tudnak, prémiumos időbérbe helyeznek, ahol legfeljebb a prémium követi a teljesítményt, tehát, az összkereset a teljesítménynél sokkal lassabban nő. Másutt akadozik azanyagés munkaellátás. Olykor napokat állnak az emberek és a gépek. Majd jön a rohammunka túlórában, végéemben. Ilyen helyen jól kialakított ösztönzés sem segítene, mert hogyan hajtson a munkás, ha nincs mit csinálnia. El kell érni, hogy ne az ember várjon a munkára, hanem a munka várjon az emberre. Csak amikor már minden együttáll, akkor szabadítsák rá a brigádot a feladatra. így majd képességei szerint fog dolgozni, különösen, ha a pénz is követi a megemelkedett teljesítményt. Bárki is a bűnös, alapvető emberi jogsérelme az, ha a dolgozót nem hagyjuk dolgozni. Alapvető elvünket sértjük meg azzal, ha a dolgozók tömegét nem ott foglalkoztatjuk, ahol sokkal eredményesebben ki tudná fejteni képességeit. Valamikor szinte hivatalos megvetésben részesült a pénzhajsza, a családi vagyon igyekvő gyarapítása, . megkülönböztetés nélkül elmarasztalták az anyagiasságot. Az élet — ezzel mit sem törődve — kialakította a presztízsszükségleteket, majd elismerte az ezek kielégítéséhezszükséges különmunkákat, önálló érték lett a pénz- és vagyongyűjtés, a hétvégi ház és telek. Kialakult két életpályamotiváció-típus: ,a szakmai presztízskarrier és az anyagi karrier. A kiegészítő gazdaság fejlődése, a nemzetgazdaságba való integrálódása és szélesebb értelemben vett törvényesítése lehetővé teszi a többletmunkán, a vállalkozókészségen alapuló anyagi karrier társadalmi elfogadását, társadalmi értékké válását. A vállalatok önállóságának növekedése, vállalkozásjellegük erősödése, a műszaki és a szervezeti innováció felgyorsulása azzal jár, hogy a szocialista szektorban is létrejönnek a képesség szerint végzett munka feltételei. Mind több ember előtt megnyílik nemcsak a különjövedelem-szerzés útja, hanem az állami vállalaton, szövetkezeten belül is a megfelelő beosztásba kerülés lehetősége. Több lehetőség nyílik az életutak közötti választásra, pályakorrekcióra. Az életútalternatívák bővülnek, de ezáltal a mainál is markánsabbá válnak a különbségek a lehetőségeket, esélyeket kihasználni tudók és nem tudók között. Miközben az esélyegyenlőség javul, az esélykihasználási egyenlöt-j lenség szinte a tűréshatárig nő. Nem kell jóstehetség annak kimondásához, hogy a képesség szerinti munka lehetőségének bővülése jó hatással lesz a népgazdaságra és a családra, az államháztartásra és a magánháztartásra egyaránt. Segíti majd a belpolitikai stabilitás fenntartását, szilárdítását is. Hiszen, aki szívesen végzi a munkáját, és meg is fizetik érte, nemigen válik a rendszer ellenzőjévé, legfeljebb éles cselekvést kezdeményező kritizálójává. A képesség szerinti munka lehetőségeivel szükségképpen együttjáró pénzhajsza már nem ennyire kedvező mai megítélésünk szerint. Az, hogy mindinkább az egyének kezébe kerül sorsuk alakítása, segíteni fogja a privatizálódást (a magánszférába menekülést), erősíti a kispolgári gondolkodást és életvitelt. Sok egyén saját céljai önalapú megvalósíthatóságának biztonságtudatában mind kevesebbet fog törődni a közösség ügyeivel. Majd ezt követi — a fejlődés dialektikája szerint — az a szakasz, amikor az önmaga képességeit kiteljesítő egyén újra beleilleszkedik abba a közösségbe, amely ezt a lehetőséget számára megadja. Már látszik ilyen fejlődés a szocialista brigádokban, a vállalati gazdasági munkaközösségekben, szakcsoportokban, önelszámoló egységekben. Pirityi Ottó Az aerosol és az időjárás Egy újabb — eddig látha tatlan — időjárásbefolyásoló# anyagot sikerült lelenyké-* pezni a világűrből, az aerosolt — az úgynevezett középső légkörben lebegő apró részecskéket. Az Észt Tudományos Akadémia asztrofizikai és légkörfizikai intézetében több olyan műszert fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik az aerosol felkutatását és tanulmányozását, valamint azt, hogy meghatározzuk helyét és jelentőségét bolygónk légköri struktúrájában. Az egyik ilyen műszer segítségével a „Szaljut—7" űrállomás fedélzetéről sikerült felvételeket készíteni az aerosolról. A kapott információk számítógépes feldolgozása folyamatban van. Hogyan keletkezik az aerosol? Születésének klasszikus példája a vulkánkitörés során a szó szoros értelmében az égig emelkedő por és hamuoszlop. A szinte súlytalan részecskék nagy része nem hullik vissza a Földre, hanem a légkör nedvességével és a különféle vegyi anyagok molekuláival egyesülve „bolyong" a térben. Az aerosol — e ma még kevéssé ismert természeti jelenség — keletkezése összefügg az erdőtüzekkel és az ipari légkörszennyezéssel is. Emléksorok Lajkó Vilmosról Járműkerék-esztergagép Átadtak rendeltetésének a celldömölki körzeti üzemfőnökség vontatási főnökségénél az úgynevezett padló alatti vasúti Járműkerékesztergát. A berendezés működéséhez a vágányszint alá süllyesztett vasbeton aknát építettek. Az ebbe helyezett NSZK-gyártmányú kerékesztergagép jelentős mértékben könnyíti és gyorsítja a munkát. A mozdonyok kerekeit általában 50-60 ezer kilométer futás után kell újraszabályozni, esztergálni. Eddig a keréktalpak szabályozása, esztergályozása úgy történt, hogy a tengelyeket, illetve a kerekeket leszerelték a gépről. Egy-egy ilyen munka több napig tartott. A padló alá süllyesztett gép egy haltengelyes mozdony kerekeinek esztergályozásával 12 óra alatt elkészül anélkül, hogy a kerekeket leszerel nék. Az esztergagépet mindössze két szakember kezeli (MTI) Lajkó Vilmos a kiskundorozsmai munkásmozgalom jelentős alakja. 90 évvel ezelőtt, 1896. október 23-án született. Az elemi iskola befejezése után már az ő munkájára is számított a szegény földmunkás gsalád. Lajkó Vilmosnak az építőipar nyújtott megélhetést. 1915-ben megkapta a behívóját, és a keleti frontra került, ahol még ebben az évben hadifogságba esett. A penzai hadifogolytábor számára lényegében forradalmi továbbképző iskolává vált. 1918-ban a magyar hadifoglyok penzai kommunista pártcsoportjának tagja lett. •Különösen Kun Béla előadásai hatottak rá maradandóan. Így nem véletlen, hogy hazatérése után, a Tanácsköztársaság kikiáltásakor azonnal jelentkezett a Vörös Hadseregbe. Előbb a kecskeméti 38-as, majd a bácskai 15-ös dandárban szolgált a tiszai front összeomlásáig. Ekkor visszatért szülőfalujába. Itt az 1922-es parlamenti választások előtt megélénkülő politikai tevékenység eredményeként megalakult az MSZDP dorozsmai szervezete, amelynek Lajkó Vilmos is tagja lett. A hírhedt Bethlen— Peyer paktum azonban az ismert módon gátat emelt a szociáldemokrata tevékenységnek a községekben. Így a dorozsmai szervezet működését is hatóságilag tiltották be még ebben az évben. Lajkó Vilmos azonban továbbra is aktívan tevékenykedett a munkásmozgalomban. 19'23-ban Budapestre ment dolgozni, és belépett a Magyar Építőipari Munkások Országos Szövetségébe. 1927-ig vett részt a MÉMOSZ fővárosi harcaiban, majd hazajött. Ekkor a Magyarországi Földmunkások Országos Szervezete dorozsmai csoportjának munkájába kapcsolódott be. 1929-ben átmenetileg újra megalakult az MSZDP helyi csoportja, a vezetőségben Lajkó Vilmossá!. A kitörő gazdasági 'álság ismert módon sújtotta az építőipart, így a munkanélküli téglagyári munkások száma a kiskundorozsmai járás főszolgabírójának 1930. április 2-i a belügyminiszterhez intézett jelentése szerint 800-ra emelkedett a járás területén. Ez volt a fő oka 1930. április 1-jei dorozsmai tömegtüntetésnek, amely az időszak egyik legviharosabb megmozdulásának bizonyult megyénkben. Ez nem volt spontán akció, a helvi szocialisták, így Lajkó Vilmos kezdeményező- és szervezötevékenységét kell kiemelnünk. 1932 tavaszán az MSZDP központi vezetése a kormány nyomására azonban újra sorsára hagyta falusi szervezeteit, így a dorozsmai csoport sem folytathatta munkáját. A dorozsmai munkásmozgalom újabb szervezeti keretévé 1938 januárjában a MÉMOSZ fcelyi csoportja vált, amelynek létrejöttekor Lajkó Vilmos vezetőségi tagja lett. Kiskundorozsma felszabadulását követően Lajkó Vilmos számára magától értetődő volt, hogy az immáron legális keretek között működő MKP dorozsmai csoportjának megszervezésében részt vegyen. Emellett 1944. december l-jén újra megalakult földmunkásszakszervezet vezetőségi tagjaként a dorozsmai földosztó bizottságban is ott található. 1950-ben belépett a József Attila Termelőszövekezetbe, ahol 1952—54 között párt vezetőségi tagként dolgozott. Innen ment nyugdíjba. Nehéz, küzdelmekkel teli mozgalmi életútja elismeréseként a Szocialista Hazáért Érdemrenddel és a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel méltó megbecsülést kapott. Lajkó Vilmos 1972-ben hunyt el. Emlékét kegyelettel őrizzük. Serfőző Zoltán Lajkó Vilmos születésének 90. évfordulója alkalmából holnap, pénteken délután 1 órakor koszorúzást rendez a kiskundorozsmai (emelőben levő sírjánál az MSZMP Szeged Városi Bizottsága és Szeged Megyei Város Tanácsa. 1986. OKTÓBER 23., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: GYÖNGYI A Nap kel 6 óra 14 perckor, és nviigsz>k 16 ára 44 perckor. A Hold kel 19 óra 42 perrknr. ás nyugszik 12 óra 14 perekor. VtZAl.l.AS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 128 cm (apadó). SZAZ ÉVE született Lcfkovits Vilmos (1886 —1944) tanár, a munkásmozgalom kiváló harcosa. 1910-ben Debrecenbe került, s n következő évben ö lett a Szociáldemokrata Párt városi titkára. A Tanácsköztársaság Idején szerepet vallalt a Vörös Gárda szervezésében, a front megerősítésében. s 1919 Áprilisában együtt irányitolta a város védelmet a Debrecenbe érkező Landler Jenővel. Az ellenforradalom felülkerekedése után sökévi börtönt szenvedett. Az 1944. március 19-i német megszállás után illegalitásba vonult, de október végén felismerték, elhurcolták és kivégezték. Debrecenbén utcát neveztek el róla. HATVANÉVES Szenlpéteri István (sz. 1926) a szegedi tudományegyetem szociológiai tanszékének tanára. NAGYSZÍNHÁZ este 7 órakor: Vérnász (József A.—Juhász Gy. bérlet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 órakor: Törvényes esküvő (színes, szovjet (ilm) délután fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: Foglalkozása: Mesterlövész (színes. Japán film. II. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 órakor: Lutra (színes, magyar film) negyed 6 és fél 8 órakor: Törvényes esküvő (szovjet film). Szabadság: délután fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Pledone Egyiptomban (színes, m. b. olasz filmvígjáték. III. belvár!!. Kiskorössy halászcsárda: (videó mozi) este 10 órakor: Fekete kalóz (szines, olasz kalandfilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-lg. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház (Tolbuhln sgt. 57.) tart > ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100 GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fé! 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneM napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 Órától reggel 7 óráig, szombatonként reggel 8-tól déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégészeti ügyelet az ÜJszegedi Gyermekkórházban van (Szeged, Odeszszal krt. 37.). Telefon: 22-655. Egyéb napokon a Fül-Orr-Gége Klinika tart ügyeletet (Szeged. Lenin krt. HL). Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u 1—3. Telefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. Ifilfc? BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna 9.00: Az élet Ilyen is meg olyan is — NSZK tv-film — (ism.) 10.10: Dixieland Drezdában — NDK zenés film — (ism.) 11.10: Képújság 16.00: Hírek 16.05: Egészségünkért! 16.15: Perpetuum mobile 16.50: Betüreklám 16.55: Kapcsolatok 17.25: Képújság 17.30: Reklám 17.35: Sárga tengeralattjáró 18.25: Az Országházból jelentjük . . . 18.55: Reklám 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: A velünk élö történelem 21.00: Betüreklain 21.05: Színházról néhány percben — Siker Münchenben 21.20: TeleSport — labdarúgó kupanap 22.10: Híradó 3. 22.20: Himnusz BUDAPEST 2. 17.15: Képújság 17.20: Kerek világ 17.35: Meseiskola — NDK bábfilm — (Ism.) 17.50: Száz híres festmény — angol rövidfilm — (ism,) 18.00: Történetek a kiskertekről — NDK tv-filmsorozat — 2. — (Ism.) 19.00: Klsfllm-összeállltái 20.00: önért mindent megteszünk — NDK tv-film 21.00: llirndó 2. 21.20: Reklám 21.23: Mozgnsbnn a világ — Világkiállítás '86 — Vancouverben 22.00: Képújság BELGRÁD I. 13.40: Elmulasztották — nézzék meg! 14.50: Dragan Lukiersal beszélgetünk — művelődési műsor 15.10: Az ertedés az iparban 15.30: Természetvédelem 16.00: Jó napot! — tájékoztató mozaikműsor 17.00: Magyar nyelvű tv-naplú 17.25: Krónika 17.45: A kis lázadó — műsor gyc:rekeknek 18.15: Tudomány 18.45: Tv-kalendárium 18.55: Számok és betúk — vetélkedő 19.15: Riport 19.30: Tv-napló 20.00: Politikai magazin 21.00: Kiválasztott pillanat 21.10: Ut a tudás közepébe — vetélkedő 22.15: Tv-napló BELGRÁD 2. 18.30: Zágrábi korkép 19.00: Ifjúsági műsor 19.30: Tv-napló 20.00: Az öreg tölgy árnyékában — filmsorozat 20.55: Hírek 21.05: Művészeti est ÚJVIDÉK 17.00: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: A kis lázadó — gyermekműsor 18.15: Művészeti műsor 18.45: Dok.-műsor 19.15: Reklám 19.30: Híradó magyarul 20.00: Amatőrök a városunkban 21.00: Tv-fllm 22.30: Híradó szerbhorvátul EÜKxl KOSSUTH 8.20: Tóth Benedek frása 8.30: Händel: lmenco — opera 2 részben 9.29: Dodgson: Szvit rézfúvós szeptettre 9.39: 100 éve született Orosz Nándor 10.05: Diákfélóra 10.35: Labirintus — (ism.) 10.50: Verbunkosok, nóták 11.34: Gösta Berling — Selma Lagerlöf regénye — 9. 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: A koppenhágai világtalálkozóról 13.00: Klasszikus kamaramuzsika 13.40: Kapcsoljuk a győri • körzeti stúdiót 14.09: A magyar széppróza századai — (ism.) 14.25: Zenei Tükör. .. 15.00: Olvasókör 15.30: Nóták 16.05: Révkalauz 17.00: Koszorú a kapu alatt 18.25: Könyvújdonságok 18.30: Esti Magazin 19.30: Rádiószínház — Egy nap a sebészeten — Oldrich Danek színmüve 20.20: Zenekari operarészletek 21.09: Félóra népzene 21.40: Elektronika és társadalom 22.20: Tiz perc külpolitika 22.30: Szecsödi Ferenc hegedül, Szeverényi Ilona és Vékony Ildikó cimbalmozik Kb. szimfonikus táncok Himnusz 23.30 0.10 0.15: — 4.20: Éjfél utón ... PETŐFI 8.05: Citerafclvételck 8.20: A Szabó család ... — (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika — (Ism.) 9.05: Napközben 12.10: Fuvóskeringők 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: „Énekeltem én: Ambrus Sándorné" 12.45: Palóc népdal korok énekelnek 12.58: Műsorismertetés 13.05: Nosztalgtabullam 14.00: Boldog születésnapot! — Az. ünnepeltek: Spanyik Fva, Kurucz D. István es Parti János 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek — (ism.) 15.45: Tőrvénykönyv — (ism.) 16.00: Klasszikusok — könnyeden 16.41: Filmdalok 16.50: Műsorismertetés 17.08: A Z'ZI Labor nagylemezéről 17.30: Tanakodó 18.30: slágerlista 19.05: Közvetítés a kötöttfogású birkóz.ó-vb-röl 19.15: Operettkedvelőknek 20.03: Kcklámparádé 20.08: A Poptarlsznya dalaiból 21.05: A korona kora 2l.4z: Hong.':./de a /.éllel Antikváriumban 23.20: — 0.14: Kellemes pihenést! 0.15: — 4.20: EJ fél után