Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-23 / 250. szám

Csütörtök, 1986. október 23. 3 Mezőgazdaság Ujabb esőt vár a határ Az ismétlődő esőzések javítanak a mezőgazdaság helyzetén; ám még mindig nem olyan mértékben, imnt amennyire a száraz talaj indokolná. Az elmúlt három napban kisebb-nagyobb megszakításokkal, igen eltérő mértékben kaptak csapadékutánpótlást az ország különböző vidékei. Az összesítés szerint az ország területének, mintegy 60 százaléka 10 milliméternél kevesebb esőt kapott, a további részen ennél többet mértek. A MÉM szakemberei szerint a talaj olyannyira kiszikkadt, hogy az aszály nyomait igazából csak egy 20 milliméter feletti eső tudná eltüntetni. Ez az érték azonban a csapadéktérképeken egyenlőre csak elvétve szerepel. Mivel a föld könnyen fölissza a vizet, a gépek csaknem mindenütt folyamatosan és zavartalanul dolgozhatnak. Elvétve kell csak kiállniuk néhány órára, amíg „fölitatódik" az átmenetileg fölöslegesnek tűnő esővíz. Mindenesetre lényegesen javultak a szántás és a vetés feltételei, és ahol kiadósabb volt az eső, ott végre megindulhat a korábban elvetett őszi gabona fejlődése. A betakarítással sem késlekednek. Az esőtől áztatott kukorica ugyan jelenlegi állapotában nem raktározható el, de mivel a termés már nem veszi fel a nedvességet, többnyire nincs szükség mesterséges szárításra, néhány órás napsütés ismét „légszáraz" állapotba hozza a 'kukoricacsöveket. Az odesszai delegáció megbeszélései Az odesszai Karl Liebknecht Kolhoz négytagú küldöttsége, amely testvérszövetkezetének, a Szeged-mihályteleki Üj Élet Tsz-nek a munkájával, életével, gazdálkodásával ismerkedik, megbeszélést folytatott a tsz vezetőivel a két gazdaság együttműködéséről. A tanácskozáson részt vett Bartha László, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titkára, és Kiss Lajos, a megyei tanács vb mezőgazdasági ós élelmezésügyi osztályának vezetője, akik tájékoztatták a vendégeket a megye mezőgazdaságának helyzetéről, a tsz-ek gazdálkodásáról, az időszerű mezőgazdasági feladatokról, a Csongrád megyei és az Odessza területi testvérgazdaságok együttműködéséről. Vidia Felkészülés az ünnepekre Bizony már csak 2 hónap van hátra karácsonyig. Lassan kezdjük gyűjteni az ötleteket és számolni a forintokat a nagy össznépi ajándékozásra. A kereskedelmi vállalatoknál már most, október végén tudják, mivel telnek meg a nagy vevői rohamok előtt a boltok, s sejtik azt is, mi hiányzik majd a polcokról. Sok-sok ajándékozni valót forgalmaz a Vidia Kereskedelmi Vállalat. Hogy karácsonyi bevásárlási tervünk a realitásokhoz közelíthessen, a vállalat központjában; kértünk információt a várható karácsony előtti kínálatról. Kezdjük a színes televíziókkal. Az év utolsó negyedében hat és fél ezer asztali készüléket szállítanak ki a boltokba. A két nagy hazai gyártó termékei mellett több mint 1200 db érkezik az NDK-ból. A korábbi időszakhoz képest jelentős javulást jelent, hogy ennek az árualapnak a 85 százaléka OTP-hitelre is megvásárolható. Még mindig kevés az olcsó kategóriába tartozó készülék, a készletnek mindössze a negyede ilyen. Az Orion és a Videoton hordozható színes készülékei mellett decemberre Kínából várnak szállítmányt. A Vidia ígéretet kapott a székesfehérvári gyártól arra, hogy az Akai gyárral kooperációban gyártott újfajta képmagnóból kisebb mennyiség még az idén a boltokba érkezik. Zsebrádióból 10, táskarádióból 6-félét kínálnak. Autórádióból piaci túlkínálat van, viszbnt kevés a sztereó rádió-magnó kombináció. Mindössze 193 darabra szerződött a Videoton, így ez a cikk minden bizonnyal hiányzik majd a boltokból, ötféle kazettás deck érkezik konveribilis elszámolású importból, de az Orion hasonló rendeltetésű termékei csak korlátozott számban lesznek kapható. Lemezjátszókból — úgy mondják — minden igényt ki tudnak elégíteni. A magnetofonkazetta-kinálat sem választékában, sem összességében nem lesz elegendő az igények kielégítésére. A Polimer termékek gyártását az import alapanyag beszerzési nehézségei akadályozzák. Az NDK-ból 17 ezer kazetta érkezik az utolsó három hónapban. A szűkre szabott anyagi lehetőségek miatt tőkés importból csak 87— ezer darabot tudnak beszerezni a Vidia kereskedői. Aki evőeszközt akar a fenyőfa alá tenni rokonainak címezve, igazán sokféléből választhat. A hazai gyárak termékei mellett érkezik kanál, kés, villa az NDK-ból, a Szovjetunióból, Bulgáriából, Koreából és 10-féle Olaszországból is. Zománcozott, teflonos, alumíniumedényekből és műanyag termékekből széles a választék. A Hajdúsági Iparmüvek automata mosógépeiből nem javul az ellátás. Némileg enyhíti majd a hiányt a szovjet Vrjatka és Evrika automata mosógépek beérkezése. A hazai hűtőgépek kínálatában az egész évre jellemző kínálat várható továbbra is. A választékot bővítik szovjet hűtőszekrények. Átmeneti hiányokra számolni lehet a következő hónapokban is, főként a nagyobb űrtartalmú készülékeknél. Fagyasztószekrényekből és -ládákból sajnos nem javul az ellátás. Kedvelt ajándékozási cikk a grillsütő. Hazai és NDK-beli gyártmányok adják a választékot. Lesz szarvasi Kontakt grill, NDK party-grill és bolgár mini-grill. Kávéőrlőkből elsősorban az új hazai típust ajánlják. Hiány várható gőzölős vasalókból. Kevés lesz a háztartási robotgép és az elektromos kés. A kellemes karácsonyhoz a jól fűtött szoba is hozzátartozik. A szilárd tüzelésű kályhákból, tűzhelyekből és kazánokból folyamatos és kielégítő a választék. A kazánok egy részét árengedményekkel értékesitik. Megszűnt a gázkazánok hiánycikk jellege. A radiátor ellátás kiegyensúlyozott, már csak a Dunai Vasmű acéllemez tagosítható radiátorára kell a vásárlóknak várni. Elektromos hőtárolós kályhákból van elegendő. Szó esett készletekről és jelenlegi, valamint várható hiánycikkekről. Nem marad más hátra, mint szerencsés vásárlást kívánni olvasóinknak. B. I. Új festékek Az ipar és a lakosság részére újfajta korrózióvédő festékek gyártását kezdték meg a Budalakk Festék- és Múg.vantagyárban. Egyik újdonságuk a Szabino] nevű rrzsdásodásgátló alapozó, amelynek korrózióvédő tulajdonságai csaknem azonosak a leghatásosabb ólomt;.Tla!mú festékekével, például a miniuméval. Az új tcimé.c összetétele azonban sokká; ártalmatlanabb, mert nem tartalmaz ólmot és nagyobb mennyiségű oldószert. Ugyancsak megkezdték az Adhézor nevű alapozó gyártását. amely nemcsak rózsdásodásgátlóként, hanem takaró festékként is alkalmazhstó. Ezt a festéket főként a horganyzott és az .alumínium felületek védelmére dolgozták ki. A korrózió egyes becslések szerint évente mintegy 30— •10 mi.liárd forint kárt okoz a népgazdaságban, aminek már kismértékű csökkentése is jelentős haszonnal jár. Hazánkban egyre többféle olyan alapozó festék készül, amely megóvja a különféle fémeket az időjárás viszontagságaitól, a rozsda romboló hatásától. A Budalakk a közeljövőben további újdonsággal is bővíti a választékát; még az idén újszerű alvázvédő anyag gyártását is megkezdi. Az új korróziógátló egyben rugalmas bevonatot is képez a gépkocsi alvázán. Ez a rugalmas felület csillapítja a karosszéria rezgéseit és óvja az alvázat a felverődő kövektől. (MTI) Innovációs park Nem biztos, hogy zöld színben pompázik majd a mi ligetünk, mégis a harmónia üdeségét sugározza tán a logikusan egymás mellé rendelt intézmények, termelőhelyek okos összefogása. A dolgozók, kik a teremtés és a fejlesztés, a kutatástanulás gondját egyként magukra vállalják, egyformán szívják majd be ennek a parknak a tiszta ^évegőjét: egyazon célért, egy érdekeltségtől hajtva fognak cselekedni. Igen, tervek hallatszanak az első magyar innovációs park létrehozásáról Budapesten, Lágymányoson. Miért éppen ott? A Budapesti Műszaki Egyetem, számos kutatóintézet és néhány kelenföldi iparvállalat földrajzi közelsége okán: Talán itt a szomszédság alkotó együtt munkálkodássá is fejleszthető. A cél, a XI. kerületi üzemek technológiájának, termékeinek megújítása az egyetemi és kutatóintézeti szakemberek segítségével. A lágymányosi „park" ötletét — tudjuk — a fejlett ipari országokban közelmúltban születeti, különleges kutatásigyártási központok sugallták. Több helyütt — legismertebb módon az amerikai, úgynevezett Szilícium-völgyben — rájöttek arra, mennyire előnyös az új találmányok, technológiák fejlesztését öszszekapcsolni a magas színvonalú szellemi háttérrel, az egyetemekkel, kutatóintézetekkel. A tudós, a fejlesztő és a termelőember fog össze a műszaki haladás meggyorsításáért. Az. állam megelőlegezi az innovációs parkhoz, szükséges infrastruktúrát — közművek, épületek, informatika —, amit a sikeres fejlesztés bevételeiből térítenek vissza. Az üzemek és intézmények eme együttesénél a műszaki fejlesztés nem egy cél a sok közül, hanem a cél. A felek erre szövetkeznek. Olyan környezet kialakítását vállalják, amely kedvez, sőt hajtóereje is az. innovációnak. A műszer — vagy nevezzük más. divatos szóval struktúrának — sok bajra kínál orvosságot. Többnyire világprobléma az oktatás, a kutatás és a termelés egymástól való elszigeteltsége. A legfejlettebb ipari államokban is csupán a közclmúltban vált lehetségessé az alkotó és termelő erők magas fokú koncentrációja. Magyarországon az egyetemeknek biztosított rendszertelen megbízatások jelentettek köldökzsinórnál nem vastagabb szálat, ami őket a termelőszférához kötötte; a kutatóintézeti speciális szellémi és műszerkapacitás is nagyrészt elzárt maradt, ntind áz egyetemektől, mind pedig az. üzemektől Nem elsősorban hanyagságból, szervezetlenségből. Már e három helyszínen a szakemberek mentalitása is más: az egyetemi szakember kevéssé gondolja végig felfedezése gyakorlati alkalmazhatóságát, a kutatót alig érdekli a gyakorlatba átvihető alapkutatási eredmény, a leggyakrabban ö sem a gyakorlat oldaláról veti fel a megoldandó kérdéseket. A termelő? Nála ott a sürgető ieény. csakhogy nem tudja, ki és hol dolgozik, esetleg problémái megoldásán, nincs kapcsolata, ami nem is véletlen, Hiszen az egyetemek és külön a kutatóintézetek között sincs kapcsolat. Erről mondta egy akadémikusunk: az. ipar nem tudja igénybe venni a saját, legközvetlenebb érdekében sem a hazai, esetleg a külföldi szaktudást, de legalább ekkora a kár azoknál a szakembereknél, akik az alapkutatást és a célkutatást egyaránt művelni lennének! képesek, mert így nem érzékelik az ipar megoldandó problémáit, amelyek az ő szemléleti szintjükön a valóban tudományos problémák egyben. Tudjuk jól persze, hogy korábban a gazdálkodó szervezetek, az intézmények között tulajdonképpen előírták a merev szervezeti rendszert. Mára azonban lehetségessé vált új, formagazdagabb szervezettség a vállalatok között, mozgathatják az üzemek a tőkéjüket, sőt újabban a munkaerőt is, így pedig semmi akadálya annak, hogy összefogással megteremtsék azt a tőkeerőt, munkaerőt, amely egyegy sikeres innovációhoz szükséges. Illetve, lehet ennek akadálya, de ez elhárítható, ha az érintettekben megvan az akarat az. innovációs lánc kiépítéséhez, s megkezdődik az alkotó erők és források összpontosítása. Vagyis, az. innovációs park vagy más formációk létrehozására. A magyar szakembereknek tetszik az innovációs park ötlete: ezek a szigetek, amelyek a kutatáshoz az átlagosnál fejlettebb infrastruktúrával rendelkeznek (pompás műszerpark, összeköttetés a külföldi adatbankokkal, telexvonalak stb.), megadnák a másutt nélkülözött feltételeket a jobb technikát, eljárást kutató mérnököknek. Természetesen, egy ilyen park létrehozása ma még meghaladhatja a helyi üzemek, kutatóintézetek erejét. Ezért vetődött fel, hogy a kutatásra és fejlesztésre szánt állami költségvetésből pályázat útján kaphassanak azok a vállalatok és intézmények, amelyek közösen innovációs parkot kívánnak szervezni. A hozzáértő* azonban azt is elmondják, még ez az anyagi vonatkozása is könnyebben rendezhető a kezdeményezésnek, mint az egész folyamat szakemberigénye. Az innovációs folyamat ugyanis az alkotó gondolat magas fokú menedzselését kívánja meg, ehhez, innovációs menedzserekre lenne,szükség. akiknek képzését még meg se kezdtük. Azután elengedhetetlen olyan nagy számú szakember, aki több szakban, így közgazdaságtanban, mérnöki tudományokban, szociológiában egyaránt járatos, hiszen a műszaki fejlesztés nemcsak a jövő technikáját, de társadalmát, az emberek közötti kaDcsolatokat, a költségeken keresztül a távolabbi életszínvonalat is befolyásolja. S hogy legyen ilyen sokoldalú szakember elegendő, azért a műszaki értelmiség presztízsét, erkölcsi és anyagi megbecsülését is fokozni kell. Komornik Ferenc Á haza védelme kötelesség A Magyar Katolikus Püspöki Kar őszi konferenciáján nyilatkozatot adott ki a katonai szolgálattal kapcsolatban, amelyet az alábbiakban ismertetünk. Az utóbbi időben többször hangzott el vád a Magyar Katolikus Püspöki Kar ellen itthon, méginkább külföldön — nyilvánosan is —, hogy nem törődik azokkal, akik egyéni lelkiismeretükre hivatkozva megtagadják a katonai szolgálatot, és ezért az állami törvények értelmében büntetésben részesülnek — állapítja meg elöljáróban a dokumentum, majd így folytatódik: a püspöki kar mindenben, így a kötelező katonai szolgálat kérdésében is a katolikus egyház, a II. vatikáni zsinat tanításának alapján áll. A katolikus egyház szociális tanítása vallja, hogy az államnak joga és kötelessége a haza védelme, az állampolgárok javának szolgálata, a közbiztonság, a nemzeti és erkölcsi értékek fenntartása. Ugyanakkor megkívánhatja az állampolgároktól mindazt. amivel a reá háruló kötelességeket és jogokat végrehajtani. megvédeni, biztosítani tudja. Ide tartozik a katonai szolgálat is. A levél a továbbiakban hivatkozik a II. vatikáni zsinat egy dokumentumára, megállapítva, hogy a katonai szolgálat kötelezettségét nem lehet elutasítani vagy elitélni. E gondolatot kifejtve idézi a zsinat okmányát: A katolikus püspöki kar nyilatkozata a katonai szolgálatról „Akik pedig katonáskodva szolgálják hazájukat, ne másnak tekintsék magukat, mint olyanoknak, akik a népek biztonsága és szabadsága felett őrködnek. Ha szolgálatukat ebben a szellemben végzik, a béke megszilárdításához járulnak hozzá." A zsinati tanítás ilyen formában a katonai szolgálatot jónak nevezi, megfelelő feltételek mellett, amelyekhez mindenekelőtt hozzátartozik, hogy a szolgálat a biztonságra, a népek szabadságára és a béke megszilárdítására irányuljon, vagyis a népek igazságos önvédelmére, .és nem más nemzetek leigázására. A zsinati okmány ugyanakkor kitér arra is: méltányosnak látszik, hogy a törvények megértően intézkedjenek azokról, akik lelkiismereti okokból nem fognak fegyvert, de készek békés formában szolgálni az emberek közösségét. A püspöki kar nyilatkozatában leszögezi: a Magyar Népköztársaság alkotmánya értelmében minden állampolgárnak kötelessége a haza védelme. Az eddigi megbeszélések is megerősítették, hogy hazánkban a katonai szolgálat kifejezetten a haza védelmére, a béke fenntartására, a közbiztonság megerősítésére irányul. A katonai konfliktus félelme viszont valamennyi jóakaratú ember feladatává és kötelességévé teszi, hogy minden lehetséges' törvényes eszközt felhasználjanak a béke biztosítására, fenntartására. (MTI) Nemzetközi tanácskozás T;zenhét országból érkezett több mint 30 szakszervezeti vezető részvételével szerdán, a SZOT székházában megkezdődött a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetsége adminisztratív bizottságának 37. ülésszaka. A tanácskozást Gáspár Sándor, a SZOT elnöke nyitotta meg. Mint mondta: a kétnapos tanácskozás célja, meghatározni azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeit a XI. Szakszervezeti Világkongresszus határozatai alapján a szövetségre hárulnak. Q kistelepülések művelődési helyzete A kistelepülések művelődésügye címmel háromnapos országos tanácskozás kezdődött szerdán Encsen az Országos Tervhivatal, a Művelődési Minisztérium és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács közös rendezésében. A konferencián tizenöt megye több mint százötven közművelődés, közoktatás területén dolgozó szakembere, tanácsi vezetője vesz részt. A művelődésügy helyzetét, az ezzel kapcsolatos feladatokat főként az aprófalvak népességmegtartó erejének növelése szempontjából és a Borsod megyei tapasztalatok tükrében vizsgálják. Menyhárt Béla, a tanácskozás első előadója, a vendéglátó város tanácsának elnöke többek között arra mutatott rá, hogy az abaúji tájegység 77 települése közül csupán három lakosságának létszáma haladja meg a kétezret. A gazdasági, kommunális elmaradottságuk miatt jelenleg is tart a fiatalok, s általában a munkaképes korúak elvándorlása. Ezt követően Antal László, az Országos Tervhivatal osztályvezetője és Kelemen Elemér, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője tartott előadást a kistelepülések művelődésügyi helyzetével kapcsolatos tervekről, majd négy szekcióban folytatódott a konferencia. JS